Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-14 / 217. szám

g&RÉKÉS MEGYEI HlRLAP­VENDEGOLDAL 1992. szeptember 14., hétfő „Ma már rettentően széles franciaágyak is kaphatók” Bemutatkozik a Playboy magazin A Playboy magyar kiadása 1989 decemberében indult. Noha nagyon szép lányokról közöl képes összeállításokat igen igé­nyes kivitelben, semmiképp sem mondható szexlapnak. Olyan férfimagazin, mely a divattól a technikáig a jó irodal­mon át minden férfias témával foglalkozik. Rovatai felölelik a film, színház, video, autó, számítógép világát. A Playboy- interjúban szerepelni megtiszteltetés. Ez a magazin még a hirdetésekben is a minőséget sugallja. Harmincötezer pél- -dányban jelenik meg. Jobbról a régi (Sylvia), balról az új (Marcela) Emmanuella. A zöld szemű, vörösszőke Marcela maga a szenvedély Mi a Playboy? A Playboy angol szó. A Coca Cola, a Levi’s és a hamburger mellett az egyik, világszerte legtöbbet emlegetett amerikai fogalom. Magyarul azt jelenti: játszótárs. A Playboy egy 1953-ban Hungh Hefner által alapított életmódmagazin, mely az az­óta eltelt évtizedekben egész világbirodalommá nőtt. Az amerikai nemzeti kiadás ma csaknem négymillió példány­ban jelenik meg. Tizenhat nemzeti kiadása további több százezer példányt jelent. Köztük a magyar 1989 decem­berében indult. Kinek szól a Playboy? A magyar Playboy átveszi az anyavállalkozás lapjától mindazt, amit követendőnek, vonzónak tart, de természetes közegébe, a mai magyar való­ságba ülteti át mindezt. Érték- központú, tehát védi, őrzi és terjeszti mindazt, amit itt és most, egy rendszerváltó, a gazdasági gondokon túlra te­kintő, szebbre és jobbra törté­nő társadalomban értékesnek tart. Arra figyel, ami a jövőt segít építeni. A magyar Playboy a dina­mikus társadalom, a vállalko­zó szellemű emberek lapja. A magyar Playboy a jövőre kí­váncsi mai fiatalok, a holnapi nemzetfenntartók lapja. A ma­gyar Playboy a gondolkodó emberek, a szellemi értékek lapja. Miról szól a Playboy? Mindenről, ami a mai világban pozitív, ami a legjobb. De nem hallgatja el az^egyéni és társa­dalmi gondokát sem: beszél a drogról, az AIDS-ről, a bűnö­zésről, a fiatalok problémáiról is. Hogyan szól minderről a magyar Playboy? Színvonalasan. Az egysze­rűbb emberek számára is ért­hető és hozzáférhető módon, de a szellem emberei, a dön­téshozók is megtalálják benne, ami őket érdekli. A Playboy — amely havonta jelenik meg, 118 oldalon—a legszebb kiál­lítású magyar folyóirat: ennél nem adhatja alább. A magazin elsősorban férfi­aknak szól, de jó barátságot kínál a nőolvasóknak is. Min­denkinek, aki a mai világban igényesen akar élni. A vendé­goldalban közölt részleteket a Playboy magyar kiadásának legfrissebb számából válogat­tuk össze. Esemény után Egy napon úgy érsz haza nya­ralásból, hogy ajtód feltörve leng, a fája szilánkokban, író­asztalod szétfeszegetve, hang­lemezeid a földön szétszórva, kamaszkori szerelmes leveled a tavalyi adóbevallással együtt a mosogatóban, és a szüléidtől maradt utolsó emlékeid, jegy­gyűrű, fülbevaló elrabolva, rá­döbbensz, hogy az ajtózár is épp annyira jelképes, mint az amerikai kertvárosokban a házkerítés. A biztosító előbb vagy utóbb fizet vagy nem (inkább utóbb és inkább nem) — többé már nem vagy az, aki azelőtt voltál. Zárakban gondolkodsz és szirénákban, próbálod a betö­rő szemével nézni otthonod, és a saját lakásodban rejtekhe­lyeket keresel azoknak a ked­ves tárgyaidnak, amelyeket nem szeretnéd, hogy a csiga megmássza. Am az igyekezet meddő. Humanista vagy, liberális és büszke rá, kikéred magadnak, hogy gyanakodnod kelljen, és tudod, hogy ez csak egy eset, mégis megváltozott az embe­rekhez való viszonyod, valami elpattant. Amit a jog úgy fo­galmaz: az ártatlanság védel­me. Maugli pedig úgy mondta: egy vérből valók vagyunk. Playboy-tanácsadó Másfél éve vagyunk házasok, de előtte három évig jártunk úgy, hogy külön városban lak­tunk. Esküvő után a rokonság segített, bútorokat is kaptunk, így kaptunk egy franciaágyat is. Maga az ágy nekem nem tetszik, azonban nagyon funk­cionális, fiatal házasok lévén. De már eltelt majdnem két év, és én egyre nehezebben vise­lem az együtt alvást. Végül is elmúltak a mézeshetek, az em­ber pihenni is akar. A felesé­gem viszont elfoglalja az egész dupla ágyat, forog, ván­dorol alvás közben és álmában átölel, rám fekszik, fojtogat is néha. Próbáltam már finoman meg viccesen utalni rá, hogy mi lenne, ha elcserélnénk a franciaágyat két külön ágyra és külön aludnánk, de kiderült, ő ebből arra következtetne, hogy már nem szeretem, elhi- degültem tőle. Próbáltam pél­dául horkolni is, hogy így majd beleegyezik, de sajnos elalvás után már nem tudtam horkolni. Nagyon komolyan azt gondol­ja, hogy az együttalvás házas­társi kötelesség és a szerelem jele. Én viszont komolyan dol­gozom és szeretnék nappal ki­pihent lenni. Kérem, segítse­nek, mi a teendő ilyen esetben, hogyan tudom elérni a külön- alvást, hogy az ne okozzon tö­rést a házasságunkban. — F. G. Nagykanizsa. A legcélszerűbb volna el­mondani neki, amit nekünk megírt. Ha ebben bármi miatt akadályoztatva van, akkor mu­tassa meg a feleségének ezt a tanácsadó cikket. Nem hisszük, hogy találékonyságban mások­ra szorul az, aki képes feltalálni a műhorkolás intézményét. Valójában ugyanis az önök ese­tében döntésről van szó. Levá­lasztani az ágyat a szerelemről (semmiképp sem fordítva!). Ha a viszony egyéb jeleiből nyil­vánvaló egyébként, hogy egy kapcsolat változatlan hevületéi, akkor a partnernek, feleségnek, férjnek időnként bele kel! törőd­nie, hogy valami másképp lesz ezentúl, mint volt eddig. Mind- kettejüknek megvan a saját éle­te szempontjából fontos kérdé­sekben a döntés joga. Ügyes fogás arra felhívni a figyelmet, hogy annak az érzelmeivel van gond, aki zsarnoki módon két­ségbe vonja ezt a jogot. A rátele­pedés többet árt, mint használ. A szokások, visszatérő szertartá­sok emlékké válnak, és jön he­lyettük más. Az életet sokféle­képpen kell élni, az fosztja meg magát a sokféléktől, aki egyfélé­hez ragaszkodik. A ragaszko­dást és a vonzalmat ezer egyéb jellel lehet hatásosan kinyilvá­nítani. Ezt értéssé meg a felesé­gével. És van még egy legutolsó lehetőség: ma már rettentően széles fi-anciaágyak is kapha­tók. Playboy-interjú Presser Gáborral PLAYBOY: Valóban nem hallani veled kapcsolatban vi­haros nőügyekről. Mit jelente­nek számodra a nők? PRESSER: Egész fiatal ko­romban megfigyeltem — per­sze lehet, hogy rossz megfi­gyelés —, az egész világ a nők körül forog. A szerzők, művé­szek, politikusok, üzletembe­rek, mindenki a nőknek akar imponálni. Szóval tulajdon­képpen valahol ez egy teljesen egészséges dolog, számukra készült a világ. Soha nem vol­tam nagy ideológus, de vannak elképzeíéseim a dolgokról. Arról, hogy mit jelent szá­momra a Nő, csak általánossá­gokat tudnék mondani. PLAYBOY: És neked, a férfi­nak, a sztárnak mennyire akar­tak a nők imponálni? PRESSER: Ó, hát biztos, hogy volt, aki akart nekem im­ponálni, és végül is magamat sem vonhatom ki a saját elkép­zeléseim alól, miszerint bizo­nyára én is akartam nőknek imponálni azzal, amit csiná­lok. A biztonságos szex és vidéke Natalie, 47 éves, elvált: — Hány szeretője volt a vá­lóper óta? — Kettő. — És biztonságos szexre tö­rekedtek? — Az egyikkel igen. Nős volt, és én voltam az egyetlen külső kapcsolata. Gumióv­szert akart használni, és így is történt. — És a másik férfi? — Valószínűleg sok más nővel volt dolga, de azt mond­ta, a vérvizsgálata negatív lett, és ezért nem tartottam fontos­nak az óvszert. — Miért hitt neki? — Nos hát, mert nagyon szeretett, és ebből arra követ­keztettem, nem akarná, hogy valami bajom essék. Nevető Playboy Na, hogy sikerült a házassá­god? — kérdi Kovács a barát­ját. — Jól. —- És hogy jössz ki az anyó­soddal? — Hát... Tudod, olyan mint egy napilap. — Hogyhogy?! — Mindent tud, és minden­nap megjelenik... A feleség szeretkezik a ba­rátjával a hitvesi ágyban. Egyszerre a ajtó felől kul­cszörgés hallatszik. — Hazajött a férjem — rémül fel az asszony, azzal be­tuszkolja szeretőjét a ruhás- szekrénybe. —Ég a ház!