Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám

O Békés város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András Telefon: (66) 27—844 Babits-emlékműsor Békés. — A városi könyvtár szeptember 25-én, holnap este hat órakor várja az érdeklődő­ket az „Esti kérdés” címmel megrendezésre kerülő Babits Mihály-emlékműsorra. Az es­ten közreműködik Kürti Papp László előadóművész és Tor­nai Péter gitárművész. Bővítik a napközit Murony. — A község önkor­mányzata pályázat útján 1,5 millió forintot nyert a helyi napközis konyha bővítésére és korszerűsítésére. A pénzből az épület belső rekonstrukciójára kerül sor, s kiegészítik a kony­hai technológiát. A munkála­tok elkészültével a konyha mostani kapacitása 130 adag­ról 250 adag főzésére bővül. Testületi ülés Békés. — A város önkor­mányzati testületé ma délután kétórai kezdettel tartja soron- következő ülését. A napiren­den szerepel egyebek között az ipari szakközépiskola és szakmunkásképző intézet te­vékenységi körének bővítése, tájékoztató hangzik el a moz­gáskorlátozottak helyi cso­portjának tevékenységéről, módosításra kerül a testület szervezeti és működési sza­bályzata, s a testület dönt a lakáscélú kamatemelési támo­gatások odaítéléséről. Elkészült a vízvezeték Murony. — A Honvéd utcá­ban, a Bacsó Béla utca és Ver­seny utca között 1,7 millió fo­rintos költséggel elkészült a vízvezeték. A rendszer nyo­máspróbája megtörtént, ezek­ben a napokban folyik a veze­ték fertőtlenítése, s várhatóan október első hetében átadásra kerül a beruházás. Polgárőrség Kamut. — A községben csak­nem egy éve húsz taggal ala­kult meg a polgárőrség. Azóta minden éjjel néhány tagjuk szolgálatban van, őrzik a falu nyugalmát és békéjét. Tévé-, kenységük során számottevő­en csökkent a lopások és a be­törések száma. Tornatermi felújítás Békés. — A dr. Hepp Ferenc Általános Iskola tornaterme a nyáron felújításra került. A ré­gi műanyag padozat helyére a legújabb technológiával ké­szült öntött padlóburkolat készült, melynek költségeihez az önkormányzat kétmillió fo­rinttal járult hozzá. BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE 1992. szeptember 24., csütörtök Töltésépítés a Kettős-Körös mentén Tizenkét esztendővél ezelőtt, amikor a Kettős-Körös jobb oldali töltése Békés határában átszakadt, igencsak szüksé­gessé vált a folyó gátrendsze­rének alapos felülvizsgálata. Röviddel ezután a védelmi vo­nalak megerősítésére egy hosszú távú program készült. E több éves program részeként Békés és Mezőberény között, a békési hídtól úgy jó kilomé­ternyire a nyáron nagyarányú munkához kezdett a Körösvi­déki Vízügyi Igazgatóság: hozzáláttak a folyó jobb oldali töltésének korrekciójához. —Három helyen kerül sora Kettős-Körös mentén töltés­korrekcióra, a folyó medrétől távolabb új töltés épül — ma­gyarázza Bodó János munka­vezető. Együtt indulunk a régi töltésen, ott, ahol a folyó alat­tomos lomhasággal már a töl­tés lábát nyaldossa. A század- fordulón épült gáthoz szinte észrevétlenül lopózott, ara­szolva változtatta medrét, a két védőgát között beberan- golta a vidéket, s ennél a ka­nyarnál is túl közel merészke­dett a földsánchoz. Ezért most a medertől jó kőhaj ításnyira, mintegy 400 méter hosszúság­ban épül a védmű. Csak ennél az egy munkánál tizenhárom nagy teljesítményű földmun­kagép legalább 40 ezer köb­méter földet mozgat meg. —Az új töltés építése során amikor elérünk egy bizonyos magasságot, vagyis a másod­fokú árvízvédelmi szintet, megkezdjük a régi gát bontá­sát is. Az onnan kikerülőföldet felhasználjuk az új töltéshez— magyarázza kísérőm. Közben mellettünk a hatalmas erőgé­pek küszködve vontatják 8-10 köbméternyi föld terhüket. Igyekeznek a száraz időt ki­használni, ugyanis november első napjaiban szeretnék átad­ni rendeltetésének a töltéssza­kaszt, hogy az majd a Kettős- Körös fenyegető árjától oltal­mazza Doboz, Vésztő, Tarhos, Bélmegyer, Sarkad és termé­szetesen a város lakóit, értéke­it. S. 0. S. bolt munkanélkülieknek Barta István Zoltán vállalko­zásában egy meglehetősen furcsa bolt nyílt a nyár derekán Békésen, a Rákóczi út 23. szám alatti családi házban. A kereskedelmi egységben első­sorban munkanélküliek, vala­mint nyugdíjasok, gyesen és gyeden lévők vásárolhatnak alapvető cikkeket. ' —r Mindjárt az elején ponto- sítanám — emeli fel mutató­ujját Barta István Zoltán. — Nem kereskedelmi egység­nek, inkább eladóhelynek ne­vezném, ugyanis az itt kapható áruféleségeket árrés nélkül, termelői nagykereskedelmi áron értékesítem. Ezenkívül élvezeti cikkeket, vagyis do­hányárut, szeszes italokat és kávét nem árulok. S még vala­mi: az S. O. S. szervezethez tartozók tagsági díjából szüle­tett a bolt, amiben én vállalko­zó vagyok, olyan vállalkozó, akinek semmi haszna nincs. — Nem értem, akkor miért csinálja, miért kínlódik? — Munkanélküli lettem én is. Kirúgtak, mert, állítólag nem tudtam beilleszkedni a közösségbe. Nos, ezt a boltot dacból nyitottam, hogy meg­mutassam, bebizonyítsam mind magamnak, mind má­soknak: igenis tudok alkal­mazkodni az emberekhez. Ez, ha úgy tetszik amolyan tiltako­zásféle — sorolja. Felfüg­gesztjük a beszélgetést, mert vásárlók érkeztek. Beszélge- tőpamerem amíg kiszolgál, jut időm az árak böngészésére. Az S. O. S. boltban 10—20 száza­lékkal minden olcsóbb, mint más kereskedelmi egységek­ben. S a fizetéskor látom: a csalás lehetősége is kizárt. A havi százforintos tagsági díj ötezer forintos vásárlást tesz lehetővé, s hogy az illető mennyit költött, azt gondosan feljegyzik. — Már ezer tagja van az S. O. S. szervezetnek, ennyien járnak hozzám nap nap után vásárolni. Az áruért magam megyek, saját traktorommal fuvarozom haza, így is csök­kentve a költségeket, s termé­szetesen ezáltal az árakat is. —Hogyan tovább? — Egy biztos: december 31-éig működni fog a bolt, utá­na csak támogatással lesz élet­képes. Egyébként október el­sejétől az udvaromban a legkülönfélébb mezőgazdasá­gi gépek börzéjére is sor kerül, a gépeket bárki ingyen kiállít­hatja, értékesítheti. Szeretnék egy tisztességesebb boltot épí­teni és nyitni, mert a jelenlegi­ben még fűtési lehetőség sincs. Ha sikerül talpon maradni, to­vábbra is a munkanélküliek, a kisnyugdíjasok szolgálatában áll majd az S. O. S. bolt. A boltban mindig van vevő Segítség Panaszos anyuka telefonált a minap. Ol­vasta soraimat, hogy Békésen és a várost ölelő településeken a tanév kezdetén az önkormányzatok különféle módon segí­tik, támogatják az iskolás gyerekek szüleit. — Sajnos odáig jutottunk, hogy ez már irigységszámba megy — sóhajtotta. — Irigylem tőlük azt a gondoskodást, odafigyelést, amit az önkormányzatuktól kaptak—folytat­ta. Elmondta még: családjának is jól jönne egy kis támoga­tás, mert férjét, idestova húszéves munkaviszonnyal a háta mögött az utcára tették, pedig nem volt soha vándormadár, munkakönyvében két munkahely szerepel. Nem is oly régen még kiváló dolgozója volt cégének. Napjainkban két isko­lás és egy óvodás gyerekük eltartása gondot jelent. Igaz, neki van munkahelye, kettő is. Az egyik csabai cégnél gépen dolgozik, délután pedig másod-állásban egy intézményben takarít. Férje amíg dolgozott jól keresett, most viszont a két állásából származó tizenhétezer forintos bruttó keresetével őa családfő. A két és fél szobás lakótelepi lakásuk részletei, rezsije a jövedelmükhöz mérten már sok. S még nem kell fűteni...—Már ott tartunk, hogy a telefont lekötöttük, csak bennünket hívhatnak — s áradt belőle a panasz. Keserűen jegyezte meg, hogy bár a megyeszékhelyen laknak, de rosszab körülmények között, mintha kisfaluban élnének. Mert, mint mondotta, az önkormányzat lakóira jobban odafigyel, kérés nélkül is segít. —Mekünk is jól jött volna a tankönyv árának visszatérí­tése, a napközi díjainak mérséklése, átvállalása. Tudja szégyellek bemenni az önkormányzathoz segélyt kérni, én, aki korábban szó nélkül, önzetlenül adtam, segítettem. Csak egyet mondjon meg nekem: Muronyban, Békésen, Tárcsán és másutt miért és miből tudták támogatni a gyermekes szülőket? Úgy érzem, erre a választ nem nekem kell megadnom. Kamutnak is lesz temploma Az oklevelek tanúsága szerint 1295-ben már létezett Kamut, az 1500-as