Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-02 / 233. szám

1992. október 3-4., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR MEGNYÍLT az Erzsébeti pékség! Házi jellegű kenyerek. Viszonteladók jelentkezését várjuk! Békéscsaba, Rózsa F. u. 37. Agroker — leltároz — mi nem! Békéscsaba, Berényi üt 103.sz.alatti telepünkön mezőgazdasági gépek — kombájnok — cukorrépa-betakarító gépek — szárzúzók: RZ — VZ — IH — MFKA — ékszíjak — csapágyak — IFA gépkocsik alkatrészei kaphatók. Ugyanitt változatlanul — oltott mész — cement — betonáru (járdalapok, kerítés-, szőlőoszlopok) kaphatók hétköznap: 7—16 óráig. timarISH8 B Beton Változatlan áron garantáltan a legjobb minőségű betonkeverék és oltott mész. Kérésére házhoz szállításról is gondoskodunk. Békéscsaba, Ipari u. 5. Telefon: (66) 325-655. Pénztárkönyvet, naplófőkönyvet vezető vállalkozók figyelem! A KISOSZ Békés Megyei Szervezete 1992. október 1-jétól megnyitotta könyvelőirodáját. Érdeklődni: Békéscsaba, Dr. Becsey O. u. 4/1. Telefon: (66) 325-997, 322-325. ÚJ! ÚJ! ÚJ! Képeslap és díszcsomagolóanyag nagykereskedés. Békéscsaba, Gyóni G. u. 15—16. Nyitva: hétfőtől péntekig 8—13 óráig. Telefon: (66) 326-851. tímár kér Ha ön ismerni szeretné a telefonköltségek alakulását, ha ön tudni szeretné azt, hogy munkatársai mennyit telefonálnak, ha ön szeretné a telefonköltségeket felosztani ...akkor önnek szüksége van a TELE-INFO telefondíj -számláló és -naplózó rendszerre! Bármilyen alközponthoz csatlakoztatható, típusengedélyezett, IBM XT/AT alapú, moduláris, nagy megbízhatóságú. Mindennapi életünk egyik legfontosabb eszköze a telefon, így az arra fordított költségek ismeretének igénye jelentősen megnövekedett. Erről Magyarországon a telefonszámla kézhezvétele után csak utólag értesülünk. A gazdasági életben hekövetkezett változások miatt nőtt a vállalatok, intézmények és kisvállalkozások azon igénye, hogy a telefonalközpontokon keresztül folytatott beszélgetéseket differenciáltan oszthassák szét. Rendszerünk rendelkezik egy úgynevezett „HOTEL” szolgáltatással, amely alkalmas szállodák telefondíj-számlálásának korrekt megoldására 12 kHz-es tarifaimpulzus mérése alapján. TELE-ELECTRONIC KFT. 6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 17. Telefon: (62) 313-366*, (62) 313-432. James A. Michener:­Híd Andauná 1 9. Szavait velőtrázó sikoltás sza­kította félbe. Szabóné felugrott, a haját tépte, hisztérikusan kiál­tozott. —- Nem tudok tovább itt élni! Nem bírom az állandó ret­tegést, hogy éjjel megáll egy autó a ház előtt és a rendrőség... — Zokogva rogyott vissza a székre. —György, néhány nap. és elvisznek téged is! Anyja sikoltozására bejött egy kisgyerek. — Öltözz! — szólt rá komoran, izgatottan Szabóné. — És mondd meg a testvéreidnek, öltözzenek ők is. Szabó György, a jó kommu­nista, némán nézett a feleségé­re. Látta, hogy nem lehet vele vitatkozni, hát nagy léptekkel kicsörtetett a hideg éjszakába. Itt minden ismerős. Ez az ő Cse­pelje. Ő védte a kapitalisták el­len, a nácik ellen, a szovjetek ellen. Itt nőtt fel, szereti az épületeket, szereti azt, amit ter­melnek. Jó környék ez. Talán majd kialakulnak a dolgok... A távolban feltűntek egy autó fényszórói. Szabó ösztönösen az árnyékba húzódott, hiszen a kommunizmus alatt az autó egyértelmű volt a veszedelem­mel: csak a rendőrök meg a pártvezérek jártak autóval. A közelgő autó ide-oda villantotta reflektorát, és György meglátta a járőröző rendőrök megcsilla­nó puskáját. Ót szerencsére nem vették észre. És a sötétben Sza­bó arra kényszerült, hogy be­vallja önmagának: retteg. Az az ember, aki tankokat robbantott, aki élére állt a sztrájknak — rettegett. A sötét­ség leple alatt hazatért otthoná­ba, ahol feleségét és három fiát felöltözve találta: magukra szedték minden meleg holmiju­kat. Szabóné már nem sírt, mert eltökélte magát. Akár jön a fér­je, akár nem, ő meg a gyerekei még aznap éjjel elmenekülnek a szüntelen rettegés elől. Szabó a feleségére nézett, majd maga is à kabátja után nyúlt. — Azonnal indulunk — mondta. Szabó György és