Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-16 / 245. szám

iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1992. október 16., péntek Elő állat se ki, se be Ünnep a szlovákoknál Húszéves a békéscsabai Szlo­vák klub és tizenöt éves a Szlo­vák pávakör. Az alkalomból kiállítás nyílik ma Békéscsa­bán, a nemzetiségi házban 15 órakor. Szombaton a megyei könyvtárban szakmai tanács­kozás és tapasztalatcsere kez­dődik. Nyugdíjasnap Méhkeréken Október 18-án, vasárnap dél­től tartják Méhkeréken a nyug­díjasok napját. A művelődési házba meghívott csaknem 200 idős embert ebéddel és'kultúr­műsorral várja a helyi önkor­mányzat és a termelőszövet­kezetek. Az egybegyűltek emellett olyan fontos kérdé­sekről is tájékoztatást kaphat­nak a délután folyamán, mint a föld- vagy kárpótlás-ügy. Kárpótlási ügyelet A kárpótlási hivatal minden páratlan héten, a hétfői napon — legközelebb október 19-én — 8—16 óráig ügy eletet tait a gyulai polgármesteri hivatal 4-es szobájában, az informáci­ós irodában. Székház a jaminai nagycsaládosoknak Békéscsabán, az Orosházi úton egy régi iskolaépületben kapott helyet a jaminai nagy- acsládos egyesület. Az egye­sület elnökének neve helyesen Lészkó András. Lebuktak a besurranok Rózsás, bő szoknyába öltözött, fejkendős, bátyus asszonyok lo- póztak be a békéscsabai M. L.- né házába a minap, míg ő az utcán ténykedett. A kertkapun át a lakásba besurranó „három grácia” aranyékszerekkel és 20 ezer forinttal megpakolva, ész­revétlenül próbált távozni, de a tulajdonos meglátta őket. Bár a tolvajok menekülés közben is azt kiabálták, hogy nem loptak semmit, a személyleírás alap­ján, forró nyomon, tíz rendőrau­tóval meginduló nyomozás mást állapított meg. A gyanúsí­tottakat egy órán belül elfogták Békéscsaba különböző pontja­in, és most előzetes letartózta­tásban várnak a sorsukra. (Folytatás az 1. oldalról)-— Mennyi beteg sertést ta­láltak? — Az Újkígyósi Aranyka­lász Tsz-ben 3928-at, a Lökös- házi Haladásban 2146-ot és a Kétegyházi Haladásban 711- et. —Mi lett a sorsuk? — A klinikailag bevizsgált és megállapítottan pestisese- ket injekcióval leölték. A 40 kilósnál kisebbeket pedig zárt konténerben szállították a hódmezővásárhelyi fehérje­feldolgozóba. Amelyek egészségesek voltak, de fertő­zöttnek tekinthetők mégis, mert a beteg sertések közelé­ben voltak, azokat is zárt ko­csiban szállították a ceglédi vágóhídra, ahol levágták és főtt áruba kerültek feldolgo­zásra. —Nagy veszteség érte a ter­melőket. Ki kártalanítja őket? — A termelők állami kárta­lanítást kapnak. Ha szerző­désük volt a sertésre akkor ér­Kérem, tartsa a vonalat, hívá­sát átirányítjuk' egy másik számra — közli velem egy ud­varias gépi hang a Westel Rá­diótelefon Kft. egyik munka­társának készülékén. Miután sikerül a pesti központtal fel­venni a kapcsolatot, aziránt ér­deklődünk, vajon mi célt szol­gál az orosházi gabonatároló tetejére felszerelt adó? — A szolnoki, a kecskemé­ti, az orosházi stb. tornyok se­gítségével az Alföldet is sze­retnénk bekapcsolni a rádióte­lefon hálózatba — tájékoztat Maradi István, a kft. szakem­bere. —Adó van, a mobil készülé­kek tulajdonosai viszont csak Kiskunfélegyházától használ­hatják készülékeiket. Mikor üzemelik be az orosházi állo­mást? — Ez a torony a napokban készült el, most teszteljük. 2-3 hét múlva Békéscsaba térségé­ben is működnek majd a mobil, telefonok. —-Mekkora az érdeklődés a Westel rendszere iránt? — Óriási. Amikor Kecske­méten beüzemeltük a tornyot, már 100 százalékos volt a ki­használás. — Hol és milyen készüléke­ket lehet megvásárolni? — Minél kisebb egy készülék, annál drágább. 100- 200 ezer forint közötti áron irodáinkban kaphatók. Önök­tékük 90 százalékát, ha nem kötöttek szerződést, a 80 szá­zalékot kapják meg az Állami Biztosítótól. — Milyen intézkedéseket tettek a fertőzés megfékezésé­re? — A legszigorúbb zárlatot rendeltük el a községekben. Élő sertés se ki, se be nem mehet a fertőzött területekre. A vágásokat természetesen le­állítottuk. A lakosság húsellá­tása külső vágóhidakról törté­nik. Közhírré tettük, hogy le­geltetési és forgalmi tilalmat rendeltünk el. Aki megszegi, az szabálytalanságot követ el, s ha emiatt a sertés nála meg­betegszik, nem tarthat igényt a kártérítésre. Egyébként a rendőrség is figyeli, hogy be­tartják-e a termelők a zárlatot. —Saját ellátására sem vág­hat a tulajdonos? — Ha állatorvossal meg­vizsgáltatja, akkor semmi aka­dálya. —Meddig tart a zárlat? höz a legközelebbi a szegedi kirendeltségünk. —A mobil készülékeken tör­ténő beszélgetéseknek mekko­ra a díja? — Főidőben, percenként 21 forint. Ha rádiótelefonról ve­— A legrövidebb a 30 nap. Ha újabb megbetegedést ész­lelünk, akkor ismét 30 nappal növekszik ez az idő. —Mivel előzhető meg, hogy ne fertőződjön a: egészséges állomány? —Nem szabad illegális hely­ről húst vásárolni. A húsmosó levet — ha az állatnak adják — fel kell forralni. Idegent ne en­gedjenek a sertések közelébe, de a tulajdonos se közelítsen utcai ruhában az állathoz. Fer­tőtlenítsék minden esetben pél­dául a kölcsönkapott zsákokat, kosarakat, utánfutót... — Lehet-e tudni, hogy hon­nan indult a fertőzés? — Nincs rá konkrét ada­tunk. — Miért nem alkalmaznak védőoltást? — Azért, mert ez az egyik kitétel, ha a Közös Piachoz akarunk tartozni. — Ez eléggé rejtélyes... ' — A közös piaci országok gyakorlatához hasonlóan a fertőzött helyeken az állo­mányt felszámoljuk. Vírus­mentesek akarunk lenni... Béla Vali zetékes számot hívnak, akkor még plusz 5 forint. — Ki vásárolhat ilyen készüléket? — Bárki, akinek az idő pénz! Csete Ilona A torony már áll Az idő pénz, a rádiótelefon sem olcsó Tesztelik a tornyot fotó: szűcs László • \ ­Október 17-én 15 órától Eszményi Viktória és Bonifác vária a gyerekeket a városi sportcsarnokba a Tátika műsorba! Gyerekjegy: 50 Ft, felnőttjegy 70 Ft. Jegyek kaphatók: Békéscsabán: IBUSZ Utazási Iroda, Hetes Kft., Békés Tourist, városi sportcsarnok. Gyulán: „Kubicza-bazár", Béke sgt. 6. Köszönet a műsor támogatóinak: az Univerzál Részvénytársaságnak, a Békéscsabai Hűtőháznak és az Univerzál Áruház Kft.-nek. Kárt okozott az aszály a gátakon Árvízvédelmi bejárás Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság (OVF), az Alsó-Ti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság (Ativizig) szakemberei, a két régió köztársasági megbí­zotti hivatalának munkatár­sai, a Körkövizig vezetői és az érintett területek polgár- mesterei részvételével a Hár­mas-Körös bal partján a 12.01-es árvízvédelmi sza­kasznál és a 11.08-as árvízvé­delmi pontnál, valamint az árvízvédelmi gát teljes szaka­szában ellenőrzést tartottak. Dr. Kováts Gábor, az Ativizig igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy a néhány éve tartó szárazság, aszály repe­déseket idézett-elő a gáton, és a földgyepet — amelynek a víz megfékezésében van sze­repe — is .szegényebbé tette. A személyi állomány fel- készültségét az állami veze­tők minden ellenőrzési pon­ton megfelelőnek ítélték. El­mondták továbbá, hogy ré­gebben a honvédség, a tsz-ek, az állami gazdaságok komoly segítséget tudtak nyújtani egy-egy árvíz idején. Most az önkormányzatoknak kell a vízüggyel szorosan együtt­működni, hiszen nem lehet arra felkészülni, hogy soha­sem lesz árvíz, a készenléti állapotot ezért mindig szinten kell tartani. P.J. Pozsonyi professzor Békéscsabán Albin Brunovsky sajátos hangulatú, szuggesztív, groteszk vonású képei egy hónapig láthatók a megyei könyvtárban. Felvételünkön a szívélyes művész dedikál, akit örömmel fogadtak Békéscsabán fotó: fazekas ferenc Igen sokan jöttek el tegnap dél­után Békéscsabán, a megyei könyvtárba Albin Brunovsky grafikusművész kiállításának megnyitójára. Csobai László, a könyvtár igazgatóhelyettese a művész mellett köszönthette Karol Wlachovskyt, a Cseh és Szlovák Kulturális és Tájékoz­tatási Központ igazgatóját, aki­nek jóvoltából létrejöhetett a tárlat. Megnyitót Cs. Tóth János mondott, bemutatva az 1935- ben, Nyugat-Szlovákiában született alkotót, a festőt és gra­fikust. Albin Brunovsky a po­zsonyi képzőművészeti akadé­mia professzora, többek között Herder-díjas, a világ számos or­szágában volt már kiállítása, ne­ves könyvillusztrátor. A művész lapunk kérdésére elmondta, jelenleg Budapes­ten is kiállít, s a békéscsabai tárlat anyagát bemutatják majd Szegeden. Egy francia művészcsoport tagjaként nagy kiállítássorozattal készül Franciaországba, Párizsba és a nagyvárosokba. A jövő év Ja­pánba szólítja, ahol múzeu­mok és magángalériák fogad­ják. Már nem illusztrál köny­veket, nem is tervezi. A télen egy nagy litográfiacikluson dolgozik majd, melyet Svájc­ban nyomtatnak. Sz.M. „Csak” a nyaka van kitekerve... A készülő földtörvényterve­zetről és az agrárpiaci rend­tartás törvénytervezetéről ala­kította ki álláspontját, szakmai véleményét a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők elnöksége teg­nap, Békéscsabán megtartott ülésén. A testület Győrfy Ká­rolyt és Nagy Imrét bízta meg azzal, hogy a Békés megyeiek véleményét tolmácsolja az or­szágos tanács következő összejövetelén. Persze, hogy a mezőgazda- sági termelők és szövetkezők érdekképviseleti szervének ér­veiből majd mi kerül be az Országgyűlés által elfogadott törvényekbe, az megjósolha­tatlan. Mindenesetre az elnök­ség egyik tagja keserű szájíz­zel mondta a következőket: — Érdemben nekünk nem lehet ma véleményünk... Eze­ket a törvényeket, a végrehaj­tási utasításaikat majd a politi­kai széljárás szerint alkotják meg, sokszor figyelmen kívül hagyva a szakmai szemponto­kat. A tervezetek persze tele vannak jó ötletekkel. „Csak” a nyaka van kitekerve az egész­nek... A testület tájékoztatót hall­gatott meg a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulásáról és gazdasági helyzetéről. E szerint a földet igénylő jogo­sultak száma lényegesen alatta maradt az előre számítottnak. A vagyonnevesítéseket az üzemek határidőre elvégez­ték. Napjainkig a szövetkeze­teknek mindössze öt százalé­kában nincs egyezség a va­gyonmegosztásról. A szövet­kezetek gazdasági helyzete nem egyszer katasztrofális, szinte a csodával határos, hogy a szövetség tagüzemeinek 42 százaléka pénzügyileg szi­lárdnak mondható, 43 százalé­kuk azonban jelentős gondok­kal küzd. Például nincs pénzük az őszi munkák finanszírozásá­ra! Lovász Sándor „VONZÓ ÉLVEZETET NEM NYERSZ, CSAK A RITKA GYÖNYÖRBEN.” (IuvENALis) Sarakba azarífva Tétlen(?) harmincasok Én szégye Item magamat, én, aki ott ültem a helyemen — meséli ismerősöm egy falusi színházi előadás után. A fővárosi színészek—nem szolgálva rá a tüntető elvonulás­ra — az előadás végén meghajoltak, majd a függöny mögött várták a vissztapsot. A nagyérdemű viszont átbuk­dácsolva székszomszédján, kiment a falusi kultúra felleg­várából. Aki szégyenérzettel állt fel aznap este a székéről, az maga is szeretne színjátszókört verbuválni. Kedveli és műveli az irodalmat, az a fajta harmincas, aki a megélhe­tés mellett többet akar. Szeretné felrázni korosztályát, a ,,pénzcsinálás mumusa” mellett többet kíván. Fenntartá­sai ugyan vannak — hogyne lennének —, hisz jó példát keveset lát. Tart attól, hogy a színjátszók előadásain az első három széksor sem telik meg... Vannak ellendrukke­rek... A falu szája... Túltette(?) magát mindezen, bizonyítani szeretne, re­mélve, hogy még a közönséget is megtaníthatja a kulturált viselkedésre, a kultúra megbecsülésére. Cs. I.

Next

/
Thumbnails
Contents