évek elején rövid ideig megyeszékhely is volt a település, s Szeged és Debrecen között fontos kereskedelmi út­vonalként tartották számon. A gyulai vár elestével, 1566-tól a falu elpusztult, elnéptelenedett, néhány lakosa az 1570-es évek derekán visszatért, s 1578-ban már jobbágyokról tesznek emlí­tést az oklevelek. Szóval hiába régi a település, az elmúlt ko­rokban, ki tudja miért, mégsem épült templom a faluban. Most viszontmár biztos: Kamutnak is lesz temploma. Az 1350 lelket számláló, jobbára reformátusok lakta községben a római katolikus egyház épít templomot. Az ön- kormányzat a művelődési ház mögött, a település központjá­ban ingyen biztosított telket a templom építéséhez, melynek terveit Pauló László építész készíti. A modem vonalú templom főépületének mérete 12x24 méter, tornyának csúcs­magassága negyven méter magasságú lesz, harangját húsz méter magasságba helye­zik el. A beruházás költségei — mai áron számolva — el­érik a 15 millió forintot. Fülöp Menyhért békési plé­bánostól megtudtuk még: a terület előkészítése már fo­lyik, az anyag szállítását napo­kon belül megkezdik, s az el­képzelések szerint egy év múl­va szentelik majd fel a templo­mot. S amennyiben a hívők és az egyház vezetői elfogadják a javasolt Szent Gellért elneve­zést, akkor a Csanádi egyház­megye védőszentjének nevét viseli majd a kamuti templom. „Visszatérés” - ajándékba Miniállomás a klubtagokért December elsején lesz ponto­san tíz éve, hogy a Magyar Autóklub az elsők között nyi­totta meg Békésen miniszervi­zét, melyre igazán szüksége volt s van a városnak. Mindezt az élet igazolta is. Futaki Lász­ló autószerelő-mester saját műhelyében, a klub főállású szerelőjeként azóta is az autó­sok szolgálatában áll. — Ma már nemcsak a klub tagjai járnak ebbe a miniszer­vizbe, jönnek kívülállók is. Igaz az autóklub tagjai a mun­kadíjból húsz százalék kedvez­ményt kapnak. Amióta beve­zették a zöld kártyát, forgal­mam megnőtt, ehhez hozzájá­rult az a műszer is, melyet félmillió forintért vásároltam, s komplett mérésekre alkal­mas. — Milyen szolgáltatásokat tud nyújtani az autósoknak? — Szinte minden javítást és szervizmunkát vállalok, így gumiszerelést, kerékcentíro- zást, futómű beállítást, lengés- csillapító mérést, komplett motordiagnosztikai mérése­ket, fékfolyadék-, forráspont- vizsgálatot, fényszóró beállí­tást, s természetesen a javítá­sokat is, beleértve a hatósági műszaki vizsgára valófelkészí­tést is. Idestova egy esztendeje nagy sikerrel mutatták be Erdély né­hány, magyarok lakta városá­ban azt a színes, százperces dokumentumfdmet, melynek „Visszatérés” a címe, s Paulus Alajos rendezésében készült. A megrázó fdm a székelység fennmaradásáról, létkérdésé­ről szól, s Székelyföldön a mai napig az érdeklődés közép­pontjában áll. v Sajnos a vetítéseknek a kor­látozott száma miatt (a kópiát egy hét múltán haza kellett hozni) a film viszonylag csak kevés emberhez jutott el, s több vetítésre lenne szükség. Ilyenképpen fogalmazódott meg a gyergyószentmiklósi RMDSZ azon óhaja, hogy jó lenne ismételten műsorra tűz­ni a filmet. Békés és Gyergyószentmik- lós testvérvárosi kapcsolatban van, s a város polgármestere, Kökéndy József felkarolta az ügyet. Az önkormányzat vállal­ta, hogy egy kópia elkészítését koordinálja, s a költségek téríté­sére gyűjtést rendez. Békés pol­gármestere levélben kérte a me­gye városainak önkormányza­tát az ügy anyagi támogatására, s arra, hogy közösen teremtsék elő a kópia elkészítéséhez szük­séges 170 ezer forintot. Először a békési önkormányzat ajánlott fel a nemes célra 50 ezer forin­tot, majd a megyeszékhely ön- kormányzata és a megyei köz­gyűlés egyaránt 50—50 ezer fo­rintot szavazott meg, míg az ‘orosházi önkormányzat 20 ezer forint támogatást nyújtott. Mindez azt jelenti: a kópia készülhet. A tervek szerint a filmet a támogatók nevében december 6-án Gyergyószentmiklóson, a város védőszentjének nap­ján, a Miklós-napi ünnepsége­ken adják át a romániai ma­gyarságnak. A miniállomás nemcsak a klub tagjait várja szolgáltatásaival

Next

/
Thumbnails
Contents