Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-04 / 209. szám
HIRDETÉS—TELEFON: 25-173 ® HIRDETÉS—TELEFAX: 21-401 « HIRDETÉS—TELEFON: 25-173 * HIRDETÉS ß Beton Változatlan áron garantáltan a legjobb minőségű betonkeverék és oltott mész. Kérésére házhoz szállításról is gondoskodunk. Békéscsaba, Ipari u. 5. Telefon: (66) 25-655. IFAalkatrész nagykereskedés nyílt Gyulán a Sarkadi úton, Oláh György u. 20. A Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet közgazdasági osztálya számviteli csoportvezetői munkakörre pályázatot hirdet. Feltétel: száviteli főiskolai, vagy felsőfokú KALASZ vagy mérlegképes könyvelői végzettség, plusz költségvetési gyakorlat. Érdeklődni a (66) 23-544/101-es telefonon a közgazdasági osztályvezetőnél lehet KONYVKEREKSKEDES AZ UNIVERZÁL ÁRUHÁZ I. EMELETÉN. Mesekönyvek, szakácskönyvek, nyelvkönyvek, szótárak, szépirodalmi könyvek nagy választékban kaphatók. Termeljen csiperkegombát! A komposztot gyárija: KISHOMOK Kft., 6800 Hódmezővásárhely, Tanya 1600. Szaktanácsadás! Gomba visszavásárlás! Helyszínre szállítás 100 q felett 870 Ft/q. Telefon és telefax: (62) 41-920. Telefon: (62) 41-999. Ügyintéző: Szél László. (í ........ ^ A z évszázados hagyományú ANSELMI cég termékeiből készült fagylaltokból bemutatót tartunk Békésen 1992. szeptember 5-én a S ipaki cukrászdában (Cseresznye u. 24.). Várjuk a fagylaltkészitákét és az igazi olasz fagylaltok kedvelőit! AZ ANSÉLM1 CÉG TERMÉKEINEK KIZÁRÓLAGOS FORGALMAZÓJA: Trade Club 2000 Kft. 2443 Százhalombatta, pf. 19. Telefon: (23) 52-039, telefon/telefax: (23) 53-109. ^ ................... A Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet műszaki osztálya épületgépészeti rendszerek üzemeltetésében vagy tervezésében jártas, továbbá számítástechnikai alapismeretekkel rendelkező MÉRNÖKÖT KERES üzemeltetési csoportvezetői munkakörbe. Várjuk továbbá SZAK- és BETANÍTOTT MUNKÁSOK jelentkezését fűtésszerelő, klímaszerelő és hőközpontkezelő munkakörökbe. Érdeklődni: a műszaki osztályvezetőnél a 23-544/120-as telefonon lehet. Figyelem! Figyelem! Alkalmi árusok az újkígyósi búcsúra a helyfoglalási sorrend sorszámát átvehetik a polgármesteri hivatal műszaki csoportjánál 1992. szeptember 7—13-áig hétköznap 8—16 óráig, szombaton 16—20 óráig, vasárnap 5—9 óráig. Cím: Polgármesteri Hivatal, Újkígyós, Kossuth u. 41. Lambéria-, hajópadlóvásár! Jó minőségű orosz faanyagból gyártott, csiszolt felületű lambéria és hajópadló kapható a gyártónál. Lambéria: 500 Ft/m2 + áfa. Hajópadló: 660 Ft/m2 + áfa. Gyomaendrőd, Hantoskerti út 14. Telefon: (67) 31-210. ^Új! Új! Új! ^ Megnyílt a Parti ékszerüzlet Gyulán, a buszpályaudvarnál Kedvező árak, nagy választék — arany, ezüst ékszerek — kar- és faliórák — kuli úrcikkek, ajándékok. Minden vásárlót szeretettel várunk! ELADÓ! Éttermi asztalok + székek. KEVERMES, MÁRCIUS 15. ÚT 13. 1 db asztal + 4 szék ára 5000 Ft. A Gyulai Várfurdő Kft., Gyula, Várfurdő u. 2. felvételt hirdet könyvelői munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltétele: — mérlegképes könyvelői vagy szakirányú középfokú végzettség, 10—15 éves szakmai gyakorlat — számítógépes adatfeldolgozási ismeretek. . jelentkezés személyesen a Várfürdő Kft. főkönyvelőjénél. Jelentkezési határidő: 1992. szeptember 15- Bérezés megegyezés szerint. Újra itt a szolnoki csapat! Használtruha-vásár és katonai, vadász-halász, munkaruházati áruk vására a Vasutas Művelődési Házban szeptember 3^Één. Nyitva: 8-1-8 óráig SLÁGERAJÁNLAT: — Bundeswehr-hálózsák 1400 Ft — katonai nadrágok (többféle) 3004000 Ft — Bundeswehr-ing, zubbonyok 200 Ft. W Parker Remek állás 3. Gaston rosszkedvűen engedelmeskedett. Tanulni kezdtek. De alig vették át a leckének egy részét, amikor nyílt az ajtó és Juliette lépett be. Pierre felé éppen csak biccentett. Tulajdonképpen az öccséhez beszélt: — Itt nem tanulhatsz tovább, Gaston... az én szobámra szükség volt. Én ebben a Szobában öltözöm... — Jó — vont vállat Gaston — átmegyünk a szalonba! — Oda nem mehettek! — Hát hol tanuljunk? — Apa dolgozószobájában, a földszinten! — Nem bánom — mondta Gaston és összeszedte könyveit. Juliett elhagyta a szobát. — Tudja — mondta a fiú Pierrenek — ma estély lesz nálunk! Ilyenkor az egész ház megbolodnul. Mindent felforgatnak. Jön egy csomó ember, akik lármáznak és mind hízeleg a papának... A papa képviselő. És azt hiszik, egy képviselő mindent el tud intézni... Hiszen érti, ugye? Pierre sóhajtott. — Érdekes, maga csupa olyan dologgal törődik, amihez semmi köze! Éppen csak a leckéjével nem foglalkozik... Gyerünk! Lementek a földszinti dolgozószobába és letelepedtek a hatalmas íróasztal mellé. Pierre szétnyitotta a térképmappát és Gaston beszélni kezdett. Néhány pillanattal később nyílt az ajtó és belépett a szobalány. Mindkét kezében púpozottra rakott szendvicses tálakat hozott és a sarokban lévő kis asztalka felé indult. Pierre éhes volt. Ezzel állt összefüggésben, hogy szemével kísérte a tálakat, amelyeken kívánatos inyencfalatok feküdtek. Gaston fél szemével a tanárját figyelte. És meglátta Pierre szemében azt a kis lángot, azt a pillanatig tartó villanást, amely elárulta, hogy a fiatalember megkívánta a behozott szendvicseket. A szobalány kiment. Gaston Pierrehez fordult: — Akar abból a szendvicsből? — Hogyne... — szaladt ki Pierre száján és ebben a másodpercben talán nem is volt felnőtt, hanem gyerek. Éhes gyerek... Gaston arcán keresztülvillant valami. Halkan mondta: — Kaphat... ha elengedi az algebrát! Pierre arca megkeményedett. Mérhetetlen aljasságot, sötét jellemvonást látott a fiú megnyilatkozásában. Egy pillanatig szinte gyűlölte. Legszívesebben pofonvágta volna. De uralkodott magán. — Nem kérek... folytassuk! Most már végtelenül sajnálta, hogy az imént elárulta, mennyire megkívánta a különleges ínyencfalatokat. Nézte a fiú profilját, aki közömbös arccal folytatta a tanulást és talán már meg is feledkezett a dologról. Milyen furcsa... Vannak emberek, akik ilyen Ínyencségeken nőnek fel és nem becsülik semmire, amit a sors nyújt nekik... Mások megöregszenek és soha nem jutnak ilyesmihez... A szobalány újra bejött, új tálakat hozott. És mintegy bocsánatot kérve a folytonos zavarásért, magyarázóan fordult Pierrehez: — Itt lesz a hideg büfé! Már vagy tíz roskadásig rakott szendvicses tál volt a kis asztalkán, amikor végre zavartalanul magukra maradtak. Gaston gépiesen ismételte Pierre magyarázatát. Szeretett volna túllenni a dolgon... A katolikus egyházban nyolcadik Henrik angol király uralkodása alatt történt szakadás. Nyolcadik Henrik, akit a pápa nem akart elválasztani a... mittudomén hányadik feleségétől... — Mittudomén? Mi ez? Miért nem figyelt? Ebben a pillanatban újra nyílt az ajtó és az inas lépett be rajta. Odajött az íróasztalhoz. — Madame üzeni, tessék abbahagyni a tanulást, Gaston úrfinak öltöznie kell! Mindjárt itt lesznek a vendégek! Gaston gyerekesen, diadalmasan felordított: — Éljen! Felugrott és a levegőbe hajította könyveit. És ekkor történt a baj. Az egyik vaskos könyv visszaesett az íróasztalra. Éppen a márvány tintatartó szélére. A tintatartó megbillent, üveg belsőrésze kiugrott a helyéről és a tinta... Igen, a tinta pontosan Piere kabátjára folyt. Pierre egyetlen kabátjára... Égy másodpercig olyan csend volt, mint valami döbbenetes katasztrófa után. Gaston — ny ílteszű fickó volt ! — tudta, hogy Pierre egyetlen ruháját tette tönkre. Zavartan hallgatott. Aztán hirtelen megszólalt: — Higyje el, nem akartam... és... most