—ront be a férj a hálószobába. — Most mit csináljunk? —- csapja össze a tenyerét az asszony.-— Mentsék a bútort! —- hangzik a ruhásszekrény felől. Hogyan dolgozzunk együtt hőkkel? íme öt olyan munkakör, amit a nő jobban tud csinálni, mint a férfi, vagy jobban tudná, ha akarnál 1. Bármilyen foglalkozás, szakmunka vagy betanított munka, melynek során nem kell nehéz súlyt emelni 2. Autó és hajó eladása 3. Fejtörőjáték háziasszo­nya 4. Mami 5. Topless gogo-táncos, fe­hér, combig érő csizmában, gravitációt megtagadó keb­lekkel és apró fekete csipke harisnyatartóval, ártatlanul mosolygó égszínkék szemek­kel. A nők jobbak még a férfiak­nál a viták alatti figyelmes hallgatásban, mely során el­méjük nyitott, megértik a különböző álláspontokat, hogy azután mindezt a férfiak ellen használhassák fel. A szeptemberi számban Presser Gáborral készült egy érdekes beszélgetés A férfinak is megvannak az erősségei. íme öt olyan munkakör, amit a nő nem tud olyan jól csinálni, mint a férfi, bár­mennyire is állítja azt: 1. Éovat betörő csikós 2. Filozófus 3. Politikus 4. Belső vonalbíró 5. Pápa. A férfiak jobbak még a nők­nél viccelődésben, kimarado- zásban, szurkálódásban, és jobban összeférnek a nőkkel a munkában. VII. Emmanuelle Megvan... Megvan minden frigid, gátlásos háziasszony eszményképe, sörpocakos há­zizsarnok — férj és kackiás úripubi életének nagy álma: VII. Emmanuelle. Ki — mi­ként a királyi dinasztiák szá­mozásánál szokásos — igazá­ból nem a hetedik, hanem csak az ötödik. Az első, második és harmadik Emmanuelle ugyan­is maga Emmanuelle volt, vagyis az 1973-ban húszéve­sen a filmvászonra fektetett Sylvia Kristel, hatalmas bam- busznád karosszékében, az el­maradhatatlan gyöngysorral pihés nyakán. Erotikus hősnő volt, mégis, a nézőket aligha­nem tartózkodásával nyűgözte le: soha még erotikus művet, melyből ennyire hiányzott volna a test és a szex. A bam­busznád karosszék volt a fon­tos, meg a gyöngysor, a kerti bútor a szélfútta tengerparton, az ital gyöngyözése a kristály­poharakban, a rebbenő függö­nyök, az ernyők csapdosó vászna, a napvédő redőny ve­tette éles csíkok, a lámpa ingá­zása a könnyű nyáresti fuval­latban. Minden kihívó és izga­tó volt itt: bujálkodásra csábí­tott. Bejött a maláj lakáj, letet­te a tálcát és titokzatos mo­sollyal megoldotta az övét. Belépett a férj teniszpartnere, vesztes meccs után, kortyol egyet az asztalra készített ital­ból és laza mozdulattal átka­rolta a ház asszonyát. Megér­kezett a' barátnő Európából, kiült a teraszra, föltette a lábát az asztalra, elnézett a távolba, kigombolta a nadrágja sliccét és boldog mosoly ömlött el az arcán, miközben a horizonton a tengerbe bukott a nap. Igen, erre vágyott minden kontinens minden frusztrált háziasszo­nya, s erre vágytak unatkozó, fáradt férjek is. Nem a végcél­ra, az aktusra magára — mely e filmekben a titokzatosság fi­nom ködébe vész —, hanem a tengerre, a színes bőrű lakájra, a bambuszfotőjre, a jégkocká­kon pezsgő hűvös italra, az aurára, a kihívások színterére. Sylvia most végleg felállt a nádfotelből, és átadta a helyét Marcelának. Eddig is többször helyettesítették őt (lásd: Em­manuelle IV., V., VI.), ezúttal azonban szabályos utósdikije- lölésnek vagyunk a tanúi. Marcela nem helyettes, hanem trónörökös. Sylvia maga kí­nált neki széles mozdulattal helyet a trópusi trónuson, hogy továbbvigye az erotikus nap­lóírónő, Emmanuelle Arsan fi­guráját. A Playboy legnépszerűbb rovata szép, vonzó nők izgalmas pózokban

Next

/
Thumbnails
Contents