Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-12 / 190. szám
MS MM HIMSPORT 1992. augusztus 12., szerda Pepsi Hungary Kun Cup ’92, Kunhegyes ^ Békési sikerek az utánpótlástornán Salakmotoros OB záróforduló Hazánkban ritkán lát- ható nagy mezőnyű \o nemzetközi diáklab- darúgó-tomát rendeztek Kunhegyesen Pepsi Hungary Kun Cup ’92 néven. Hat nemzet— a hazaiakon kívül dán, lengyel, olasz, szlovák és kanáriszigeteki — tizenévesei, mintegy 150 csapat lépett pályára a viadalon. Az előselejtezőkkel megszűrték a mezőnyt, majd a legjobbak több korosztályban és még több csoportba osztva megkezdték a pontvadászatot. Két Békés megyei résztvevője volt a tornának, amely Közép-Európa legnagyobb utánpótlás-seregszemléje. A megyei labdarúgó-szövetség egy éve hozta létre az országban először a korosztályos válogatott csapatokat (10—18 évesig). A 11 évesek megyei válogatottja, amely jórészt a békéscsabai Madách utcai iskolásokra épül, Marosvölgyi Károly edző vezetésével gólt sem kapva, veretlenül nyerte korcsoportja küzdelemsorozatát, azaz 16 csapat közül végeztek az élen. A megyei együttes eredményei: Békés megye—Jász-Nagykun-Szol- nok megye 6—0, Békés megye—Esztergomi Foci Suli 1—0, Békés megye— Balmazújváros 9—0, Békés megye—Kazincbarcika 1—0. A döntőben a másik ágról bejutott Kazincbarcika következett ismét, s ezúttal fölényesen 4—0-ra nyertek a Békés megyei fiatalok, így elnyerték a díszes serleget. A torna legjobb játékosa és gólkirálya Po- zsár Gábor lett, 14 góllal. Rajta kívül Gödé négyszer, Vigh háromszor talált a kapuba. A kupagyőztes csapat tagjai: Kesjár, Kovács Gy., Jantyik, Vandlik T., VandlikZ.,Pozsár, Korcsok, Zsibrita A., Szabó Z., Szabó B., Botyánszki, Bakos, Friderikusz (Békéscsaba), Gödé, Vigh, Szatmári (Mezőhegyes), Tóth, Hajdú (Csanád- apáca), Szűcs (Mezőberény), Baranyai (Orosháza), Fejes (Magyarbánhegyes), Sallai (Békés). Edző: Marosvölgyi Károly. A madáchosok másik együttese a B csoportba kapott besorolást a 13 évesek között, ahol összesen 13 gárda maradt állva az előselejtezők után. A békéscsabaiak eredményei: Békéscsaba—BKV Előre 2— 1, Békéscsaba—Jászberény 4—0, Békéscsaba—Esztergomi Foci Suli 7—0. A csoportból elsőként továbbjutva az elmúlt évi kupagyőztes ZTS Kosice csapatával játszottak a döntőbe jutásért és 1—1 után 11-es rúgásokkal 3—1 arányban jutottak a döntőbe. A fináléban a Videoton- Waltham volt a békéscsabaiak ellenfele. Egy igen kemény és magas színvonalú mérkőzésen ismét 1—1 -es döntetlen született. Újra 11-es rúgások következtek, de most az ellenfélnek kedvezett a szerencse, 3—1 -re a székesfehérváriak győztek. A Madách iskola csapatának teljesítményét növeli, hogy a Hungary Kun Cup tavalyi és idei küzdelmeit is veretlenül játszották végig. Az elmúlt évben 18—1-es, az idén 15—3- as gólkülönbséggel sem sikerült azonban a kupát hazahozni. Persze a Videoton az idén korosztályos bajnok volt. De talán jövőre... Az ezüstérmes helyet kiharcoló csapat tagjai: Kiss R., Makai, Futaki, Szelei, Tóth P., Harmati, Zsibrita, Mazula, Nagy K., Borbo- la, Rusz, Fülöp, Orjestyik, Be- liczay, Onáka, Karasz, Hevesi, Vári, Achim, Stumpf, Kovács S. Edző: Nyári Tamás. A legjobb góllövő: Rusz György, 8 góllal. A legjobb csabai játékosnak Zsibrita János bizonyult. A torna ismét bebizonyította, hogy megyénkben sok tehetséges fiatal labdarúgó van. Hazai viszonylatban a vasárnapihoz fogható rekkenő hőségben talán még nem rendeztek salakmotoros versenyt, ahol a forrósággal dacoló, félezret meghaladó érdeklődő azonban nem bánta meg választását. Változatos történésekkel tarkított versenyt hozott a bajnokság 8., zárófordulója Gyulán. A kettős tét jelentős izgalmakat hozott. Egyrészt a szuperdöntőbe jutás 1—7. helyezéseinek presztízse, valamint az OB II bajnoki érmeinek sorsa a 8., 9., 10. helyezettek számára. A rendező helyi Speedway Club éjszakai locsolással, példásan előkészített pályával lepte meg a mezőnyt. A 13. futamban a balszerencsés szám ezúttal kegyetlenségeket művelt. Karcagi helyett a 18- as számú 16 esztendős miskolci tartalék, Szatmári Laci indul és már az első kanyarból kiérkezve a palánknak csapódik többszörös lábtöréssel viszik a mentők kórházba. A vezető bíró Lakatos Sándort teszi felelőssé a történtekért és kizárja a megismételt futamból. (Lakatos S.: — Láttam a kanyarból kiérve, hogy Laci nem ura a helyzetnek, nem volt mit tennem, lefektetve motoromat, vállaltam egy csúszó esést, minthogy nekimenjek hátulról ellenfelemnek és még nagyobb balesetet okozzak. Hozzá sem értem Laci motorjához, őszintén mondom.) Az utolsó körben, azaz az utolsó négy futamban a legjobbak hozzák győzelmeiket és a díjkiosztásnál a 100 százalékos Hell mellett a dobogó II. fokán egyszerre hárman — a nyíregyházi Kovácsok és Böszörményi — szorongtak az eldönthetetlen holtverseny miatt. A verseny győztese, a szimpatikus szegedi Hell Csaba, sikerével méginkább belopta magát a szurkolók szívébe, hiszen saját pálya híján Gyulán tartja edzéseit. (A háromfordulós döntő nyitánya ugyancsak a fürdővárosban lesz szeptember 12-én, szombaton — a szerk.) A balesetet szenvedett Szatmári Lászlón hétfőn sikeres műtétet hajtottak végre. Eredmények. A 8. bajnoki fordulóban: I. Hell (Carbon Trans) 15, 2. Böszörményi (Borsodi Ép. V.), Kovács I. Zs. és Kovács A. (Nyíregyháza) 13-13, 5. Rőth G. (Hajdú Volán) 9, 6. Szabó I. (Hajdú Volán) 9,7. Lakatos S. (Hajdú Volán) 7 ponttal. A szuperdiintőbe jutottak az 1—8. forduló alapján: 1. Böszörmény i 106, 2. Kovács A. 105, 3. Hell 102, 4. Kovács I. Zs. 83, 5. Rőth 69, 6. Csobán Csaba (Ny.háza) 65, 7. Lakatos 53 ponttal. Az OB II (nem hivatalos) végeredménye: 1. Magosi N. (Carbon Trans) 51,2. Melicher G.(Borsodi Ép. V.) 47,3. Szabó 1.44. A soron következő salakmotoros csemege, az augusztus 22-ei (szombat, 16 óra) nagyszabású nemzetközi verseny ígérkezik Gyulán, olasz, német, osztrák, FÁK-beli, cseh és szlovák, lengyel és magyar versenyzőkkel. Christián László Békés megye I I évesekből álló válogatottja nyerte a Kun Cup ’92 kupát. Álló sor balról: Vandlik T., Vandlik Z„ Marosvölgyi Károly testnevelő-edző, Sallai, Jantyik, Kovács Gy., Tóth I. Középső sor: Szatmári, Szűcs, Baranyai, Gödé, Pozsár, