Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-14 / 217. szám
Mezőgyán, Postahivatal Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária A fotókat Fazekas Ferenc készítette. Az árverésre várni kell Geszt. — Az önkormányzat legutóbbi ülésén megválasztotta a földrendező bizottság tagjait. A nyolc tagból álló bizottság már túl van az alakuló ülésén. A megadott határidőig 23-an jelentették be a földvásárlási igényüket mintegy ezer aranykoronára. Az árverés idejének kitűzésére még várni kell, mert a földigénylők közül eddig csupán egy leendő föld- tulajdonos kapta meg a kárpótlási jegyét. Gyógyszertár nyílik Újszalonta.—Már csak hetek kérdése — mondta Szabó Lajos polgármester —, hogy a községháza épületében megnyíljék a gyógyszertár, ahol a falu lakói hetente két alkalommal vásárolhatnak gyógyszereket. A nemes cél érdekében átadott épületrészt a megyei gyógyszertár bútorozta be. „Gázosítják” az egészségügyet Kötegyán. — Az önkormányzat már megvásárolta azokat anyagokat, amelyek a község egészségügyi intézményének gázbekötéséhez szükségesek. A tervek szerint a munkálatokat még szeptemberben elkezdik, s már az idén vezetékes gázzal fűtik az orvosi rendelőket és várókat. Ivóvízbekötések Mezőgyán. — Az önkormányzat 5000 forinttal támogatja azokat a rászorultakat, akiknek lakóházához a vezetékes ivóvizet a közkifolyók megszüntetése miatt be kell kötni. A községben 18 közkifolyón továbbra is megmarad a vízszolgáltatás, ám ezekre vízórákat szerelnek. (K)rémhír Sarkad. — A Dobozról Sarkadra vezető országúton szabálytalanul keresztben közlekedő Óz Gida volt a nemrégen Sarkadon megnyílt Ady Endre Kísérleti Közkórház első betege. A kivilágítatlanul közlekedő közismert erdőlakót dr. Surján László népjóléti miniszter köszöntötte, aki —erre az alkalomra várva — már napok óta a város vendége volt. A kórház egyébként térségi feladatokat lát el, létesítése része volt annak az alulról szerveződő körzetesítési programnak, amelyet a környék településvezetői már hónapok óta szorgalmaznak. A rekordidő alatt felépült kórház teljes költségét az országos költségvetés tarta- kékalapjából fedezték. * Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ehhez hasonló, Sarkad térségében történt (k)rém- hírről tudnak, tájékoztassák lapunkat. Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A borítékra írják rá: (K)rémhír. \ SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1992. szeptember 14., hétfő Kampánystart Négymillió forog kockán Sarkad. — A lenni vagy nem lenni hamleti dilemma már hónapok óta folyik a városban. A kérdés egészen pontosan így hangzik: legyen-e diszkontáruház Sarkadon avagy se? A Népjóléti Minisztérium ehhez 800 ezer forintot ad, ám ha a pénz nem erre fordítódik, azt vissza kell juttatni Budapestre. A vállalkozók pedig, akik az áruházat működtetnék, arra tettek ígéretet, hogy 3 és fél millió forintot költenek a város által számukra biztosított épület felújítására. Következésképp 4,3 millió forog kockán, ahogy Tóth Imre polgármester a legutóbbi testületi ülés vitáján leszögezte. Az elmúlt testületi ülések egyikén a képviselők többsége ugyan a „lenni” mellett tette le a voksát, ám a legutolsó alkalommal már nem fogadták el azt a szerződéstervezetet, amelyet a város a vállalkozóval kötött volna. A legnagyobb vita nem is a diszkont léte, hanem a holléte körül bontakozott ki, ugyanis erre a célra pillanatnyilag egyetlen létesítmény, a volt mozi épülete jöhetne csupán szóba. Ez ellen pedig nemcsak az ott lakó Béke sétányiak emelték fel a