családja el­hagyta Magyarországot. Csu­pán egy zacskó élelmet , vittek magukkal. A kommunizmus tízévi odaadó szolgálata után ennek a tehetséges munkásem- bemek az égvilágon nem volt egyebe, mint egy zacskó éle­lem, meg a rá nehezedő rette­gés. Úgy menekült el Csepelről, hogy hátra se nézett. Híd a szabadságba ANDAU osztrák falu mellett volt egy híd. Nem valami nagy híd—keskeny ahhoz, hogy au­tó átmehessen rajta, de még a motorkerékpárt sem bírta el. Se út, se vasút nem vezetett a híd­hoz. Gyaloghíd volt, rozoga deszkákból rótták össze, korlát­ját nem érték el a gyerekek. Ez a híd nem folyót szelt át. Csak az iszapos Einser-csatoma fölött haladt, amely része a ma­gyar—osztrák határnak: több nemzedékkel ezelőtt ásták, hogy lecsapolják a közeli mo­csarat. A hidat a helybeli gazdák emelték, akik a csatorna körül dúsan nővő füvet kaszálják, és akik történelmük folyamán nem sokat törődtek azzal, me­lyik part Ausztria és melyik Ma­a\/í4rr\r ctqít Ez a híd valószínűleg Európa legjelentéktelenebb hídja volt — ám a történelem szeszélye folytán néhány lángoló hétre a világ legfontosabb hídja lett. Rozoga deszkáin át egy nemzet lelke menekült. Emberek, akik megismerték és megtagadták a kommunizmust. Bátor magya­rok vonakodva, nagy fájdalom­mal végül úgy döntöttek: el kell hagyniuk feldúlt és szépséges hazájukat, és a száműzetést kell választaniuk. Andau drámájának megérté­séhez képzeljük el, hogy Auszt­ria itt olyan, mint egy mélyen fekvő futballpáíya. Délre, ma­gyar területen húzódik a széles csatorna: helyenként olyan mély, hogy nem lehet átgázolni rajta. Még délebbre magyar mo­csárvidék terül el. Keletre vizes­árok, amely átgázolható, azon túl megint csak magyar mocsár, s benne embermagasságú nád. Délen, ahol az árok a csatornába vezeti vizét — Ausztria csücs­kénél —, két magyar határőr áll. Vagy nyolcszáz méterrel mö­göttük magas géppuskatorony emelkedik fenyegetően. Túl a tornyon húzódik az andaui híd. Amikor valaki áthalad a hídon, még néhány száz métert kell megtennie, hogy osztrák terü­letre érjen. Nagy elszántság kellett hoz­zá, hogy valaki a magyar határ­nak ezen a részén meneküljön. Sok emigrálást láttam életem­ben, de a magyar exodushoz foghatót soha. Jöttek a nád közül, a sás közül, az iszapból és a sárból, mocsáron át és csatornán át a rozoga hídon. Először tucat­szám, azután százával, ezrével, több mint húszezer ember. Fi­úk, akiket, mint Tóth Józsefet, sebesülés ért a Rádió ostromá­nál — őket a barátaik segítették át a szabadságba. Csoki pecke­sen vonult át a hídon, és ott volt Balogh István is, az egyetemi hallgató. Minket, akik a határon üdvö­zöltük a szabadságba érkező­ket, gyakran megindított az ál­lapotuk. Micsoda szörnyű sors sújtott egy nemzetet, ha ilyen fiatal emberek odáig jutottak, hogy elhagyják hazájukat? És jöttek a sötétségben a me­nekültek, akik száznyolcvan ki­lométert gyalogoltak Budapest­ről. A pisla fénynél egy éjszaka egy darabos mozgású munkás­ember maga köré húzta a három fiát és elcsigázott feleségét, és elővett egy iratot: „Ajánlólevél. Csepel, 1956. november 3. A Csepeli Forradalmi Bizottság felszólítja Szabó Györgyöt, hogy viseljen fegyvert, és szük­ség esetén szálljon kocsira, amíg munkáját végzi a forrada­lom védelmében. Ivanics Ist­ván, a Nemzeti Bizottság elnö­ke.” A család gyalogszerrel ért el a szabadságba, a három gye­rek közül kettőt a szülők szinte egész úton a karjukon vittek. A leghősiesebb andaui epi­zód egy esős napon történt, ami­kor áthatolhatatlanná vált dél felől a mocsár. Sok magyar pró­bált átgázolni a keletre fekvő lápvidéken, de eltévedtek a ma­gas sásban. Amikor az ávósok ezt észrevették, összeszedték a menekülteket és büntetőtábor­ba hurcolták őket. Ekkor egy húszesztendős, magyar férfi lé­pett elő a sás közül, átment a sekély vizesárkon, és megkér­dezte: — Ausztria? Az igenlő válasz hallatán csak ennyit morgott: — Gut. — Majd megfordult, és visszagá­zolt a jeges vízben. Tíz perc múlva tizenöt didergő magyart vezetett át a biztonságba. — Ausztria — szólt a fiatal­ember, ám mielőtt a menekül­tek