Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-22-23 / 250. szám
A füzesgyarmati unitárius templom Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (66) 371-139 Kis hírek Helyi buszjárat Dévaványa. A település helyi közlekedésének megoldására két hónapja saját buszjáratot közlekedtet a helyi önkormányzat, mely 15 forintért szállítja az utasokat. Az üzemelés veszteségét úgy próbálják meg kigazdálkodni, hogy a hétvégeken túrázásra, kirándulásra adják bérbe a járművet. Béres-koncert Zsadány. Október 12-én a helyi református templomban Béres Ferenc énekművész egyházi dalokból álló koncertet adott. Térségi busz pályázati pénzből Biharugra. Négy település, Bi- harugra, Körösnagyharsány, Körösszakái és Zsadány fogott össze, hogy közösen buszjáratot szervezzenek. Az üzemeltetés költségeit együtt viselik, a buszt az ugraiak biztosították. Most a Népjóléti Minisztérium pályázatán, melyet az elmaradott térségek felzárkóztatására írt ki, egymillió forintot nyertek el, amiből Olaszországból egy másik autóbuszt vesznek. Munkahelyteremtés Dévaványa. A helyi cipőfelsőrész-készítő üzem bővítés előtt áll, melyhez a helyiséget az ön- kormányzat biztosítja. Az újonnan beinduló két szalag további helybelieknek biztosít majd munkalehetőséget. Földárverés Okány. A faluban lezajlott az első földárverés, amely a kárpótlási eljárás része. A föld egy része névértéken kelt el, de volt licitálás is. Kínai zöldségtermesztés Szeghalom. Kínai szakemberek jártak a közelmúltban a városban. Azt vizsgálták, van- e lehetőség arra, hogy a kínai konyha részére szükséges fűszer- és zöldségféléket termesszenek itt. Talajmintát vettek, a térség csapadék- és napfénymennyisége iránt érdeklődtek. Ha az adatok kedvezőek lesznek, innen lámák el az európai kínai kolóniákat zöldséggel, fűszerrel. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc készítette SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE [■ 1992. október 22., csütörtök-péntek Hídnak jól dolgozni a bucsai asszonyok Szép az asszonyok munkája Bucsán éppen napjainkban lesz egy éve annak, hogy 25 asszony munkalehetőséget kapott. A varroda tulajdonosa Fenyődi Béla, aki hosszú évekig Svájcban volt sikeres vállalkozó és ott megtakarított tőkéjét Bucsán kívánta befektetni. Első hazai vállalkozásáról szívesen beszél: „1991. október 21 -én kezdett dolgozni a varroda, eleinte két, később egy műszakban. Megrendelőink — osztrák, német cégek — biztosítják az alapanyagot, a munka elvégzése után az értékesítés is az ő feladatuk. A helybeli asszonyok bérmunkájával meg vannak elégedve, nem lett igaza annak, aki azt mondta, hogy a bucsai lányok- asszonyok nem képesek pontos, gondos munkára. Igenis tudnak jól dolgozni, az azonban igaz, hogy a szigorú nyugati normánál 30 százalékkal lassabbak. A minőséggel ellenben nincs gond, sokszor az ő termékük a mintadarab. Az asszonyok fizetése most 8—9000 forint, várhatóan rövid időn belül további ezer forintos emelést kapnak. Abból a gárdából, akik egy éve kezdtek nálam, nagyon sokan még most is itt dolgoznak, ők a törzsgárda. Mostani helyünkről a tavasszal átköltözünk az újonnan felépülő létesítmény legfelső szintjére, ami lehetőséget ad néhány további munkahely biztosítására. Vigyázat, besurranok A térség bűnügyi helyzetéről tájékoztatott bennünket Kucse- ra Lajos, a szeghalmi rendőrkapitányság illetékese: „Területünkön továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények fordulnak elő a leggyakrabban. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. Még mindig nem vagyunk elég óvatosak. A lakásokban nagyon sokan jelentős értéket tartanak, ami vonzza a betörőket. Ha pedig mégis otthon tartanak pl. nagyobb összegű készpénzt, ékszert, akkor a megfelelő biztonsági berendezést is fel kell szerelni. Arra is szeretném felhívni elsősorban az idősebb, magányos emberek figyelmét, hogy elszaporodtak a besurranásos lopások. Ilyenkor a régi receptet alkalmazzák a tettesek, ketten-hárman lekötik a házigazdát pl. tollvásárlás ürügyén, a többiek ezalatt a házból elviszik, amit csak lehet. A rendőrség elvégzi a maga feladatát, ám az óvatosság mégsem árt”. Szeghalmon így látják Lapunk nemrégen közölte Tóth Barnabás, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete Békés megyei titkárának figyelemfelhívó levelét a mentősök helyzetéről. Mi a vélemény erről Szeghalmon? A kérdésre Kazinczy István főápoló válaszolt: „ A Tóth úr által elmondottak közül nagyon sok mindennel egyetértek, két dologban azonban más a nézetem. Alapvetően hibás jövedelmünk jelentős csökkenését a túlmunka megszüntetése miatt úgy megközelíteni, mintha a megoldás annak visszaállítása lenne. Szerintem sokkal inkább a rendkívül alacsony alapbérek emelését kellene szorgalmazni, hogy ne legyen például olyan szakképzett munkatársam, aki húsz év munkaviszony után 14 ezer forint alapbért kap. Azt sem tartom szerencsésnek, hogy azzal ijesztgetjük a lakosságot, baj lesz a betegszállítással. Nekünk is állni kell a kihívást, fel kell tárni belső tartalékainkat. Mindezzel természetesen eszem ágában sincs rózsaszínűbbre festeni egyáltalán nem könnyű helyzetünket, de ne sajnáltassuk magunkat”. Megnyílt a Jäger söröző Szeghalmon, a piac szomszédságában megnyílt egy új söröző'. Két helybeli vállalkozó, Hajdú József és Nyéki Béla a saját sörfó'zőjükben előállított, Jäger típusú világos sört forgalmazza az üzletben. Azt is elmondták, hogy a minőséget a licencadó szigorúan ellenőrzi majd és a jelenlegi olcsó áraikat tartani akarják Sebességkorlátozás Azt hiszem, rájöttem szűkebb hazám elmaradottságának igazi okára. Mint a legtöbb felfedezés, ez is pofonegyszerű volt és nyilvánvaló. Minden bajunk okozói a KRESZ-táblák. Közülük is csak azok, amelyek önmérsékletre intik az egyébként száguldozásra hajlamos utast. Figyelmeztetik, jó lesz vigyázni, lassabban a tempóval. Nos, pontosan ez a gond. Ezeket a táblákat látja mindig mindenki és azt hiszi, ehhez kell magát tartani és nemcsak a közutakon. Az élet minden területére igaznak hisszük a korlátozó táblát. Tény, erre jó okunk van, hiszen aki a megengedettnél sietősebbre vette az iramot, hamar megjárhatta. A túlságosan eló'resietőket a középszer visszacibálta a sorba, ha kellett hivatalos segédlettel. Sajnos ebből a szemponból nincs igazán nagy változás. Úgy megszoktuk az örök korlátozást, hogy most, amikor szóban mindenki a gyorsabb tempóra biztatna bennünket — jó lenne persze kevesebb szó és több konkrét cselekedet hivatalos részről—, a régi beidegződés miatt félünk sebességet váltani. Tudom, tudom, szellemi útviszonyaink olyanok amilyenek, de most talán érdemes megkockáztatni a gyorsabb tempót. Kényszer is, hisz ha nem akarunk végzetes módon lemaradni — nem Európától, hiszen a valahol a sokadik kanyar után messze előttünk van—az ország más vidékétől, nekünk gyorsítani kell. A sebességkorlátozó táblákat felejtsük az út szélén, ott — tanúsítom, mint gyakran közlekedő ember— igencsak szükségesek. De csak ott, a mindennapokon talán még az lAsvr ötödik sebesség is elkel. Sramlisiker Hollandiában Holland meghívásnak tett eleget a szeghalmi ifjúsági fúvószenekar tagjaiból alakult kis csapat, a Tini-sramli. Hertogen- bosch városában fúvósfesztiválon vettek részt, mely minősítő verseny is volt. Egyetlen ifjúsági együttesként felnőttek előtt elnyerték vándordíját. A szigorú ítészek elsősorban a zenekar sokoldalúságát, fiatalos lendületét értékelték nagyra. A versenyen kívül még két koncertet is adtak. A holland — elsősorban helyi — sajtó is foglalkozott velük, melyet a mellékelt újságrészlet is igazol. A kép előterében a hollandiai Neerijnen és Szeghalom polgármestere látható Szép volt 3/C ! A Péter András Gimnázium harmadik C osztálya az ősszel elhatározta, hogy a szeghalmi katonasírok környékét rendbe teszi. Az elhatározást tett követte, az osztályfőnökük Beré- nyi Attila vezetésével nemrég kigazolták, kitakarították a vésztői út melletti sírkertet. Tervük szerint a halottak napján virágot visznek a német, magyar és orosz katonák sírjához. Ismeretlen nagyjaink Szeghalom fejlődését nemcsak a nagy hagyományozok segítették, hanem más lelkes, tenni vágyó polgárok is. Ilyen bevándorolt polgár Kiss Ferenc gyógyszerész is, aki 1816-ban a Hont megyei Macskáson született. Iskolai tanulmányai során figyelme mindinkább a természettudományok felé fordult A gyógyszerészetet Frantz Ferenczy György veszprémi patikájában kezdte tanulni 1836- ban. Két évvel később már Szarvason gyógyszerészsegéd. 1840-ben szerezte meg a gyógyszerészmesteri oklevelet, mely után Szarvason, Békéscsabán dolgozott. Saját gyógyszertárat 1843-ban nyitott Körösladány- ban „Szentháromság” néven. Itteni tevékenysége során került kapcsolatba Than Károllyal, aki a szabadságharc utáni nélkülözések miatt vetődött ide. A későbbi neves kémikus, a MTA másodelnöke, az ország első kémiai intézetének alapítója első és legnagyobb hatást gyakorló mesterének Kiss Ferencet nevezte. 1855-ben a helytartótanács Szeghalomba helyezte át. Kémikusként több vízanalitikai vizsgálatot végzett el. O elemezte a Szeghalom melletti Cséfa és Várhely puszták gyógyhatású vizeinek összetételét. Az itt megszerzett szakmai hírneve alapján őt kérték fel Gyopárosfürdő vizének elemzésére, a víz gyógyhatásúnak titkát Kiss Ferenc tárta fel. A vegyész-gyógyszerész Szeghalomra kerülése után aktív közéleti tevékenységbe kezdett. 1857-ben alapító tagja, később elnöke lett a község életében jelentős kulturális szerepet betöltő kaszinónak. Szakmai munkájának elismeréseként 1867. után az Országos Gyógyszerész Egylet választmányi tagja lett. Szeghalom történetébe nevét örök érvényű humánus cselekedetével írta be. Az 1873-as kolerajárvány idején a kór elleni küzdelemben a községet 2986 forint értékű ingyenes gyógyszerrel segítette. Ez az összeg mai pénzre átszámítva mintegy 300 000 forintot jelent. 1892-ben bekövetkezett halála után fiai folytatták tovább gyógyszerészi munkásságát. KeleJÓZSEF Fekete sarok A következő képért nem kellett messzire mennem. A szeghalmi vasútállomás látható és az a szemétdomb, amit a tartó mellé raktak. Gyerekkorom muskátlis, tiszta állomásaira gondolva jogosnak érzem a fekete pontot, azaz a helyet a fekete sarokban. Természetesen továbbra is várom Szeghalom és környékének lakóitól a javaslatokat a sarokba állításhoz.
