Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám

0 íkf.kés mrt.yri h(ri.ap BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE 1992. szeptember 2., szerda Víz, víz, tiszta víz! Ezer betűben A vizek éltetnek, de ugyanakkor kegyetlenek is. Amint tehetik, válogatás nélkül szedik áldoza­taikat. Az ember életre ítéltetett — írtam a nyár elején lapunk hasonló helyén. A folyók, ta­vak, csatornák az idén is olykor kegyetlenek voltak. A nyár vége felé tartunk, az országban az idén csaknem 340-en lelték ha­lálukat a vizekben. Közülük harminchét volt az iskolás korú. Ennyi gyermekkel kevesebben vettek, vesznek részt ezekben a napokban a tanévnyitó ünnepségeken. Pedig őket is várták az osztálytársak, tanárok, barátok. A megyében is aratott a vízi halál. A város közigazgatási területén tucatnyian fulladtak vízbe, csak a legutóbbi két hétben négyen. Egyik pillanatról a másikra mentek el. Örökre. Hogy mindezekről miért szólok? Nem a sajgó sebe­ket akarom felszaggatni, de emlékeztetni szeretnék. Azokat, akiket még lehet, azokat, akik közöttünk vannak. Mert a nyár végéhez közeledik ugyan, de még a vizek fürdésre alkalma­sak. Meg aztán jövőre is lesz nyár. ^ A <S— Tornacsarnok hatvanmillióért Kamuton betonjárda épül az önkormányzat finanszírozá­sában, a lakók közreműkö­désével és közmunkások fog­lalkoztatásával. A járda a Petőfi utca egy szakaszán, valamint a Rákóczi utca egyik oldalán már elkészült Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András Telefon: (66) 27-844 Földlieit Murony. — A községben 160-an vannak a földet vissza­igénylők, akiknek zömmel a Hidasháti Állami Gazdaság és a helyi Földvár Tsz területén van egykori birtokuk. A köz­ségben az első földlicitálást szeptember 8-án délelőtt ki­lenc órakor a muronyi polgár- mesteri hivatalban rendezik azoknak, akik rendelkeznek kárpótlási jeggyel. Szünetel az állatpiac Békés. — A városban sertés­betegség miatt előreláthatólag szeptember 18-áig szünetel az állatpiac. Ez időszakban a me- zőberéríyi és a békéscsabai ál­latpiacon értékesíthetik a bé­kési gazdák jószágaikat. Bővül az ivóvízhálózat Murony. — A napokban kezdték el, s őszre átadják a település ivóvízhálózatának új, 550 méteres szakaszát, mely a Bacsó Béla utcától a Verseny utcáig épül. Az ön- kormányzati beruházásban készülő hálózat építési költsé­gei meghaladják az 1,3 millió forintot. Beiskolázási segély Murony. — A község vala­mennyi általános iskolása külön kérelem nélkül az új tanév kezdetekor ingyen kapja meg az idén is a tankönyveket, s minden nebulónak 600 forin­tot folyósít az önkormányzat tanszerekre. Az állandó muro­nyi lakosú középiskolások és szakmunkástanulók — ti­zennyolc éves korig — iskola- látogatási igazolás alapján megkapják a tankönyvek árát és az ugyancsak 600 forintot tanszerekre. A támogatás mintegy 165 általános és közel 90 középiskolás diákot érint. Vízbe fulladások Békés. — Az idei nyáron für­dőzés közben a városkörnyéki vizekben többen lelték halálu­kat. Az utóbbi két hétben az Élővíz-csatornába és Kettős- Körösbe négyen fulladtak, olyanok, akik jó úszó hírében álltak. ' Az oldal fotóit Fazekas Ferenc készítette Az Élővíz-csatorna rendezése igencsak régen foglalkoztatja a békésieket. A nyáron csak „büdöskörös”-nek titulált víz­folyás megkeserítette az itt la­kók mindennapjait, életét: az érkező szennyvíz bűze fátyol­ként telepedett, s telepszik a városra. De remélhetőleg már nem sokáig, s hamarosan a múlté lesz mindez. Egy hónapja a KÖVIZIG megkezdte az Élővíz-csatorna 4300 méternyi belterületi sza­kaszának kotrását és partjának rendbetételét. A csatorna aljá­ban az évtizedek alatt helyen­ként méternyire hízott az iszapréteg, amit úszó kotróval és a partról markolókkal távo­lítanak el, emelnek ki. Az elő­zetes felmérések szerint több mint 15 ezer köbméter iszap kotrására kerül sor. A partbiztosításra a Kö­rös—Berettyói Vízgazdálko­Akik gyereket nevelnek, azok­nak ezekben a napokban, a ta­név kezdetekor jelentős anyagi terhek rakódnak a vállukra. A növekvő igények, követelmé­nyek, az emelkedő árak manap­ság sok-sok száz forinttal csa­polják meg a családok költség- vetését. A békési önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten az idén is igyekszik támogatni a családokat. Ez évben közel 8,6 millió forint a nevelési segély­keret kiegészítő támogatása. Mindez lehetővé teszi, hogy szeptemberben és októberben A békési művelődési központ az 1992/93-as évadban is — elegendő jelentkező esetén — több tanfolyamot szervez. An­gol és német nyelvtanfolyamot szerveznek alapfokon óvodá­soknak, gyermekeknek, a fel­nőtteknek kezdő, haladó és in­tenzív fokon. Várják a gyereke­ket és felnőtteket a mozgásos— jazzbalett, klasszikus balett, néptánc, aerobik és WTF Taek­wondo — tanfolyamokra. dási Társulás kapott megbí­zást. A rőzsefonáshoz mintegy négyezer karót kell leverniük a mederben, majd elkészíteni a rőzsefonást, hogy mögé lehes­sen termelni az iszapot. Az iszap megszilárdulása után legalább négyezer köb­minden oktatási intézményben (ide sorolják a bölcsődéket, óvodákat, általános és középis­kolákat, szakmunkásképzőket) a békési lakosú gyerekek téríté­si díját felére csökkentsék. No­vemberben és decemberben a térítési díjakat az önkormány­zat teljes egészében magára vál­lalja. Az iskolákon keresztül az idén is ingyen kapják a békési gyerekek a tankönyveket, s amennyiben marad pénz, akkor a vidéken tanuló békési diákok is — rászorultság alapján — támogatásban részesülnek. A művészeti tanfolyamok közül az idén indítanak képző- művészeti kört, mozgásszínhá­zat, a legkisebbeknek pedig a zeneóvodát. Az egyéb tanfolya­mok közül évek óta a legnép­szerűbbek közé tartozik a gép­író, a gyorsíró, a szabás-varrás és a virágkötészet. A tanfolyamokra szeptem­ber 15-éig lehet jelentkezni a békési művelődési központ­ban. méter humuszt szállítanak a partra a füvesítéshez. Az érke­ző vizet a Kettős-Körösből átemelt vízzel a mostaninál jobban hígítják majd, s minden bizonnyal tisztább és remélhe­tőleg szagtalan víz folyik majd keresztül a városon. Építészeti tanácskozás Az idén is rangos hazai és nem­zetközi szakmai rendezvény­nek ad otthont Békés. A város a házigazdája a Vili. Országos Népi Építészeti Tanácskozás­nak, melyet szeptember 17— 18-án rendeznek „Kölcsönha­tások az Alföld és a környező területek népi építészetében” címmel. A városháza díszter­mében tartandó plenáris ülé­sen neves hazai és külföldi szakemberek, építészek, nép­rajzkutatók tartanak majd elő­adásokat. A külföldi kitekintések so­rában minden bizonnyal érde­kes referátumok hangzanak majd efaz alcsíki medence né­pi építészetéről, s a Szilágyság népi építészete az Alföld és Erdély között. Úgy tűnik: többéves huzavona végére került pont Békésen az önkormányzat legutóbbi ülé­sén. A városatyák kimerítő vi­ta után döntöttek a piac beépí­tési tervéről. A város hetipiacát az ötve­nes években telepítették jelen­legi helyére. Azóta igencsak megnőtt a forgalma, zsúfolttá vált, a nemzetközi turizmunak köszönhetően élénk a „kül-” és használtcikk-kereskedelem is. Szóval a piac napjainkban már nem felel meg a vele szemben támasztott igények­nek és követelményeknek. Az önkormányzati testület két éve öt helyszínt javasolt, s egy éve meg is kérdezte a la­kosságot: hol legyen a város piaca? A sajtóban megjelenő felhívásra alig kétszázan vála­szoltak, s így csak az ők véle­ményét tudták felhasználni a helyszín kiválasztásában. A Békésen a közeli napokban az általános művelődési központ részeként megkezdik a torna­csarnok építését. Az önkor­mányzat korábban tervpályáza­tot írt ki egy 60 mi llió forint költ­séggel megvalósítható—a nem­zetközi követelményeknek megfelelő kézilabdapálya mére­tű küzdőtérrel rendelkező, a szükséges kiszolgáló halyisége- ket magában foglaló — sportlé­tesítmény terveinek elkészítésé­re. A beérkezett tucatnyi pálya­munkát először egy szakmai zsűri bírálta el, majd tett javasla­tot az önkormányzat képviselő- testületének az elfogadásra. A testület a javaslatot részben fo­gadta el. Első díjat nyert —- s ezzel megbízást kapott a kiviteli tervek elkészítésére — a szegedi Novák István építész, aki ragasz­döntés nem volt nehéz, ugyan­is a kérdőívet visszaküldők 95 százaléka a jelenlegi helyszín mellett tört lándzsát. A közel­múltban elkészült a terület be­építési terve, több bizottság megvitatta, s a testület pedig elfogadta azt. — Milyen is lesz Békés új piaca? — kérdeztük Gál And­rást, a városfejlesztési iroda megbízott vezetőjét. — A leglényegesebb: a piac jelenlegi helyén marad, alap­területe közel 700 négyzetmé­ter lesz, ezenkívül lesznek pa­vilonok, kocsiból történő és sátras elárusító helyek, az asz­talok együttes hossza 580 mé­ter. A terv úgy készült, hogy már kijelölésre került egy maj­dan megépítésre kerülő vásár- csarnok is. A piac végleges kialakítását követően zárt lesz, meghatározott nyitva tar­tás szerint üzemel majd. tott fatartós szerkezetből, tégla körítőfallal, palafedéssel vetette papírra elképzelését. Az 50 ezer forintos második díjat a sarkadi Szabó János nyerte el. Megoszt­va két harmadik díj került ki­adásra: 20-20 ezer forintot ka­pott a székesfehérvári Multiplan Kft. tervezőgárdája és a szegedi Somoskői Mihály tervező. A többi ajánlattevő költségtérítés­ben részesült. Az elsődíjas pályamű megva­lósítására — 60 millió forintos fix összegű szerződéssel, 1993. augusztus 20-ai átadási határidő­vel, első osztályú munkára tett vállallással, békési alvállalkozók foglalkoztatásával — a szarvasi Integrál Gmk kapott megbízást. A munkaterület átadására a na­pokban kerül sor, s utána gőz­erővel kezdődhet a kivitelezés. — Milyen forrásból, finan­szírozásban épülnek fel a piac létesítményei ? — A pavilonok és az aszta­lok túlnyomó többsége a pol­gármesteri hivatal által szer­vezett építőközösségek révén, a vállalkozók tőkéjéből, egy­séges tervek alapján készül­nek. Természetesen az érintet­teknek mindezek bérletked­vezményt jelentenek majd. A térburkolat költségei az önkor­mányzatot terhelik, amit vagy hitelből, vagy az önkormány­zat egyéb forrásaiból teremt elő a hivatal. A kivitelezés a piac műkö­désével egy időben zajlik majd, ami külön szervezést igényel. Az elkövetkező he­tekben megkezdődik a munka, az építőközösségekbe mától szeptember végéig várják a je­lentkezőket és az érdeklődő­ket a városfejlesztési irodán. A VYenckheiin-családegykori birtokán lévő fáspusztai kastély három évtizede nevelőotthonként működik, s 70-80 gyerek otthonául szolgál. Az 1861-ben. Ybl Miklós terv ei alapján készült épületet a természetvé­delmi körzetben több mint két évtizede nyilvánították védetté. A műemléképület-együttes külső és belső felújítása több éves munka, megyei finanszírozásban történik. Az építők a belső munkálatokkal már végeztek, a kastély belsejét az eredeti terveknek megfelelően állították helyre. A külső tatarozás két esztendeje folyik. Segítség a szülőknek Tanfolyamok a művelődési központban Uj piac a régi helyén

Next

/
Thumbnails
Contents