Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

NYUGDIJASOLDAL 1992. október 1., csütörtök Ha mi egyszer a klubban találkozunk o Egy nap Bélmegyeren Agrárklub A városi nyugdíjas-egyesület kezdeményezésére a békés­csabai nyugdíjasházban (Lut­her u. 6/1.) nyolc agrár szak­ember részvételével meg­egyezés született, hogy létre­hozzák az egyesületen belül az agrárklubot. A jelenlévők megállapodtak abban, hogy szervezőmunkát végeznek és a klub október 8-án 16 órakor kezdődő alakuló ülésén meg­választják a vezetőséget, és ki­dolgozzák a klub programját. A leendő klub tagjai régi gyakorlott agrár szakemberek és sokirányú tapasztalattal rendelkeznek, ezeket össze­gyűjtik a térség alapos ismere­tében, s ha igény lesz rá, közre­adják. Az alakuló ülésre min­den érdeklődő nyugdíjas szak­embert szívesen lát és vár a szervezőbizottság. Szlanyinu bugyeme zsjarity Vagyis szalonnasütés lesz az V. kerületi Madách utcai álta­lános iskola udvarán október 4-én délután 3 órakor. Szere­tettel várjuk a jelenlegi és jö­vőbeli nyugdíjasokat egy ba- rátkozásra, beszélgetésre, po- harazgatásra, nótázásra. Szalonnát, kenyeret, széket hozzanak magukkal, a többi­ről a városi nyugdíjas­egyesület gondoskodik. Kirabolták őket K. J. és felesége nyugodtan aludt kevermesilakásában, mikor éjfél körül két álarcos férfi a szúnyoghálót kivágva, bemászott hozzájuk és lefújta őket gázspray-vel, majd bán­talmazva pénzük átadására szólította fel őket. A rémült idős házaspár odaadta megta­karított pénzét (43 ezer forint), amivel a rablók kereket oldot­tak. Építők klubja Az építő- és építőanyag-ipari vállalatok nagy része átalakult vagy megszűnt. Ez negatívan befolyásolja a szociális és ér­dekvédelmi munkát. Ez első­sorban a nyugdíjasokat érinti. Az évi egyszeri nyugdíjas-ta­lálkozó — ha ugyan megtart­ják — sokakat nem elégít ki, ennél többre vágynak. Ez a gondolat vezérelte azo­kat, akik szeptember 21-én összejöttek a békéscsabai nyugdíjasházban. Megalakí­tották a városi nyugdíjas­egyesület építőipari klubját. Az ideiglenesen megválasz­tott elnök irányításával kidol­gozzák a programot. Egyelőre minden kedden 16—18 óra között várják az érdeklődőket a Luther u. 6/1. alatt. A jó kis pipi Barátnőm, közel a hatvanhoz, igen formás teremtés. Karcsú és gömbölyű, mindene a he­lyén van. A férfiak még ma is rajta felejtik a szemüket az ut­cán. De csak hátulról — mond­ja kissé panaszosan —, a szembejövők észre se vesz­nek. A minap a színházból haza­felé menet három kamasz bá­multa. Hátulról. Elismerő fütty, majd a szöveg: — De jó kis pipi! Jó volna beleharapni! — Barátnőm visszafordult: — Beletöme a fogatok! — Némi elképedés, harsány röhögés. Megbocsátó kuncogás, utána elváltak. Nem volt harag. Negyedszázad nagy idő. Külö­nösen azoknak, akik nyugdíja­sán kezdik számlálni az éve­ket. Négy békéscsabai polgár: Pribolyszki György, Sebők Lászlóné, Hugyecz András és felesége Csjemik Judit—friss nyugdíjasként elhatározták, hogy klubot alapítanak. A Ba­lassiban kaptak helyet, 15 tag­gal indultak és 20 évig minden héten öt alkalommal összejöt­tek délutánonként. A programjuk kezdetben egyszerű és családias volt: be­szélgetés, kártyázás, a névna­pok megünneplése. — De nagyon jól éreztük magunkat, mert tartoztunk va­lahova — mondta Hugyeczné Csjemyik Judit, aki 81 évesen az egyetlen élő alapító tagként részt vett a Garzon Szállóban rendezett ünnepségen. Hozzá­tette még, hogy később or­szágjáró kirándulásokra is vál­lalkoztak. A klub lelke, veze­tője, mindenese Pribolyszki György volt, aki a múlt évben halt meg. — Most a Békési út 24-ben vagyunk — veszi át a szót özv. A sarkadi nyugdíjas-egyesület 1992. szeptember 16-án kibő­vített vezetőségi ülést tartott. Ez így önmagában nem sokat mond, azonban az ott elhang­zottak nagyon is sokat sejtet­nek. A fő téma az 1992. október 1-jén megrendezendő idősek világnapja volt. A sarkadi egyesület bizonyítani kívánja, hogy az idősebb korosztály él­ni- és tenniakarása igen ko­moly erőt, értéket jelent, amit kár lenne figyelmen kívül hagyni. A sokasodó évek magukban hordozzák azokat a gondokat — betegség, egyedüllét, nélkülözés, mellőzöttség —, amelyek eljönnek ugyan, de a környezet ezek elviselésében nagyon is sokat segíthet. Ezt vállalta fel a Sarkadi Nyugdí­jasok Érdekvédelmi Egye­sülete alakulásakor, 1989. szeptember 4-én. Az 54 alapí­tó tag, a megválasztott kilenc­tagú vezetőséggel együtt meg­felelő támogatás és tájékozta­tás híján komolyabb tevékeny­séget nem végzett. A fordulópont 1991. május 10—11-ével történt, amikor a Magyar Nyugdíjas Egyesület Országos Szövetsége országos értekezletet tartott Budapes­ten. Az 1991-es év a sarkadi egyesület életében előrelépést és bizonyos szerény eredmé­nyeket hozott. Augusztus 28- án a Pelikán étteremben nagy sikerű műsoros rendezvény volt 160 nyugdíjas részvételé­vel. A békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Kör minden évben megrendezi a megyei borver­senyt. Ez évben június 19-én került rá sor a művelődési köz­pont rendezésében a Tégla Kö­zösségi Házban, ahol a csabaiak mellett gyulai, sarkadi és szarvasi kertbarátok is részt vet­tek. A szépszámú „induló” — 35 fehér, 18 vörös és 17 gyümölcsbor—közül afehérek Nádasi Lajosné klubvezető — és hivatalosan Békéscsabai Városi Nyugdíjas Klub néven vagyunk bejegyezve. Csakhát a népnyelv elnevezett bennün­ket „magyar” klubnak, mert a szlovák klub is a Békési úton van.-— Hogy vannak, mit csinál­nak? — Minden kedden találko­zunk, jelenleg hetvenhatan va­gyunk. A hónap első keddjén teadélutánt tartunk, ki mit hoz alapon. Félévenként megün­nepeljük az „összegyűjtött” névnapokat. Ez évben egy há­romnapos és egy egynapos or­szágjáró kiránduláson vettünk részt. Most pedig — nagyon készültünk rá — a negyedszá­zados jubileumunk itt a Gar­zonban. — Kik vannak itt a régiek közül? — Először is Hugyeczné Csjemyik Judit, az egyetlen alapító tag. Ezenkívül a „törzsgárda”: nyolcán 20, he­ten 15 és négyen 10 éves tag­sággal rendelkeznek. Virággal és sok-sok szeretettel köszön­töttük őket. Október 1-jén az idősek vi­lágnapját, december 18-án az idősek karácsonyát szervezték meg a művelődési központ­ban. Az országos szövetségtől havonta 300 Nyugdíjas lapot, s ezen kívül 1991-ben egyszeri 5000 forintos támogatást kap­tak. A sarkadi önkormányzat 20 ezer forintos támogatást adott, a családsegítő központ egy helyiséget, ahol hetenként szerda délelőtt 10—12-ig fo­gadóórát tartanak. Ez tehát az 1991-es év rövid mérlege. Ebben az évben már felfo­kozott ritmusban folytatódott az egyesületi élet. Az első ren­dezvény február 13-án a mű­velődési házban, dr. Csehák Judit országgyűlési képviselő tartott fórum, a közel 300 nyugdíjas előtt. Február 19-én a Pelikánban műsoros délutánt rendeztek, míg március 4-én Szűrös Mátyás látogatott Sar­kadra, s tartott tájékoztatót a nyugdíjasoknak. Ezt követte még márciusban a nyugdíjas Ki mit tud?, majd Tóth Imre, Sarkad város polgármestere invitálta a nyugdíjasokat a he­lyi cukorgyárba. A tagság ké­résére a kirándulás, országjá­rás sem maradt ki a program­ból. így sor került június 20— 22-e között egy, Sopron kör­nyéki útra, ahol az ottani nyug­díjasokkal is találkoztak a sar- kadiak. Egy napot Budapes­ten, az Országházban töltöt­tek, majd jártak Romániában, s kilátogattak Szanazugba is. Az 1992-es év krónikája még javában íródik. 10, a vörösek 5 és a gyümölcs­borok 11 aranyérmet vihettek haza. A zsűri elnöke, dr. Tóth- pál László, a kecskeméti kutató- intézet vezetője külön kiemelte a gyümölcsborok (meggy, csip­ke, málna, szeder) minőségét, amit „különösen jó”-nak neve­zett. Ebben nem kis része van Boross László kertészmérnök­nek, aki évtizedek óta önzet­lenül istápolja a kertészkedő­• •• — Ez volt a múlt, a jelen. És ajövő? — Szeretnénk összetartani a régi és új klubtagokat. Egy­más iránti szeretettel, felelős­séggel, törődéssel visszük to­vább ezt a munkát és ha „meg­öregszünk”, továbbadjuk a stafétabotot, mert úgy érezzük, hogy nagy szükség van rá. Az idősek világnapjáról ok­tóber 1-jén ismét megemlé­keznek. A Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövet­ségének két vezető testületé — a választmány és az elnökség — ülést tartott. A tanácskozá­son szerepeltek az világnap megszervezésével kapcsola­tos feladatok. Az országos szö­vetség úgy határozott, hogy rendezvényét a Békés megyei szövetséggel és a sarkadi nyugdíjasszervezetekkel kö­zösen Sarkadon tartja. Készülnek a sarkadiak ok­tóber 6-a, október 23-a és az idősek karácsonyának méltó megünneplésére. Akarják és teszik mindezeket akkor, ami­kor az országban az egyre romló gazdasági helyzetben mind kevesebb figyelmet for­dítanak a családi és szociális problémák megoldására. Az idősek ügye is csupán az éves nyugdíjemelés kapcsán kerül napirendre nagy huzavoná­val, alapos megkéséssel, szűkmarkúan, a „maradék” elv alapján. Álljon itt végezetül egy idé­zet Antall József miniszterel­nök leveléből, mely az 1991- es idősek világnapján íródott: „Nemcsak a gyermekeket, nemcsak a családokat jellem­zi, a nemzetet is minősíti, ho­gyan bánik öregjeivel. Milyen méltóságot, milyen életkörül­ményeket, milyen jövőt kínál nyugdíjas polgárainak...” Mit lehet ehhez hozzátenni? Csak egyetlen örökérvényű szót: ámen... két szakmai tanácsaival. A csabai borverseny soha nem fe­jeződik be a díjkiosztással. Ez­után kezdődik egy nem hivata­los, de annál fontosabb ese­mény: az „ezt kóstold meg, ko­mám” című borparádé. Ugyan­is a résztvevők legalább 1 -1, de többnyire 5-6 liter Irort hoznak magukkal, amit egy kis száraz- kolbász kíséretében „elbírál­nak”. Bélmegyeren is tartottak egy kis ünnepséget az idősek vi­lágnapja jegyében a nyugdí­jasklub rendezésében. Illatozó pörkölt, tányérok koccanása és nótaszó jelezte, hogy már együtt vannak a nyugdíjasok. Pap Jánosné rö­vid