Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-28 / 229. szám
àRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HAZAI TÜKÖR 1992. szeptember 28., hétfő Körkérdés a Médiahajón J * i (F)élni és (f)élni hagyni? A Médiahajó küldetése az volt, hogy a sajtóvilág vizein úszkáljunk vele. Ezer okunk lenne valami vidám beszámolót kanyarítani erról az útról. Történt is ott mindenféle. (Úgy tűnt például, hogy a Dunán felfelé — az árral szemben — a liberális, lefelé — a sodrásban — a kormánypárti újságírók érezték otthonosabban magukat...) Mégis komorabb hangot kell megütnünk: a fedélzetre lépést megelőző' napokban ugyanis egyre többen vallották be, hogy félnek. Mitói? Mint kiderült, az aggodalom azért izzik a lelkekben, mert úgy vélik: a közélet, a politika mai állapota, s az az irány, amelynek most nekilódultak egyesek, erőszakoskodással, vérontással fenyegethet. A hajón közismert személyiségektől tudakoltuk, hogy oszják-e ezeket a vélekedéseket. Debreezeni József, az MDF országgyűlési képviselője: — Én csak magas helyeken és a sötétben szoktam félni. De kétségtelenül vannak ma olyan megnyilvánulások a társadalomban és a politikában, amelyek az erőszakosabb megoldások felé mutatnak. Abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy ez elszigetelt jelenség, amely nem nyerhet polgárjogot. Lehet olyan fordulat, amelyben egyes embereket attrocitások érnek, de az egész társadalom, kisebbségei nincsenek veszélyeztetve. El sem tudom képzelni, hogy ilyesmi történjen. Fodor Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője: — Túlzónak érzem e félelmeket. Nem hiszem, hogy Magyarország mai problémái fenyegethetnék a holnapjainkat. De ha nem egy statikus állapotot nézünk, hanem azt, hogy honnan indultunk és merre tartunk, akkor már veszélyesebb a helyzet. Az irány jelen pillanatban az, hogy radikalizáló- dik a társadalom, s megyünk a szélsőségek felé. A kulcskérdés az, hogy meg tudjuk-e állítani a nem kívánatos jelenségeket. Ha a szélsőségesek látható próbálkozásai eredményesek lennének — mint például most az MDF alelnöké- nek bázistoborzási kísérlete —, akkor sokkal súlyosabb helyzetbe kerülhetnénk. Horn Gyula, az MSZP elnöke: — Teljesen megértem az emberek aggodalmát, hiszen annyi szélsőséges jelenségnek vagyunk a szem- és fültanúi. A Parlamentben és a politikában eluralkodott stílus sem bátorítja az embereket. Attól nem tartok, hogy itt valamiféle erőszakos cselekményekre kerüljön sor. A veszély ennek ellenére megvan. Egy elenyésző kisebbség megpróbálja a többséget — mondhatni — terrorizálni. Ez a kisebbség alapvetően szélsőjobb oldali beállítottságú, s meggyőződéssel vallom: idegen az emberek többségétől. Ezért kell fellépni, s még most elszigetelni a jelenségeket. A csütörtöki tüntetés is ennek az egyik eszköze. Ha nem működtetjük a demokráciát, nem hallatjuk a szavunkat, az Isten sem állja útjukat. Katona Tamás miniszter- elnökségi államtitkár: — Az érzelmekkel nagyon nehéz valamit is kezdeni, mert az észérv lepereg róluk. Azt kellene mondanom a szocializmusból örökölt kifejezéssel: nem volna tipikus, ha ilyen történne. Én ettől nem félek. Mindenkinek megvannak az egyéni félelmei. Nekem kifejezetten ilyenek vannak. Az ember abnormális életmódot folytat: soha nem találkozik a családjával. Minden öt percem be van osztva. Nagyon sokan vagyunk így. Legkisebb gyerekem ötéves. Fiú, jó lenne több időt töltenie az apjával. És az ember egyszercsak felbukik majd. Ha valamitől félek, akkor ettől. Pálfy G. István, a Tévéhíradó főszerkesztője: — Nem osztom ezeket a nézeteket, de mindenki véleményét tiszteletben kell tartani. Az emberek fantomoktól félnek. A magyar társadalomban erre a félelemre semmi ok nincsen. Ne vegye szerénytelenségnek, ha a magam példáját hozom. Nem hiszem, hogy sokan lennének, akit nálam jobban támadnak. Én sem félek. Mitől félnék? Egy demokráciának az a lényege, hogy bármit lehet mondani, akár szélsőségest is, de ennek nincsenek személyre szóló következményei. Félni csak az fél, aki nem járt még egy magyar faluban. Mert ha járt, akkor tudja: ebben az országban semmitől nem kell félni. Szuhay Balázs, a Ludas Matyi főszerkesztője: — Nagyon röviden: nem. Szerintem az erőszakossághoz primitivizmus kell, s ez hála istennek, hiányzik ebből az országból. Tardos Márton, az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője: — Ettől lehet félni. De a lehetséges attrocitások a közeljövőben valószínűleg nem lesznek olyan mértékűek, hogy megbénítsák a társadalmat: De van mitől félnem, és félek is. A magyar társadalom előtt álló feladatok — privatizálás, átalakulás, a költségvetési zűr rendbe hozása — olyan fájdalmas intézkedéseket követelnek, amelyekhez egységes és a militáns gondolatoktól, tettektől elhatárolódó társadalomra van szükség. Vastagh Pál. az MSZP országgyűlési képviselője: — Az ember szeretné megnyugtatni azokat, akik ilyen félelmeiknek adnak hangot, de hát nem tudja teljes felelősséggel megtenni ezt. Egy fegyveres konfliktus esélyei Magyarországon nincsenek meg, de egy nagyon súlyosbodó hangulat valóban létezik. Ez a fővárosban talán még jobban érzékelhető. Ha ez a — sokszor mesterségesen keltett — politikai feszültség összetalálkozik azokkal a társadalmi feszültségekkel, amelyek nehézzé teszik az emberek életét: rendkívül veszélyessé válhat a helyzet. Vujity Vrtko haditudósító: — Azért nem eltúlzott a félelem, mert minden ilyen problémát a csírájában kell elfojtani. Én nem rettegek, hanem a veszélyt látom. De hiszek abban, hogy a magyar nép demokratikusabb annál, minthogy bármiféle szélsőséget támogasson. Az ország egyelőre nem találta meg a gazdasági felemelkedés útját. Ez a nacionalista indulatok növekedésére adhat okot. Magyarországon feltámadt a szélsőjobboldali veszély, melyet Csurka István, Fónay Jenő és Zacsek Gyula neve fémjelez. Egyetértek Konrád Györggyel: ha ez nagyobb méreteket öltene, a magyar értelmiség egy jelentős része elmenekülne innen. Csurka úrral ellentétben azt állítom: először nem magyarnak kell lenni, hanem embernek. Csurka István nacionalizmusa nem veszi figyelembe, hogy Magyarországon sincs nemzetiségi törvény, az Alkotmány sem rendezi a kisebbségek dolgát. Túra és Kétegyháza mindent elmond erről. A veszélyt tehát látom, de nem tartom reális esélyét annak, hogy mindez fegyveres konfliktusba torkol IKatona Tamás miniszterelnökségi államtitkárnak is csupán állóhely jutott a visegrádi várban — a Médiahajó programjának egyik helyszínén — tartott „médiaügyi” tanácskozáson. A platformokkal együtt a párt is erősödik SZDSZ-vezetők Szarvason Kft. lett az orosházi Unior A közelmúltban Szarvason a Szabad Demokraták Szövetségének liberális koalíciója tartott 16 megyei szervezet részvételével megbeszélést. Erre meghívták a párt jeles személyiségeit is, országgyűlési képviselőket, hogy egyenesben kérdezhessék meg, milyen stratégiája és taktikája van a pártnak az őszi parlamenti ülésszakra. Mi Magyar Bálint országgyűlési képviselőt kérdeztük: — Amikor Tölgyessy Péter lett az SZDSZ elnöke, akkor azt ígérte, össze rázza a pártot. Ma mégis úgy látszik, hogy markáns véleménykülönbségek uralkodnak szervezetükön belül. — Az SZDSZ-ben három - platformot lehet elkülöníteni: a konzervatív liberális uniót, a szabadelvű kört és a szociális szárnyat. Nálunk lehet, hogy szokatlan, ám a nyugati demokráciákban megtalálható pártoknál az SZDSZ-hez hasonló pártstruktúra teljesen elfogadott. Sokan úgy hiszik, hogy a párton belüli véleménykülönbségek gyengítik az egységes fellépést. Ez nem így van. Véleményem szerint a platformok erősödése az egész SZDSZ erősödését vonja maga után. Nyugat-Európában a pártok 80-90 százaléka teljesen elfogadja a liberális elveket. Magyarországon a parlamenti demokrácia építése során különösen a kormánykoalíció pártjai a liberalizmusban a demokrácia fő ellenségét vélik felfedezni. Alapvetően téves felvetés, amely később kristályosodni fog, de egyelőre mint meghatározó pártszemlélet létezik. —Az SZDSZ egy-egy belpolitikai kérdés megítélésekor gyakran keres szövetségest más ellenzéki pártokban. Talán csak az MSZP-vel való összefogás megítélése nem egyforma szervezetükön belül. Kis János korábban nem tartotta kizártnak az MSZP-vel való szövetséget, amely állítását Tölgyessy igyekezett azonnal megcáfolni. Önnek mi erről a véleménye? — Még ellenzéki koalícióról korai beszélni, mert nem tudni, 1994-ben hogyan néz ki a pártok helyzete, nem tudjuk, ki nyeri majd a választásokat. A magam részéről természetesnek tartom, hogy parlamenti vitákban, az országot érintő egyéb belpolitikai kérdésekben összefogjunk az ellenzéki pártokkal, az MSZP-vel is, még akkor is, ha alapvető társadalmi kérdések megítélésében teljesen eltérő gondolatokat vallunk. — A rádió és a televízió körüli vita ön szerint hogyan fejeződhet be? — Remélem, hogy ai kormány nem folyamodik erőszakhoz, nem erőltet adminisztratív megoldásokat egyik média vezetőinek felmentése kapcsán sem, és a szervezeti működésbe sem ilyen módon kíván beleszólni. Úgy gondolom, egyedüli megoldást a médiatörvény megalkotása adhatja. Ha ezt a parlament elfogadja, akkor minden bizonnyal a köztársasági elnök úr is aláírja a vezetők felmentését, ha erre szükség van, és nem zárkózik el más személyek kinevezésétől, ha ezt a helyzet megkívánja. Az SZDSZ úgy közelíti még a kérdést, hogy a független médiák létéről nem mondhat le a demokráciát építő magyaf parlament. Azt látjuk azonban, hogy a kormány nem tett le azon szándékáról, hogy növelje befolyását a rádión és a televízión belül. Papp János A gyerekek és az olimpiai bajnok A hét közepén a csorvási általános iskola diákönkormányzatának vendége volt Farkas Péter birkózó olimpiai bajnok. Fogadta őt Szilágyi Menyhért polgármester, aki mindenekelőtt az önkormányzat nevében gratulált az olimpián nyújtott teljesítményéhez, majd tájékoztatást adott a helyi körülményekről. Ezt követően a Szent István úti álalános iskola udvarán került sor a nap fénypontjára, a gyerekek és az olimpiai bajnok találkozójára. Az előre leadott kérdések általában az olimpiára való felkészülés és az ottani szereplés körül forogtak, amelyben megtudtuk, hogy Kocsis Ferenc válogatott edző igazságosan, de keményen bánik még az olimpiai bajnokkal is. A gyerekek megkérdezték, mikor volt először Farkas Péter szerelmes, mi a kedvenc állata, gyakran jár-e Mezőberényben a nagymamánál, van-e testvére, és van-e közöttük sportoló? Az olimpiai bajnok elmondta, egy húga van, aki nem sportol, egyetemista, és van egy öccse is, aki birkózik, de jobban kedveli a motorokat. Hetven érmet mondhat magáénak Farkas Péter, közülük legalább 40 arany, a többi szinte egyforma aranyban ezüst és bronz. Szívesen készül a versenyekre, de utál futni, szereti az édességet, de szeszes italt sohasem fogyaszt. És ami a gyerekeknek leginkább tetszett, hogy az olimpiai bajnok rendkívül rossz gyerek volt, nemigen szeretett tanulni, de a sportolás az mindig lekötötte figyelmét. Az Unior Ipari Szövetkezet Orosházán a tőkeerősebb gazdasági egységek közé tartozott. A törvény előírásai szerint felosztották a mintegy 60 milliónyi vagyont, amelyből 220-an részesülhettek. Az anyaszövetkezetről három leányvállalat levált, ők önálló kft.-t‘alakítottak, s a napokban a központ is külön kft-t hozott létre. —Az Euro-Unior Fűtéstechnikai Kft.-t egy német szakmai befektetővel közösen alapítottuk. A tőke 34 százaléka a külföldié, a 66 százaléka szövetkezetünk tagjaié. Régi hagyományos tevékenységünket fenn kívánjuk tartani, gázkazánokat, gázkészülékeket gyártunk, tűzoltókészülékek javítását, ellenőrzését végezzük, folytatjuk kereskedelmi tevékenységünket és önálló elszámoló egységként továbbra is fenntartjuk kerékpár szerviz-szolgáltatásunkat. Fő profilunk a tüzeléstechnikai eszközök gyártása, az aluterm fali és álló gázkazánokat kibő- vítjük új kombikazánok előállításával, vízmelegítőket, valamint kondenzációs kazánokat készítünk — tájékozat Szabó Géza, a kft. ügyvezető igazgatója. A szövetkezetből kft-vé alakult cég kazánokat, csőrendszereket, radiátorokat gyárt, s a külföldi partner tapasztalatait hasznosítva vékonycsöves fűtési rendszer kiépítését is szeremé meghonosítani. A tüzeléstechnikai termékek piacán erős a verseny. A FÉG és Lampart áruk mellett az orosháziak alacsony árfekvésű, jó minőségű, a hazai piacon kedvelt, a komplett fűtési rendszer szinte minden elemét kínálni tudják majd. — Büszkék vagyunk arra, hogy elbocsátásra eddig nem került sor, amióta a szövetkezet fennáll, nem küldtünk el tömegével dolgozót, csak egy-egy, a munkáját színvonal alatt végző dolgozótól köszöntünk el. A vagyonnevesítés és felosztás is viták során, de tisztességesen végbement úgy, ahogy a tagság azt eldöntötte. Jelenleg 80 dolgozónk van, kiknek egy része tulajdonos, nagyobbik hányada alkalmazott. Bővíteni szeretnénk egyrészt a műszaki fejlesztés terén, másrészt ehhez megfelelő szakembergárdát is ki kell képeznünk. A vegyesvál- lalat-alapítással két célunk volt. Adózási kedvezményt elérni, illetve a forgótőkénket külföldi befektető pénztőkéjével kiegészíteni. Jelen pillanatban a kft. szervezeti kiépítése a fő feladatunk — vázolja fel a jövő teendőit az ügyvezető. Megtudtuk azt is, hogy eddigi gyakorlatukon egy területen kívánnak változtatni, ez pedig a kereskedelem, amelynek során vevőhöz közeli munkastílust honosítanak meg. Arra törekszenek, hogy kedvezményes áraikkal, a garanciális és a fizetőképes javítás további fenntartásával, valamint a szakmai tanácsadás bevezetésével komplett szolgáltatást nyújtsanak. Céljuk továbbá, hogy szerződéses kapcsolat keretén belül a felhasználók, szerelők, építők és a közvetlen fogyasztók meggyőződjenek az Orosházán gyártott termékek minőségéről és hatékonyságáról.