köszönetét mondhattak vol­na, eltűnt a sás között, majd egészen váratlanul ismét fel­bukkant egy újabb konvojjal, és csak a varázsszót morogta el: — Ausztria. (Folytatjuk) iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ___________BÉKÉSCSABA,___________ 1 992. október 2-ától a Háztartási Kft. boltjaiban — Tomi mosóporok (Sztár, Kristály) 3 kg — habfürdők (2 literes) és — még sok egyéb áru 30—50% engedménnyel kapható, amíg a készlet tart! Bartók B. út 14., Bartók B. út 42., Andrássy út 24—28. Közepes nagyságú kft. kereskedelmi ismeretekkel rendelkező felsőfokú végzettségű főkönyvelőt keres. A pályázatot „Expanzió” jeligére a hirdetőbe kérjük leadni. Az Unicon Rt. eladja az lllésházi és Trefort u. sarkán lévő óvodaépületét, a hozzá tartozó telekrésszel együtt. Irányár: 35 M Ft + áfa. Bővebb információt a 325-155- ös telefonon Gálné ad. A Békés Megyei VllV Vendéglátó-ipari Vállalat felajánlja hasznosításra Békéscsaba, Sallai u. 18. sz. alatti 1189 m2 területű ingatlanát, melyen 390 m2 ossz alapterületű épület van — raktárnak, irodának stb. alkalmas. Felhívjuk azoknak a korábbi érdeklődőknek a figyelmét, akik vételi szándékkal megkeresték vállalatunkat — de azt a városi önkormányzat vásárlási igényére való hivatkozással elutasítottuk — az önkormányzati döntés hiánya miatt az értékesítést, hasznosítást megismételjük. Érdeklődni lehet a vállalat titkárságán személyesen, Békéscsaba, Gutenberg u. 3. sz. alatt vagy telefonon: a 327-052-es számon. Dürer, Erkel és az ellopott pályadíj A gyulai székhelyű Dürer Tár­saság legutóbbi ülésén alapít­vány létesítése mellett döntött. Az Albrecht Dürer Alapítvány célja, hogy támogassa a Dürer- emlékek alkotó módon való megőrzését, a középkor meg­határozó képzőművész-egyé­nisége szellemének ápolását, művészetének népszerűsíté­sét. Támogatja a kutatásokat, segíti testvérvárosi kapcsolat kiépítését Nümberggel, igé­nyes kiállításokat rendez. Az alapítvány székhelye a gyulai Erkel Ferenc Múzeum. A nyi­tott alapítvány vagyonát az OTP gyulai fiókja kezeli. El­sőként az Ajtósfalván felállí­tandó Dürer-emlékmű létesí­tését támogatják. 1993-ban Erkel Ferenc ha­lálának 100. évfordulójára készül az ország. A Dürer Tár­saság pályázatot ír ki Erkel és életműve ex librisen témakör­ben. A korábban meghirdetett, Dürerrel kapcsolatos nemzet­közi ex libris-pályázatra érke­zett alkotásokat már elbírál­ták. Németországból, Ausztri­ából, Ausztráliából, Argentí­nából, Olaszországból, Finn­országból, a Cseh és Szlovák Köztársaságból, Romániából, Ukrajnából, Szerbiából, Len­gyelországból és természete­sen itthonról 50 művész 105 ex librist küldött. Az ünnepélyes kiállításmegnyitó október 23- án lesz Gyulán. Sokan ajánlottak fel pálya­díjakat, köztük Lajos Éerenc grafikusművész, a társaság el­nöke is. Szomorú tény, hogy a 20 ezer forintos takarékbetét­könyvet ellopták a Gyulai Vár­színház irodájából, 30 forint készpénzzel együtt. A tet- tes(eket) keresi a rendőrség. Csak remélhetjük, hogy az ok­tóber 23-i díjkiosztó ünnep­ségre megkerül a betétkönyv. Sz. M. Vadhajtások Minden jel arra mutat, hogy a Belvárosi Iskolával szemben parkosítani fognak. Lebontot­ták a „felvonulási épületet”. Már a beton is fel lett törve. Nagy élmény volt ez a látvány a környékbeli srácoknak. Csa­patostól vették birtokba a tere­pet. Mint a Pál utcai fiúkban, két csoportra oszlottak, s meg­kezdődött a csata a grundon. Nap mint nap dobálták egy­mást kővel, elhangzott egy-két nyomdafestéket nem tűrő szi­tok is. Az egyik kisfiút hárman rugdosták egyszerre. Most az­tán kamatoztathatták az akció- és horrorfilmek nyújtotta „fe­ne nagy bátorságukat”. Sok szülő egy kiadós beszélgetés helyett megengedi gyermeké­nek az effajta időtöltést. (Vá­logatás nélküli videofilmné­zés.) S azt sem bánja, ha este nyolckor még nincs otthon csemetéje... Ne csodálkoz­zunk, ha az egyre inkább elha­rapódzó erőszaknak nehéz gá­tat vetni... Mert... Már Hérak- leitosz is megmondta: „Buta ember minden szóra magán kívül van.” Aranyi Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents