Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-08-09 / 187. szám
O BÉKÉS MF,ÖVEI HÍRLAP MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1992. augusztus 8-9., szombat-vasárnap Bert Stern két felvétele The Last Sitting (Az utolsó ülés) című könyvéből New York, 1956. Milton H. Greene felvétele Norma Jane Mortenson 1926. június 1-jén született. Anyja filmgyári asszisztens, apja pékmester volt, de még a kislány születése előtt eltűnt, Norma Jane — bár felnőtt korában kereste — sosem ismerhette meg. Anyja sem sokat törődött gyermekével; Gladys Bakernek elfoglaltságai miatt (hollywoodi munka és randevúk) az anyaszerepben csak szűk hétvégi látogatásokra futotta. Norma Janet rokonok, szomszédok nevelték. Amikor anyjából technikus lett, házat vásárolt, magához vette gyermekét, ám rövidesen elhatalmasodott rajta a családjában gyakori elmebaj, és az ötéves kislány árvák nevelő- otthonába került. Nem csoda, hogy N. J. elég hamar keresni, kutatni kezdte szüleit, vágyódott a szeretetre, tartozni akart valahová. 16 éves, amikor elvégzi a középiskolát és férjhez megy. 1946-ban elválnak, még ebben az évben aláírja első filmszerződését a 20th Century Fox filmvállalattal és felveszi a Marilyn Monroe nevet. Második házasságát 1954-ben az ismert baseball játékossal, Joe DiMaggioval köti — mindössze néhány hónapra. A világhírű drámaíróval, Arthur Millerrel 1956-ban ismerkedik meg, hamar egybekelnek, ez a házasság négy évig tart. Marilyn Monroe harminc filmben szerepelt, hazánkban talán az 1959-ben forgatott Van aki forrón szereti című vígjáték a legnépszerűbb. Filmesek és fotósok állításai szerint páratlanul izgalmas egyéniség volt, ünnepelt film- és fotósztár. Számos egykori kollégája vallotta, hogy kibírhatatlan, megbízhatatlan partner a forgatások alatt, s körülbelül ugyanennyien emlegették esendőségét, túlzott sebezhetőségét. Valószínűleg filmszerepeinél is fontosabbá vált Amerikában az a modell, az a szimbólum, amit képviselt. Egy egész korosztály szexbálványa volt, majd az ötvenes, hatvanas évek össztársadalmi ideálja: a szépség, az érzékiség, a szex megtestesítője. Olyan ragyogó, erős, hatalmas ország bálványozta, mint Amerika; sőt, az erotikus szőke angyal elbűvölte az egész világot. Különös, hogy amennyire csillogott a mozivásznon, lenyűgözte a közönséget, annyira szerencsétlen, kudarcokkal tele volt a magánélete. Halálának körülményei máig tisztázatlanok. Házvezetőnője holtan, ruhátlanul találta ágyán. A bírósági jelentés arról szólt, hogy a filmszínésznő halálát altató túladagolása okozta. A pletykák, a találgatások pedig arról, hogy a hollywoodi sztár, Amerika szexbálványa nem lett öngyilkos. Hivatkoznak orvosi jelentésre, mely szerint injekció okozta a halált. Marilynt hosszú évekig intim kapcsolat fűzte John Fitzgerald Kennedy elnökhöz, majd az elnök fivéréhez, Robert Kennedy akkori igazságügyminiszterhez is, aki a halála előtti éjszakán utoljára találkozott vele. Azt mondják, Robertnek „hivatali kötelességből” része volt a filmsztár halálában. Olyan elmélet is létezik, hogy a Kennedy család parancsára (egy idő után terhessé vált a viszony otthon is, a Fehér Házban is) a maffia ölte meg. No de ezek csak találgatások; tények viszont, hogy Marilyn halála után nem sokkal meggyilkolták Kennedy elnököt, majd szenátor fivérét, és ki tudja még, ki mindenkit. Hogy a merényletkísérletekről ne is beszéljünk... Marilyn Monroe harminc évvel ezelőtt, 1962. augusztus 5-én halt meg. Niedzielsky Katalin Los Angeles, 1955. Milton H. Greene felvétele New York, 1956. Milton H. Greene felvétele Los Angeles, 1962. Bert Stern felvétele Los Angeles, 1954. Milton H. Greene felvétele
