Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-23 / 225. szám

Párizs címerében nem véletlenül ring egy hajó. A város a Szajna partjain épült. A folyó nem csupán a poétáké, nemcsak a szerelmeseké, nem is egyedül a hajóké—a turistáké is. A vízről nézve Párizs nevezetességei tájékozódási pontokul szolgálnak. Hol a Notre-Dame két tornya, hol az Eiffel-torony jól ismert sziluettje tárul az idegenek elé iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 1992. szeptember 23., szerda TÉNY-KÉPEK Párizs legnagyobb és legszebb építészeti egysége az Invalidu­sok palotája. A reneszánsz dómban temették el Napóleont, síremlékét szinte minden turista felkeresi A világ legimpozánsabb tere! A Concorde téren (egyetértést jelent) keresztezik egymást a Párizst keletről nyugatra, északról délre átszelő főútvonalak. Az idegen pedig a város egész sor szépségében gyönyörködhet, ha itt megáll Párizs első mintanegyede a La Défense. Úgy is nevezik: a párizsi Manhattan. Merészen modern épületek láthatók itt, a magyar ember szemének szokatlanok a méretek, és az az építészeti fantázia, amit a franciák megvalósítottak. 130 hektáron 25 palota és torony lakóház tör az ég felé. Az irodák bennük másfél millió négyzetmétert foglalnak el Sokunk számára felejthetetlen lesz ez a nap: 1992. augusztus 21. Ekkor indultunk útnak (az IBUSZ helyi kirendeltségének közremű­ködése tette lehetővé, hogy pénztárcám „elbírt” egy ilyen kirándu­lást), hogy az Európa Túrák keretében Görögország és Olaszország után az idén Franciaországot, pontosabban a fővárost is bebarangol­juk. Párizs — a fény városa, de büszkén viseli a világ fővárosa címet is. Jelzőket aggathatnánk elé, mögé, közhelyeket durrogtathatnánk, a francia főváros azonban egyszerűen PÁRIZS. A fáradt turista (itt aludni bűn!) körül zsong, sziporkázik, lüktet az ELET, utánozhatatlan a... No, hogy is fogalmazzak? A hangulat, igen, ennek a városnak ez a legnagyobb erénye, a HANGULATA. Magával ragad, elkápráztat, bűvöletbe ejt. A látnivalóknak se szeri, se száma, a nap 24 órája bizony kevés arra, hogy mindent alaposan szemügyre vegyünk. A fáradtságot nem ismerjük, a távolságokat „legyűrjük”, a pénztárcáinkat nagyvonalúan kitárjuk, és szívjuk magunkba a gótikát, keressük, kutatjuk az építészet remekeinek páratlan gyöngyszemeit... A Szajna partján megállunk egy percre, álmodozunk, ábrándozunk egy kicsit... A Montmartre „hegyére”, Párizs legismertebb, legkedveltebb negyedébe is elzarándokolunk, hogy láthassuk a bohémek paradicsomát, a festői utcácskákat, a költők által megénekelt kisvendéglőket, mulatókat. Innen csak egy ugrás a Pigalle és környéke vagy ahogyan a közhiedelem nevezi: a bűnös város. Kattan a masina, megörökíti az orosházi zarándokokat a Moulin-Rouge bejáratánál és máris iparkodunk tovább... Nem lehet nem észrevenni, jelképpté nőtt, Párizs jelképévé: az Eiffel-torony. Fel, a hegyébe! Minél magasabbra! Az „öreg hölgy” kilátójából csodáljuk meg igazán a Fény Városát, a Mars-mező sétányait, az Invalidusok bazilikáját, a Diadalívet, a Szajna partját, a Concorde teret, a... De lássuk a képeket, tíz felejthetetlen nap emlékeit! Csete Ilona Versailles több emberöltő munkájával lett az a varázslatos világ, aminek ma évente milliók járnak a csodájára. Minket is elbűvölt a világhírű Tükörterem, amely Hardonin—Man­sart művészeti fantáziáját dicséri Az Eiffel-torony kilátójából 300 méter magasan ilyen pano­ráma tárult elénk. A C ha il lőtt palotára nyílt a legszebb rálátás. Az 1937-es világkiállításra épült palota, amely nem csupán az egyetemes kultúrtörténetbe vonult be, hanem a politika történetébe is, hiszen itt ülésezett akkor az ENSZ Franciaország nagyságának, dicsőségének, királyai fényűzé­sének bizonyítéka Versailles. A város a „Napkirály” szeszé­lyének köszönheti létét. Aki Párizsba eljut, aligha mulasztja el megtekinteni a történelmi nevezetességű, ugyanakkor pá­ratlan művészi élményt nyújtó kastélyt és a francia kertmű­vészet remekének számító parkot A turista napokat tölthetne Versailles-ban. A park önmagá­ban is gyönyörű, a nagy és kis Trianon tökéletes szépsége mellett Marie-Antoinette „tanyája” sem megvetendő. Az udvari pletyka szerint ide vonult vissza a királyné cselédeivel egy kicsit „huncutkodni” FOtó: szűcs lászlóné A Fény Városának bűvöletében

Next

/
Thumbnails
Contents