Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-08 / 238. szám

HÍREK 1992. október 8., csütörtök Demoklesz kardja az új gazdák felett Mit jelent a „művelési kötelezettség?” „Elzeng az élet, s vissza, vissza nincsen út!...” (Részlet Tóth Árpád: Elzeng az élet... című verséből) Megtagadták az árverést Megkezdődtek a földárverések, a kárpótlási jegyükért földet vá­sárlók közül egyre többen vál­nak végre igazi tulajdonosokká. Az érvényben lévő rendelkezé­sek azonban igen szigorúak, ki­kötik, hogy „a föld használója köteles a termőföldet megfelelő­en hasznosítani és termékenysé­gének fenntartásáról gondos­kodni”. Akik e kötelezett­ségüket megszegik, elveszíthe­tik tulajdonjogukat is. —Mit jelent e szigorú fogal­mazás? —kérdeztük a Földmű­velési Minisztérium illetékesé­től. — Ez a fogalom, amelyiket egy 1987-estörvényírtelő,bizo­nyos értelemben nehezen értel­mezhető, ezért két évvel később egy másik jogszabályban ahasz- nosítás fogalmát is értelmezni kellett. Eszerint nem jelenti a hasznosítási kötelezettség el­mulasztását, ha valaki nem foly­tat ugyan termelést, de a földet termőképes állapoban tartja. — Mit jelent ez a kötelezett­ség? — A termőképesség a termé­szeti adottság és az agronómiái ráhatás együttese, a termesztés­re való felkészítettség mértéke. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a föld tulajdonosának el kell végeznie minden szükséges talajművelési feladatot, védenie kell birtokát a talajpusztulás el­len, amit megtehet növények­kel, műszaki létesítményekkel egyaránt. És persze pótolni kell a megfelelő tápanyagokat. A jövő gazdálkodóiban, föld- tulajdonosaiban azt kellene tu­datosítani, hogy semmilyen jog­szabály nem ír elő haszonnö­vénytermesztési kötelezettsé­get, de előírja a termőtalaj védel­mét, a gyommentesítést. Ez utóbbi nem feltétlenül jelent vegyszeres beavatkozást, gon­doljunk csak eleinkre, akik zöld ugarral gondoskodtak a termő- képesség fenntartásáról. Olyan területeken, ahol a természeti erők talajpusztító ereje nagy vagy ahol az a lejtők, az esőzé­sek miatt elkerülhetetlen, gon­doskodni kell a kellő növényta­karóról. Különösen nagy figyel­met kell szentelni az ültetvé­nyeknek, ahol az átlagosnál na­gyobb veszélyt jelentenek a kár­tevők, mert ha elhanyagolják a növényvédelmet, térségeket pusztító járványok keletkezhet­nek. (somfai) FEB Megtagadta az október 8-ra hir­detett árverést öt korábban kije­lölt földterületen a hódmezővá­sárhelyi földrendező bizottság, mert a táblák igénylésére jogo­sultaknak mindössze 3,7 száza­léka rendelkezik kárpótlási jeggyel vagy jogosultsági hatá­rozattal — tájékoztatta tegnap az MTI szegedi munkatársát Nagy György János, Hódmező­vásárhely alpolgármestere, a helyi földrendező bizottság el­nöke. Elmondta: A város orszá­gos viszonylatban az elsők kö­zött készített tervet családokra, csoportokra, illetve földterüle­tekre lebontva azért, hogy az igazságosságra, emberségre és gazdaságosságra törekedve idő­ben megegyezzenek arról, ki, hova, kikkel társulva kéri vissza a földterületet. A földosztás fel­tételéül azonban azt szabták, hogy a kijelölt földterületeken a kárpótlásra jogosultaknak leg­alább 80 százaléka rendelkez­zék kárpótlási jeggyel vagy jo­gosultsági határozattal. Ézzel szemben bizonyos táblákon mindössze 3,7 százalék ezek­nek az embereknek a száma. Ezért ezeket a táblákat nem tart­ják árverésre alkalmasnak. Illatos üzletek Mind több bolt tulajdonosa igyekszik oly módon fokozni a vásárlási kedvet, hogy illatokat permetez szét a bolthelyiségben. Már kimuta­tások is vannak arról, hogy nagyobb kedvvel vásárolnak azok, akiket jázmin-, levendula- vagy valamilyen fűszerillat leng körül. Alain Hirsch chicagói ideggyógyász úgy találta, hogy például egy sportüzlet „illatos” osztályán drágább teniszcipőket vásárolnak, mint egy illatmentes helyiségben. Szerinte az illatok közvetlenül hatnak az agynak arra a részére, amely az érzelemket irányítja. A levendulaillat például nyugtatóan hat, a jázmin éppen ellenkezőleg. Ezenfelül egyes illatok tudat alatti emléket ébresztenek. Az új iparág kezdi meghódítani a magánháztartásokat is. Ha valaki például csak borsólevest főz, steak-illatot áraszthat szét a lakásában a permete­ződobozból, s mindjárt nagyobb az étvágya. Gró'sz érsek kálváriája 4. Szemben Rákosival Hát, ez felette jeles dolog. Csak kár dicsekedni vele. A sajószentpéteri plébániának 3470 híve van. És ezek között csak 129 gyászkatolikus akadt. Ettől még nem kell a hercegprímásnak megijednie, még ha ki is lépnének az egy­házból. Nagyon gyanús a tilta­kozó „jegyzéknek” az a passzusa, hogy „egy másik egyház keresztségét vesszük fel”. Katolikus ember, ha egybként még olyan együgyű is, ilyent nem mond. Az átke- resztelkedés kifejezés vala­melyik gyanús vallású párttit­kártól származhatik. Ilyen til­takozó jegyzéket különben a Szabad Nép akár ezret is pro­dukálhatott volna. Egy pár hit­vány katolikus minden plébá­nián akad, nevet meg annyit hamisítanak a jegyzék alá, amennyit akarnak. Mindszenty letartóztatását követően, 1949. január 10-én, Grősz elnökletével ült össze a püspökkari konferencia. A hí­vekhez kiadott körlevél kifelé azt mutatta, hogy Grősz és a püspöki kar magatartásán nem változtatott a prímás letartóz­tatása. A valóságban azonban Czapik Gyula egri érsek és Bá­náss László veszprémi püspök Mindszenty és Grősz ellené­ben már korábban is hajlottak az állammal történő megegye­zésre. Czapik érsek még Ráko­sival is tárgyalt, melyet az 1948. november 3-án megtar­tott püspöki értekezleten Mindszenty szemére is vetett. Mócsi Imre, valamint a ké­sőbbi szabadkőműves, Nagy Töhötöm jezsuiták Róma és Magyarország közötti titkos futárszolgálatának napvilágot látott egyes részletei, a későb­bi VI. Pál pápa, akkor Montini szentszéki helyettes, államtitkár tevékeny­ségének a nyugati saj­tóban megjelent elemzése arra utal, hogy Czapik nem tel­jesen önállóan, ha­nem római instrukci­ók alapján járt el. A magyarországi helyzet megítélésé­ben az 1948—49-es kommunista fordulat idején a Szentszék sem volt egységes ál­lásponton. Mind­szenty adminisztratív úton va­ló eltávolítása után ugyan Grősz számított az első ember­nek, mégis Czapik Gyula egri érsek közreműködésével kez­dődtek tárgyalások az állam és a püspöki kar között. S mert Rákosi maga mondta, hogy a püspöki kar „maga is bele van keveredve” a Mindszenty- ügybe, a főpapokat félelem töltötte el. A félelem Grősz esetében nem volt akkora, hogy ne mert volna ellentmondani. A kul­tuszminiszter felhívása elle­nére más püspökökkel együtt nem tett államesküt, nem írta alá az úgynevezett békeíveket, amelyekkel az egyházat akar­ták a párton kívüli pártpropa­ganda részesévé tenni. A foko­zódó nyomásra ugyan voltak papok, akik csatlakoztak a bé­kemozgalomhoz, de csak ke­vesen jutottak el odáig, mint a cisztercita Horváth Richárd szerzetes, aki kifejtette: a bé­kemozgalmat elhatárolja a Szentszék politikájától, azt hi­degháborús politikaként bé­lyegezte meg, elítélte Mind- szentyt és a megegyezést sür­gette. Az állami beavatkozást Grősz mind ellenszenveseb­ben fogadta, hiszen a diktatúra torzulásait — naplórészletei alapján is — bizonyítottan fel­ismerte. A diktatúra nyílt támadása ültette Grőszt a tárgyalóasztal­hoz. Először 1950. június 7-én és 9-én éjszaka mintegy ezer férfit, majd június 18-án éjsza­ka kétezer szerzetest és apácát internáltak. A nagy tekintélyű érsek maga is meglátogatta a máriabesnyői internálótábort. A szalmán fekvő, éhező szer­zeteseknek mondta: — Mindent megteszek érte­tek, a tárgyalások során mind­addig elmegyek, amíg az egy­ház szabályai megengedik. Ha ez is kevés, Istenre bízom ma­gunkat. Grősz munkatársai vissza­emlékezéseiből tudjuk, hogy az érsek a püspöki kar nevében óvást emelt, július 19-én levél­ben kérte a kultuszminisztert a tárgyalásokra, aki a levelet Rákosi Mátyás miniszterel­nök-helyetteshez továbbítot­ta. Grősz a tárgyalásokat kizá­rólag a szerzetesrendek prob­lémájára akarta szűkíteni, az eredmény érdeké­ben a Rákosival már korábban is kapcso­latban álló Czapik Gyula egri érseket, Hamvas Endre Csa­nádi püspököt, Sár- közy Pál pannonhal­mi főapáthelyettest, Sík Sándor piarista tartományfőnököt és Schroty Pál Szent Ferenc-rendi tarto­mányfőnököt bízta meg a tárgyalások­kal. Rákosi azonban Grősz sze­mélyéhez is ragaszkodott, nem fogadta el a rendekre korlátozó­dó tárgyalást, összességében kí­vánta rendezni az egyházat érintő kérdéseket. Grősz bizal­masainak visszaemlékezései­ből és jegyzőkönyvekből tud­juk, hogy az 1950. június 28-án kezdődő tárgyaláson az érsek leszögezte: „Felháborító volt az eltávolítás módja is. Akiket jo­gosan távolítanak el valahon­nan, azokat nem kell éjszaka elvinni.” Zsiga Ferenc (Folytatjuk) Kalocsa. Érseki palota Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ Óránként: hírek, időjárás, útközben 4.30: Reggeli krónika 8.20: Mindennapi tudomány 8.30: Hangszemle 9.05: Napközben 11.05: Cigányfélóra 11.35: Álom a Szamos partján 12.00: Déli krónika 12.30: Vendég a háznál 12.45: Füleljen! 12.50: Külpolitikai figyelő 13.05: Ki nyer ma? 13.15: Falurádió 13.30: A római katolikus egyház félórája 14.05: Klasszikusok mindenkinek 14.55: Versek 15.05: Névjegy 16.00: Délutáni krónika 16.15: Mindennapi gazdaság 16.30: Zenefórum 17.05: Magyarországról jövök... 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! 19.35: Kedves olvasmányaiból válogat Spiró György 20.05: Hagyományápolók 20.30: Határok nélkül 21.05: Kossuth-klub 22.00: Késő esti krónika 22.30: Fórum 23.05: Egy énekes—több szerep PETŐFI RÁDIÓ 4.30: Napindító 8.05: Sportreggel 8.20: Rivaldafényben 8.50: Helykereső 9.00: Hírek, időjárás 9.05: Zene-szó 10.55: A Petőfi válaszol 11.00: Hírek, időjárás 11.05: Napóra 12.00: Nótaparádé 12.45: Időjárás- és vízállásjelentés 13.00: Hírek 13.05: A Szabó család 13.30: Fúvósmuzsika 14.00—17.00: Kabarécsütörtök közben: 15.00: Hírek, időjárás 17.00: Hírek, időjárás 17.05: Napóra 17.50: Samsung-játék 18.00: A Tátrai Band műsorából 18.30: Helykereső 19.00: Hírek, időjárás 19.05: Észkerék 19.35: Népdalok 20.00: Zenés beszélgetés A1 Bánóval és Romina Powerrel 21.00: Hírek, időjárás 21.05: Daráló 21.35: Heavy metal híradó 22.00: Iggy Pop és a Stooges Raw Power című lemezéről 22.30: Jazzlista 23.00: Hírek, időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10—4.20: Napforduló közben: 2.06—3.00: Mélyrepülés 4.03: Operaénekesek nótafelvételeiből BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggel 9.05: Pódium 10.00: Hírek, időjárás 10.05: Rádiószínház 11.00: Francia operákból 12.00: Hírek, időjárás 12.05: Hangverseny délidőben 13.34: Pekiel: Missa brevis 14.00: Hírek, időjárás 14.05: A nagy per, amely ezer éve folyik 15.04: Zenekari muzsika 16.00: Hírek, időjárás 16.05: Éneklő ifjúság 16.19: Rinaldodi Capua: A cigánylány 17.00: Gordiusz 17.50: Népzenekutatók műhelyében 18.00: Hírek, időjárás 18.05: Kapcsoljuk a stúdiót 19.05: Rádióhangversenyekről 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét közben: 20.25—20.30: Hírek, időjárás 20.45: Jatzkó Béla versei 22.00: Hírek, időjárás 22.05: A zene üzenete 22.20: Napjaink zenéje 23.02: „Nagyonnagyon...” 24.00: Hírek, időjárás 0.05—2.00: Éjszakai jazzklub TV1 5.40: Falutévé — biotippel és kert­ész 6.00: A Reggel 8.05: ZOOM 8.30: Közjáték 835: Napközi 9.00: Nyeregben vagyunk 10.00: Hollywood 11.00: Játék 11.15: Évgyűrűk 12.00: Hírek 12.05: Képújság 17.00: Délutáni egyenleg 17.10: Megveszem ezt a nőt 17.40: Képújság 17.50: Pénzvilág 18.00: Menedzser Magazin 18.45: Napközi 19.05: XXL 19.35: Esti mese 20.00: Híradó 20.30: Telesport 20.40: Miami Vice 21.30: Közjáték 21.40: Apropó: tudás 22.40: Góóól... 23.15:0. M. Band—Tavaszi Fesztivál, 1991 0.10: Késő esti híradó TV2 16.35: Műsorismertetés 16.40: Hírek, időjárás 16.45: Magyarországi néptáncok, Nyírvasvári cigánytáncok 17.00: Újra PC ábécé 17.10: Tipplista 17.20: Közlemények 17.25: Dominó 17.45: Regionális híradó 18.00: Híradó 18.12: Időjárás 18.20: A hangya utazása 18.40: Telesport 19.03: Régi szép vasárnapok 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora 21.00: Össztűz 22.00: Esti egyenleg 22.20: Időjárás 22.25: Campus ‘92 23.05: És most mit játsszunk? Falutévé Holnap reggel 5.40-kor kukoré­kol a kakas a TV 1 -en. A műsor­ból: népi csíziók, lapszemle, fa­luhírek, agrárújdonságok, vál­lalkozó gazdáknak, iparosok­nak, kereskedőknek, orvosok­nak, pedagógusoknak, civilek­nek és egyenruhásoknak — a vidéki Magyarország polgárai­nak. A tervezett témák: Pénz- Profit—a bróker tanácsai; Gaz­dák kereskedőháza Békésben; Új típusú szövetkezet Szatyma- zon; Műtárgytipp; Üveges tánc a Buzsáki Együttestől; Dénes- köszöntő. Szerkesztő: Bőle Ist­ván. Műsorvezető: Práger György. Moziműsor ' BÉKÉS, KORONA 7-kor: Dujría dinamit (am.). BÉ­KÉSCSABA, PHAEDRA 6 és 8-kor: Vadak ura 2. (mb., sz„ am.). BÉKÉSCSABA, PHAEDRA KAMARA 7 kor: A bárányok hallgatnak Napló A TV 2-n ma este 20 órakor jelent­kezik az Alföldi Napló. A műsor a kecskeméti, a békéscsabai, a szolnoki és a szegedi színház évadnyitó előadásaira irányítja a figyelmet. Színidirektorok, nép­szerű színészegyéniségek valla­nak terveikről, reményeikről. A műsor végén Pekoslawska jazz- énekesnő koncertrészletét láthat­ják a Napló nézői. (mb„ sz„ am.)***. GYULA, PETŐFI 6 és 8-kor: Tökéle­tes katona (mb., sz„ am.). PÓSTELEK, AUTTÓS fél 8-kor: Kolumbusz (am.). KÖ­RÖS-TÁJ MOZGÓ. KÉT- EGYHÁZA 7-kor: Kacagó kocogó (nag.). OROSHÁ­ZA, SZIVÁRVÁNY 5 és 7- kor: Ásó, kapa, nagykaland (sz„ am.)*. SZÍNHÁZ 1992. október 8., csütörtö­kön 15.00 órakor A SZUZAI MENYEGZŐ Blaha-bérlet 1992. október 8., csütörtö­kön 19.00 órakor A SZUZAI MENYEGZŐ Vörösmarty-bérlet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents