Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05-06 / 210. szám

1992. SZEPTEMBER 5-6., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 210. SZÁM-KÉP A MréKŰ MRGVF.1 HlKüP hétvégi magazinja 5-12. oldal Micsoda különbség! Annak idején, még az átkos- ban bizony gyakran előfor­dult, hogy a vidéki termelő- egységektől fekete vagy más színű, de nem üres személy- gépkocsik indultak Budapest­re. Vitték a „nyomatékot”, azaz a házi kolbászt, a szilva­pálinkát és más földi javakat. (3. oldal) Orvosi terápia helyett Tudják mennyi az az öt év!? Rengeteg. Pontosan ennyi időt töltöttünk távkapcsolatban a barátommal, amíg Budapes­ten az egyetemre jártam. Ót másodszor sem vették fel a Kertészetire, így aztán feladta, és Békéscsabán maradt. (9. ol­dal) Új igazgató a húskombinátban A Gyulai Húskombinátban szeptember 1-jén — a vállalat vezetői, a fizikai dolgozók ne­vében megjelent munkatárs, a Földművelésügyi Minisztéri­um képviselői, a város és a megye önkormányzatának ve­zetői és az üzleti partnerkört reprezentáló vállalati vezetők jelenlétében — beiktatták az új igazgatót, Belanka Mihály személyében. Az igazgató másnap mun­kásgyűlésen és kibővített ve­zetői értekezleten mutatkozott be, és vázolta elképzeléseit. Abban az eddigi eredmények­re és a mai gazdasági helyzetre építkezve hangsúlyozta, hogy a kombinát dolgozóinak jövőt és megélhetést kíván biztosí­tani. Először, másodszor... 500-ért elkelt FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az első földárverés Medgyesbodzáson Minden jelentkező földhöz jutott Hosszú és nehéz út vezetett el odáig, míg tegnap dél­előtt Medgyesbodzáson a zsúfolásig telt művelődési házban sor kerülhetett a megye első földárverésére. A parasztember számára létkérdést jelentő föld és az azon megtermelt gabo­na, zöldségféle nem más, mint a jövő záloga, a meg­élhetés biztosítéka. Talán ezért is jöttek el olyan so­kan a környező települé­sekről is megtekinteni a földtulajdon visszaadásá­nak első gyakorlati megol­dását. A kilenc órára meghirdetett földárverést Kozinszky Zoltán­ná polgármester nyitotta meg, majd átadta a szót Göndös Jó­zsefnek, a kárpótlási hivatal vezetőjének. Mint megtudtuk, a megyében 65 ezer a kárpót­lásra jogosultak száma, amely csak a megyszékhelyen több mint 7 ezer embert érint. — Medgyesbodzáson első­ként 10-15 versenyzőre szá­míthattunk. S mint tapasztal­juk, ennek a létszámnak az ad­minisztrálása elég hosszadal­mas. Máris van egy tanulság — mondja —, sokkal nagyobb apparátus szükséges például a városok több száz fős igénylő­inek ellátásához. Emellett cél­szerű még ezt a munkát egy- (Folytatás a 3. oldalon) „És a maguk földje merre volt a régi világban?” Politizálni jó(?) „Havi kétszáz fixszel az ember könnyen viccel” — leg­alábbis ezt állította a ’30-as évek egyik népszerű dala. A „pörös száját” befogni nem tudó József Attila keserűen kontrázott: neki „még havi kétszáz sose telt”. A két világháború közötti falusi-tanyasi Magyarország cselédei, béresei, napszámosai, részesmunkásai anyagilag még a költőnél is elesettebbek voltak. Ók legfeljebb csak álmodhattak a havi fixről. Ha közülük valaki „nyugdíjas­álláshoz” jutott, arról irigységgel, vegyes elismeréssel szóltak, mondván, hogy „megfogta az Isten lábát”. Ha aztán hírül vették, hogy az illető szekerének kifelé áll a rúdja, némi kárörömmel nyugtázták: „Na, ennek is kiesik a csecs a szájából!” Manapság százezrek kerültek és kerülnek utcára. Gya­korlatilag senki sem tudhatja biztosnak a munkahelyét. És ilyen körülmények között az országgyűlési képviselők, a pártpolitikusok... Hát igen! Ők sem szeretnék, ha kiesne (...) a szájukból. Mégiscsak blamás és nem is biztos, hogy sikerrel kecseg­tető próbálkozás lenne visszakönyörögni magukat tanár­nak, ügyvédnek, más effélének. Ménesi György Az iskola a Átdolgozott oktatáspolitikai koncepcióval jelentkeztek a fiatal demokraták, amelyet tegnapi sajtótájékoztatójukon Rákóczi István Péter mutatott be a sajtó munkatársainak. Ugyanakkor ismertette azt is, hogy a fővárosban és a megye- székhelyeken e koncepció megismertetése érdekében a pedagógusok és diákok szá­mára előadásokat, fórumokat szerveznek. Nehéz lenne mun­kájuk minden lényeges voná­sát e rövid tájékoztatóba bele­sűríteni, ezért csak néhány sa­rokpontját idézzük fel. Ä Fidesz az iskolát állami keretek között működő helyi szolgáltatásként értelmezi, amelynek tulajdonosa a társa­dalom. Célként egy, a jelenle­ginél demokratikusabb, haté­társadalomé konyább és stabilabb közokta­tás megteremtését fogalmazta meg. A stabilitás érdekében elveti a jelenlegi iskolastruk­túra megbolygatását, de ezen belül alapvető változtatásokat tart szükségesnek. A koncepció nagy súlyt he­lyez a diákok s a szülők érdek­érvényesítésére is. Mindkettő nagy gondja — s egyben az egész társadalomé —, hogy a 14-16 éveseket egyre nagyobb számban fenyegeti a munka- nélküliség réme. A Fidesz részt vett külföldi tanulmányok alapján készült tanári kézikönyvek megjelen­tetésében, amelyek a kábító­szerezés és a dohányzás meg­előzéséről szólnak. (Folytatása3. oldalon) / Uj elnök a KDNP megyei szervezete élén Törvény, amit itt komolyan vettek A köztisztviselőkről szóló tör­vény kissé megrázta a Keresz­ténydemokrata Néppárt Békés megyei szervezetét. Ugyanis az 1992. július 1-jével hatály­ba lépő törvény összeférhetet­lenségre vonatkozó rendelke­zései kimondják, hogy az alá tartozó személyek pártban, társadalmi szervezetekben tisztséget nem tölthetnek be, közszereplést nem vállalhat­nak. így a KDNP intézőbizott­ságának tagja, dr. Kaposi Má­ria és a megyei elnök, dr. Mát­rámé dr. Kiss Viktória meg kellett váljon tisztségétől. A tegnap este tartott vá­lasztmányi ülésen — amelyen a KDNP alelnöke, dr. Szilá­gyiné dr. Császár Terézia is részt vett — a küldöttek meg­köszönték az elnökasszony munkáját, s megválasztották elnöknek dr. Szántó Gyulát. Az intézőbizottsági tagságra szoros küzdelem alakult ki két jelölt között, végül a második fordulóban egy szavazattal dr. Ancsin Jánost megelőzte Var­ga Rezső, így a jövőben ő fogja képviselni a Békés megyei KDNP-tagokat e fontos tes­tületben. B. S.E. Családi ügy, vagy több annál? Az apa keresi megtalálj?) gyermekeit A nagykamarási Vámos Ká­roly azzal kereste fel szerkesz­tőségünket, hogy lassan egy hónapja kutat sikertelenül is­meretlen helyre távozott fele­sége és három gyermeke után. Leginkább a 6 hónapos kicsi sorsa izgatja, hiszen őt a na­pokban kötelező védőoltásra kellene vinni, Karcsi fiának pedig mandulaműtéte esedé­kes. — A feleségem nem először költözött el, de eddig legalább a gyerekeket nem vitte magá­val vagy ha netán előfordult ilyen, tudtam, hogy az anyóso- méknál vannak és visszahoz­tam őket — mondja. — Most azonban semmi hírem felőlük. Félek, hogy az asszony nem látja el őket rendesen, hiszen itthon is általában én gondoz­tam, felügyeltem őket, mos­tam, főztem rájuk. Mivel mindkettőnknek van már az előző házasságból is gyerme­ke, öt lurkó népesítette be a házat. Az ő érdekükben fogad­tam mindig vissza az asszonyt, de ezek után válóperre kerül sor. — A rendőrség segítségét nem kérte? — Természetesen értesítet­tem őket, de nem tudtam meg tőlük sem a gyerekek tartózko­dási helyét. Az ügyben megkérdeztük Baráth Mihályt, a Mezőko­vácsházi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjét. — À bejelentés után forró nyomon indultunk el és meg is találtuk az asszonyt, valamint a gyerekeket — válaszolta. — A feleség azonban kérte, hogy ne adjuk ki a címet és ehhez neki joga is van. Mindezt Vá­mos úrral is közöltük. Mivel az apa a gyermekek egészségi állapota miatt aggó­dott leginkább, felhívtuk Var­ga Józsefnét, a nagykamarási önkormányzat jegyzőjét, lép­tek-e az ügyben? — Bennünket az apa csak most értesített, tehát utána kell még járnunk, hol is tartózkod­hatnak a gyerekek. Ha sikerül ezt megtudnunk, értesítjük az ottani gyámügyet, hogy fi­(Folytatás a 3. oldalon) — Imádom a LEWS farmert, ha te is, gyere a fiatalok üzletébe, Békéscsaba, Irányi utca 3. szám alá.

Next

/
Thumbnails
Contents