szavukat, hanem jó néhány képviselő is, akik a túlzsúfoltságtól féltik a város- központot. A hosszan kígyózó érvek és ellenérvek után a testület úgy döntött, legközelebb ismét napirendre tűzi a disztkont-ügyet. Sarkad. — Az elmúlt hét közepén beindult a kampány — kaptuk a hírt a Sarkadi Cukorgyártól —, amelyet ezúttal 80 naposra terveznek. Ez alatt az idő alatt összesen 270 ezer tonna répát kívánnak feldolgozni (napi 3400 tonnás átlaggal számolva), amely 33-35 ezer tonna cukrot jelentene. Mivel az aszály miatt elég kevés répával számolhat a gyár, azért az idén csak a belföldi szükségletek kielégítésére tudnak cukrot termelni. Az első beérkezett répamennyiség cukor- tartalma egyébként 16 százalékos, ami jó minőséget takar — nyilatkozták végül a gyár illetékesei. Horgászpletyka Anekdotacsokor igaz is Sarkad. — Az elmúlt héten akármerre jártam Sarkadon, mindenütt a Kesztyűs Imre-féle szenzációról beszéltek az emberek. A Fiatalember a sarkadi Kinizsi Horgászegyesület tagja, s nemrégen egy önmagánál is hosszabb harcsát fogott ki a Fekete-Körösből, pedig — ahogy mondják — ő se egy alacsony legény. A körülbelül 50 kilogrammos vízi állat hosszáról a legkülönfélébb mendemondák teijedtek a városban. Volt, aki 191 centiméternek tudta, mások 198-at állítottak. Tény, hogy az óriási uszonyost á partról fogta a horgász, és kevés fárasztás után már a hálójában tudhatta azt. Az irigy horgászok persze azt suttogják, hogy azért volt olyan könnyű kifogni, mert a hal már „végelgyengülésben” szenvedett. Okány. — A következő „morzsákra” a sarkadi térség településvezetőinek elmúlt heti okányi találkozóján akadtunk. Új külváros? Geszt. — Az egybegyűltek az Északkelet Békés megyei kistérség fejlesztési programtervezetét tárgyalják. Hanzéros János geszti polgármester kifogásolja, hogy a „belterületi utak, járdák” címszó alatt Sarkad kétszer is szerepel, míg Geszt kimaradt a felsorolásból. A programtervezetért felelős Juhász Attila (megyei önkormányzat) készségesen elismeri a bakit. Mint mondja, az egyik Sarkad valószínűleg Geszt akart lenni. Több résztvevő tréfásan kacsint össze: Hát mégis igaz. Sarkadnak új külvárosa lesz. Gesztet Sarkadhoz csatolják. A padló alatt Méhkerék. — A találkozón megjelent dr.Vas- tagh Pál országgyűlési képviselő a költségvetési irányelvek új elképzeléseiről tart beszámolót a településvezetőknek. Többek között elmondja, hogy a kormánypárt a helyi adók növelését kívánja szorgalmazni. Dr. Rúzsa György méhkeréki polgármester felháborodottan szól: — Könnyű Budapestről helyi adókkal dobálózni! Jöjjenek el ide, Méhkerékre. Itt, akik a földből élnek, már nem a padlón vannak, hanem a padló alatt. És még azt mondják, ne sírjanak az önkormányzatok. Hát miért ne sírjunk!? Legalább sími hagyjanak! Az önkormányzat Jutalma” Sarkad. — Tóth Imre, a város polgármestere többek között a rendőrségi törvénytervezet hiányosságairól beszél: — A tervezetből általában az olvasható ki, hogy a rendőrség az önkormányzattól függetlenül létezik, működik. Csupán egyetlen ponton találunk együttműködési szándékot: amikor a tervezet megengedi, hogy az önkormányzat támogathatja a rendőrséget. Mákbájnok Sarkad. — Próbáltak már Önök mákostésztaevés közben gondolkodni? A 17 éves Juhos Sándor megtette. És tudják, mi jutott eszébe? Az, hogy a mák az evésen kívül másra is jó. Például nyakláncfűzésre. Nem is sokat tétovázott. A nagymamájától egy egész gyufásskatulyányi mákot kért (szegény nagymama igencsak hüledezett ezen a furcsa kívánságon!), majd az egyik lányismerősétől néhány tucatnyi hosszú hajszálat ku- nyerált, és hozzákezdett a nyakláncfűzéshez. A hajszálra való mákfűzés rekordját eddig egy budapesti térképész tartotta 70 mákszemmel, mígnem az elmúlt napokban ezt a szóban forgó sarkadi fiatalember tizenegyszeresen megdöntötte. íme a 770 mákszemből álló máknyakék n*. Diskurzus a kerítésről Tohai Lajosnénak, a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola gazdasági igazgatóhelyettesének a nyár folyamán dolga akadt az iskolában. Meglepődve tapasztalta, hogy ezzel nincs egyedül. Csakhogy a fiatalember, akinek szintén „dolga akadt”, a kerítésen át próbálta megközelíteni az alma matert. —Hová, hová fiatalember? — tudakolta az igazgatóhelyettes. —Be—fogta rövidre az ismeretlen. ■—Na és nem zavarja, hogy zárva van a kapu? Válasz nem érkezett. — Mit csinálna, ha én is a kapujuk tetején állítanék be az otthonukba? —faggatta tovább Tobainé. —Letörném a derekát!—morogta a betolakodó. — Nahát akkor szálljon le onnan, mert én is letöröm a magáét!—így a válasz. Mint az iskola vezetői elmondták, az ilyen jelenetek sajnos majdnem mindennaposak náluk. Kerékpárlopás, ablakbetörés, molesztálás. A város szellemi központja biztonságra vágyik. Vajon meddig kell várniuk? ( uLm/nxc „Hun kerék, hun talp” „A dolgos ember el van foglalva a munkával, nem ér rá panaszkodni” Geszt — A fenti bölcsességet az MDF geszti szervezetének elnökétől, Bagdi Sándortól hallottam. — ...ami annyit tesz, hogy van rosszabb, meg jobb időszak is — magyarázta. — Úgy is mondhatnám, hogy sose volt olyan, hogy ne legyen valahogy. Következésképp én a mától se vagyok megijedve. Haragszom azokra, aki csak siránkozni tudnak, hogy így nehéz a helyzet meg úgy. Nem sírni kell, hanem megfogni a dolog végét. Én 73 évesen se restellem kivenni a földemet, és dolgozni rajta. Megmutatta a sertéseit, a tu- jaiskoláját, a gyümölcsfáit. — így vagy úgy, de mindegyikbői jön egy kis pénz, ami kiegészíti a nyugdíjamat. De ha már csak a saját családom részére hizlalok malacot vagy termelek gyümölcsöt, akkor is spóroltam. Dolgozni minden körülmények között, ez az én életfilozófiám. Ezek után a nagypolitika került szóba, ezen belül is az oly nagy port kavart Csurka- tanulmány. — Többször is elolvastam — mesélte. — Szerintem Csurka azt akarta kifejezni, hogy nem megyünk ötről a hatra. Éz a tanulmány lényege. És ezzel alapjában véve magam is egyetértek. Az igaz, hogy hiányzik az írásából a diplomatikus hang, dehát neki ilyen a stílusa. Végül arról beszélgettünk, hogy a helyi szervezet mit tud tenni a falusiakért. íme a vezetőjük válasza: — Ha volna rátermett fiatal, aki bármilyen munkahelyteremtő vállalkozásba fogna Geszten, hát azt nagyon segítenénk... Emberből vagyunk Sarkadkeresztúr. — Ezt a tényt bizony egyik homo sapiens sem tagadhatja le. Új sorozatunk lényege az, hogy egy- egy közismert Sarkad térségi személyiséget egyetlen tréfás kérdésen keresztül emberközelbe hozzunk. Válaszaik szellemességükről, találékonyságukról, a hétköznapi emberről tanúskodnak majd. Sorozatunk első interjúalanyától, Nagy Mihály sarkad- keresztúri polgármestertől a következőt kérdeztük meg: — Mit csinál akkor, ha egy szöget harmadik kísérletre sem sikerül bevernie a falba? íme a válasza: — Kudarcként könyvelem el, de nem adom fel. Mielőtt azonban nagyobb bontáshoz kezdenék, megvizsgálom a falat, a szöget, a kalapácsot. Ha mindegyik rendben van, csak a célzással lehet baj. Erre pedig van orvosság. Megfelelő mennyiségű célzóvíz (Dobi-féle kisüsti) elfogyasztását követően garantált a siker.
