Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-08-09 / 187. szám
1992. augusztus 8-9., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gazdaképzés alllEiEBP-ban 5/b Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján vasárnap délutánonként jelentkező gazdaképző sorozat anyagának állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelése dr. Böő István Békés megyei állatorvos. Magas páratartalomnál A hideg és a meleg káros hatásai egyaránt fokozódnak. Mindegyik állatfaj jobban viseli a száraz, mint a nedves hideget és meleget. Nő a levegő hővezető képessége, az állat több hőt veszít, de nő a káros levegőgázok (ammónia) hatása is = köhécselés, hörghurut, tüdőtágulat, súlyosabb esetekben tüdőgyulladás. Párakicsapódás miatt gyakoribbak a gombás bőrbetegségek. A szőrzet sokszor nedves és matt, nyirkos hidegben megszaporodnak az ízületi betegségek. Ha a magas páratartalom nagy meleggel társul, a hőpangás, hőguta gyakoribb. Alacsony páratartalomnál A légutak kiszáradnak, csökken a rugalmasságuk. Sérülékenyek, vagyis apró, száraz köhögések, légzőszervi betegségek jelentkeznek. Gyakoribb az ivás, száraz, poros a szőrzet, az állatok a nedves felületeket keresik. Szennyezett levegőjű istállóban (Káros gázok, por, különféle kórokozók, gombák) A káros gázok (ammónia, szén-dioxid, kén-hidrogén) nehezebbek a levegőnél, ezért a padozat fölött gyűlnek össze = étvágycsökkenés, bágyadt- ság, aluszékonyság, nehezített légzés, szomjúság, könnye- zés, orrfolyás, tartósan belélegezve légzőszervi betegségek, idegrendszer károsodása, sőt fulladás. A káros gázokra a fiatalabb állatok, a baromfi és különösen a borjú érzékeny. Gyakori a száraz köhögés, a szőrzet és a bőr nem fényes, hanem matt. A szennyezett istállólevegőt az ember is •könnyen érzékeli: nehéz, bűzös szagú, köhögésre, könnye- zésre ingerel. Rossz padozaton az állat nem szívesen fekszik le, ha mégis, akkor lábait maga alá húzza, összekuporodik, „gubbaszt”, mintegy védekezik a hideg, nyirkos, elszennyeződött, kemény padozattól, mely testhőjét szinte elszívja. Az állatok topognak, lábaikat emelgetik, letérdelnek, a sertés nemegyszer „kutya módra” ül. Gyakoriak a különböző lábhibák, a lábakon bőrsérülések, horzsolások, ízületgyulladások, a talpfekély (sertés, szarvasmarha), az ún. rongyostalpúság (sertés), a csülök különböző betegségei, a fájdalomérzet miatt szaporodásbiológiai zavarok. A teendők az okokból adódnak: szükség esetén fűtés (késő ősztől tavaszig némelyik istálló téliesítve), szellőztetés, zsúfoltság kerülése, naponta friss, száraz alom, rendszeres takarítás. Dr. Böő István Kutyák, macskák és társaik Kettővel könnyebb A macskabarátok zöme nem elégszik meg e jeles állatfaj egyetlen példányával, otthonában több macskát is tart, és ennek számos oka lehet. Különösen eredeti annak a hölgynek a története, aki világ életében perzsa macskára áhítozott. A férje teljesítette a kívánságát, attól kezdve bensőségesen szerette állatkáját és neki szentelte napjait. Ám a maéska nem sokat törődött gazdijával, többé-kevésbé levegőnek nézte. A macskák között bizony akad olyan is, amely nem annak a családtagnak az érzelmeit díjazza, aki a legtöbb időt és energiát fordítja reá. A történet úgy végződött, hogy a macskaszerető hölgy egy kandúrt is magához vett, aminek hatására a korábban gőgös macskaleány féltékenységében állandóan gazdija nyomában járt, s amikor csak tehette, az ölébe telepedett. Sok oka lehet annak, hogy valaki két vagy több macskát tart. Többnyire a következő vezérelv működik: az ember dolgozik, elfoglalt, a cica naphosszat egyedül van otthon és társaságra vágyik. Le kell szögezni, hogy a macska nem feltétlenül érzi elhanyagolva magát, ha csupán reggel és este van a gazdájával. Ennek ellenére nem kizárható, hogy napközben bizony unatkozik. Ha két macskát tart az ember, kedvencei biztosan nem lesznek kedélytelenek. A legegyszerűbb mindjárt kettővel kezdeni. Két egyívá- sú macska, különösen az azonos alomból valók, gond