Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-23 / 225. szám
Párizs címerében nem véletlenül ring egy hajó. A város a Szajna partjain épült. A folyó nem csupán a poétáké, nemcsak a szerelmeseké, nem is egyedül a hajóké—a turistáké is. A vízről nézve Párizs nevezetességei tájékozódási pontokul szolgálnak. Hol a Notre-Dame két tornya, hol az Eiffel-torony jól ismert sziluettje tárul az idegenek elé iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 1992. szeptember 23., szerda TÉNY-KÉPEK Párizs legnagyobb és legszebb építészeti egysége az Invalidusok palotája. A reneszánsz dómban temették el Napóleont, síremlékét szinte minden turista felkeresi A világ legimpozánsabb tere! A Concorde téren (egyetértést jelent) keresztezik egymást a Párizst keletről nyugatra, északról délre átszelő főútvonalak. Az idegen pedig a város egész sor szépségében gyönyörködhet, ha itt megáll Párizs első mintanegyede a La Défense. Úgy is nevezik: a párizsi Manhattan. Merészen modern épületek láthatók itt, a magyar ember szemének szokatlanok a méretek, és az az építészeti fantázia, amit a franciák megvalósítottak. 130 hektáron 25 palota és torony lakóház tör az ég felé. Az irodák bennük másfél millió négyzetmétert foglalnak el Sokunk számára felejthetetlen lesz ez a nap: 1992. augusztus 21. Ekkor indultunk útnak (az IBUSZ helyi kirendeltségének közreműködése tette lehetővé, hogy pénztárcám „elbírt” egy ilyen kirándulást), hogy az Európa Túrák keretében Görögország és Olaszország után az idén Franciaországot, pontosabban a fővárost is bebarangoljuk. Párizs — a fény városa, de büszkén viseli a világ fővárosa címet is. Jelzőket aggathatnánk elé, mögé, közhelyeket durrogtathatnánk, a francia főváros azonban egyszerűen PÁRIZS. A fáradt turista (itt aludni bűn!) körül zsong, sziporkázik, lüktet az ELET, utánozhatatlan a... No, hogy is fogalmazzak? A hangulat, igen, ennek a városnak ez a legnagyobb erénye, a HANGULATA. Magával ragad, elkápráztat, bűvöletbe ejt. A látnivalóknak se szeri, se száma, a nap 24 órája bizony kevés arra, hogy mindent alaposan szemügyre vegyünk. A fáradtságot nem ismerjük, a távolságokat „legyűrjük”, a pénztárcáinkat nagyvonalúan kitárjuk, és szívjuk magunkba a gótikát, keressük, kutatjuk az építészet remekeinek páratlan gyöngyszemeit... A Szajna partján megállunk egy percre, álmodozunk, ábrándozunk egy kicsit... A Montmartre „hegyére”, Párizs legismertebb, legkedveltebb negyedébe is elzarándokolunk, hogy láthassuk a bohémek paradicsomát, a festői utcácskákat, a költők által megénekelt kisvendéglőket, mulatókat. Innen csak egy ugrás a Pigalle és környéke vagy ahogyan a közhiedelem nevezi: a bűnös város. Kattan a masina, megörökíti az orosházi zarándokokat a Moulin-Rouge bejáratánál és máris iparkodunk tovább... Nem lehet nem észrevenni, jelképpté nőtt, Párizs jelképévé: az Eiffel-torony. Fel, a hegyébe! Minél magasabbra! Az „öreg hölgy” kilátójából csodáljuk meg igazán a Fény Városát, a Mars-mező sétányait, az Invalidusok bazilikáját, a Diadalívet, a Szajna partját, a Concorde teret, a... De lássuk a képeket, tíz felejthetetlen nap emlékeit! Csete Ilona Versailles több emberöltő munkájával lett az a varázslatos világ, aminek ma évente milliók járnak a csodájára. Minket is elbűvölt a világhírű Tükörterem, amely Hardonin—Mansart művészeti fantáziáját dicséri Az Eiffel-torony kilátójából 300 méter magasan ilyen panoráma tárult elénk. A C ha il lőtt palotára nyílt a legszebb rálátás. Az 1937-es világkiállításra épült palota, amely nem csupán az egyetemes kultúrtörténetbe vonult be, hanem a politika történetébe is, hiszen itt ülésezett akkor az ENSZ Franciaország nagyságának, dicsőségének, királyai fényűzésének bizonyítéka Versailles. A város a „Napkirály” szeszélyének köszönheti létét. Aki Párizsba eljut, aligha mulasztja el megtekinteni a történelmi nevezetességű, ugyanakkor páratlan művészi élményt nyújtó kastélyt és a francia kertművészet remekének számító parkot A turista napokat tölthetne Versailles-ban. A park önmagában is gyönyörű, a nagy és kis Trianon tökéletes szépsége mellett Marie-Antoinette „tanyája” sem megvetendő. Az udvari pletyka szerint ide vonult vissza a királyné cselédeivel egy kicsit „huncutkodni” FOtó: szűcs lászlóné A Fény Városának bűvöletében