beszédben méltatta az idő­sek világnapját, majd jó szóra­kozást, jó egészséget és a csa­ládi életben sok boldogságot kívánt a megjelenteknek. Nagyon szép és kedves szín­foltja volt az ünnepségnek a két helyi énekes fellépése. Ka­rácsony Józsefné, Zsuzsika, a summáslány — ahogy ő neve­zete magát — csodaszépen énekelte a Fecskemadár el­vesztette a párját című nótát. A hallgatóság egyre erősödő dú- dolása adta a kíséretet. Lát­szott, hogy a megjelentek kis közössége összeszokott. Kö­zösek örömeik, bánatuk, dala­ik. Az Árva vagyok, árva című Az özvegy az után a mezőgaz­dasági tag után jogosult özve­gyi járadékra (amely egészen más juttatás, mint az özvegyi nyugdíj), aki öregségi vagy munkaképtelenségi járadé­kosként vagy az ehhez szüksé­ges feltételek megszerzése után hunyt el. Az érintett akkor tarthat igényt a juttatásra, ha: — házastársával annak el- hunytáig együtt élt; — a halál bekövetkezésekor az özvegy nő betöltötte a 65., az özvegy férfi a 70. életévét, vagy munkaképtelen; — az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugdíja nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, azaz a 6000 forintot; — özvegyi, illetve baleseti dalnál a szemekben megjelen­tek az első könnycseppek. A másik énekes, Komáromi Ist­ván 73 évesen is remek hangon adta elő a régi magyarnóta gyöngyszemeit. A tombolasorsoláson min­den ajándék gazdára talált, majd megszólalt a harmonika és sokan táncra perdültek, fe­ledve a korukat és kilóikat. Emlékezetes nap volt, nagy­szerű emberekkel találkoztam, akiknek szerényen ugyan, de minden adva van ahhoz, ami élteti, összetartja közösségüket. Talán egyvalami hiányzik: az egyetértés. De ez már egy másik történet, mely — reméljük — kedvező fordulatot vesz—min- dannyiuk érdekében. Ősz van. Rövidülnek a nap­palok. És egyre rövidül az az időszak is, ami még hátra van. És ezt jó lenne szépen, csönde­sen, nyugodtan, békességben leélni. özvegyi nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot nem kap; — keresete, munkavégzés­ből származó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyug­díj legkisebb összegét (a jogo­sultság szempontjából nem számít keresetnek, jövedelem­nek a mezőgazdasági szövet­kezettől kapott juttatások és a gyermekgondozási segély összege). Ha sem a férj, sem a feleség még nem töltötte be házastársa elhunytakor a 65., illetve a 70. évét — s nem is volt még mun­kaképtelen — abban az eset­ben jogosult az özvegyi járu­lékra, ha a házastárs halálától számított egy éven belül eléri a korhatárt vagy munkaképte­lenné válik. Nyugdíjas tízparancsolat 1. Ne sokat egyél (úgy sincs miből); 2. Csak vizet igyál (ne sokat, mert arzénes); 3. Ne fűts (különösen télen); 4. Ne világíts (pláne ha kikapcsolták); 5. Paráználkodj (ha tudsz); 6. Ne utazz (csak 70-en felül); 7. Ne üdülj (csak ha bekaszliznák); 8. Ne morgolódj (mert lebolsiznak); 9. Tűrj 1994-ig (utána vagy jobb, vagy rosszabb lesz); 10. Ha betartod a parancsolatokat, sokáig élsz e Földön (ha nem betegszel meg, ha nem fagysz meg, ha nem halsz éhen). A felújított Szabadság-szobor Ma: nyugdíjasünnep Sarkadon „Ezt kóstold meg, komám” Nem adomány Tudnivalók az özvegyi járadékról Hugyecz Andrásné alapító tag FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents