Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám

1992. szeptember 28., hétfő NAGYVILÁG £PQMTÚ' YlïtPVn HÍD hMplusz A japán szorongás Dolgozóink egyszerűen nem tudják, mit csinál­janak szabadidejükben, ezért nem is nagyon mennek vakációzni — panaszkodott a japán Mazda cég vezetője. Japánban ebben az év­ben háromszázan sze­reztek diplomát hiva­tásos szabadidő-szer­vezőként. Feladatuk közé nemcsak az tarto­zik, hogy ötletekkel halmozzák el a tanács­talan embereket, ha­nem az is, hogy felold­ják a japán dolgozó bűntudatát, amit ak­kor érez, ha kiveszi szabadságát. Ugyanis evvel a csoportban dol­gozó kollégáinak okoz többletmunkát. Ugye, milyen fur­csán hangzik ez szá­munkra? Pedig lám, ilyen is van. .. „ Jótékony koncert Világhírű rocksztárok adtak jótékonysági koncertet szom­baton Miamiban. A befolyt összeget—csupán a belépődí­jakból több mint egymillió dollárt kasszíroztak — a dél­floridai, a hawaii és a louisia- nai hurrikánok áldozatainak és károsultjainak ajánlották fel a szervezők. Mintegy 50 000 né­ző előtt olyan nagyságok lép­tek a pódiumra mint Paul Si­mon, Julio Iglesias, Gloria Es­tefan, Rita Marley, az Asia és a Crosby. Görög erdőtűz Falvakat fenyeget az erős szél miatt óriási sebességgel terje­dő, már harmadik napja tom­boló hatalmas erdőtűz Rodosz görög szigeten. Az üdülőtele­pek nincsenek veszélyben, de két falu lakóit ki kellett telepí­teni. Kilenc repülőgép megál­lás nélkül szállítja a tengervi­zet a lángok fölé. A kormány rendkívüli állapotot hirdetett ki a szigeten és katonai egysé­geket vezényelt a tűz eloltásá­ra. A hatóságok attól tartanak, hogy a tűzvész kipusztította a szigeten élő ritka dámvadat. Börtönlázadás Argentínában Argentínában a börtönláza­dást megfékezték, s kiszabadí­tották az elítéltek által túszul ejtett tizenegy börtönőrt Dolo­res város börtönében. Az el­ítéltek büntetésük jelentős ré­szének eltörlését, illetve élet- körülményeik és ellátásuk ja­vítását követelik. A börtön­zsargon szerint VIP-nek neve­zett pavilon meglétét a devotói börtönigazgatóság azzal indo­kolja, hogy ide helyezik azo­kat az elítélteket, akiknek tár­sadalmi helyzete és kulturális színvonala megengedi a jobb körülményeket. Egyébként mindezért az elítéltek havonta minimum 600 dollárt fizetnek. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Jugoszláv csapatkivonás A jugoszláv hadsereg első alakulatai megkezdték a visszavonulást a Prevlaka-félszigetről és ‘a Dub­rovniktől délre eső partszakaszról. A csapatkivo­nás tényét hivatalosan nem erősítették meg, ám belgrádi sajtóértesülések szerint a Vance-tervben megszabott egyik legfontosabb feltételnek végre eleget tesz a belgrádi hadvezetés. Nem kap különleges státust a Vajdaság Radoman Bozovic szerb miniszterelnök szombat este közölte, hogy kormánya minden olyan elkép­zelést elutasít, amely különleges státus megadását javasolja a Vajdaságban élő magyar nemzeti ki­sebbség számára. A Tanjug jelentése szerint a többségében magyarok lakta Kanizsán a politikus közölte: — Elfogadhatatlanok ezek az elképzelé­sek. Arra kell törekednünk, hogy támogassuk az egymás mellett élés lehetőségeinek javítását és az embérek közötti teljes egyenlőség megvalósítását célzó javaslatokat. Remélem ezt azok is megértik, akik olyan elképzelésekkel állnak elő, amelyek nem állnak a népek érdekében. Heves harcok Boszniában Példátlan méreteket öltött a polgárháború va­sárnap Boszniában. A nap folyamán Bosznia- Hercegovina csaknem összes vidékén elkesere­dett és nagy veszteségekkel járó harcok folytak, amelyekbe a jugoszláv légierő is beavatkozott. A legsúlyosabb harcok Bosznia északi ré­szén dúltak, ahol a szerbek folyosót próbálnak létesíteni az általuk megszállt Nyugat-Bosznia és Szerbia között. A Maglaj, aTesanj és Bosans- ki Brod városokért vívott elkeseredett harcok­ban mindkét fél súlyos veszteségeket szenve­dett. Az ország nyugati részén, Bihac és Jajce birtoklásáért folytak harcok. A két város kórhá­zaiban súlyos hiány van gyógyszerekből, mivel a szerb tüzérség szünet nélkül lövi őket. Vasár­nap délelőtt evakuálni kellett az utolsó, még működő jajcei kórházat, amelyet a szerbek va­sárnapra teljesen szétlőttek. Az ENSZ-csapatok vasárnap megkezdték egy új szárazföldi útvonal feltárását, amelyen keresztül segélyeket küldhetnének az ostrom­lott bosnyák fővárosba. A walesi hercegi pár Amatőr festők tárlatára készítik elő Marg Davidge alkotását, a hercegi pár portréit mti fotó Tadzsik rajtaütés Tádzsik fegyveresek orosz egy­ségek, köztük egy rakétás alaku­lat ellen intéztek támadást vasár­nap, és hatalmukba kerítettek 12 légvédelmi rakétát. A Moszkvá­ba érkezett hírek szerint nem sok­kal azután, hogy a dusanbei veze­tés egységei Lomonoszovo kör­nyékén megkezdték a lázadók le­fegyverzését, az ország több kör­zetében újult erővel lángoltak fel a harcok. Lomonoszovóban a felkelők körbezárták, majd grá­nátvetőkkel és gépfegyverekkel tűz alá vették az ott állomásozó orosz ezred laktanyáját. Kur- gán—Tűbe körzetében tádzsik fegyveresek rajtaütöttek egy orosz légvédelmi rakétaalakula­ton, amely úton volt bázisa felé. A támadók 12 rakétát kerítettek ha­talmukba, s túszul ejtették azegy- ség parancsnokát és több katoná­ját. Szabadonbocsátásuk fejében a térségben levő orosz tankok megsemmisítését követelik, el­lenkező esetre a túszok kivégzé­sét helyezték kilátásába. Változatlan az orosz raketak iránya Oroszország atomtöltetu raké­tái még mindig az Egyesült Ál­lamok felé irányulnak. Moszk­va arra vár, hogy Washington tudassa: elfogadta Borisz Jelcin orosz elnök javaslatát, amely szerint a rakéták irányzékát köl­csönösen fordítsák el egymás­tól. Mindezt a Független Álla­mok Közösségének hadsereg­főparancsnoka külpolitikasza­kos egyetemi hallgatók előtt mondta el. Kifejtette, hogy híve az orosz atomfegyver-kísérle­Agyonlőttek Izraeli katonák agyonlőttek egy gerillát Dél-Libanonban szom­batra virradó éjjel. Az Izrael által önkényesen biztonsági övezet­nek nyilvánított dél-libanoni tér­ségben izraeli katonák járőrözés közben gerillákba ütköztek és tüzet nyitottak rájuk. Egy gerilla meghalt, néhányan megsebesül­tek, a sebesülteknek sikerült el­menekülniük. fa, izraeliek közül tek folytatásának, ha a Nyugat nem követi Moszkva példáját, s nem hagy fel saját tesztjeivel. (Eddig csak Franciaország kö­vette Moszkvát.) Az AP emlé­keztet arra, hogy Borisz Jelcin orosz elnök januárban azt mondta: FÁK-rakéták többé nem irányulnak az Egyesült Ál­lamok felé. Ha az Egyesült Álla­mok hasonló lépésre szánja el magát, a célpontprobléma ma­gától megszűnik — mondotta Saposnyikov. egy gerillát senki sem sérült meg. A gerillák feltehetőleg a fundamentalista Hezbollah fegyveresei voltak. A Jordán folyó Izrael által meg­szállt nyugati partján, Betlehem közelében palesztinok kővel do­báltak egy izraeli járőrt. Miután felszólításra sem hagyták abba, a katonák tüzeltek és halálosan megsebesítettek egy 18 éves pa­lesztin fiatalembert. Horvát amnesztia A horvát parlament pénteken amnesztiatörvényt fogadott el: hatálya alá esnek azok a horvát­országi polgárháború idején el­követett bűntettek, amelyek nem tartoznak a nemzetközi konvenciók által háborús bű­nökként számon tartott kategó­riába. Az amnesztia célja a szer- bek és horvátok közötti feszült­ség enyhítése, a menekültek ott­honaikba történő visszatérésé­nek megkönnyítése. Sokan ugyanis vonakodnak ettől, mert tartanak a másik etnikai cso­porthoz tartozók bosszújától. Mint emlékezetes, a jugo­szláv néphadsereg által támo­gatott szerb fegyveresek hatal­mukba kerítették a köztársaság egyharmadát a horvát függet­lenség 1991 júniusában történt kinyilvánítása után. A háború­ban legkevesebb 10 000 ember veszítette életét. Az ENSZ bé­ketervének megfelelően a jugo­szláv néphadsereg kivonult a vitatott területekről, amelyeket ENSZ-ellenőrzés alá helyeztek. Gyújtogatás a volt koncentrációs táborban Valószínűleg gyújtogatok okozták a tüzet a hét végén a Berlin melletti Sachsenhausen egykori koncentrációs táborá­ban. A nyomozás szerint a mű­szaki hiba kizárt. Az emlékhe­lyen tíz nappal az izraeli minisz­terelnök, Jichak Rabin látogatá­sa után és a zsidó újév kezdete előtt ütött ki a tűz. Félig leégett az a fabarakk, ahol a „Zsidó bajtársaink szenvedéseinek múzeuma” működött. Kérdőjelek Lehetünk második Svájc? Lehet Magyarország Európa második Svájca? Kelemen Géza, a Gyáriparosok Országos Szövetsége készülő hosszú távú gazdaságfejlesztési koncepciójának egyik atyja veszekedésekkel teli napjainkban is azt állítja, hogy lehet. Miért? Mert szerinte „a válságból előbb-utóbb kilábaló fejlett világ Kelet-Európa felé fog fordulni. Ma­gyarország földrajzi adottságainál fogva igen előnyös helyzetben van ahhoz, hogy ha élni tud lehetőségeivel, magához vonzza a kelet-nyugati áruforgalmat. Ennek eredményeként az ország előbb kereskedelmi, majd pénzügyi, később ipari centrummá válhat.” Derűlátó, sőt vitatható prognózis, de van benne logika. Mit kellene tennünk ezért? Nem többet és nem keveseb­bet — állítja —, mint azt, hogy vegyük komolyan a legszélesebb értelemben az infrastruktúra fejlesztését: építsünk modem utakat, bővítsük a korszerű vasút- és telefonhálózatot, a légiteherforgalom lehetőségét és a szabadkereskedelmi területeket, abban az állandó tudat­ban, hogy „Magyarország sohasem válhat tízmillió cipő­pucoló hazájává”. Tulajdonképpen ez is kézzelfoghatóan világos. De tudunk-e másként gondolkozni, mint ahogyan meg­szoktuk? A japánok a 60-as években a lehető legegysze­rűbben fogalmazták meg a közérthetőség kedvéért nemze­ti céljaikat: minden egyes új terméküknek korszerűbbnek és olcsóbbnak kell lennie annál, mint amit Amerika produ­kál. Hogy nekünk sikerülhet-e valami hasonló? Minél több a bonyodalom a vajúdó európai integráció körül, annál több az indoka annak, hogy végre észrevegyük: nincs más út a fejlett világ elérésére, mint az, hogy mi is merjük megcé­lozni a világszínvonalat, mindenben, amit felvállalunk. Ha komolyan vesszük