Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-08 / 212. szám
SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1992. szeptember 8., kedd A vésztői községháza Az oldalt írta és szerkesztette: Gila Károly. Telefon: (66) 71-139 Kis hírek Mégis Ambrus-mozgó Szeghalom. — Az elmúlt héten szóvá tettük, hogy ismét üzemel a mozi; de nem Ambrus-mozgó néven, mint kényszerű bezárása előtt. Nos, azóta a művelődési ház igazgatója, Szili Géza arról tájékoztatott, hogy fel sem merült a patinás név elhagyása. Mindössze arról van szó, hogy a mozi kéthavi plakátjáról a sietség miatt maradt le a név. A mozi neve természetesen Ambrus-mozgó, az októberi plakáton már ez szerepel majd. Megkezdődött a próbaüzem Körösladány. — Megkezdte a próbaüzemelést a falu újonnan épült szennyvíztisztító telepe. Az elképzelések szerint egy szippantós traktort is vásárolnak, mely önköltségi áron szállítja a tisztítóhoz a település lakóinak szennyvizét. Szakértő betörők Szeghalom. — Hívatlan látogatók jártak a hétvégén a Sebes György Általános Iskolában. Á feltehetően hozzáértő tolvajok a videostúdiót szemelték ki és innen elvitték a színes televíziókat, videomagnót és a kamerát is. Fórum párosán Zsadány. — Az elmúlt héten politikai fórumot tartottak a faluban, melynek két meghívott előadója Csehák Judit MSZP-s és Pelcsinszki Bo- leszláv SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt. Sok más mellett szóba került a földkérdés és az 1994-es választások utáni politikai felállás alternatívái. Javul a közbiztonság Bucsa. — A faluban nemrég 14 fővel megalakult a polgárőrség. Ez és az a tény, hogy plusz egy rendőr munkábaál- lása is várható, remélhetőleg sokat javít a település közbiztonságán. Az oldal fotóit Gila Károly készítette évet betöltötték, a Széchenyi úti óvoda minicsoportként átvette. A bölcsődei dolgozók egy része ottmaradt az öregek napközijében, a másik átkerült az óvodába. Ez eddig a közelmúlt. Nézzük mi a helyzet ma, másfél évvel a történtek után? A falu polgármestere és jegyzője szerint a bölcsődére nincs igény, hiszen az anyukák közül egyre többen munka- nélkükiek, akik egyébként sem tudnának elhelyezkedni. Ezt a némiképp cinikus álláspontot azonban semmilyen felméréssel nem tudják alátámasztani, hiszen meg sem kérdezték a legilletékesebbeket, a gyeden, gyesen lévő kismamákat. A mi információnk szerint igenis volna igény a bölcsődére, több anyuka azért nem tudott elhelyezkedni, mert nem tudta hová tenni a kisgyerekét. Ami az óvodai minicsoportot illeti, Bakonyi Lajosné vezető óvónő elmondta, jelenleg 12 gyerek van a miniknél. Azt is hozzátette, hogy az óvodában igyekeztek a tulajdonképpen böl- csődés korú apróságoknak a megfelelő ellátást biztosítani, ám egész más előírások vonatkoznak az óvodára, mint a bölcsődére. Szóval erősen kételkedünk benne, hogy valóban nincs szükség a bölcsődére Füzesgyarmaton. Annál is inkább, mert a faluban egy év alatt száz körüli a születendő gyerekek száma, azaz az „utánpótlás” biztosított. Az első pillanatban megkésettnek tűnik a kérdés felvetése, hiszen a helyi önkormányzat még 1991. elején a falu egyetlen bölcsődéjét bezárta és helyén öregek napközi otthonát alakított ki. A lépés indokául a kihasználatlanságot hozták fel, szerintük a 8-9 gyerekre 11 alkalmazott jutott. Nos, az akkor ott dolgozók, Kanó Lászlóné, Németh Istvánná szerint ez akkor lehetett, amikor a kihasználtságot délután öt órakor mentek ellenőrizni, egyébként legalább 67 százalékos volt. A szülők tiltakoztak az önkormányzatnál, eredménytelenül. A gyerekek közül azokat, akik a két Az óvodában lévőbölcsődések, a minik Kell-e bölcsőde Füzesgyarmaton? Megújulva és Szeghalom egyik városképi jellegű épülete az idén nyáron megszépült. Az egykori szálloda, „mozgóképszínház” — amint a lekapart vakolat alatt megszépülve olvasható volt —, a mai Vigh Matild iskola nemcsak a képen látható módon, kívülről, hanem belül is alapos nagyjavításon esett át. A helyi önkormányzat és az iskola közösen állta a költségeket. A szép kivitelezés egy helyi vállalkozó, Balogh István és csapata munkáját dicséri. Mindössze azért kár, hogy a tanév megkezdéséig nem készültek el valamennyi munkálattal. A régi épület új ruhát öltött Ismeretlen nagyjaink 1816-ban született Kenderesen Simay János, aXIX. századi Szeghalom legregényesebb életpályát befutó személyisége. Édesapja, a kenderesi tanító halála után, 1830-ban e kis család Szeghalomba költözött. A fiatal Simay valószínűleg a Debreceni Református Kollégiumban folytatott tanulmányai után 1837-ben feleségül vette Nagy Máriát és a hozományként kapott 100 holdnyi földön gazdálkodni kezdett. Ezt a kis vagyont' életük végéig megharminc- szorozták. Aktívan részt vett a helyi társasági életben is. 1848-ban az elsők között jelentkezett a helyi nemzetőrségbe, ahol őrmesteri rangig vitte és 1849. nyarán beválasztották a megyei Állandó Bizottmányba is. Érdekes, hogy mindezén tevékenysége ellenére 1849. őszén őt választották meg Szeghalom főbírájává. Bírósága alatt a falu új községházával és három új híddal lett gazdagabb. Amikor bírói tisztéről leköszönt, ismét gazdálkodó lett. A XIX. század második fele a magyar betyárvilág fénykora. A Sárrét járhatatlan nádasai nagyszerű rejteket nyújtottak a kóborló szegénylegényeknek, betyároknak. Az erősen megromlott közbiztonság megszilárdítása erélyes, keménykezű embert kívánt, így esett a választás Simay Jánosra. Tény, hogy közel évtizedes csendbiztosi működése során megszüntette a sárréti betyárvilágot. Nevét leginkább adományai, alapítványai őrzik a mai napig. Ilyen volt például a községi kórSimay János csendbiztos házi alapra adott 65 hold föld vagy a szegények segélyezésére adott 2000 korona. Feleségével együtt végrendeletükben helyi óvoda céljára adományozták szeghalmi házukat, 32 hold földjüket és 15 000 forintot. Az óvoda 1885-ben, négy évvel Simay János és felesége halála után megnyílt. keueJózsbp Hagyományozok Különös világ ez a Sárrét környéke. Itt az emberek semmit sem kaptak ajándékba, a mindennapi kenyérért keservesen meg kellett dolgozni. Lehet, hogy ezért, lehet, mert kötődtek ehhez a tájhoz, azok közül, akik vitték valamire, tehetősebbé lettek, sokan adni is akartak a térség lakóinak.Csak néhány példa: Simay János csendbiztos óvodát alapított a múlt században ; Péter András végrendeletének köszönhető Szeghalom gimnáziuma, de lehetne folytatni a sort a Szigetialapítványból létrejött mezőgazdasági középiskolával vagy a Takács Andrea-alapítvánnyal. Valami elgondolkoztató van ezekben a cselekedetekben. Mi késztette az adományozókat arra, hogy nehezen összegyűjtött vagyonukat közösségi célra adják? Talán, hogy saját vagy gyermekeik nevét megőrizhesse az idő. Meglehet, ám ez érdemeikből semmit sem von le. Nemes gesztusukkal sokat lendítettek a Sárrét nevelési és kulturális fejlődésén. Volt idő, amikor nem volt méltányos velük a hivatalos megítélés, ám sem az egykori diákok, sem a helybeliek nem feledkeztek meg a hagyományozókról. Mert nem is szabad. A maguk módján lámpások voltak ők is, akik az ország ezen sárba-szikbe ragadt csücskén próbáltak világosságot csiholni. QjbMinden manőverre készen Egy aktív élet dokumentumai A közelmúltban vette át a füzesgyarmati polgármestertől a Pro Űrbe kitüntetést Pécsi Istvánné nyugdíjas vezető óvónő. Életéről beszélgettünk vele otthon, az egyik óvoda mellett; — A kitüntetés meglepett és nagyon jól esett. Talán annak köszönhetem, hogy a gyerekekért és az óvodáért mindenféle manőverre képes voltam. Néha másként nem is lehetett. Amikor 1960. január elsején Békésről idekerültem vezető óvónőnek, két óvoda volt négy csoporttal, 9 dolgozóval. A körülményekre jellemző, hogy az épületek nem voltak közműve- sítve, nem volt sem játék, sem homokozó. Legelőször a szülők bevonásával felújítottuk az óvodát, majd sikerült pénzt szerezni a közművesítésre is. A későbbi óvodaépítések sem voltak egyszerű ügyek, nem volt könnyű a pénzt előteremteni. Sokat segített a falu lagnagyobb termelőegysége, a Vörös Csillag Tsz is. Csakis összefogással lehetett sok dolgot megvalósítani. Erre talán a legjobb példa az óvodai KRESZ-park létesítése. A területet némi rábeszéléssel megszereztem a Kunság Fü- szérttől, a kőolajosok feltöltöt- ték a gödröket, a rendőrök adták az eszközöket, a szülők pedig a munkát. Nekem az jelentette a sikerélményt, ha valamit elértem az óvodákért. Most, nyugdíjasként sem tudok tétlenül ülni a babérjaimon. Pályázatot nyertem és hamarosan megkezdi működését a helyi nyugdíjas pedagógusklub. A vésztői Roma-nap egyik tűzről pattant kis sztárja
