Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-19 / 247. szám

1992. október 19., hétfő NAGYVILÁG 0 átl & HÛdfPLÜSZ Bush veszítésre áll A Newsweek című ame­rikai hetilep legújabb, szombaton közzétett köz­véleménykutatása szerint Bili Clinton, az elnöki tisztségre pályázó de­mokrata jelölt alig több, mint két héttel a választá­sok előtt 15 százalékkal vezet riválisa, George Bush előtt. A Gallup köz­véleménykutató iroda csütörtökön és pénteken — a jelöltek második te­levíziós vitája után — ké­szített felmérése szerint Clinton a szavazatok 46 százalékára, Bush 31 szá­zalékára, a harmadik, független jelölt, Ross Pe­rot pedig 14 százalékára számíthat. A jelek szerint a jó örag Bush papa veszíteni fog a választáson. Eddigi el­nöki munkájával tehát nincsenek megelégedve a választók. Pedig el­nöksége alatt az USA térdre kényszerítette a kommunizmust, a világ egyetlen szuperhatal­maként az államok erő- sebb,mint valaha. Vajon milyen teljesít­mény kellett volna a győzelemhez? L.S. Grúz kérés A grúz kormány szombaton közzétett nyilatkozatában arra kérte az Abháziában állomá­sozó orosz haderők parancs­nokságát, hogy vonja vissza egységeit e térség feszültség­övezeteiből. Ellenkező eset­ben a grúz kormány a lehetsé­ges következményekért nem vállal felelősséget. Orosz fegyverüzlet Oroszország rakétavezérlési technológiát, rakétahajtómú- veket és más fejlett fegyver- rendszereket ad el Kínának — közölte a The New York Times című lap vasárnapi szá­mában. Az export aggdalomra ad okot, s aláássa a fegyver- rendszerek elterjedését akadá­lyozó erőfeszítéseket. Was­hington attól is tart, hogy Pe­king a fejlett technológiát to­vábbadja a harmadik világ or­szágainak. Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő szerint Moszkva emellett urá­niumdúsításra felhasználható technológiát is elad Peking­inek. Ezt a Bush-kormányzat azért figyeli aggodalommal, mert ily módon a kínaiak javít­hatják nukleáris erőműveik ki­alakítását, s így ezek a koráb­binál is kelendőbbek lesznek a a harmadik világ piacain. A negyedik világ Sok ezren vettek részt szomba­ton Párizsban a „negyedik vi­lág” mozgalom által rendezett gyűlésen, amelyen sürgették: az Egyesült Nemzetek szerve­zete nyilvánítsa október 17-ét a szegénység és a nyomor elle­ni küzdelem világnapjává. Az oldal külpolitikai tudasMsai az MTI hírei alapján készültek Csak kölcsönös elismerés jöhet szóba Milan Panic jugoszláv kor­mányfő szombaton a genfi Ju- goszlávia-konferencia két társelnökével folytatott meg­beszélése után újságírók előtt kijelentette: a jugoszláv veze­tés kész akár most elismerni Horvátországot és Macedóni­át, ám ennek kölcsönösnek kell lennie. Panic szerint Lord Owen, az egyik társelnök tu­datta vele: Horvátország elis­merése a legfőbb előfeltétele annak, hogy feloldják a szigo­rú ENSZ-szankciókat Jugo­szlávia ellen. Panic egyébként sikeresnek mondta genfi tár­gyalásait, s úgy vélte, vannak bátorító jelek arra vonatkozó­an, hogy kezd kifulladni a boszniai háború. A muzulmán fegyveresek, az ENSZ-békefenntartó erők­kel kötött szombati egyezség­nek megfelelően, vasárnap reggel megnyitották a Szara­jevót és a város repülőterét összekötő autóutat. Néhány perccel ezután már el is indult az első segélyszállítmány a boszniai főváros felé. A mu­zulmán erők azután egyeztek bele a forgalom újraindításá­ba, hogy a kéksapkások meg­ígérték: fokozottan ellenőrzik majd a térséget. A kompro­misszumos egyezség értelmé­ben az autóút csak nappal lesz nyitva, s szürkülettől hajnalig átmenetileg szünetel a forga­lom. Tadeusz Mazowiecki, az ENSZ emberi jogokat vizsgá­ló különmegbízottja szomba­ton Koszovóba érkezett és külön tárgyalásokat folytatott a tartomány szerb és albán po­litikusaival. A szerb vezetők megismételték korábbi állítá­saikat, melyek szerint a Ko­szovóban többségben levő al­bánok nincsenek hátrányos helyzetben, csak nem akarnak élni emberi és nemzetiségi jo­gaikkal. A szerb küldöttség vezetője kijelentette: a szerb kormány négyszer is párbe­szédre szólította fel az albáno­kat, akik azonban minden al­kalommal nemet mondtak a tárgyalásokra. Mazowiecki este találkozott Ibrahim Ru- govával, a koszovói albánok vezetőjével. A zárt ajtók mö­gött folyó megbeszélésről nem közöltek részleteket. Kiújultak a harcok A szarajevói ENSZ-erők sze­rint ismeretlen fegyveresek tü­zet nyitottak Szarajevó kör­nyékén két szárazföldi ENSZ- konvojra. A támadásnak nem voltak áldozatai, azonban a te­hergépkocsik félbeszakították útjukat. Szarajevóban vasárnap dél­előtt ismét kiújultak a harcok. A tíznapos viszonylagos csendet a boszniai főváros körüli hegyek­ben állomásozó szerb csapatok törték meg, ágyútüzet zúdítva Szarajevó több városnegyedé­re. Helyszíni jelentések szerint a támdásban sokan életüket vesz­tették vagy megsebesültek, s találatot kapott a városban levő francia kórház is. A lövedékek az épület üresen álló szárnyát érték, azonban a BBC helyi tu­dósítója szerint az a tény, hogy a szerbek szándékosan lőtték a kórházat, jól mutatja az ostrom­lók mentalitását Mindennap feladhatja J&rwminim hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 25-173. 100 000 Kl-ra lenne szükségem 1 évre, 50‘í-os kamatra. Fedezet van. Telefon: (68) 12-275._____________________ Kikényszerített megoldás? Ismét Dubcek A szlovák szociáldemokraták Kassán szombaton befejező­dött II. kongresszusukon is­mét Alexander Dubceket vá­lasztották meg a párt vezető­jévé. A csehszlovák szövetsé­gi parlament volt elnöke né­hány héttel ezelőtt súlyos bal­esetet szenvedett; azóta több­ször megműtötték, állapota válságos és jelenleg is az egyik prágai kórházban keze­lik. Lefülelt környezetvédők Az észak-oroszországi Mur- manszk kikötőjébe vontatták vasárnap a Greenpeace kör­nyezetvédő mozgalomnak azt a hajóját, amely a héten meg­próbált adatokat gyűjteni a térségbeli vizekbe süllyesz­tett atomhulladék esetleges szivárgásáról s eközben az orosz haditengerészet befog­ta. A Greenpeace szerint a Hollandiában bejegyzett Solo nevű hajója nemzetközi területen tartózkodott, amikor feltartóztatták. Az orosz ha­tárőrség másként látja a hely­zetet és közölte: a hajó és 34 tagú személyzete orosz területi vizeken tevékenyke­dett, így a fedélzeten tartózko­dó szakemberek és újságírók ellen eljárás indulhat. Mint Mussolini „Rómába vonult” — mint Mussolini feketeingesei 1922- ben —1 szombaton az Olasz Szociális Mozgalom, az újfa­siszta párt mintegy húszezer híve, hogy tüntessen a pártok korrupciós gyakorlata, a „ke­nőpénzekre épülő rendszer” ellen. A feketeinges fiatalok fehér kesztyűt húztak annak illusztrálására, hogy egyedül az ő kezük tiszta az állami megrendeléseknél fizetett, pártkasszákba vándorló kenő­pénzektől. A Magyar Szocialista Párt és a szlovákiai Demokratikus Bal­oldal Pártja egyaránt azt sze­retné, ha Budapest és Pozsony jószomszédi kapcsolatokat ápolna, és csökennének a feszültségek a két ország kö­zött. Ugyanakkor a jelenleg legnagyobb feszültségforrás, a bősi vízerőmű ügyében a két partner párt szögesen ellenté­tes véleményen van. A többi között erről számolt be vasár­nap megtartott sajtókonferen­ciáján a két pártelnök. Hóm Gyula és Peter Weiss megbe­szélésein a magyar—szlovák kapcsolatok számos „kényes” kérdése terítékre került. Az MSZP elnöke elmondta: megállapodtak Peter Weiss- szel, à szlovák törvényhozás második legnagyobb pártjá­nak vezetőjével, hogy szakér­tői konzultációkat tartanak a Szlovákiában élő nemzeti ki­sebbségeket érintő jogsza­bály-tervezetekről. A Demok­ratikus Baloldal Pártja már ed­dig is kezdeményezője volt a nemzetiségi, kisebbségi jogo­kat szolgáló törvénykezésnek. Horn Gyula egyébként úgy lát­ja, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek kulturális, okta­tási lehetőségei nem olyan rosszak, mint azt egyesek igyekeznek beállítani. Hason­lóan vélekedett Peter Weiss is. A politikus visszautasította azokat a nézeteket, amelyeket néhány magyar hírműsor, így például a Panoráma terjeszt a Mihály exkirály jelenléte nélkül rendezték meg vasár­nap Gyulafehérváron az ün­nepélyes ortodox szertartású emlékmisét I. Ferdinánd ki­rály és Mária királynő megko­ronázásának hetvenedik év­fordulója alkalmából — Dél-Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek úgymond ka­tasztrofális helyzetéről. Weiss szerint ezzel szemben a ve­gyes lakosságú területeken élők jó együttműködésre tö­rekszenek. Az indulatokat job­bára azok szítják, akik ebből politikai tőkét akarnak ková­csolni. Hóm és Weiss egyetér­tett abban, hogy a nemzeti ki­sebbségek helyzetére hatással lesz Magyarország és Szlová­kia viszonyának alakulása. Ilyenformán, ha áttételesen is, de sorsuk alakulását befolyá­solhatja a vízlépcsővita is. E szempontból kevésbé biztató előjel, hogy a megbeszélése­ken a magyar és a szlovák szo­cialista politikus erősen eltérő álláspontot képviselt a bősi vízerőmű ügyében. Peter Weiss leszögezte: „október 20-án létrejön a me­derelzárás”. Véleménye sze­rint ez a „kikényszerített, ide­iglenes megoldás” a magyar fél egyoldalú szerződésbontá­sának következménye. A poli­tikus szerint Pozsony később is hajlandó lesz az ideiglenes megoldás módosítására, ha Budapest késznek mutatkozik az optimális megoldásra, vagyis — mint kérdésekre vá­laszolva nyilvánvalóvá tette — befejezi a dunakiliti mun­kálatokat. Horn Gyula ezzel szemben az EK-részvétellel felálló háromoldalú szakértői bizottság mielőbbi létrehozá­sát szorgalmazta. ugyanis a Svájcban élő királyi leszármazottat a román ható­ságok arra hivatkozva nem en­gedték be az országba, hogy „a választási folyamat még nem ért véget”. I. Mihály üze­netben tiltakozott az eljárás ellen. Mihály király megint nem mehetett haza „Csak a népemet akarom megvédem” A hamburgi Der Spiegel interjúja Csurka Istvánnal — Ön egymás ellen hecce- li az egykori keleti tömbben élő nemzetiségeket. És má­sok — mint például a Vatra Romaneasca Romániában — ugyanezt teszik. Hova ve­zethet ez? — Olyan dolgokat kever össze, amiknek semmi köze egymáshoz. Én nem valamely más nép ellen heccelek, mint a Vatra. Én csak a népemet aka­rom megvédeni. S hozzá tar­toznak a szlovákok, a zsidók és a cigányok is, akik mindig is Magyarországhoz tartoz­tak. — A zsidók és a cigányok egészen másképp látják; ők nem védelmezve, hanem fe­nyegetve érzik magukat ön ál­tal. Kiáltványában azt írja, hogy Magyarországon több­szörösen hátrányos helyzetű néprétegek élnek, amelyeknél a természetes kiválasztódás nem működik. Mégis müyen csoportok ezek? — Nem a cigányok; sajná­lom. hogy ilyen benyomás ke­letkezett. Egyébként nem ab­ból indulok ki, hogy a 700 ezer magyar cigány közül túl sokan olvasták volna a tanulmányo­mat. — Ön elsősorban a ma­gyar zsidókat támadja. Állí­tásai szerint ők, szövetség­ben a régi nómenklatúrával és a nemzetközi pénz- és bankvilággal, a magyarság elleni örökös összeesküvők. — Ezt nem én találtam ki, ezek tények. Vannak olyan csoportok, amelyek mindig a hatalom közelében maradnak, és ezek a befolyásukat a for­dulat után is átmentették. — Ezt a befolyást ön első­sorban a médiában látja. Nem arról van szó, hogy a kormány azért akarja ural­ni a sajtót, hogy a következő választásokat is megnyer­hesse? — Tény az, hogy a rádió és a televízió a kormány ellen hecceli a közvéleményt. — Mert kritikus. — Nem, ez egyszer nyílt, máskor alig burkolt aknamun­ka. — Féktelen terror, amely naponta hagyja elvérezni a kormányt, ahogyan ön fogal­mazott. Ön vonult híveinek tízezreivel a rádió elé. Akkor hát ki csinálja a terrort? — Az a demonstráció a ma­gyarok elégedetlenségéből pattant ki. — Az alkotmány garan­tálja a sajtószabadságot. Ez önnek nyilván nincs ínyére. — Én azt remélem, hogy egyszer igazi sajtószabadsá­gunk lesz Magyarországon. Számomra az nem sajtósza­badság, amikor naponta min­den magyar újság, vagy lega­lább 85—90 százaléka ugyan­abban a hangnemben és ugyanazért a célért harcol. — Felszólította Antall Jó­zsef miniszterelnököt, hogy megromlott egészségi álla­pota miatt nevezze meg az utódját. Ön pályázik a poszt­jára? — Ez aljas rágalom. Köztu­dott, hogy Antall beteg. En­gem csupán az iránta érzett féltő gondoskodás vezérel. (Vége) Fordította: Niedzielsky Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents