Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-26-27 / 228. szám
1992. szeptember 26-27., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON-BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gazdaképzés a ffiiftfc megyei hírlap-ban 12. Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján vasárnap délutánonként (ismétlés szombaton reggel) jelentkező gazdaképző sorozat anyagának állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. Böő István Békés megyei állatorvos. A tanító néni is legyen csinos Divatosan a katedrán Fajtakérdések a sertéstartásban Sertéstenyésztés — célszerű szaporítás — annak szigorú szakmai és egyéb feltételei miatt, erre a célra kijelölt nagyüzemek törzstenyészeteiben folyt. Örvendetes, hogy az utóbbi időben egyre több ellenőrzött, bár kisebb létszámú, de jobban áttekinthető, jobban „kézben tartható” törzstenyészet van magántulajdonban is. A fajta a gazdaságos sertés- tartásnak nem egyedüli, de igen fontos tényezője. A szaporaság, de főként a hústermelés eredményessége szempontjából sem mindegy, milyen fajtát tartunk. Már ma is alapvetően fontos, a jövőben pedig meghatározó lesz a minden piac által megkövetelt kiváló vágóérték (nemcsak a kitermelhető hús mennyisége, de minősége is!), melynek a fajtával való összefüggése nyilvánvaló. Ma is gyakran csapnak össze vélemények és ellenvélemények egyes fajták mellett vagy ellen, nem egyszer oly mértékben, hogy azok a gzada számára már-már rosszízű reklámhadjáratnak tűnnek. Nagy hiba az általánosítás, mert olyan sertésfajta, amely mindenhova jó, természetesen nincs. Másrészt viszont arról igazán nem a fajta tehet, ha valahol azért mond csődöt, mert: — nem oda teszik, ahová való, méginkább, ha nem a sertéshez akarunk technológiát csinálni, hanem a technológiához sertést. — Nem azt kapja, amit megérdemel (takarmány). — Nem tudjuk, milyen célt akarunk elérni, a hústermelést akarjuk-e fokozni, a szapora- ságot vagy a tűrőképességet akarjuk-e javítani stb. — Tenyészállományunknál nem tudatosan, hanem ötletszerűen végezzük a tenyésztési módszereket. Egy biztos: a leglelkiismeretesebb gazda sem tud eredményesen dolgozni, ha nincs meg az összhang a sertés és környezete között, ebben pedig a fajtának nagy jelentősége van. A fajtakérdés ma sem lezárt. Tucatnyi fajta és hibrid, ezen belül több típus és vonal „termel”. A gyakorló gazdáknak az alábbiakat kellene figyelembe venni: 1. Ismerje tenyészkocája fajtáját! Ma az előrelépés legnagyobb szakmai akadálya, hogy a kisüzemi állomány már megjelenésében is rendkívül változatos. Sokszor a gazda sem tudja, milyen fajtájú a kocája, mert a kocaállomány maga is keresztezett, sokszor nem is két, hanem a továbbkeresz- tezések folytán több fajta terméke. így azután a fajtát külső megjelenéséből ítéli meg: a fehér, álló fülű sertés szerinte nagy fehér, a lógó fülű lapály, a vörös színű duroc, a foltokban tarka pietrain stb. A párosítás ennek megfelelően sok udvarban spontán, ötletszerű vagy a téves fajtaismeret miatt szakszerűtlen. 2. A sertéstartást fehér hússertés fajtára kell alapozni, a többi fajta a keresztezéseknél játszik szerepet. 3. Szaporaság és malacne- veló'-képesség szempontjából minden hússertésfajta megfelel a kívánalmaknak, a köztük lévő különbség inkább hústermelő-képességben és tűrőképességben van. 4. Azt, hogy hová milyen fajtát teszünk, ne csak a termelési cél (malacelőállítás vagy hizlalás), ne csak a piaci követelmények döntsék el. Vegyük figyelembe körülményeinket is! Általánosságban azt mondhatjuk, hogy jó körülmények közé nagy termelőképességű fajták, mostohább körülményekhez kevésbé igényes, kisebb termelőképességű fajták valók. 5. A tartási, takarmányozási és szakmai hibákat nem lehet fajtakérdéssel megoldani. 6. Akinek fajtatiszta kocája van és teljesítményével minden szempontból elégedett, ugyanahhoz a fajtához tartozó, de a kocával semmiféle rokonságban nem lévő kannal párosítson! 7. Akinek fajtatiszta kocája van, de teljesítményével nem elégedett, más fajtához tartozó kannal párosítson = keresztezés. A termelés fokozására a keresztezés ragyogó biológiai módszer, mely pénzbe nem kerül, csak egy kis figyelmet igényel. Hatása abban jelentkezik, hogy az utódok egy vagy több tulajdonságban felülmúlják a szülők átlagát, esetleg a jobbik szülő képességeit is. Több malac születik és azok életképessége is jobb. Mivel kevéssé jó viszonyok között ez kifejezettebben érvényesül, éppen azoknak kellene kihasználniuk, akiknek tartási, takarmányozási körülményei szerényebbek. Mire figyeljünk keresztezéskor? a) A koca és a kan minél távolabbi eredetű fajtához tartozzon! b) A távol álló fajták azonban tenyésztési tulajdonságaikban hasonlítsanak (például szaporaság, malaenevelő-ké- pesség)! Például jó keresztezés: nagy fehér (szapora) X lapály (szapora). c) Abban a tulajdonságban, amit erősíteni akarunk, a kan legyen értékesebb! Például: nagy fehér kocánk van. Ha a szaporaságon akarunk javítani, jó keresztezési partner a magyar lapály kan, ha a szervezeti szilárdságot akarjuk tovább fokozni, jó a duroc kan. 8. Akinek hibrid kocája van, csak ezekhez kijelölt hibrid-kanokkal párosítson! 9. Zugkannal ne búgas- sunk! Ha a fentieket figyelembe vesszük, óriásit léptünk előre. A keresztezések különböző formái (közvetlen és közvetett, árutermelő és tenyész- anyag-előállító stb.), valamint a hibridizáció kérdései már egy következő tanfolyam anyagát képezhetik. Ne féljünk a zoonózistól! 2. Az AIDS és az állatok Fontos, hogy az állattartók a legfrissebb kutatási eredményeket megismerve az AIDS- ről tudják: macskáknál és más állatoknál biztosan állítható — bár az AIDS-hez hasonló immunbetegségek ismertek — sem a különböző fajok között, sem ember és állat között nem átvihető a fertőzés. Az emberi AIDS-sel állatok nem fertőzhe- tők! Ezek az ismeretek vezették az AIDS terapeutákat az USA- ban arra, hogy pácienseiket állattartásra ösztönözzék és ezzel új célokat adjanak életüknek. San Franciscóban erre programot is dolgoztak ki, amelynek keretében mintegy kétezer beteget kezelnek. A HÍV vírussal fertőzött ember különösen érzékeny a környezeti ártalmakra, ám a zoonózis számukra is csak parányi vészforrás, ha betartják a legfontosabb előírásokat. Tehát ha ál tataikat tisztán és egészségesen tartják, nincsen mitől tartaniuk. A személyes higiénián kívül nagy gondot kell arra fordítaniuk, hogy házi kedvenceiket időről időre ellenőriztessék állatorvossal, hogy az esetleges betegségeket korán észrevegyék. Van némi ellentmondás a pedagógusok anyagi helyzete és az igény között, hogy tudniillik a tanító és tanár nénik ízlésesen, divatosan öltözzenek. A jól megtervezett iskolai munkaruha, az ízléses, változatosan viselhető köpeny bizonyára segít áthidalni ezt az ellentmondást. S annak, aki vállalkozik saját kezű kivitelezésre, nem kell sokat áldoznia a divat oltárán. I. Tunika formájú, egyenes szabású köpeny (1. rajz), amely szép, egyszínű — például zöld vagy türkizkék — vászonból készülhet, feketefehér pöttyös és csíkos zsebekkel, kézelővel. A szemüveg és a ceruza részére saját anyagából készítsünk felső zsebet. Csukása fémgombos vagy nyomógombos — ez most a divat. A lezser, bő fazon előnye, hogy jól elfér alatta minden; a blúz vagy a ruha gallérja, kézelője kivillan. Meglévő, régi köpeny is felújítható hasonló módon, mintás zsebekkel és kézelővel. II. „Munkaruha” farmervászonból (2. rajz) — különösen csinos, ha zsebe és nyakszegő pántja is kék-fehér szélescsíkos vászon. A nyakkivágást szegjük elöl egy csíkkal. Hátul végig gombolt, szélesített vállú. egyenes szabású, kényelmes, ujjatlan — jó mély karöltővel és V alakú nyakkivágással. Hogy még „szakszerűbb” legyen, varrjunk rá többrekeszes ceruzazsebet. Jól ismert a szabály, hogy séta közben, egyidejű érkezéskor vagy egyéb alkalmakkor az udvariasság azt követeli, hogy férfiú maga elé engedje a hölgyet. De ez alól is van kivétel, nem is egy. Illendő például átvenni a „vezető szerepet”, ha kettesben nagyforgalmú, zsúfolt útszakaszon akarnak túljutni, esetleg színházban, moziban a ruhatárhoz, a büféhez igyekeznek. Étterembe, presszóba, s általában nyilvános helyekre érkezve ugyancsak a férfiúnak kell előre mennie, és övé az elsőbbség az asztalnál is: partnemője és a maga nevében ő rendel, s rá vár a számla kiegyenlítése is. (Ez utóbbi kötelezettség akkor is érvényes, ha előzetesen megállapodtak abban, hogy ki-ki A szerelem székhelye az agy A filozófus Immánuel Kant életében egyetlennőt sem „ismert”, a regényíró Georges Simenon viszont tízezret. Mi okozhatta ezt a különbséget? Hogyan lehet, hogy Origenes, a 3. századi egyházatya hiába kasztrál- tatta önmagát, mégsem tudott vágyaitól megszabadulni? Mi lehet az oka, hogy az eunuchok is vágyakoznak a nőkre? Hol van a szerelem székhelye? Jean-Didier Vincent professzor, a szexualitás világhírű kutatója meglepő választ ad erre: az agyban! Az agyba jutó nemi hormonoknak ugyanis csak egy része termelődik az ivarmirigyekben. Más részük egyéb mirigyekben, például a hi- pothalamuszban vagy egyenesen magában az agyban jön létre. Ám a hormonok sem mindenhatók: kétségtelen, hogy a nemi érés hormonális jelei ébresztik fel az első vágyat, de a korai szexuális tapasztalatok során kialakul az egyéni szexuális magatartás, amely aztán visszahat a h ormon háztartásra. Ez a modell molett pedagógusoknak is nagyon előnyös, mivel egyenes és hosszított, de azért a csíkos zsebeket függőleges irányba kell venni. Még jobban karcsúsít, ha keskeny- csíkos, úgynevezett intézeti- csíkos vászonból varrjuk meg, alapon fogyasztanak; az illem- szabályok szerint ugyanis az efféle egyezség — magánügy, még a pincérre sem tartozik.) Pár évtizeddel ezelőtt a sétaetikett még úgy szólt, hogy jól nevelt hölgy karonfogva kizárólag a vőlegényével vagy a férjével járhat; ez a pozitúra ugyanis nemcsak a testi, hanem az érzelmi bizalmas közelség jele. Manapság kevésbé szigorú az illemszabály, kát karba öltve — jó hírük veszélyeztetése nélkül — sétálhatnak a szebbik nem tagjai régi ismerőseikkel, iskolatársaikkal, rokonságuk férfitagjaival. Ha pedig csúszós az út vagy esik az eső és csak egy esernyő van kéznél, a férfinak nemcsak lehet, hanem illendő is karját fölajánlania partnemőjé- nek. természetesen hosszanti irányba szabva. Régi köpenyt is átalakíthatunk hasonló fazonra; kivesszük az ujját, V alakú nyakkivágást csinálunk, a gombolást meghagyjuk és csíkos zsebet varrunk rá. Záhonyi Lujza Évszázados hagyomány, hogy páros közlekedésben a hölgy bal oldalán halad az úr. Ha viszont keskeny járdán vezet útjuk, nem a „balkéz-szabály” érvényes, hanem az, hogy a férfinak a nő úttest felöli oldalán a helye. A különféle tömegközlekedési járművekre való felszálláskor a jómodor azt kívánja, hogy az Ádámok minden esetben adják meg az elsőbbséget Évá(k)-nak még akkor is, ha nincs köztük személyes ismeretség. Ellenben fordul a kocka leszálláskor: a férfiú lép le elsőként, hogy kezét nyújtva segíthesse — esetleg tűsarkú cipőben bizonytalanabb lábakon álló — partnemőjének. SEP SIEE DOHÁNYÁRU NAGYKERESKEDÉS Békéscsaba, Orosházi út 103. Telefon: (66) 23-011 Két ffő termékünk csomagonkénti ÁFÁ-s nagyker árát 1992. szeptember 21 .-tői: 43,80 Ft-ról 39,40 Ft-ról 43,60 Ft-ra 39,20 Ft-ra csökkentjük 10 karton feletti vásárlás esetén további 20 fillér csomagonkénti árengedmény. Nyitva: Hétfőtől-Péntekig 08.00-16.00-ig Várjuk kedves vásárlóinkat!-SZŐMAFIGYELEM! Értékesítjük a Méhkeréken lévő telepünket, ami termelési, gazdálkodási és egyéb tevékenységre alkalmas. Területe: 1 ha 3928 m2, kétoldatról kövesúttal határolva. Létesítményei: raktár, tápbolt, műhely, anyagraktár, szociális épület, szárító épülete, iroda (telefonnal), üzemanyag-tároló, víz van, gázcsadakozási lehetőség kiépítve. Érdeklődni lehet: Újkígyósi Aranykalász Mgtsz Telefon: (66) 56-244/24-es mellék (Farkas Sándor). Séta-kresz — hölgyeknek és uraknak