öltöznöm kell, mert a mama üzent és... jóestét kívánok... Elsomfordált. Boldog volt, hogy kijutott a dolgozószobából. Az inas nézte a hatalmas tintafoltot, amely nagyobb volt, mint egy jókora férfitenyér. Előtte sem lehetett titok, hogy a fiatalembernek valószínűleg ez az egyetlen ruhája. Legalábbis, amióta idejár, mindig csak ez a ruha volt rajta. Hirtelen valami sajnálkozásfélét érzett. Rengeteg dolga volt, de azért ezt mondta: — Adja ide azt a kabátot, monsieur Pierre... A konyhán egy perc alatt rendbe hozzuk. Egy kis citrom, egy kis só... És most még lehet, mert nedves a folt! Pierre nagyot sóhajtott. — Nagyon köszönöm... de inkább hagyjuk... — Miért? — nézett rá csodálkozva az inas. — Mondom, most még könnyen ki lehet venni a foltot! Ha megszárad, majdnem lehetetlen... Na, adja ide azt a kabátot!-— Nem, monsieur Jean, köszönöm... Az inas a fejét csóválta. — Ilyet még nem hallottam. Ne vegye sértésnek, de úgy tudom, ez az egyetlen kabátja. Mi célja hát a makacskodásnak? Ha megszáradt, nem lehet eltávolítani a foltot... Öt perc múlva visszakapja a kabátot. — Nem, köszönöm... — felelte Pierre. Az inas vállat vont. — Verekedni nem fogok önnel. De komolyan mondom, nem értem a makacsságát... Pierre hirtelen vörös lett. Vörös és izgatott. Az inas elé lépett. Valami felszakadt benne, egy indulat, az elkeseredésnek egy régen lappangó szikrája. — Nem makacsság — mondta rekedten. — Nem makacsság... Hanem nézze, ezt! Vad mozdulattal félig letépte magáról a kabátot és az inas megdöbbenve látta, hogy az ingnek, amelyet Pierre visel, se ujja, se háta... csak melle van. Kemény melle, amely azt az illúziót kelti, mintha ing lenne. Holott nem ing. Csak ingmell... Az inas is zavarba jött. — Bocsásson meg, monsieur Pierre... De még most is azt mondom, abból a kabátból ki kell venni a tintafoltot... Várjon, mondok valamit! Adja ide a kabátot és álljon oda az ablak selyemkárpitja mögé. Ott nem látja senki, még ha be is jönnek a szobába. Perceken belül visszahozom a kabátot. Pierre az ablakra nézett. Valóban, az ablakfa mindkét oldalán széles selyemkárpit volt, amely mögött kényelmesen el lehetett rejtőzni. Ótt nem láthatják meg. — Hát... köszönöm... — mondta és levette kabátját. — Talán addig, amíg visszahozza, nem jön be senki... — Sietek — mondta az inas már az ajtóból: '— Néhány perc múlva itt leszek! És elment. Pierre ott maradt a dolgozószobában, kabát nélkül. Egy kemény ingmellel. Még arra sem maradt ideje, hogy némi gúnyos filozófiával végig gondolja groteszk helyzetét. Az ajtó előtt lépések hangzottak. Villámgyorsan beugrott a függönykárpit mögé. Mindent tisztán látott. A képviselő felesége lépett be, nyomában magas, rendkívül széles vállú, vastag nyakú férfi, akin furcsán hatott a kissé szűkre szabott szmoking. Amint becsukódott mögöttük az ajtó, a férfi vad mozdulattal elkapta az asszony derekát, magához vonta és belecsókolt a szájába. —De Octáv... éppen itt... az uram házában... — tiltakozott az asszony. — Mindegy... — mondta a férfi lázas hangon. —Egy hete nem láttalak... megőrülök érted... Egy hete nem telefonáltál, nem jöttél... — Holnap jövök — felelte az asszony — sok dolgom volt... — Igen, tudom... Minden fontosabb, sürgősebb, előbb- revaló, mint én. Mert tudod, hogy megőrülök érted, hogy nem élhetek nélküled, hogy imádlak... — Jó, jó... — mosolygott az asszony boldogan — tudom... Valamit akartál, ugye? — Persze — mondta a férfi könnyedén. — Hát kérlek... felfedeztem egy nagyon tehetséges, fiatal, ügyes birkózót... Gyerekember még, de olyanok az izmai, mint valami óriásé... Érdemes lenne treníroz- tatni... De tudod, nagyon szegény fickó, gondoltam, ha valamivel támogatnád, hogy tréningbe állhasson... (Folytatjuk)
