Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-07 / 211. szám
GAZDASÁG 1992. szeptember 7., hétfő Tisztázó disputa a Sárréti Tejnél Napjaink egyik beszédtémája Szeghalmon a Sárréti Tej Rt. Elhangzottak indulatos megjegyzések, szárnyra keltek kósza hírek. Mindezek miatt indokolt, hogy leüljünk egy beszélgetésre Márky Alberttel, a vállalat vezetőjével, aki a csabai üzem igazgatójából lett ügyvezető igazgató. Nincs túróügy —,,Bemelegítésül" egy forró kérdés: mi a sorsa az úgynevezett túróügynek? — A túró -ügyben ügyészségi vizsgálat is volt, szabálytalanságot nem találtak. Az egészet lezárta az igazgatótanács. Remélem ez tovább már nem lesz téma. — A szeghalmiak leggyakrabban ismételt vádja, hogy a csabai üzem le akar válni, miután az összes nagy fejlesztést ott hajtották végre, így ott jobbak a munkalehetőségek, könnyebb nyereségesen termelni. — Kezdjük az elején. A csabai üzem megyei elhatározással úgy jött létre, hogy a megyeszékhelyen egy ilyen üzemet kellett építeni. Ezt a Sárréti Tej Közös Vállalat kihasználta és megvalósult az új üzem 1982-ben. Ennek forrása állami támogatás, hitel és kisebb részben saját pénzeszköz volt. Azt is el kell mondanom, hogy gyorsan megtérült a beruházás, hiszen az első három év alatt kitermelte a ráfordított összeget. A csabai üzem mindvégig nyereségesebben termelt, mint a szeghalmiak. Ami a munkakörülményeket illeti, a lényeges különbség az, hogy a csabai telep eleve erre a célra létesült, míg a szeghalmit többször toldozgatták. A technológia közel azonos. Azt is el kell mondanom, hogy a korábbi évek fejlesztési lehetőségei azért valósultak meg főleg Csabán, mert itt volt nagyobb a vállalkozó kedv. — Valójában válni akar a nyereséges csabai üzem? — A szétválás nem új gondolat, már 1989-ben felmerült Márky Albert ügyvezető igazgató és tulajdonképpen 1991-ben került komolyabb terítékre. Napjainkban nem aktuális, mert jelenleg egy veszteséges üzletet kell kigazdálkodnunk. Milliós kár a sajtügyben — Hallhatnánk erről bővebben? Tulajdonképpen nem titok. 1991 márciusáig a KERNEX és egy eszéki kft.-n keresztül nagy mennyiségű tejtermékeket, elsősorban sajtot exportáltunk Jugoszláviába, összesen 40 millió forint értékben, melyhez állami támogatást 20 millió forintot kaptunk volna. Nos, a jugoszláv partnerünk fizetésképtelenné vált, ráadásul olyan szerződést kötött a vállalat akkori kereskedelmi vezetése, ami nem szankcionálható. A felelősség tisztázására feljelentést tettünk. Vagyis, amíg a több mint 60 millió forintot nem „nyeljük le”, a „válófelek” tekintélyes tartozást is átvennének.-—Jelenleg hogy áll az rt. ? — Összehasonlításként néhány adat. A tavaly félévi 10,5 milliós veszteséggel szemben az idén félévkor több, mint 29 millió a nyereségünk. Különösen szembeötlő a szeghalmiak pozícióváltozása, az 1991. június 30-ai 18 millió 244 ezer forintos mínusszal szemben most 10 millió 782 ezer forint nyereségük van. — Minek köszönhető ez a nagy fordulat? Sikeres termékváltás Elsősorban a termékstruktúra változtatásának, a sikeres piaci munkának, a bekövetkezett személycseréknek. Ismét egy konkrét példa: az alig eladható trappista sajt gyártását a minimumra csökkentettük, ugyanakkor a túrófélékből többet állítottunk elő. —Nézzük a következő kósza hírt. Állítólag Ón fel akarja számolni a szállítási részleget, arra kényszerítve az ott dolgozó gépkocsivezetőket, hogy vegyék meg a lerobbant IFA-kat, vállalkozóként üzemeltessék és ők fedezzék az egyre növekvőjavítási költségeket. — A helyzet az, hogy az új munkaügyi szabályozás arra késztet bennünket, gondoljunk végig minden lehetőséget, hiszen a szállításban dolgozók havonta több, mint 200 órát dolgoznak, amit csökkenteni kell. Egyik lehetséges variáció, amit a dolgozókkal ismertettünk, a vállalkozási forma volt. Szó sem volt a teherautók eladásáról, csak bérletről, úgy, hogy a javítást az rt. műhelye végezné. Alapvető célunk valamilyen formában érdekeltté tenni a gépkocsivezetőket. Úgy tűnik, sokan a munkahelyüket féltik, ezért nem szívesen vállakoznak, jól elvannak a jelenlegi langyos vízben. / Uj termékek a láthatáron Eddig csak „belterjes” dolgokról beszéltünk. Tartogatnak-e valami újdonságot a fogyasztóknak? — Az éles verseny az újításra ösztönöz. Még ebben az évben piacra dobjuk a papírdobozos tejet, a poharas túrókrémet, tejszínt. ínyenceknek való csemege lesz a brindzatúró, de terveink között szerepel a sajtválaszték bővítése. Javítjuk a kereskedelmi tevékenységünket, a megyében elért kedvező pozíciónkat igyekszünk erősíteni. Gila Károly Három évig érlelik a trappista sajtot, amíg találkozhatunk vele a boltok polcán Ez a felvétel a békéscsabai üzemben készült, a tejfölös dobo zok közelében Csomagolják a túrót A FOTÓKAT LEHOCZKY PÉTER KÉSZÍTETTE Csinos asszonyok dolgoznak a szeghalmi tejadagoló gép mellett
