Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-26-27 / 228. szám

1992. szeptember 26-27., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON-BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gazdaképzés a ffiiftfc megyei hírlap-ban 12. Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján vasárnap délutánonként (ismétlés szombaton reggel) jelentkező gazdaképző sorozat anyagának állattenyésztési részét, melynek előadó­ja és szakmai felelőse dr. Böő István Békés megyei állatorvos. A tanító néni is legyen csinos Divatosan a katedrán Fajtakérdések a sertéstartásban Sertéstenyésztés — célszerű szaporítás — annak szigorú szakmai és egyéb feltételei mi­att, erre a célra kijelölt nagyüzemek törzstenyészetei­ben folyt. Örvendetes, hogy az utóbbi időben egyre több el­lenőrzött, bár kisebb létszámú, de jobban áttekinthető, jobban „kézben tartható” törzstenyé­szet van magántulajdonban is. A fajta a gazdaságos sertés- tartásnak nem egyedüli, de igen fontos tényezője. A szaporaság, de főként a hústermelés ered­ményessége szempontjából sem mindegy, milyen fajtát tar­tunk. Már ma is alapvetően fon­tos, a jövőben pedig meghatáro­zó lesz a minden piac által meg­követelt kiváló vágóérték (nem­csak a kitermelhető hús mennyisége, de minősége is!), melynek a fajtával való összefüggése nyilvánvaló. Ma is gyakran csapnak össze véle­mények és ellenvélemények egyes fajták mellett vagy ellen, nem egyszer oly mértékben, hogy azok a gzada számára már-már rosszízű reklámhadjá­ratnak tűnnek. Nagy hiba az általánosítás, mert olyan sertésfajta, amely mindenhova jó, természetesen nincs. Másrészt viszont arról igazán nem a fajta tehet, ha valahol azért mond csődöt, mert: — nem oda teszik, ahová való, méginkább, ha nem a ser­téshez akarunk technológiát csinálni, hanem a technológiá­hoz sertést. — Nem azt kapja, amit megérdemel (takarmány). — Nem tudjuk, milyen célt akarunk elérni, a hústermelést akarjuk-e fokozni, a szapora- ságot vagy a tűrőképességet akarjuk-e javítani stb. — Tenyészállományunknál nem tudatosan, hanem ötlet­szerűen végezzük a tenyészté­si módszereket. Egy biztos: a leglelkiisme­retesebb gazda sem tud ered­ményesen dolgozni, ha nincs meg az összhang a sertés és környezete között, ebben pe­dig a fajtának nagy jelentősége van. A fajtakérdés ma sem lezárt. Tucatnyi fajta és hibrid, ezen belül több típus és vonal „ter­mel”. A gyakorló gazdáknak az alábbiakat kellene figyelembe venni: 1. Ismerje tenyészkocája fajtáját! Ma az előrelépés leg­nagyobb szakmai akadálya, hogy a kisüzemi állomány már megjelenésében is rendkívül változatos. Sokszor a gazda sem tudja, milyen fajtájú a ko­cája, mert a kocaállomány ma­ga is keresztezett, sokszor nem is két, hanem a továbbkeresz- tezések folytán több fajta ter­méke. így azután a fajtát külső megjelenéséből ítéli meg: a fe­hér, álló fülű sertés szerinte nagy fehér, a lógó fülű lapály, a vörös színű duroc, a foltok­ban tarka pietrain stb. A páro­sítás ennek megfelelően sok udvarban spontán, ötletszerű vagy a téves fajtaismeret miatt szakszerűtlen. 2. A sertéstartást fehér hússertés fajtára kell alapoz­ni, a többi fajta a keresztezé­seknél játszik szerepet. 3. Szaporaság és malacne- veló'-képesség szempontjá­ból minden hússertésfajta megfelel a kívánalmaknak, a köztük lévő különbség inkább hústermelő-képességben és tűrőképességben van. 4. Azt, hogy hová milyen fajtát teszünk, ne csak a ter­melési cél (malacelőállítás vagy hizlalás), ne csak a piaci követelmények döntsék el. Vegyük figyelembe körül­ményeinket is! Általánosság­ban azt mondhatjuk, hogy jó körülmények közé nagy ter­melőképességű fajták, mosto­hább körülményekhez kevés­bé igényes, kisebb termelőké­pességű fajták valók. 5. A tartási, takarmányozási és szakmai hibákat nem lehet fajtakérdéssel megoldani. 6. Akinek fajtatiszta kocá­ja van és teljesítményével minden szempontból elége­dett, ugyanahhoz a fajtához tartozó, de a kocával semmifé­le rokonságban nem lévő kan­nal párosítson! 7. Akinek fajtatiszta kocá­ja van, de teljesítményével nem elégedett, más fajtához tartozó kannal párosítson = ke­resztezés. A termelés fokozására a ke­resztezés ragyogó biológiai módszer, mely pénzbe nem kerül, csak egy kis figyelmet igényel. Hatása abban jelent­kezik, hogy az utódok egy vagy több tulajdonságban felülmúlják a szülők átlagát, esetleg a jobbik szülő képessé­geit is. Több malac születik és azok életképessége is jobb. Mivel kevéssé jó viszonyok között ez kifejezettebben ér­vényesül, éppen azoknak kel­lene kihasználniuk, akiknek tartási, takarmányozási körül­ményei szerényebbek. Mire figyeljünk kereszte­zéskor? a) A koca és a kan minél távolabbi eredetű fajtához tar­tozzon! b) A távol álló fajták azon­ban tenyésztési tulajdonsága­ikban hasonlítsanak (például szaporaság, malaenevelő-ké- pesség)! Például jó kereszte­zés: nagy fehér (szapora) X lapály (szapora). c) Abban a tulajdonságban, amit erősíteni akarunk, a kan legyen értékesebb! Például: nagy fehér kocánk van. Ha a szaporaságon akarunk javíta­ni, jó keresztezési partner a magyar lapály kan, ha a szer­vezeti szilárdságot akarjuk to­vább fokozni, jó a duroc kan. 8. Akinek hibrid kocája van, csak ezekhez kijelölt hib­rid-kanokkal párosítson! 9. Zugkannal ne búgas- sunk! Ha a fentieket figyelembe vesszük, óriásit léptünk előre. A keresztezések különböző formái (közvetlen és közve­tett, árutermelő és tenyész- anyag-előállító stb.), valamint a hibridizáció kérdései már egy következő tanfolyam anyagát képezhetik. Ne féljünk a zoonózistól! 2. Az AIDS és az állatok Fontos, hogy az állattartók a legfrissebb kutatási eredmé­nyeket megismerve az AIDS- ről tudják: macskáknál és más állatoknál biztosan állítható — bár az AIDS-hez hasonló im­munbetegségek ismertek — sem a különböző fajok között, sem ember és állat között nem átvihető a fertőzés. Az emberi AIDS-sel állatok nem fertőzhe- tők! Ezek az ismeretek vezették az AIDS terapeutákat az USA- ban arra, hogy pácienseiket ál­lattartásra ösztönözzék és ezzel új célokat adjanak életüknek. San Franciscóban erre progra­mot is dolgoztak ki, amelynek keretében mintegy kétezer be­teget kezelnek. A HÍV vírussal fertőzött ember különösen érzé­keny a környezeti ártalmakra, ám a zoonózis számukra is csak parányi vészforrás, ha betartják a legfontosabb előírásokat. Te­hát ha ál tataikat tisztán és egész­ségesen tartják, nincsen mitől tartaniuk. A személyes higiéni­án kívül nagy gondot kell arra fordítaniuk, hogy házi kedven­ceiket időről időre ellenőriztes­sék állatorvossal, hogy az eset­leges betegségeket korán észre­vegyék. Van némi ellentmondás a pe­dagógusok anyagi helyzete és az igény között, hogy tudniil­lik a tanító és tanár nénik ízlé­sesen, divatosan öltözzenek. A jól megtervezett iskolai mun­karuha, az ízléses, változato­san viselhető köpeny bizonyá­ra segít áthidalni ezt az ellent­mondást. S annak, aki vállal­kozik saját kezű kivitelezésre, nem kell sokat áldoznia a divat oltárán. I. Tunika formájú, egye­nes szabású köpeny (1. rajz), amely szép, egyszínű — pél­dául zöld vagy türkizkék — vászonból készülhet, fekete­fehér pöttyös és csíkos zsebek­kel, kézelővel. A szemüveg és a ceruza részére saját anyagá­ból készítsünk felső zsebet. Csukása fémgombos vagy nyomógombos — ez most a divat. A lezser, bő fazon elő­nye, hogy jól elfér alatta min­den; a blúz vagy a ruha gallér­ja, kézelője kivillan. Meglévő, régi köpeny is felújítható ha­sonló módon, mintás zsebek­kel és kézelővel. II. „Munkaruha” farmer­vászonból (2. rajz) — különö­sen csinos, ha zsebe és nyak­szegő pántja is kék-fehér szé­lescsíkos vászon. A nyakkivá­gást szegjük elöl egy csíkkal. Hátul végig gombolt, szélesí­tett vállú. egyenes szabású, ké­nyelmes, ujjatlan — jó mély karöltővel és V alakú nyakki­vágással. Hogy még „szaksze­rűbb” legyen, varrjunk rá többrekeszes ceruzazsebet. Jól ismert a szabály, hogy séta közben, egyidejű érkezéskor vagy egyéb alkalmakkor az udvariasság azt követeli, hogy férfiú maga elé engedje a höl­gyet. De ez alól is van kivétel, nem is egy. Illendő például átvenni a „vezető szerepet”, ha kettesben nagyforgalmú, zsúfolt útszakaszon akarnak túljutni, esetleg színházban, moziban a ruhatárhoz, a büfé­hez igyekeznek. Étterembe, presszóba, s álta­lában nyilvános helyekre érkez­ve ugyancsak a férfiúnak kell előre mennie, és övé az elsőbb­ség az asztalnál is: partnemője és a maga nevében ő rendel, s rá vár a számla kiegyenlítése is. (Ez utóbbi kötelezettség akkor is érvényes, ha előzetesen meg­állapodtak abban, hogy ki-ki A szerelem székhelye az agy A filozófus Immánuel Kant életében egyetlennőt sem „ismert”, a regény­író Georges Simenon viszont tízez­ret. Mi okozhatta ezt a különbséget? Hogyan lehet, hogy Origenes, a 3. századi egyházatya hiába kasztrál- tatta önmagát, mégsem tudott vá­gyaitól megszabadulni? Mi lehet az oka, hogy az eunuchok is vágyakoz­nak a nőkre? Hol van a szerelem székhelye? Jean-Didier Vincent professzor, a szexualitás világhírű kutatója meglepő választ ad erre: az agyban! Az agyba jutó nemi hormonok­nak ugyanis csak egy része termelő­dik az ivarmirigyekben. Más részük egyéb mirigyekben, például a hi- pothalamuszban vagy egyenesen magában az agyban jön létre. Ám a hormonok sem mindenhatók: két­ségtelen, hogy a nemi érés hormoná­lis jelei ébresztik fel az első vágyat, de a korai szexuális tapasztalatok során kialakul az egyéni szexuális magatartás, amely aztán visszahat a h ormon háztartásra. Ez a modell molett pedagó­gusoknak is nagyon előnyös, mivel egyenes és hosszított, de azért a csíkos zsebeket függő­leges irányba kell venni. Még jobban karcsúsít, ha keskeny- csíkos, úgynevezett intézeti- csíkos vászonból varrjuk meg, alapon fogyasztanak; az illem- szabályok szerint ugyanis az ef­féle egyezség — magánügy, még a pincérre sem tartozik.) Pár évtizeddel ezelőtt a séta­etikett még úgy szólt, hogy jól nevelt hölgy karonfogva kizá­rólag a vőlegényével vagy a fér­jével járhat; ez a pozitúra ugyanis nemcsak a testi, hanem az érzelmi bizalmas közelség jele. Manapság kevésbé szigorú az illemszabály, kát karba öltve — jó hírük veszélyeztetése nélkül — sétálhatnak a szebbik nem tagjai régi ismerőseikkel, iskolatársaikkal, rokonságuk férfitagjaival. Ha pedig csúszós az út vagy esik az eső és csak egy esernyő van kéznél, a férfinak nemcsak lehet, hanem illendő is karját fölajánlania partnemőjé- nek. természetesen hosszanti irányba szabva. Régi köpenyt is átalakíthatunk hasonló fa­zonra; kivesszük az ujját, V alakú nyakkivágást csinálunk, a gombolást meghagyjuk és csíkos zsebet varrunk rá. Záhonyi Lujza Évszázados hagyomány, hogy páros közlekedésben a hölgy bal oldalán halad az úr. Ha viszont keskeny járdán ve­zet útjuk, nem a „balkéz-sza­bály” érvényes, hanem az, hogy a férfinak a nő úttest felö­li oldalán a helye. A különféle tömegközleke­dési járművekre való felszál­láskor a jómodor azt kívánja, hogy az Ádámok minden eset­ben adják meg az elsőbbséget Évá(k)-nak még akkor is, ha nincs köztük személyes isme­retség. Ellenben fordul a koc­ka leszálláskor: a férfiú lép le elsőként, hogy kezét nyújtva segíthesse — esetleg tűsarkú cipőben bizonytalanabb lába­kon álló — partnemőjének. SEP SIEE DOHÁNYÁRU NAGYKERESKEDÉS Békéscsaba, Orosházi út 103. Telefon: (66) 23-011 Két ffő termékünk csomagonkénti ÁFÁ-s nagyker árát 1992. szeptember 21 .-tői: 43,80 Ft-ról 39,40 Ft-ról 43,60 Ft-ra 39,20 Ft-ra csökkentjük 10 karton feletti vásárlás esetén további 20 fillér csomagonkénti árengedmény. Nyitva: Hétfőtől-Péntekig 08.00-16.00-ig Várjuk kedves vásárlóinkat!-SZŐMA­FIGYELEM! Értékesítjük a Méhkeréken lévő telepünket, ami termelési, gazdálkodási és egyéb tevékenységre alkalmas. Területe: 1 ha 3928 m2, kétoldatról kövesúttal határolva. Létesítményei: raktár, tápbolt, műhely, anyagraktár, szociális épület, szárító épülete, iroda (telefonnal), üzemanyag-tároló, víz van, gázcsadakozási lehetőség kiépítve. Érdeklődni lehet: Újkígyósi Aranykalász Mgtsz Telefon: (66) 56-244/24-es mellék (Farkas Sándor). Séta-kresz — hölgyeknek és uraknak

Next

/
Thumbnails
Contents