nélkül nő fel együtt. Barátság vagy szerelem? Amennyiben azonban az eredetileg „egyke” mellé konkurencia érkezik, igen diplomatikusnak kell lenni. Az új macskát a zárt utazókosárban vigyük be a lakásba. Hagyjuk, hogy első számú kedvencünk megszaglászhassa, körbe vizsgálhassa. Ezután tegyük őket külön térbe. Semmi esetre nem szabad az új jövevényt azonmód az első számú kedvenc életterébe 'helyezni. Egy-két nap elteltével megkísérelhetjük az összeengedést. Tartsuk őket szemmel, egyszerre simogassuk őket, mindegyikkel szeretettel, halkan beszéljünk. Fontos, hogy egyiket se részesítsük előnyben a másikkal szemben, különösen nem ajánlott a jövevény ajná- rozása az első számú kedvenc előtt, mert bizony a féltékenység nagy úr! Ha az első pillanatban nem megy minden simán, semmit ne erőltessünk. Ismét válasszuk el őket, és várjunk még egy-két napot az összeszoktatási kísérlettel. Egy-két hét alatt még a legtartózkodóbb macskák is összeszoknak. Viták persze mindig adódhatnak, akár a gyerekek között, ám ezeket nem érdemes a lelkünkre venni. Ha öregedő macskánk mellé fogadunk be fiatal állatot, könnyebb lehet a helyzet. Az öregebb macskák, főleg a nőstények, rövid idő alatt örökbe fogadják a kicsit, hiszen a vérükben van a gondoskodás, a gyöngébbek védelmezésé- nek felelőssége. Másrészt a fiatal állat új életerőt és örömöt visz az ellustuló macska életébe, s felébreszti játékkedvét is. A továbbiakban fontos, hogy a ház valamennyi macskája külön étkezőhellyel, etető- és itatóedénnyel rendelkezzen. Nemcsak azért, hogy a rivalizálást elkerüljük, hanem hogy biztonsággal ellenőrizhessük, mindegyik megette-e a napi adagját. Nem tudom az életemet hol rontottam én el... —S gyógyítgatom a szívemet a cigányzenével? — Nem, nem. De elrontani tényleg sikerült. Sokáig tartott, mert a jó munkához idő kell, viszont tökéletesre sikeredett. —Ugyan már, hisz semmi se tökéletes. Voltaképpen mi a baja? — Csak az egész elfuserált életem. S most már, hogy nem vagyok mai gyerek, látom, hogy miért. Igénytelen voltam magammal szemben. S az önértékelésem is hibás volt. —Túl sokra tartotta magát? — Pont fordítva! —Hogyhogy? —Túl kevésre! Nem mint embert, vagy mint férfit... Nem kisebbrendűségi kérdés ez. Csupán annyi, hogy nem ismertem föl magamat. — S ezért nem érte el az életben azt, amit el kellett volna érnie? — Lehet úgyis mondani, hogy nem futottam ki magamat, én inkább úgy vélem, sok minden bennem maradt. —Van különbség a két meghatározás között? —Igen, s az én verzióm a rosszabb, mert csak magamat okolhatom. Nem más tehet arról, hogy csak olyan későn ismertem föl a képességeimet, amikor már alig kezdhettem velük valamit. Nagy hiba, mert az elmúlt időt nem lehet visszahozni. — Nem is tudom. Mit mondjak? Még abban se vagyok biztos, hogy elrontott az életem. —Föl sem tételezném, ha nem olyasmit említett volna, hogy csődbe jutott, mint asszony és mint anya. — Sokszor érzem így. A férjemmel igazán csak szexuálisan értettük meg egymást. Ha nem ez lett volna a helyzet, hamarabb széjjel megyünk. —S az jobb lett volna? — Jobb. Mivel úgyis bekövetkezett a szakítás, csak későn, mikor már nagyobbak voltak a lányaim és már ők is kikészültek az apjuktól. —És végre megkönnyebbültek? — Eleinte szinte boldogok voltunk, úgy örültünk a nyugalomnak. Aztán a nagyobbik lépett az apja örökébe. Örökké ideges, feszt veszekszik, olyan, mint egy boszorkány. Csak menne már férjhez, s hagyna nyugton bennünket. —Es ha a férjév el is így viselkedik? — Az már az ő dolga, de annyit mondhatok, bolond az, aki a más kárán nem tanul. Mármint ő az enyémen. Hisz ország-világ láthatja, hogy mivé lettem.-*-*•*■ — Azt mondják, hogy képtelen lelket verni magába. Mi történt? — Tönkrement az életem... — Ezt egy jóképű, egészséges, húszéves fiú mondja? Még viccnek is rossz. — Pedig ez a véres valóság, mert nem szeret, nem szeret, nem szeret! Remélem, érti már? — Hogyne érteném, mikor boldogult bakfis koromban magam is átestem rajta. Csak akkor nem elrontott életnek mondták, hanem boldogtalan szerelemnek. — Hát én is boldogtalan vagyok, nem tudom elviselni, hogy mással jár. Az egész életet értelmetlennek látom. Maga nem így érzett annak idején?? —De! — És mit csinált? —Én sajnos ettem és ettem. Minden bánatomat az édességekbe fojtottam. —Az én étvágyam sem rossz, de ez nem segít rajtam. —Nem is fog, csak egy újabb lány. —Gondolja? —Biztos lehet benne, sok ezer éven át bevált gyógymód ez. Váss Márta Újra a Körösök holtágairól II. A Körös vidék és egyben a Tiszántúl legnagyobb mentettártéri holtága a szarvas—békésszent- andrási holtág. A víz minősége elsősorban a tápvíz vízkémiai összetételétől, biológiai tulajdonságaitól függ. A Hármas-Körös, mint tápvíz, vegetációs időszakban a bé- késszentandrási duzzasztó bőgőjéből kerül a holtágba. Általában I. és II. osztályú, attól függően, hogy a Hármas-Körösbe torkolló Hortobágy—Berettyó, amely közvetve Debrecen szennyvizét is fogadja, milyen mértékben képes tisztulni. A holtágban a Körös vize igen rövid időn belül tó jellegűvé alakul, annak minden jellegzetességével együtt. (Parti régió hínárosodása, változó intenzitású algásodás). A tavi jellegen túl, az elmúlt évtizedekben olyan hatások érték a holtágat, melyek maradandó változásokat idéztek elő nemcsak a vízben, hanem egész kömyezetrendszerben is (feliszapolódás, hínárvegetáció túlprodukció, békalencse-„invá- zió”.) A szennyvízbefogadó funkció kiiktatása mellett megindult a rehabilitációs beavatkozások sora, elsősorban kotrás, átfolyási viszonyok javítása, a PHA- RE-program keretén belül pedig most folyik az annalígeti műtárgy és a békésszentandrási torkolati zsilipé rekonstrukciója. Milyen következménnyekkel, állapot- változásokkal számolhatunk a nyár folyamán és a jövőben? A vízépítési munkálatok alatt számolni kell a Haltenyésztési Kutató Intézet kezelésében lévő szakaszon a víz bepangásával, a békésszentandrási szakaszon átmeneti vízminőségromlással, vízszíneződésekkel, vízmozgás híján a békalencse túlszaporodásá- val. A horgászok érdekeit nem sérti, bár az elhúzódó kánikulai periódus tartogathat kellemetlen meglepetéseket. Az Arborétum—Annaliget—Kákafok vonalában a vízmozgás folyamatos, vízminőségi problémákkal nem kell számolni. Ami pedig a munkálatok végeredményét illeti, nyilvánvaló, hogy a holtág átfolyási viszonyai javulni fognak, állapota stabilizálható. Vezérelhetősége, vízhasználatok szerinti szakaszol- hatósága vízminőség-szabályozási szempontokat is jobban kielégít. De irreális elvárásaink ne legyenek. Egy holtág vízminőségjavító beavatkozása nemcsak a szivomyák kapacitásbővítésén és az átfolyási viszonyok javításán múlik, hanem az egész természetes kömyezetrendszer fenntartásán alapul (víztér, partmenti régió növényzet, beépítettség, csatornázás). Szarvas—Békésszentandrás térségében a partmenti régió természetes állapotára való hivatkozás illúzió. A parcellázás a környezetvédelmi, vízvédelmi megfontolások minimális mérlegelését is mellőzte. A szabadon hagyandó sáv nem létezik. (Békés megye határát átlépve, a peresi holtág Szolnok megyei szakaszán jól megközelíthető lejárókkal, minimális 6 méteres természetes növényzettel borított parti sáv található. Azontúl, hogy ez a megoldás a holtág életében kon- zenáló, kiegyenlítő hatású, mindenki számára hozzáférhető.) Ami a holtág távolabbi jövőjét illeti: a jelenlegi állapot még hosszú ideig fenntartható, de a lassú öregedés, feltöltődés még a folyamatos beavatkozások mellett is elkerülhetetlen. A Körös Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség rendszeresen vizsgálja 5 ponton a tápvíz és a szarvasi holtág minőségét, melyről a közvéleményt rendszeresen tájékoztatja. Ami a strandolás, fürdés lehetőségeit illeti, ebben a kérdésben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés Megyei Intézete az illetékes. Dr. Vasas Ferenc FÓMUNKATÁRS, KÖRÖS VlDÉKI Környezetvédelmi Felügyelőség, Gyula A Hortobágy—Berettyó főcsatorna betorkollása a Hármas- Körösbe A SZERZŐ FELVÉTELE