önmagunkat, — legfeljebb csak­ugyan mi leszünk Európa második Svájca. Kocsis Tamás, Ferenczy Europress Választások Romániában Bukaresttől Sepsiszentgyör- gyig kisebb szabálytalanságok­tól eltekintve, nyugodt légkör­ben, rendben, széles körű, rész­ben nemzetközi ellenőrzés mel­lett folyt a szavazás — tapasz­talta vasárnap a helyszíneken az MTI tudósítója, Baracs Dénes. A főváros előkelő Herastrau negyedében, a 116-os szavazó­körzetben fotóriporterek hada várta reggel hat órától Ion Ilies­cut, az eddigi államfőt, aki is­mét ringbe szállt a tisztségért. Végül is nagy tolongás és vaku- villogás közepette, pontban nyolc órakor adta le szavazatát az elnök. Brassóban az RMDSZ helyi szervezetének székházában ko­ra délután összegezték a szövet­ség szenátor- és képviselőjelölt­jei a tapasztalatokat. Mina László szenátorjelölt, a Romá­niai Magyar Demokrata Szö­vetség megyei szervezetének elnöke .arról számolt be, hogy kisebb gondoktól eltekintve mindenütt rendben, gördüléke­nyen folyt a szavazás. A szavazási eljárás bonyo­lultsága továbbra is sok gondot okoz: három külön szavazóla­pon kell voksolni, a megfelelő párt képviselő- és szenátorje­löltjének, illetve elnökjelöltjé­nek kockájára ütve a pecsétet. Bár mind a választási hatósá­gok, mind a pártok igyekeztek jó előre elmagyarázni, hogyan kell szavazni, sokakat csak a helyszínen tájékoztattak a vá­lasztás módjáról. Bukarestből vasárnap reggel az 537 nemzetközi megfigyelő között 25 magyar rajzott szét az ország minden részébe, érintve a magyarlakta erdélyi területe­ket is. Sepsiszentgyörgyön és a két székely megyében jól sikerült a mozgósítás, már délben 50 szá­zalék fölött volt a szavazóhelyi­ségekben megjelentek száma. Az Antall-beszéd szlovák visszhangja A Národna Obroda című szlo­vák lap nürnbergi különtudósí- tójának szombaton közölt je­lentése szerint a cseh, a szlovák és a bajor politikusok kritikusan minősítették a magyar minisz­terelnök szájából Nümbergben elhangzottakat. Vladimír Meci- ar szlovák kormányfő vélemé­nye az, hogy „Antall József nürnbergi fellépése a magyar politika további expanzióját je­lenti”. Meciar azt fejtegette, hogy a Nümbergben Bőssel kapcsolatban elhangzott kije­lentések ellentétesek a kettejük Budapesten lezajlott megbe­széléseinek szellemével. „Nem így kell Európába menni” — idézi a lap Meciart, aki hozzátte, hogy a szlovák fél reagálni fog az elhangzottakra. A lap ismerteti Max Streibl bajor miniszterelnök vélemé­nyét is, aki a csehszlovák sajtó­iroda szerint kifejtette, hogy a magyar megnyilvánulás nem il­lett bele a nürnbergi esemény­be. Streibl hozzátette, hogy „vé­leményét tolmácsolta Antall Jó­zsefnek is”. Milan Knazko, a szlovák kormány nemzetközi kapcso­latainak minisztere sajnálko­zását fejezte ki az ünnepi ese­mény etikájának állítólagos durva megsértése miatt. Knaz­ko szerint Antall „visszaélve a helyzettel, a nürnbergi fóru­mon úgy támadt egy országra — Szlovákiára —, hogy Szlo­vákiának nem állt módjában azonnal, a helyszínen véde­kezni”. A Národna Obroda megírja, hogy Nümbergben egy rövid Antall—Meciar megbeszélés is lezajlott. Ennek során Meciar hangot adott kifogásainak, és emlékeztette Antall Józsefet, hogy a Duna menti országok nevében kívánt szólni, miköz­ben a magyar érdekeket védte meg, ami aligha helyeselhető.

Next

/
Thumbnails
Contents