Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-24 / 226. szám
O Békés város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András Telefon: (66) 27—844 Babits-emlékműsor Békés. — A városi könyvtár szeptember 25-én, holnap este hat órakor várja az érdeklődőket az „Esti kérdés” címmel megrendezésre kerülő Babits Mihály-emlékműsorra. Az esten közreműködik Kürti Papp László előadóművész és Tornai Péter gitárművész. Bővítik a napközit Murony. — A község önkormányzata pályázat útján 1,5 millió forintot nyert a helyi napközis konyha bővítésére és korszerűsítésére. A pénzből az épület belső rekonstrukciójára kerül sor, s kiegészítik a konyhai technológiát. A munkálatok elkészültével a konyha mostani kapacitása 130 adagról 250 adag főzésére bővül. Testületi ülés Békés. — A város önkormányzati testületé ma délután kétórai kezdettel tartja soron- következő ülését. A napirenden szerepel egyebek között az ipari szakközépiskola és szakmunkásképző intézet tevékenységi körének bővítése, tájékoztató hangzik el a mozgáskorlátozottak helyi csoportjának tevékenységéről, módosításra kerül a testület szervezeti és működési szabályzata, s a testület dönt a lakáscélú kamatemelési támogatások odaítéléséről. Elkészült a vízvezeték Murony. — A Honvéd utcában, a Bacsó Béla utca és Verseny utca között 1,7 millió forintos költséggel elkészült a vízvezeték. A rendszer nyomáspróbája megtörtént, ezekben a napokban folyik a vezeték fertőtlenítése, s várhatóan október első hetében átadásra kerül a beruházás. Polgárőrség Kamut. — A községben csaknem egy éve húsz taggal alakult meg a polgárőrség. Azóta minden éjjel néhány tagjuk szolgálatban van, őrzik a falu nyugalmát és békéjét. Tévé-, kenységük során számottevően csökkent a lopások és a betörések száma. Tornatermi felújítás Békés. — A dr. Hepp Ferenc Általános Iskola tornaterme a nyáron felújításra került. A régi műanyag padozat helyére a legújabb technológiával készült öntött padlóburkolat készült, melynek költségeihez az önkormányzat kétmillió forinttal járult hozzá. BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE 1992. szeptember 24., csütörtök Töltésépítés a Kettős-Körös mentén Tizenkét esztendővél ezelőtt, amikor a Kettős-Körös jobb oldali töltése Békés határában átszakadt, igencsak szükségessé vált a folyó gátrendszerének alapos felülvizsgálata. Röviddel ezután a védelmi vonalak megerősítésére egy hosszú távú program készült. E több éves program részeként Békés és Mezőberény között, a békési hídtól úgy jó kilométernyire a nyáron nagyarányú munkához kezdett a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság: hozzáláttak a folyó jobb oldali töltésének korrekciójához. —Három helyen kerül sora Kettős-Körös mentén töltéskorrekcióra, a folyó medrétől távolabb új töltés épül — magyarázza Bodó János munkavezető. Együtt indulunk a régi töltésen, ott, ahol a folyó alattomos lomhasággal már a töltés lábát nyaldossa. A század- fordulón épült gáthoz szinte észrevétlenül lopózott, araszolva változtatta medrét, a két védőgát között beberan- golta a vidéket, s ennél a kanyarnál is túl közel merészkedett a földsánchoz. Ezért most a medertől jó kőhaj ításnyira, mintegy 400 méter hosszúságban épül a védmű. Csak ennél az egy munkánál tizenhárom nagy teljesítményű földmunkagép legalább 40 ezer köbméter földet mozgat meg. —Az új töltés építése során amikor elérünk egy bizonyos magasságot, vagyis a másodfokú árvízvédelmi szintet, megkezdjük a régi gát bontását is. Az onnan kikerülőföldet felhasználjuk az új töltéshez— magyarázza kísérőm. Közben mellettünk a hatalmas erőgépek küszködve vontatják 8-10 köbméternyi föld terhüket. Igyekeznek a száraz időt kihasználni, ugyanis november első napjaiban szeretnék átadni rendeltetésének a töltésszakaszt, hogy az majd a Kettős- Körös fenyegető árjától oltalmazza Doboz, Vésztő, Tarhos, Bélmegyer, Sarkad és természetesen a város lakóit, értékeit. S. 0. S. bolt munkanélkülieknek Barta István Zoltán vállalkozásában egy meglehetősen furcsa bolt nyílt a nyár derekán Békésen, a Rákóczi út 23. szám alatti családi házban. A kereskedelmi egységben elsősorban munkanélküliek, valamint nyugdíjasok, gyesen és gyeden lévők vásárolhatnak alapvető cikkeket. ' —r Mindjárt az elején ponto- sítanám — emeli fel mutatóujját Barta István Zoltán. — Nem kereskedelmi egységnek, inkább eladóhelynek nevezném, ugyanis az itt kapható áruféleségeket árrés nélkül, termelői nagykereskedelmi áron értékesítem. Ezenkívül élvezeti cikkeket, vagyis dohányárut, szeszes italokat és kávét nem árulok. S még valami: az S. O. S. szervezethez tartozók tagsági díjából született a bolt, amiben én vállalkozó vagyok, olyan vállalkozó, akinek semmi haszna nincs. — Nem értem, akkor miért csinálja, miért kínlódik? — Munkanélküli lettem én is. Kirúgtak, mert, állítólag nem tudtam beilleszkedni a közösségbe. Nos, ezt a boltot dacból nyitottam, hogy megmutassam, bebizonyítsam mind magamnak, mind másoknak: igenis tudok alkalmazkodni az emberekhez. Ez, ha úgy tetszik amolyan tiltakozásféle — sorolja. Felfüggesztjük a beszélgetést, mert vásárlók érkeztek. Beszélge- tőpamerem amíg kiszolgál, jut időm az árak böngészésére. Az S. O. S. boltban 10—20 százalékkal minden olcsóbb, mint más kereskedelmi egységekben. S a fizetéskor látom: a csalás lehetősége is kizárt. A havi százforintos tagsági díj ötezer forintos vásárlást tesz lehetővé, s hogy az illető mennyit költött, azt gondosan feljegyzik. — Már ezer tagja van az S. O. S. szervezetnek, ennyien járnak hozzám nap nap után vásárolni. Az áruért magam megyek, saját traktorommal fuvarozom haza, így is csökkentve a költségeket, s természetesen ezáltal az árakat is. —Hogyan tovább? — Egy biztos: december 31-éig működni fog a bolt, utána csak támogatással lesz életképes. Egyébként október elsejétől az udvaromban a legkülönfélébb mezőgazdasági gépek börzéjére is sor kerül, a gépeket bárki ingyen kiállíthatja, értékesítheti. Szeretnék egy tisztességesebb boltot építeni és nyitni, mert a jelenlegiben még fűtési lehetőség sincs. Ha sikerül talpon maradni, továbbra is a munkanélküliek, a kisnyugdíjasok szolgálatában áll majd az S. O. S. bolt. A boltban mindig van vevő Segítség Panaszos anyuka telefonált a minap. Olvasta soraimat, hogy Békésen és a várost ölelő településeken a tanév kezdetén az önkormányzatok különféle módon segítik, támogatják az iskolás gyerekek szüleit. — Sajnos odáig jutottunk, hogy ez már irigységszámba megy — sóhajtotta. — Irigylem tőlük azt a gondoskodást, odafigyelést, amit az önkormányzatuktól kaptak—folytatta. Elmondta még: családjának is jól jönne egy kis támogatás, mert férjét, idestova húszéves munkaviszonnyal a háta mögött az utcára tették, pedig nem volt soha vándormadár, munkakönyvében két munkahely szerepel. Nem is oly régen még kiváló dolgozója volt cégének. Napjainkban két iskolás és egy óvodás gyerekük eltartása gondot jelent. Igaz, neki van munkahelye, kettő is. Az egyik csabai cégnél gépen dolgozik, délután pedig másod-állásban egy intézményben takarít. Férje amíg dolgozott jól keresett, most viszont a két állásából származó tizenhétezer forintos bruttó keresetével őa családfő. A két és fél szobás lakótelepi lakásuk részletei, rezsije a jövedelmükhöz mérten már sok. S még nem kell fűteni...—Már ott tartunk, hogy a telefont lekötöttük, csak bennünket hívhatnak — s áradt belőle a panasz. Keserűen jegyezte meg, hogy bár a megyeszékhelyen laknak, de rosszab körülmények között, mintha kisfaluban élnének. Mert, mint mondotta, az önkormányzat lakóira jobban odafigyel, kérés nélkül is segít. —Mekünk is jól jött volna a tankönyv árának visszatérítése, a napközi díjainak mérséklése, átvállalása. Tudja szégyellek bemenni az önkormányzathoz segélyt kérni, én, aki korábban szó nélkül, önzetlenül adtam, segítettem. Csak egyet mondjon meg nekem: Muronyban, Békésen, Tárcsán és másutt miért és miből tudták támogatni a gyermekes szülőket? Úgy érzem, erre a választ nem nekem kell megadnom. Kamutnak is lesz temploma Az oklevelek tanúsága szerint 1295-ben már létezett Kamut, az 1500-as évek elején rövid ideig megyeszékhely is volt a település, s Szeged és Debrecen között fontos kereskedelmi útvonalként tartották számon. A gyulai vár elestével, 1566-tól a falu elpusztult, elnéptelenedett, néhány lakosa az 1570-es évek derekán visszatért, s 1578-ban már jobbágyokról tesznek említést az oklevelek. Szóval hiába régi a település, az elmúlt korokban, ki tudja miért, mégsem épült templom a faluban. Most viszontmár biztos: Kamutnak is lesz temploma. Az 1350 lelket számláló, jobbára reformátusok lakta községben a római katolikus egyház épít templomot. Az ön- kormányzat a művelődési ház mögött, a település központjában ingyen biztosított telket a templom építéséhez, melynek terveit Pauló László építész készíti. A modem vonalú templom főépületének mérete 12x24 méter, tornyának csúcsmagassága negyven méter magasságú lesz, harangját húsz méter magasságba helyezik el. A beruházás költségei — mai áron számolva — elérik a 15 millió forintot. Fülöp Menyhért békési plébánostól megtudtuk még: a terület előkészítése már folyik, az anyag szállítását napokon belül megkezdik, s az elképzelések szerint egy év múlva szentelik majd fel a templomot. S amennyiben a hívők és az egyház vezetői elfogadják a javasolt Szent Gellért elnevezést, akkor a Csanádi egyházmegye védőszentjének nevét viseli majd a kamuti templom. „Visszatérés” - ajándékba Miniállomás a klubtagokért December elsején lesz pontosan tíz éve, hogy a Magyar Autóklub az elsők között nyitotta meg Békésen miniszervizét, melyre igazán szüksége volt s van a városnak. Mindezt az élet igazolta is. Futaki László autószerelő-mester saját műhelyében, a klub főállású szerelőjeként azóta is az autósok szolgálatában áll. — Ma már nemcsak a klub tagjai járnak ebbe a miniszervizbe, jönnek kívülállók is. Igaz az autóklub tagjai a munkadíjból húsz százalék kedvezményt kapnak. Amióta bevezették a zöld kártyát, forgalmam megnőtt, ehhez hozzájárult az a műszer is, melyet félmillió forintért vásároltam, s komplett mérésekre alkalmas. — Milyen szolgáltatásokat tud nyújtani az autósoknak? — Szinte minden javítást és szervizmunkát vállalok, így gumiszerelést, kerékcentíro- zást, futómű beállítást, lengés- csillapító mérést, komplett motordiagnosztikai méréseket, fékfolyadék-, forráspont- vizsgálatot, fényszóró beállítást, s természetesen a javításokat is, beleértve a hatósági műszaki vizsgára valófelkészítést is. Idestova egy esztendeje nagy sikerrel mutatták be Erdély néhány, magyarok lakta városában azt a színes, százperces dokumentumfdmet, melynek „Visszatérés” a címe, s Paulus Alajos rendezésében készült. A megrázó fdm a székelység fennmaradásáról, létkérdéséről szól, s Székelyföldön a mai napig az érdeklődés középpontjában áll. v Sajnos a vetítéseknek a korlátozott száma miatt (a kópiát egy hét múltán haza kellett hozni) a film viszonylag csak kevés emberhez jutott el, s több vetítésre lenne szükség. Ilyenképpen fogalmazódott meg a gyergyószentmiklósi RMDSZ azon óhaja, hogy jó lenne ismételten műsorra tűzni a filmet. Békés és Gyergyószentmik- lós testvérvárosi kapcsolatban van, s a város polgármestere, Kökéndy József felkarolta az ügyet. Az önkormányzat vállalta, hogy egy kópia elkészítését koordinálja, s a költségek térítésére gyűjtést rendez. Békés polgármestere levélben kérte a megye városainak önkormányzatát az ügy anyagi támogatására, s arra, hogy közösen teremtsék elő a kópia elkészítéséhez szükséges 170 ezer forintot. Először a békési önkormányzat ajánlott fel a nemes célra 50 ezer forintot, majd a megyeszékhely ön- kormányzata és a megyei közgyűlés egyaránt 50—50 ezer forintot szavazott meg, míg az ‘orosházi önkormányzat 20 ezer forint támogatást nyújtott. Mindez azt jelenti: a kópia készülhet. A tervek szerint a filmet a támogatók nevében december 6-án Gyergyószentmiklóson, a város védőszentjének napján, a Miklós-napi ünnepségeken adják át a romániai magyarságnak. A miniállomás nemcsak a klub tagjait várja szolgáltatásaival
