Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-31 / 205. szám
O àRËKÉS MEGYEI HfitLAP Az oldalt írta és szerkesztette Papp János. Telefon: (66) 27-844 és Csorvás 14. Röviden Iskolabusz Gyomaendrőd. — Az önkormányzat kezdeményezésére az 1992-es iskolaévben is iskolabuszt indítanak. A városi közlekedés tehermentesítésére és a tanulók biztonságos utaztatására Tímár László utasszállító kisiparossal kötöttek megállapodást. A szállítási költségeket is a képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat viseli. A diákok igazolványuk felmutatásával teljesen ingyenesen szállhatnak fel az autóbuszra, s közelíthetik meg iskolájukat. Tűzoltás Gyomaendrőd. — A város azon fáradozik, hogy saját tűzoltósága legyen. Ügy tűnik azonban, hogy belátható időn belül erre nem lesz lehetőség. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, amelyet Tímár Vince szervez, próbálja a hiányt pótolni. Egyelőre az egyesület cégbírósági bejegyzése még nem történt meg, de tevékenységük feltételei már kialakulóban vannak. A Szarvasi Városi Tűzoltóság egy leselejtezett fecskendőt juttat az egyesületnek, melynek értéke 500 ezer és egymillió forint között van. Az Állami Vagyonügynökséggel is tárgyalást kezdtek, hogy a városi polgári védelmi bázis épületének emeleti részét megkapják, s itt berendezhessék a tűzoltó egyesület irodáját és elhelyezhessék egyéb kellékeiket. A szervezők és az önkormányzat is szívesen venné, ha anyagi támogatók is hozzájárulnának a tűzoltó egyesület technikai felszerelésének megvásárlásához. Kétfős cég Gyomaendrőd. — A Polifer Kft. 1992. május elsején alakult. Tulajdonosai öt magán- személy és egy külföldi gazdálkodó szervezet. Fő profiljuk a vasáru- és alkatrész-forgalmazás. Ezen belül az A VIA, LIAZ, SKODA, TÁTRA gépjárművek alkatrészeinek rendelés utáni árusítása. A környéken akkumulátoraik fogynak a leginkább, melyeket a termelői árnál mindössze 3 százalékkal adnak drágábban. Ezeket szárazon és töltött állapotban is egyaránt forgalmazzák. Paróczai Péter, a bolt vezetője elmondta, hogy zárt szelvényekből, .kövekből, lemezekből szinte mindenféle igényt ki tudnak elégíteni, s nagyobb tétel (50 mázsa) vásárlása esetén az ország területére bárhová kiszállítják. Vállalják vagonos, illetve kamionos fuvaráruk megszervezését is. A kft.-nek mindössze két főfoglalkozású dolgozója van, a boltvezető mellett Polányi László tervező gépészmérnök, ügyvezető szervezi és irányítja a cég munkáját. GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE Uvegháború Gyomaendrőd. — Nincs annál bosszantóbb, mint amikor az ember üres üveggel teli kosarát az ABC visszaváltó helyére cipeli, s ott az eladó mosolyogva közli vele: „Sajnos nem tudom visszavenni!” Bizonyára ismerős a felvázolt kép, amely mindig élezi az eladó és a vevő közötti kapcsolatot Egy hasonló ügy nyomán kérdeztük meg a 31-es számú ABC vezetőjét, Balog Györgynét, náluk mik a tapasztalatok. — Sajnos, mi is sokszor kénytelenek vagyunk a vásárlóknak üvegvisszaváltáskor nemet mondani. Vevőink jól tudják, hogy egy belkereskedelmi rendelet kötelezi az ABC-ket az üvegvisszaváltásra. — Akkor miért nem veszik vissza az üveget? — Mert a rendelet csak féloldalas. Azt ugyanis nem tartalmazza, hogy az ABC-től ki köteles visszavenni a göngyöleget. Mi minden üvegárut göngyölegjegyre kapunk, s tőlünk a nagykereskedelmi vállalatok csak annyit vesznek vissza egy-egy rekeszből, egy- egy üvegfajtából, amennyit tőlük mi jegyre átvettünk. Többet egy darabbal sem visznek el. Jelen pillanatban az udvarunkban mintegy 800 ezer forint értékű üveg és rekesz van felhalmozva. Ez abból adódik, hogy átvettük a vevőtől, ameddig tudtuk az üvegeket, de tőlünk már nem ■veszi át senki. Ez az összeg pedig borzasztóan hiányzik, hiszen nem forgatható, hanem elfektetett tőke. — Mi lenne a megoldás? — Nekünk nagyon fontos lenne, hogy a vevő és az eladó közötti ellentét megszűnjön. Komoly ellentétet látunk abban, hogy a gyártók, termelők a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartoznak, a nagykereskedelem pedig az Ipari Minisztériumhoz. Ez utóbbi úja elő a visszaváltási kötelezettséget. Nincs összhang a kettő között, a nagykereskedelmi egységek csak cserélnek, azaz csak annyit visznek el az ABC- től, amennyit ők leadtak. Őket nem kötelezi semmi a többletvisszaváltásra. Sok esetben az ABC anyagilag jobban járna, ha átvenné a göngyöleget, mert a nagykereskedelmi és a fogyasztói ár közötti különbség hasznot hozna a kereskedelmi egységnek. Tehát a kívülálló nyugodtan mondhatná, hogy az üvegvisszaváltás hasznot hozna az ABC-nek. Mégsem tudjuk azonban korlátlanul átvenni a visszahozott göngyöleget a fentiek miatt — mondta befejezésül Balog Györgyné. Gvomaendrődön a 31-es számú ABC udvarán több mint 800 ezer forint értékű rekesz és üveg várja, hogy elszállítsák — mutatja Balog Györgyné üzletvezető Ramóna, az igényes emberek kedvence Dévaványa. — A címben szereplő név egy bájos, spanyol kislányt juttatott az eszembe. Göndör tincseivel, kreol bőrével mindenkit rabul ejtett. Más volt mint mi. Hasonló elképzeléssel választott nevet vendéglőjének Bere Ilona is. A Ramóna üzletvezetője így indokolja névválasztását: — Mindig valami mást akartunk. Amikor úgy döntöttünk, hogy önállóan nyitunk üzletet, elhatároztuk, hogy ez is más lesz, mint a többi. Lányunk után, aki Deborah, kereszteltük a vendéglőt Ramónára. — Számolatlamd is sok a kocsma a faluban. Önök miért választották a vendéglátást? — Azáfésznél 16 évig dolgoztam felszolgálóként. Az üzletet kiadták, nem tudtam, mihez kezdjek. Álmaimban a sajátomban tettem-vettem. Amikor építkezni kezdtünk, kialakítottuk a kocsmát és a presszót. Öt hónap alatt teljesült az álom. — A Ramóna nem egy és ugyanaz a hely? — Egy épületben két szolgáltatást nyújtunk. Azoknak, akiknek nincs igényük a csendes, füstmentes, meghitt beszélgetésekre, ott a kocsma. Oda bármire betérhet és ihat a vendég. A presszóba viszont csak tisztán, kulturált öltözékben jöhetnek. Ne tűnjék ez nagyképűségnek, de ettől a helytől elvárnak egy bizonyos színvonalat az emberek. Vá- nyán sokáig nem volt olyan hely, ahol baráti társaságok összejöhettek. Az a tapasztalatunk, hogy erre is van igény. Névnapi vacsorákat, családi rendezvényeket tartanak itt. — A konkurencia itt van a szomszédban... — Nem baj, versenyhelyzetben legalább senki sem lazíthat. — Terveznek még valamit? — Lesz konyhánk, kerthelyiségünk, játéktermünk. — Nem félnek attól, hogy a presszó „lecsúszik” a kocsmák szintjére? — Tartjuk a szintet. Már akartak itt kártyacsatázni, de nem engedtük. Csete Ilona Cél: az egybenmaradás Néhány hete tartotta a Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ küldöttgyűlését. A fórum, amely a tagság irányításának és beleszólásának ad helyt, elemezte az elmúlt idők gazdálkodását, és az új helyzethez történő alkalmazkodást. Dr. Kulcsár Lászlóné elnök hosszú évek óta azon fáradozik, hogy egybetartsa a szövetkezetét, mindenkinek munkahelyet tudjon biztosítani, s természetesen hogy a legjobb eredményeket érjék el. Gyomaendrőd és környéke közel egy tucat élelmiszerüzlettel, illetve ABC-vel áll a környékbeliek rendelkezésére. Legnagyobb közülük a 31-es számú ABC. Itt a forgalom átlagos értéke 6,5-7 millió forint havonta. Az üzlet 90 százaléka fiatal és tíz százaléka középkorú dolgozókból tevődik össze. A választék igen széles. Árusítanak 6-féle kenyeret, tízféle sört, több fajta sajtot, üdítő italt, tésztaféléket s még számtalan egyéb portékát. A vevők szívesen látogatják az áruházát, egyrészt a bő választék miatt, másrészt a kiszolgáló személyzet udvariassága végett. A lányok-asszonyok reggel 6-tól este 6-ig tartózkodnak bent, lépcsőzetes munkakezdésben. Az üzletvezető, Balog Györgyné 1962 óta kereskedő. Tapasztalt eladó, ismeri a vevők igényeit. 1964 óta az áfész élelmiszerhálózatában dolgozik. 1975-től a 31 - es számú bolt üzletvezető-helyettese, tehát 17 éve dolgozik egy munkahelyen, és ebből vezetőváltás után 12 évet tudhat maga mögött üzletvezetőként. November 12-én éri el a nyugdíjkorhatárt, de mint hallottuk tőle, nem a pihenést tűzte ki célul maga elé. A 31-es számú ABC éppen árut kapott, s az eladó árazás után rakta őket a helyükre , 1992. augusztus 31., hétfő Szárazság Ijesztően siralmas mezőgazdaságunk helyzete. Az átalakulás időszakát élőagrárágazata tulajdon tisztázásával, a valódi (ha van ilyen) tulajdonos keresésével van elfoglalva. A kárpótlásra várók jelentős része még a mai napig nem tudja, hogy hol lesz a földje, s fogalma sincs arról, milyen formában műveli majd, vagy egyáltalán, ha bérbe adja, lesz-e, aki erre igényt tart. Nem kedvez az átalakulásnak a politika mindennapos villongása sem. Rosszindulatú bírósági feljelentgetések, a szövetkezet tagságának döntését félremagyarázó intrikák szintén gátjai egy új gazdálkodási forma kiépülésének. A magyar paraszt helyzete mindig sanyarú volt, bármilyen rendszer is jött egymás után, a mezőgazdaságban dolgozónak vagy csak a szavazatára, vagy csak a terményére, jószágára, esetleg keménységére, általában az információ hiányából származó indulatára volt szükség. A meggondolatlan hirtelenségnek viszont ismét ő látta a kárát. Elnyomott volt, ha fellázítani akarták, javakban dúskáló volt, ha kirabolni szándékozták. De minden egyes alkalommal becsapták. Most lehetősége lenne a falu népének arra, hogy a törvény adta lehetőségeken belül és a falu határait szem előtt tartva szakítson múltbéli szerepével, s ne eszköz legyen mások kezében, hanem önmaga bírája, s sorsának alakítója. Nem igaz, hogy nála jobban tudhatná bárki is, neki mi a jó. Az nem igaz, hogy van olyan iskolázatlan parasztember, akinél bölcsebbaz egyetemi tanár, ha a földművelésről és jószágtartásról van szó. Ne hallgasson hát senkire, csak saját magára. ft l' Százéves köszöntő Szmola Lajos bácsit köszöntik rokonai, ismerősei századik születésnapja alkalmából Hunya. — Éppen száz éve — 1892-ben — született Szmola Lajos cipészmester. Augusztus 20-án népes családja körében ünnepelte a nem mindennapi eseményt. Öt gyermeke közül három fiú, kettő leány, 13 unoka, 14 dédunoka, s az unokák közül is 9 márházastársával köszöntötte az idős bácsit — Negyvennégy vendéget hívtunk a vendéglőbe—mondja Szmola Ferenc postás, aki a közeljövőben éri el a nyugdíjkorhatárt. Az eseményre meghívtuk Szmola Illés polgármestert (ő csupán névrokon) és Petrovszki György plébános urat Az önkormányzatihivatal hatalmas ajándékkosárral és valamicske nyugdíjkiegészítővel köszöntötte az ünnepeltet. A polgármester beszédében örömét fejezte ki, hogy a népes család ilyen szépen összetart és a fizikailag kicsitmármegviselt,de szel- lemileg ép Lajos bácsi megélhette ezt a magas korhatárt, amely — fejezte ki reményét Szmola Illés—átnyúlhat a harmadik évszázadba. À plébános úr szintén azt tartotta fontosnak, hogy az 1800-as évek végén született Lajos bácsi gyermekként megélhette a századfordulót, majd már felnőttként az I. és II. világháborút, s szinte az 1900-as évek teljes egészét, és ha egészsége engedi, megélheti az ezredforduló történéseit is. Szmola Ferencné, aki 35 éven keresztül viseli gondját apósának, s most is nagy-nagy örömmel és igyekezettel készítette elő a 100 éves évforduló családi köszöntését. A jó hangulatban elfogyasztott finom ebéd után az unokák serege rajongta körül dédapjukat, jelezve, hogy a családfa tovább terebélyesedik. Wasungeni kirándulás Dévaványa.—A helyi általános iskola tavaly és tavalyelőtt Papp- né Nagy Katalin nyelvtanámő vezetésével tapasztalatcserén vett részt Németországban. 1991 szeptemberében—a kezdet ideje —hat tanuló és egy tanár nyerhetett betekintést meghívás alapján az ottani oktatási, nevelési munkába A tanárnő egy pályázat útján nyert tízezer forintot és ez is segítette a kiutazás költségeinek csökkentését. A ványai gyerekek német családoknál kerültek elhelyezésre és reggel az iskolabusszal és német kortársaikkal együtt indultak az iskolába. A magyar gyerekek nagy örömmel vettek részt a német anyanyelvi órákon. Együtt énekeltek a többiekkel. Még ugyanezen a nyáron 26 német tanuló és 5 felnőtt viszonozta a dévaványaiak látogatását. Egy hetet töltöttek itt. Kolléganőit Pappné Nagy Katalin szállásolta el, s a szerencse is kedvezett, hiszen a költségek csökentésére a minisztérium — szintén a tanárnő pályázata alapján —30 ezer forintot juttatott az iskola számára. A helyi önkormányzat Pestre vitte ej a német gyerekeket. Az idei nyáron szintén Németországba szerveztek utat Ám miként Pappné Nagy Katalintól megtudtuk: ez több ok miatt nem jött össze. így a tanárnő 8 gyerekkel együtt Ausztriában nyaralt a Fertő-tó túloldalán. Ahogy már megszokott a déva- ványai iskolában, pályázat révén erre az útra is szereztek 45 ezer forintot, ami teljes egészében fedezte a költségeket.
