Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-19-20 / 196. szám
1992. AUGUSZTUS 19-20., SZERDA-CSÜTÖRTÖK Ára: 9,60 forint XUVII. ÉVFOLYAM 196. SZÁM Halálos baleset Tegnap délután a Gyula— Kétegyháza közötti úton halálos baleset történt. Egy Lada két utasa súlyosan sérült, egyikük pedig már nem tér haza. (3. oldal) 71 év jóban, rosszban Bálban ismerkedtek meg az orosházi Király Sándor és felesége, Kulcsár Margit. 1921- ben házasodtak össze. Soha nem veszekedtek, persze kanálcsörgés nélkül nem múltak el az évek náluk sem. (5. oldal) Szent István király emlékezete Örült az egész ország, örvendezett a kereszténység is, amikor I. Istvánt királlyá koronázták. Fényes ünnepséget rendeztek, még lovagi tornára is meghívták a vitézeket. El is jöttek a vitézek a világ minden tájáról. (10. oldal) Kócos utakon a Kócba Magyarországon hat olyan üzlet létezik, ahol eredeti délamerikai, thaiföldi, indonéz és indiai viseleteket lehet kapni. Megyénkben ilyen a Kóc butik. Egész oldalas összeállításunk anyagát innen válogattuk. (11. oldal) Ideiglenes határátkelő' Dombegyházán Ma és holnap ideiglenes határ- átkelőhely nyílik a magyar és a román állampolgárok ünnepek alatti közlekedésének könnyítésére Dombegyháza és Kisvarjas között reggel 7- től 19 óráig. Korábban, július 25—26-án a Szent Anna ünnep alkalmából a román fél kérte az ideiglenes határnyitást. Most Szent István ünnepe és a búcsú miatt kezdeményezték a határnyitást a dombegyháziak. Magyarok a magyarságról A napokban zajlik a Magyarok Világszövetségének Kongresszusa. Már az előzmények is viharosak voltak, amelyről az országos napilapok nemegyszer adtak hírt. Gorka Páltól, a szövetség elnökségének tagjától arról érdeklődtünk, hogy ő milyen érzésekkel érkezett Angliából hazánkba, s mit vár a kongresszustól. — Határozott céllal érkeztem haza. Hosszú évek óta élek’ Angliában, s soha nem felejtettem el, hogy magyar vagyok. A fiam, aki felnőtt ember, nemigen járt Magyarországon, de kitűnően beszéli a nyelvet. Tehát nem kell bizonyítanom, hogy sem érzelmileg, sem gondolatilag nem szakadtam el a szülőföldtől. Mégis aggódással nézem az itthoni folyamatokat — kezdte beszélgetésünket Gorka Pál. — Mire gondol, mi aggasztja? — A szövetség sorsa és vezetése újragondolást igényel. Mintegy 6 héttel ezelőtt az angol parlamentben ankétot szerveztünk a román helyzetről. A helyszínen arra az elhatározásra jutottunk, hogy közös nyilatkozatot adjunk ki, figyelemmel a Romániában tapasztalható visszarendezési folyamatra. Erre már Ceauses- cu idejében volt példa. Én, mint a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja támogattam az ötletet, és mivel Csoóri Sándor elnököt nem értem el telefonon, csak nevelt fiával, Timkó Ivánnal tudtam beszélni, aki áldását adta a nyilatkozatra. így alá is írtam. Ézt ( Folytatás a 3. oldalon) Amíg a gyógyforrások vizet adnak, addig fúvósmuzsika is lesz Gyulán Még be sem fejeződött a harmadik Nemzetközi Tűzoltózenekari Fesztivál Gyulán, a szervezők, a gyulai tűzoltó parancsnokság dolgozói máris a negyedik rendezvényen gondolkodtak. Dudaszeg József tűzoltó főhadnagy, a gyulai parancsnokság vezetője elégedetten szólt arról, hogy az idén 12 magyar és két külföldi tűzoltózenekar jött el a fesztiválra, s ez több mint 500 zenészt jelent. — Mivel ez a duplája a két évÿel ezelőtti létszámnak, méltán reméljük, hogy 1994- ben 1000-1500 zenész jön majd el hozzánk — mondta. S bár a fesztivál anyagi fedezetét a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága biztosítja, a szervezésbe igen sok gyulai gazdasági egység is besegített, különféle engedményekkel, kedvezményekkel. Balázs Árpád, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke, a gyulai fesztivál zsűrielnöke külön elismeréssel nyilatkozott a helyi önkormányzatról, a gyulai emberekről, akiknek támogatása szintén garancia a fesztivál továbbélésére. — Ha egy rendezvény megismétlődik, még nem jelent sokat. De ha már harmadszor is megrendezik, az már életképességet mutat, azt, hogy a dolog hagyománnyá lett. Örülök, hogy ennek a hagyományteremtésnek magam is részese lehettem, s az első pillanattól kezdve nyomon követhetem a kibontakozást — magyarázta beszélgetésünkkor a zeneszerző. (Folytatás a 3. oldalon) Térzene a várfürdő eló'tt. A csorvási tűzoltók zenekara ad hangversenyt fotó: lehoczky péter NYÁRI ÜLŐGARNITÚRÁK OLASZORSZÁGBÓL! Szezonvégi kiárusítás 10—40% engedménnyel! AJÁNLATUNKBÓL: 200 cm-es napernyő csak 1580 Ft/db műanyag szék 690 Ft/db műanyag napozóágy 4900 Ft/db műanyag asztal 850 Ft-tól 2610 Ft-ig fémvázas ülőke 300 Ft Most még óriási kínálatból választhat a legkedvezőbb áron. Szeretettel várunk minden vásárlót és érdeklődőt! ELEKTROHÁZ, Békéscsaba, Baross u. 10. Telefon: 25-588. Nyitva tartás: 9—19 óráig hétfőtől péntekig, 9—14 óráig szombaton. Feszty-körkép: csak 1996-ban 1996-ban — a honfoglalás 1100. és a Feszti-körkép megalkotásának 100. évfordulóján — Ópusztaszeren állítják majd ki Feszty Árpád hatalmas méretű művét, a Magyarok bejövetelét — hangzott el kedden azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a Feszty-körkép Alapítvány vezetői, Bereczky Loránd és Trogmayer Ottó tartottak. Megerősítette az 1996-os bemutatás lehetőségét a tájékoztatón jelenlévő, a felújítást irányító Ryszard Wojtowicz főrestaurátor is. A neves lengyel specialista — akinek vezetésével került sor többek között a Raclawiczei Panorámakép restaurálására — ugyanakkor hangsúlyozta: a II. világháború alatt megsérült alkotása igen rossz állapotban van. A sajtótájékoztató keretében egyben sor került a monumentális műalkotás egyes részleteit bemutató jótékony célú kiállítás megnyitására, amelyet a nagy- közönség szeptember 6-ig tekinthet meg a belváros szívében nemrégiben megnyílt Grand Hotel Corvinus Kempinski Budapest szállóban. A mintegy 2,7 millió dollárba kerülő restaurá- ciós munkák finanszírozását szolgálják majd a helyszínen szintén bemutatott ezüstérmesorozat darabjai is, amelyek a körkép jellegzetes alakjait ábrázolják. A tájékoztató résztvevői megtekinthették a Feszty-körkép történetét bemutató filmet, amelyet az MTV Szegedi Körzeti Stúdiója készített, s nemsokára a televízió is műsorára tűzi. _ j ajon van-e még történelmünknek olyan alak- Y ja, mint Szent Istváné, akinek életét minden vonatkozásban népünk tisztelete övezi? Személyisége sajátosan formálta történelmünk minden korszakát és a magyarság minden csoportját. O kapcsol össze pogányt és keresztényt, hívőt és hitetlent, parasztot és nemest, magyart és nem magyart egyetlen nemzetté. Kultuszát mindmáig erősen táplálják a hatalmát szimbolizáló ereklyék. Az antik világ virág- vagy babérkoszorúval fejezte ki tiszteletét hősei iránt, ké- • sőbb ez hatalmi jelvényként koronává vált. Amikor Vajkból a keresztségben Istvánná lett első királyunk fejére korona került, éppen az ezredfordulót ülte a keresztény Európa. A Megváltó második eljövetelét várták ekkor az emberek, így István megkoronázása különösen felerősítette az ezzel kapcsolatos várakozásokat. A koronázás szertartását a püspökszentelés mintájára alakította ki a korabeli liturgikus gyakorlat. Ezért került kellékei közé a palást, a másik fontos ereklye, amit hitvallók és vértanúk hímzett portréi I díszítenek. Ószövetségi mintára illeszkedik e rítusba a szent olaj (krizma), ami a születéstől a halálig elkísér minden hívőt az élet legfontosabb egyházi szertartásaiban. Az a kard, amit István ekkor kezében tartott, ; háborúk idején vérbe mártva figyelmeztetett a haza védelmének kötelességére. E szigorú parancs a királyra is vonatkozott, ezt fejezte ki a koronázáskor a négy égtáj felé tett kardcsapás, amivel szimbolikusan minden magyar király vállalta országa védelmét. Hartvik győri püspök, aki Szent István király legendáinak megírásával sokat tett első királyunk kultuszáért, feljegyezte a Szent Jobb történetét is. Amikor István szentté avatásakor sírját felnyitották, a szarkofágból illatfelhő áradt, ami a középkori ember számára a romolhatatlanság jele volt. A sírból hiányzó királyi jobbot — a legenda szerint—angyal adta át egy szerzetesnek, aki hátralévő életét ennek őrzésére áldozta. Az egyszerű nép mindig megemlékezett Szent István ünnepéről. Hagyományosan zöld ágak, virágok díszítik a falusi portákat, malmokat és templomokat. Magyarszentmárton népe e napon megjutalmazta a legjobb lovakat nevelő férfit, a legszebb facsemetét nevelő nőt. e higgye senki, hogy csak nekünk fontos Szent István tisztelete. Bajorok és szlovákok, osztrákok és románok is dalaikba, imáikba foglalták az első magyar szent király alakját.- rémi Augusztus 20-án avatják Lökösházán Corvus Kora Róbert helyi alkotó Szent István-szobrát „Hol vagy István király?”
