Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-29-30 / 204. szám
© 1992. augusztus 29-30., szombat-vasárnap CSALAD - OTTHON Gazdaképzés a ffltffls mmi Hltut-han 8. Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján vasárnap délutánonként jelentkező gazdaképző sorozat anyagának állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. Böő István Békés megyei állatorvos. Környezetvédelmi kérdések A környezetvédelem eredetileg olyan tevékenységet jelentett, amellyel megelőzhető az emberi életre káros természeti tényezők kialakulása. Hol vagyunk már ettől! Már régóta inkább a környezetet kell védeni tőlünk, emberektől! Környezetvédelemről nagyon sokat beszélünk, annál kevesebbet cselekszünk, mert ezt a munkát sokszor szűklátókörű gazdasági, üzleti érdekek, még inkább a megalkuvás, nemtörődömség akadályozza. Pedig ha ki-ki saját kis környezetében, portáján odafigyelne bizonyos dolgokra, előbbre jutnánk. Rögtön hozzáteszem, az állattartással kapcsolatos környezetvédelem nem pénz, hanem hozzáállás kérdése: az, hogy az útmenti árkokban állati tetemeket látunk, hogy a trágyalé az udvarban szanaszét folyik, hogy nyaranta légy invázióval és patkányhadjárattal küszködünk, hogy a gondozatlan gazdasági udvarok több száz méterre árasztják a bűzt—ugye belátjuk, hogy rajtunk is múlik. Az Európához közeledéshez ez is hozzátartozik, ráadásul a rendezetlen környezetnek nemcsak állategészségügyi, de emberegészségügyi vonatkozásai is vannak. Állati hullák eltávolítása Úgy kell végezni, hogy azok emberre, állatra veszélyes betegséget nem terjesszenek, a talajt, a levegőt, a vizet ne szennyezzék! Ha az elhullás oka nem egyértelmű (pl.: nem baleset, taposás, kimarás stb.), ha az állat mindeféle tünet nélkül hirtelen pusztul el, mégin- kább ha egyszerre több állat elhull, értesíteni kell az állatorvost. Ez nemcsak azért szükséges, mert az esetleges biztosítási kártérítést csak így érvényesíthetjük, hanem azért is, hogy állományunkat az elhullás okának felderítésével megvédjük, fertőző betegség esetén annak elterjedését megakadályozzuk. A tetemet soha ne puszta kézzel távolítsuk el (kesztyű, kötél, vaskampó stb.), az ne a földön, hanem olyan házilag gyártható fémtepsin heverjen, amelyről a váladékok nem folyhatnak szét, könnyen mosható és fertőtleníthető. Az állatorvosi szemle után a hullát a községi hullakamrába, dögkútba — ahol van —, dögtérre szállítjuk, kivételes esetekben (helyszíni boncolás miatt nem szállítható; idős gazda; községi hullagyűjtőtől távoli udvar) ásható el a helyszínen. Vizes (agyagos, lápos) talajba hullát elásni tilos! Lehetőleg a trágyatelep közelében legalább 2 méter mélyre kell leásni, hantolás előtt petróleummal vagy klórmésszel le kell önteni, illetve leszómi a tetemet! Utána természetesen kéz- és lábbelifertőtlenítés! Kártevők irtása A kártevők gazdasági állataink takarmányát fogyasztják, szennyezik, az állatokat nyugtalanítják, ezáltal termelésüket csökkentik, a gazdasági épületeket rongálják, különféle betegségeket terjeszthetnek. Most csak a legtöbb kárt és bosszúságot okozó patkányról és a legyekről szólunk. Egy patkány évente — ha hozzájut — 18-20 kg eleséget is elfogyaszt. Figyelembe véve, hogy a vándorpatkány évente 3-7, a házi patkány 2-4 alkalommal fial 10-10 körüli utódot, könnyen belátható, mit jelent ez olyan udvarokban, ahol a rágcsálóirtással nem törődnek. A vándorpatkány támadó, a baromfit, a nyulat, a szopós malacot meg is ölheti. A patkányirtás akkor eredményes, ha egész éven át folyamatos. Derítsük fel a búvóhelyeket, különös figyelemmel a padozat hézagaira, önetetők aljára, farakásokra stb. Jó módszer: méregkihelyezés előtt a patkánylyukakat papírral lazán betömjük, a lyukak köré lisztet szórunk. A másnapra nyitott megmutatják, hogy patkányok melyik lyukat használják, a lábnyomok számából és irányából pedig az invázió mértékére és a vonulás irányára következtethetünk. A járatokba, etetőhelyekbe (kis ládikák, kályhacső, etemitcső stb.) először csalétket rakunk: sajt, kolbászdarab, szalonnabőr, kenyérhéj, dióbél stb., majd a csalétket méreganyaggal váltjuk fel. A kumarintartalmú mérgeket (Racu- min) javaslom. Ezek felvételük után 4-5 nappal belső vérzést okoznak, az elhullás nem hirtelen jelentkezik, mint pl. az idegmérgek használatakor. Mivel a patkány különösebb fájdalmat nem érez, nem riad vissza a méreg evésétől akkor sem, ha abból előzőleg már evett. Lényeges az is, hogy a fokozatos legyengülés miatt a patkányok többnyire a fészkükben pusztulnak el és nem a csalétek közelében, mert ha a patkány ott hullát lát, érdekes módon a mérgezett csalétekből nem eszik. Erős fertőzöttség esetén 25 msenként egy etetőhely kell, melyben kb. 150 gramm irtószer legyen! Gondoskodjunk a méreganyag utántöltéséről. Fontos, hogy ne ázzon be (hatását vészit). Az elhullott patkányok elfogyasztása a gazdasági állatoknál különösebb veszélyt nem jelent, de a húsevőknél igen, ezért az etetőládák, kihelyezett csövek nyílása is olyan legyen, hogy a kutya, macska ne férjenek hozzá! Egyéb patkányirtók: Lanirat—B, Tomorin—B. Légyirtás A legyek élettartama mindössze 2-4 hét, ez idő alatt azonban mintegy ezer petét raknak le, melyekből rovar lesz. Noha a légyirtószerek sokaságát ismerjük, igen sok udvarban mégis tétlenül szemlélik a légyinváziót, pedig ha tavaszi megjelenésüktől kezdve szakszerűen és módszeresen védekeznénk ellenük, kevesebb gondot okoznának. Az elszigetelt védekezés nem sokat ér! Hiába végzi az egyjk udvar rendszeresen, ha pl. a szomszéd rendezetlen trágyatelepe pár méterről arrébb biztosítja az utánpótlást. Ha egy-egy utcarész, környék összehangolva, egy napon végezné istállóinak, óljainak, trágyakazlainak légytelení- tését, s ezt havonta egyszer megismételné, az eredmény garantált lenne. Nem lényeges, hogy azonos szereket, de az igen, hogy azonos időben alkalmazzunk. (Folytatjuk) Dr. Böő István írekes megyei hírlap Mi köze a földrengésnek a szívrohamhoz? Rezgésérzékelő a szív felett Kétségkívül mindkettő szörnyű dolog, és előfordulhat, hogy a földrengés a szívroham előfutára. A kapcsolat azonban ennél sokkal szorosabb is lehet: az infarktust is előidézhető szívritmus-elégtelenség kimutatására, illetve bolygónk földtani rétegeinek vizsgálatára hasonló elven alapuló technológia alkalmazható. Az új eljárás, a szeizmokar- diográfia a hagyományos EKG-módszerrel kombinálva a vizsgálatok eredményességét 70 százalékról 88 százalékra emeli. Az EKG-vizsgá- lat a szív összehúzódásakor fellépő elektromös impulzusokat méri, és ezáltal észleli mind a lezajlott, mind a kezdődő infarktust. A szívkoszorúér-megbetegedések korai stádiumának kimutatásában az EKG kevésbé megbízható, főleg nőbetegek esetében. Talán mert kisebb a szívük; a nőknél 50 százalék alatti az EKG- vizsgálatok pontossága. A szeizmokardiográfia az EKG-val ellentétben elsősor-, ban a szív mechanikai aktivitását méri, miközben a bal kamra munkája nyomán oxigénben dús vér jut a testbe. Az új szívdiagnosztikai eljárás létrehozása egy földrengéskutató és egy szívgyógyász szakember közös munkájának az eredménye. Ha a Föld felszínére állított szeizmográf képes a mélyrétegek vibrációit érzékelni, miért ne működhetne ugyanígy a beteg mellkasára helyezve, és mérhetné a szívműködést? A Minneapolisi Kórházban (Egyesült Államok) több ezer betegen elvégzett kísérletek bebizonyították a módszer nagyobb biztonságát, és ha a további vizsgálatok is hatákony- nak bizonyulnak, a földrengéstechnológia egyike lesz azoknak az orvosi fegyvereknek, melyek segítségével a szívkatasztrófák is leküzdhetők. (MTI-Press) Télre: aszalt gyümölcsöt Divat-e a nosztalgia? Ott, ahol a családnak valamilyen kis kertje van, vagy olcsóbban jut gyümölcshöz, érdemes a téli vitaminszegény hónapokra aszalt gyümölcsről gondoskodni. Ehhez pedig könnyen lehet házi tűzhelyaszalót készíteni, ami olyan egyszerű, hogy bárki előállíthatja; deszkaládából és lakatosnál készített alvázból. A tűzhelyaszalóhoz nincs szükség külön fűtési energiára, hanem már főzés közben oda helyezhető a meleg tűzhely üres felére, és ha vége van a főzésnek, az égőtér felé húzzuk, gondosan forgatva óránként a fiókokat, a felsőt alulra, az alsót felülre, és így tovább (1. ábra). Ám készíthetünk tűzhelyre vagy szabadban, napra tehető gyümölcsaszaló rácsot is (2. ábra). A rács anyaga, sodronya rozsdamentes horganyból készül. Még egyszerűbbben is megoldható egy hasonló rács. Lécekre ráfeszített műanyag szúnyogháló rácsból. Aszaláshoz kiválóan megfelel a cseresznye, a meggy, sárgabarack (kettészelve), alma, körte, szilva. Ezeket aszalás után ritka szövésű, tiszta, kisebb vászonzsákokba ömlesztve, padlás, kamra gerendájára felakasztva, szellős helyen két évig is eltarthatjuk. Felnőttek, gyerekek kedvenc csemegéje lesz. B.K. — Szerintem, igen. S nem az utolsó egy-két év divatja. Előbb kezdődött, hogy az emberek szívesen menekültek a múltba. — Bizonyos fokig mindig volt, főleg az idősek körében. — Igen és ez természetes. Itt vagyok én például. Jócskán megettem a kenyerem javát, s egyre inkább az ifjúságom emlékei bukkannak föl bennem. Szívesebben gondolok ezekre, mint hogy még öregebb leszek, s egyszer csak a mások gondozására szorulhatok. — Ez egy férfi esetében... — Egy nőnek sem leányálom. Szóval ebben az életkorban a várható jövő kergeti az embert a múltba. — S mik jutnak az eszébe? — Attól függ, mi az apropó. Pár napja az egyik unokám panaszkodott, hogy jó tanuló létére nem tudja, hogy fog jó gimnáziumba kerülni, olyan sokszoros a túljelentkezés. S kérdi, az én időmben hogy volt. Hát úgy, hogy anyám elküldte a negyedik elemis bizonyítványomat Gyulára a nővéremnek, aki ott járt polgáriba. S a 13-14 éves kislány bement a gimnáziumba, és beíratott. * * * — Nosztalgia? A monarchia reneszánszára gondol, meg más ilyesmire? Láthatóan virul. Erzsébet királyné kultusza is örvendetesen kezd helyreállni. — Tehát szükség van rá? — Nem a szükség a mozgatórugó, hanem a fizikaival egyező társadalmi törvény: ami tiltott, vagyis elfojtott volt, ha hirtelen felszabadul, nagy erővel tör ki. De úgy is mondhatjuk, hogy hol fent, hol lent a kerék. — De van is valami csábító a dédek és ükük korának elő- varázsolásában. Nem? — De. Könyvben, filmen, mindenütt. Még inkább a saját családunkban. Kik vagyunk, honnan jöttünk, hol vannak a gyökereink? Aztán a családi értékek őrzése, továbbadása. — Ez már finomabb, nemesebb nosztalgia? —- Én inkább normális emberi reakciónak tartom például azt, hogy mindig büszke voltam az egyik dédanyámra, aki özvegyen tizenegy gyereket nevelt föl. A két lányt férjhez adta, nyolc fiú szakmát tanult, egy meg diplomás lett. Ez az erős, kiváló egyéniség nemzedékek példája lett az egész családban. Én is mindig ilyen asszony szerettem volna lenni. Talán egy kicsit sikerült hozzá hasonlítanom. * * * — Én nem vagyok egy nosztalgikus alkat. Legalábbis úgy érzem, de lehet, hogy csak a fiatalságom az oka. A gyerekkor után nem vágyódom, örülök, hogy túl vagyok rajta, hisz nem állt ki másból, mint ezt sem szabad, azt sem szabad. — De a nosztalgia nem csak személyes lehet... — Tudom, valamely elmúlt kor utáni vágyakozás. Engem inkább a jövő vonz. Végül is, a múltat már ismeri az ember, sokkal csábítóbb az ismeretlen. Akár az egyéni életemről, akár a nemzet vagy az emberiség sorsáról van szó. — Huszadik éve küszöbén mit vár a jövőtől? — Emberhez méltó életet! Már, ha számítana az, amit én és a fiatalok sokasága vár. — Hogyne számítana, hisz amit elvár az ember, azért tesz, dolgozik is. — Ez ugyan igaz, mégis az eredményt tekintve az egészr történelem mást bizonyít. Madách tökéletesen megértette az ember, az emberiség tragédiáját. — De az állandó újrakezdést, bizakodást is! — Persze, mert másképp nem is lehetne élni. Én egyébként kedvelem a küzdést és bízom a jövőben, bízom abban, hogy az emberek mindenütt rádöbbennek, hogy csak egy életünk van és egy Földünk. Vagyis, hogy az egész világon nemcsak az én korosztályomnak jön meg a józan esze. Vass Márta
