Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-25 / 227. szám

»BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1992. szeptember 25., péntek o Adás Orosházán Az orosházi városi televízió ma, szeptember 25-én 19 órától is­mét jelentkezik szerkesztett műsorával. A tartalomból: Orosházán járt Halász Judit; Pil­lanatképek az önkormányzat testületi üléséről; Beszámoló az augusztus 20-ai városi progra­mokról; Riport készült a város egyetlen olimpikonéval, Gött- ler Vilmossal. A műsor végén a szerkesztők Párizsba invitálják a nézőket. Ismétlés szeptember 28-án 19 órától. Narancsfesztivál Fűszerek, levesporok a terítéken Az orosházi Dunaholding Kft. termékbemutatóját tartották tegnap délelőtt Békéscsabán, a Fiume Szálló éttermében. Elsősorban a német TAHEDL termékeivel ismerkedhettek az érdeklődők, a fűszerkeverékekkel, a levesporokkal, kakaóporral, amely vízben és tejben egyaránt oldódik és használható. Tervezik, hogy növényi zsírral is piacra lépnek. A termékbe­mutatóra nagy- és kiskereskedőket hívtak meg és a közüzemek képviselőit. A kiállítóasztalon lévő gyönyörű hidegtálat az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat bocsátotta a látogatók rendelkezésére fotó: lehoczky péter Nagycsaládosok! Irány Póstelek! A Narancs Klubban megtartott nem hivatalos megnyitóval, majd a főiskolai csapatok ve­télkedőjével tegnap este kez­detét vette a Narancsfesztivál Békéscsabán. A mai és szom­bati rendezvények közül ki­emelkedik az a politikai fó­rum, amelyet ma a Korzó téren tartanak meg 16.45 órai kez­dettel. A vendég Deutsch Ta­más, a Fidesz népszerű ország- gyűlési képviselője lesz. / Uj intézmény lesz Lapunk tegnapi számában meg­jelent, hogy január 1-jétől a Kö­rös Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség természetvédel­mi igazgatóságként működik. Nem ez a terv, hanem az, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igaz­gatóságról leválasztják ezt a tér­séget és új, önálló természetvé­delmi igazgatóságot hoznak lét­re. Ennek az új intézménynek a helyét keresik. A szervezeti vál­toztatás a Körös Vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőséget nem érinti. Országos családi napot rendez­nek a nagycsaládosok a póstele- ki erdőben szeptember 26-án, szombaton. Reggel 9 órakor Molnár György, Békéscsaba megyei jogú város alpolgár­mestere köszönti a vendégeket. Az evangélikusok, katolikusok és reformátusok, valamint a többi vallások hívői vehetnek részt az ökumenikus istentiszte­leten. Tíz órától családi sportve­télkedőkön mérik össze erejüket a szülők és gyermeke­ik. Az ebéd 12 órakor lesz, amelyre a családi napra előzete­sen jelentkezettek érkezéskor ebédjegyet kapnak. Tanulságosnak ígérkezik a délutáni fórum, amely az Utak-kiutak a család számára címet viseli. A Népjóléti Mi­nisztérium szakembere mel­lett itt lesz dr. Kovács Pál, a parlament szociális bizottsá­gának titkára, Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke, Molnár György békéscsabai alpolgár­mester és Tóth Jolán, a városi családsegítő szolgálat igazga­tója. A Volán különjáratokat indít a Veress Pálné utca, Orosházi út, Bartók Béla út, Lencsési lakótelep, Póstelek útvonalon. A jelzéssel ellátott autóbuszok a megállóhelye­ken felveszik az utasokat, a bérletek ezekre a járatokra nem érvényesek, a menetdíj húsz forint. Az ország más pontjairól érkezőket a rende­zők a vasútállomáson váiják. — Nagyon nagy az érdeklő­dés a rendezvényünk iránt — tájékoztat az egyik tevékeny szervező, Bondár Ferencné, a békéscsabai belvárosi nagycsa­ládos egyesület vezetője. — Részvételi díj nincs, az időben jelentkezőknek ingyen adjuk a reggelit és az ebédet. Hatszáz embert helyezünk el kedvezmé­nyes szállásdíjjal a Jókai és a Kossuth Zsuzsa kollégiumban. Mintegy kétezer résztvevőre számítunk. A kempingben ba­baházat rendezünk be a kicsik­nek, hiszen kétéves gyerekek is vendégeink lesznek. B.Zs. V ^ Már kapható a Csók és könny című uj női magazin 4. szama!!! Nők vallanak önmagukról... IGAZ TÖRTÉNETEK: szerelemről, bánatról, boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és könny című, most megjelent új női lapban. Ne feledje!!! Csók és könny!!! —.------------------------------------------------------------— Ma éjféltől: Hatjegyű telefonszámok a megyében A Magyar Távközlési Rész­vénytársaság 1992. szeptem­ber 25-én 24 órakor vezeti be a hatjegyű helyi telefonszámot Székesfehérvár, Bicske, Szol­nok, Eger, Kecskemét, Békés­csaba és a velük azonos körzet­számmal hívható helységek­ben. Az ezzel kapcsolatos tudni­valókról tájékoztatta tegnap Békéscsabán a sajtó képvise­lőit Engedi Antal, a MATÁV Szegedi Igazgatóságának üzemviteli igazgatóhelyettese és Búzás Zoltán, a Magyar Távközlési Rt. Békés megyei üzemvezetője. Az áttérésre azért van szük­ség, mert a jelenlegi ötjegyű számmező által biztosított számkapacitás közelít a telí­tettségi állapothoz. Az érintett területeken a központbővíté­sek, illetve telefonfelszerelé­sek nem lennének megvalósít­hatók a hat számjegy beveze­tése nélkül. Az áttérés közel 150 ezer előfizetőt érint. Ter­mészetesen a változás a telefa­xok hívószámaira is vonatko­zik. A korábbi számok tehát vál­tozatlanok maradnak, de az öt­jegyű kapcsolások elé egy 3-as kerül. Egy példa: szerkesztő­ségünk száma 27-844, ma éj­féltől pedig 327-844. A hat számjegyre való áttérés nem érinti a 0-val kezdődő — mint például — a 01,02, 03,04,05 stb. — számokat. Nem módo­sul az induló belföldi és a nem­zetközi távhívás. Ha valaki mégis téveszt, egy hangbe­mondás tájékoztatja, hogy ho­gyan tárcsázzon helyesen. Fontos, hogy a hat szám­jegyre való áttérésről minden telefonáló időben tudomást szerezzen, tekintettel arra, hogy a régi szám hívása több­letterhelést jelent az országos hálózatban. Megtudtuk még, hogy 2000-ig dolgozták ki a fejlesz­tési tervet és ez idő alatt a MATÁV 400 ezer előfizetőt tervez bekapcsolni, 16 ezer új nyilvános állomást felállítani, amely 50 százalékban kártyá­val, és másik felében pénzbe­dobással működik majd. Mit remélhetnek azok az új digitá­lis rendszertől, akik telefon­hoz szeretnének jutni me­gyénkben? Erről Búzás Zoltán tájékoztatott. Ebben az évben a belváros egy részén és a Len­csési úti lakótelep jobb oldalán lakók — mintegy kétezren — jutnak telefonvonalhoz, a töb­biek folyamatosan. 1993 vé­géig pedig legalalább négy­ezer várakozó lehet telefon­előfizető. Ez év végéig az üzleti igé­nyeket szeretné a Magyar Táv- közlési Részvénytársaság ki­elégíteni. Békéscsabán ezen felül 60 ikerfülkét állítanak fel, amelyekben a kártyával éppen úgy telefonálhatnak majd, mint pénzzel. Ma éjféltől tehát Békés, Bélmegyer, Csárdaszállás, Doboz, Elek, Füzesgyarmat, Gyula, Kamut, Kétegyháza, Kétsoprony, Köröstarcsa, Kö- tegyán, Lökösháza, Méhke­rék, Mezőberény, Murony, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Sza­badkígyós, Szeghalom, Tar- hos, Telekgerendás, Újkígyós, Újszalontá és Vizesfás tele­fonszámai elé ne felejtsék a 3- as számot tárcsázni. B.V Robban a gázügy? (Folytatás az 1. oldalról) érjük el, hogy legyen! — szólí­totta fel a településeket Tóth Imre. A felhívás hatására nyomban 35 önkormányzat társult Sarkad' mellé, akik azontúl, hogy alkotmánybíró­sági vizsgálatot kértek az ügy­ben, és csatlakozásul hívták az ország összes érintett megyé­jét, települését, felkértek jó néhány országgyűlési képvi­selőt, hogy a parlamentben se­gítsék elő az erre vonatkozó jogszabály megszületését. Ez a lépésváltás már sikere­sebb taktikának bizonyult, hi­szen szeptember 1 -jén dr. Hat­vani Zoltán (nem Békés me­gyei!) SZDSZ-es országgyű­lési képviselő önálló képvise­lői indítványként kérte e téma sürgősségi tárgyalását. A ház­szabályok értelmében ez 30 napon belüli tárgyalást jelent. A parlament 70-75 százalékos szótöbbséggel indokoltnak tartotta a napirendre tűzést. A legfrissebb értesüléseink sze­rint a parlament gazdasági bi­zottsága már tárgyalta az ügyet, s az előkészítettség függ­vényében a jövő héten, vagy az azt követő héten a téma az or­szággyűlés elé kerül. S hogy milyen döntés várható? Erről Tóth Imre így vélekedett: — Ebben a Canossa-járás- ban sokan egy lyukas kétfillért nem adtak volna a dolog sike­réért, sőt, több helyről még fenyegetés is ért bennünket. De itt már nem Sarkad kizáró­lagos érdeke a tét, hanem a magyar önkormányzatok, akik már eddig is jelentős va­gyoni hányadokból szorultak ki, vagy csak jelképes részará­nyuk lett a területükön lévő közvagyonból, gondolok itt a villamos energiára vagy a földkérdésre. Reméljük, ezút­tal mellettünk voksol a parla­ment... Magyar Mária „AKIK HALHATATLANOK AKARNAK LENNI, AZOKNAK JÁMBORAN ÉS IGAZUL KELL ÉLNIÖK.” (Antiszthenész) Boxmeccs 7000 milliárdért! A Kereskedők és Vállalkozók Békés Megyei Szervezete teg­nap megyei küldöttgyűlést tar­tott Dudás István elnök veze­tésével. A küldöttek először tájékoztatót hallgattak meg az APEH megyei igazgatóságá­nak törekvéseiről és a szerve­zetük első féléves munkájáról. A jogszabályi változások mi­att módosították a megyei szervezet alapszabályzatát. Dr. Baradlai György, az or­szágos szervezet ügyvezető el­nöke a kamarai törvényterve­zetről mondta el véleményét. A küldöttgyűlésen felszólalt dr. Lukovics Éva, az SZDSZ országgyűlési képviselője, aki egyebek között összefoglalta az SZDSZ álláspontját a költ­ségvetésről, a vállalkozók tá­mogatásáról, valamint a szoci­álpolitikáról: „Első ország- gyűlési felszólalásomban pon­tosan a kereskedők, vállalko­zók gondjait fogalmaztam meg, de természetesen lesö­pörte érveimet a kormánypárti többség. Csak azért, mert el­lenzéki képviselő vagyok. Az SZDSZ olcsó államot akar, és a jelenlegitől gyökeresen elté­rő államháztartási szemléle­tet. Elengedhetetlen az állam- háztartás reformja, amely se­gítségével végre tisztázhat­nánk, hogy mire folynak ki az állam kezéből a milliárdok.” Dr. Zsíros Géza, a kisgazda- párt képviselője röviden ele­mezte a privatizáció jelenlegi gyakorlatát, és pártja vélemé­nyét az állami vagyon nevesí­téséről. „A koalíción belül is megy a boxmeccs, hogy a ma­gyar állam tulajdonában lévő 7000 milliárd forint hány em­ber kezébe kerüljön — mond­ta, majd folytatta. — Tízezer tulajdonosa legyen? Száz­ezer? Vagy netán több millió? Ezen marakodunk most.” Majd kifejtette, hogy a mező- gazdasági magánvállalkozók hamarosan 18 milliárd forintot kapnak, plusz 50 százalék álla­mi támogatást. A pénzt már arányaiban is elosztották. Lovász MSZDKSZ-kongresszus Sarokba szorítva Ruhacsapda Finoman fogalmazva is nehéz helyzetben van a magyar gazdaság, amiből ugye következik, hogy az emberek többségének kevés a pénze. Ha pedig nem rogyadozik valakinek a zsebe a bankókötegektől, akkor általában olcsó árut igyekszik keresni a boltokban. Ruhaneműre levetítve azért „csöppet” számít, hogy a vásárolt termék ne csak egy- vagy kétszeri viseletre legyen szín- és méret­tartó. Örül hát a honpolgár, ha olyan öltözéket talál, amely első látásra — az eladó megnyugtató, biztató szavainak kíséretében —jó vásárnak tűnik. Beliczay Rudolf így vásárolt vászonnadrágot 1500 fo­rintért, ami azonban az első mosás után „kiszőrösödött”, megkopott, kifakult. így esett csapdába a szintén békés­csabai Zentai Ákosné is, aki 2350 forintot adott két gyermek szabadidő ruháért és egy férfi tréning alsóért, melyek az első mosás közben „elengedték” színüket. Mindketten balsikerük helyszíneire siettek, de az ela­dók csak széttárták karjukat, hogy éppen azért ilyen olcsók a termékek, mert „apró” hiányosságaik vannak. Mindezt természetesen utólag közölték a panaszosokkal, amikor a pénz már régóta a kasszában pihent. Persze, a mai nehéz gazdasági helyzetben melyik az az árus, aki az igazat „merészeli” mondani portékájáról, mégha az esetleg negatívum is. Nyemcsok László A Békés megyei keresztény szociáldemokraták 1992. szep­tember 26-án 17 órától tartják kongresszusukat Békéscsabán, a Trefort utca 2/2. szám alatt (Melós). Eló'adók: Botyánszki György országos főtitkár és Dö- mény Dezső titkár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents