Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám

Az üzletek nem az égben köttetnek (6. oldal) 1992. SZEPTEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 208. SZÁM / Göncz Arpádné Battonyára látogat Megmentik a kombinátot A Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombinát április 8-án in­dított csődeljárása hitelezői egyezséggel zárult. A cég az adósságait kiegyenlíti. Az aszálykárok rontják a gazda­ság likviditását. Mit tesznek, tehetnek? (3. oldal) Mit kínál a nyugdíjasház? A békéscsabai nyugdíjas egyesület a volt Medosz szék­házba költözött. A földszintes épületben van nagyterem és több kisebb helyiség, ahol az egyesületi és a klubélet teret kaphat. Újra olvashatnak a nyugdíjasokról a 7. oldalon. A miniszter a környezetvédelemről Politikai vagy gazdasági kér­dés a környezetvédelem? Ke­resztes K. Sándor környezet­védelmi miniszter mondja el véleményét, amely szerint a környezetvédelemben sem le­het gyorsabban haladni, mint a gazdaságban. (8. oldal) Békéscsaba oktatási stratégiája változatlan Augusztus végén Bükkszent- kereszten találkoztak a me­gyeszékhely oktatással foglal­kozó vezetői, értékelve az el­múlt évet és felkészülve az új tanévre. Az alapvető célok: a stabilitás és az egyensúly meg­őrzése. Változatlan, eredmé­nyesnek bizonyuló oktatási stratégiájukról nyilatkozik az alpolgármester. (9. oldal) Közel egymillió forint az olvasóktól Római katolikus templom épül Békéscsaba Erzsébethely városrészében — adtuk hírül több alkalommal is. Kértük ol­vasóinkat, küldjenek 20 forin­tot a templomépítés javára. Az eredmény biztató. Az első lis­tát közöljük az adományozók nevével. (11. oldal) Mint arról korábban beszámol­tunk olvasóinknak, a nyár ele­jén Göncz Arpádné a gánsemdorfi Szafari- és Ka­landparkban találkozott a batto- nyai és a kecskeméti S. O. S. gyermekfalvak lakóival. Köz- társasági elnökünk felesége ak‘- kor megígérte a battonyai gye­Jószerével még véget sem ért a várszínházi évad, Gyulán már a jövő évi terveken gondol­kodnak. Legalábbis ez jelle­mezte az újra életre hívott rekeknek, hogy a közeljövőben otthonukban is meglátogatja őket. Vájná Gábomé, az S. O. S. Gyermekfalu Magyar- országi Egyesületének ügyve­zető titkára a következőkről tájékoztatta lapunkat: — A várva-várt eseményre, Göncz Árpádné egynapos bat­Gyulai Várszínház Művészeti Tanácsadó Testület minapi alakuló ülését, amely egyéves kihagyás után újította fel mun­káját. tonyai látogatására 1992. szeptember 8-án kerül sor. Eb­ből az alkalomból Helmut Ku­tin úr személyes megbízottja­ként Battonyára érkezik az S. O. S. Kinderdorf Intemacio- nal patronáló irodájának veze­tője, Birgitta Peer asszony is. M.Gy. A társaság először Havasi István igazgató tájékoztatóját hallgatta meg az idei évadról és a jövő évi tervekről. A be­számolót követő vitából ki­derült: a jelenlévők nagy si­kerként értékelik az idei éva­dot. Ugyanakkor — egyetért­ve az igazgatóval — a közeljö­vő legfontosabb feladatának a színház anyagi biztonságának megteremtését tartották. Ab- lonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója ehhez kap­csolódva és abba a vitába is beleszólva, hogy szabad-e hagyni, hogy a műemlékvéde­lem kiűzze a várból a színhá­zat, kijelentette: „A Gyulai Várszínház 29 éves története szellemi tett. Már régóta nem az az érdekes, hogy mit ásnak elő a várfal tövéből, meg hogy mi történt itt 500 évvel ezelőtt. Itt az a fő kérdés: tudja-e foly­tatni a Gyulai Várszínház a nemzet javára végzett három évtizedes munkáját vagy sem.” A Nemzeti igazgatójá­val Pocsay Gábor gyulai pol­gármester is egyetértett: „A Gyulai Várszínház a nemzet nyári színháza akart és akar lenni a továbbiakban is.” Azt már a tollforgató teszi hozzá, hogy hovatovább az egyetlen nyári színháza, mert a Szegedi Szabadtéri Játékokon kívül a többiek vagy az anyagi ellehe­tetlenülés, vagy a szerepzavar áldozataivá váltak, illetve afe­lé sodródnak. Márpedig Gyula nem juthat erre a sorsra! Hiszen e színház nem feledhető szolgálatot tett a hazának azzal, hogy három (Folytatása3. oldalon) Egy pillanat az évad egyik sikerdarabjának bemutatójából. Páskándi Géza Tornyot választok című drámájának koldus­szerepében — balról jobbra — Rubold Ödön és Sörös Sándor FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Erkel, Shakespeare, Nemeskürty és Sütő a jövő évi színlapon A várszínház szellemi tett Gyökerek Iliescu elnök megint mondott egy nagyot és merészet. Szerinte Erdély ősi román föld. Kijelentése nem zavar, ahogyan az sem, hogy bizonyos amerikás magyar körök szerint a magyarok ősei már az utolsó jégkorszak óta itt élnek a Kárpát-medencében. Lehet, furcsának tűnik, de ennyi ellentmondó állítás — hogy a hivatalos verziót ne is említsem — sem okoz identitás- zavart nálam. Tekintve, hogy már az ötvenes évektől minden nyáron egy hónapot „otthon” töltöttünk Nagyszalontán és Aradon, jól ismerem Szalonta utcáit, nagyapám szomszédsá­gában működött a magyar rádió, mindennap átjártunk lesni, hogyan készül a műsor. (Lehet, hogy ott szerettem meg a szakmát?) Már akkor mindennapos vendége voltam a Csonka toronynak, amikor még nem rabolták ki. Ott élnek a rokonaim, ahogyan Aradon is. És egyáltalán nem érdekel, mióta kapasz­kodtak meg abban a földben a gyökereim. Hajdú magyar leszármazott vagyok, ahogyan cseh is, mert dédnagyapám a vagongyár alapításakor került Aradra szakemberként. Számít az, koronként milyen aktuális eredetelméletek lát­nak napvilágot? Nekem nem. Csak az számít, hogy minden nemzet—ott, ahol van—méltósággal, emberségben élhessen kulturális örökségeivel, ha lehet, minél nagyobb jólétben. Mert ha ez utóbbi megvan, már nincs is szükség a hamis elméletekre... r c p Takarékosabbak lettünk Víz volt, kevés fogyott Az 1992-es nyár „kitett” ma­gáért. A nagy melegben meg- növekedett-e a víz felhaszná­lása Békéscsabán? — kér­deztük Molnár Istvánt, a Bé­kés Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat Békéscsabai Üzemmérnökségének vezető­jét. Tájékoztatása szerint eb­ben az évben 20-30 százalék­kal kevesebb volt a fogyasztás, mint az elmúlt években. Ta­valyelőtt körülbelül 40 ezer köbméter fogyott naponta, míg az idén még a 28 ezret sem érte el. Ebben a 28 ezer köb­méterben benne van az ipari és a közületi fogyasztás is, a la­kossági felhasználás ennek nagyjából a felét teszi ki. A változás oka a magas vízdíj, a lakótelepeken bevezetett laká­sonkénti vízóra. Sajnos a csa­bai élelmiszeripar is csökken­teni kényszerült fogyasztását a gazdasági körülmények miatt. A Békéscsaba ellátását bizto­sító három település 45 kútja a felhasznált mennyiségnek akár többszörösét is adná, de a szokások megváltoztak, keve­sebb víz fogy. A csúcsidőszak július elején — tanévzáró után, nyaralások előtt — volt, de vízkorlátozást még akkor sem kellett elrendelni, locsol­ni bátran lehetett. SzaT Lép a lakásszövetkezet Hat hét leforgása alatt 860 la­kásban szűnt meg a melegvíz­szolgáltatás Békéscsabán. Nem juthattak ehhez a szolgál­tatáshoz az ott lakók, mert a notórius nemfizetők miatt a la­kásszövetkezet lezárta a me­leg vizet. Óriási volt a felhábo­rodás, mert a fizetők joggal kifogásolták ezt az eljárást. Találtak-e az elmúlt hat hét alatt valamilyen megoldást? Ezt kérdeztük Szlota József­től, a lakásszövetkezet igazga­tójától. —Mára már csak 105 lakás­ban szünetel a melegvíz-szol­gáltatás. A többit visszakap­csoltuk a melegvízellátásba. — Talán kifizették a tarto­zást? — Sajnos nem az összes el­maradást, de mindenesetre több mint egymillió forint jött be ennek a drasztikus mód­szernek az alkalmazásával. Volt aki a 30-4-T)-50 ezer forin­tos tartozását egyenlítette ki egy összegben. —Mi lesz azokkal, akik most ülnek ismét a babérjaikon és továbbra sem fizetnek rendsze­resen? — Az igazgatóság döntése alapján ha valaki az egyedi fűtésnél 3000 forintot megha­ladó összeggel, a fűtéses rend­szernél pedig a 10 ezer forintot meghaladó összeggel tartozik, annak behajtását peres eljárás­sal érvényesítjük. —Az a hír járja, mégis meg tudják oldani az egyedi meleg víz kikapcsolását. — Szeptember 3-ától, tehát a mai naptól indítjuk az egyedi kikapcsolást. Ennek az a mód­ja, hogy értesítjük a lakót: tar­tózkodjon otthon. Ha nem ta­láljuk vagy nem enged be a lakásba, akkor bírósághoz for­dulunk, hogy határozattal te­gye lehetővé a lekapcsolást. Nem célszerű ezt meglépni, mert ezzel a munkával igen sok hibaforrást viszünk a gé­pészeti rendszerbe. Nagyon költséges az eljárás. —Mégis, mennyibe kerül? — 15 ezer forint, ugyan­ennyi a visszakapcsolás. —Nincs türelmi idő? — De igen. Ha valaki beje­lenti, hogy perpillanat nem tud fizetni, várunk egy-két hetet. Ha valaki érzi, tudja, hogy nem tud majd se meleg vizet, (Folytatás a 3. oldaton) Tápgyártók és -felhasználók A közelmúltban Tótkomlóson a Purina-Hage Rt., amely 1990. március 1-jén alakult, személyes konzultációra hívta a tápok és koncentrátumok fel­használóit, azaz a kistermelő­ket. A százéves múltra vissza­tekintő amerikai takarmány­gyár magyarországi térnyeré­se figyelemre méltó. Különö­sen az állattartók kísérik figye­lemmel e térnyerést. Az ame­rikai cég célja, hogy állandóan kapcsolatban legyenek a fel­használókkal. Fontos számuk­ra, hogy az egyéni felhaszná­lók, akik különösen érdekeltek abban, hogy alacsonyabb költ­séggel jó mutatókat produkál­janak, hogyan vélekednek táp­jaikról. A Purina négy alaptörvé­nye: a jó tenyészállomány, a higiéniai és állategészségügyi ellátás, a takarmány és az irá­nyítás. Szakembereik e négy dolgot figyelik, s ezekről kér­nek véleményt. A tótkomlósi találkozóra azért került sor, mert szeptemberben itt is gyártani fogják a Purina tápo­kat. Az előállítók bíznak ab­ban: a környékbeli gazdák tőlük vásárolnak majd. Fontos számukra, hogy az egyébként nem olcsó tápok közkedveltek legyenek a felhasználók köré­ben. Nem mindegy ugyanis, hogy a pulyka, liba, egyéb ba­romfi, sertés vagy hízómarha mikorra éri el a leadási súlyt. A Purina 1990-ben a tápok előállítása terén a magyaror­szági termelésben 26 százalé­kos részesedést mondhatott magáénak. A hálózat ezért ter­jed. P.J. MEGKÉRDEZTÜK A HARGITA KFT. IGAZGATÓJÁT: — Mi a véleménye arról, hogy januártól 25% áfa fogja terhelni a lakásokat? — Azonnali központi lakásáremelést jelent. Aki tervez lakáscserét vagy lakásépítést, minél hamarabb kezdje el! — Jelenleg Önöknél milyen lehetőségek vannak? — Mi vagyunk talán az egyetlen Békés megyében, akik értékesítésre építenek lakást és komplett ingatlanügynök­séget működtetnek. Akik nálunk kezdenek építkezni, azo­kat átsegítjük a kezdeti nehézségeken, mert mi végezzük az építési engedély megszerzését, az OTP-hitelkérelem elkészítését, az épület műszaki ellenőrzését, végül közre­működünk a társasház alapításában. HARGITA IPLUSZ Épttflípoít ét Sio>gô<totô Kft ■ 5600 B*»*ic»obo Hőnyi u 2 Pf 21* ’«•Ion 66/27 90 'Mloi 66/2* 61*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents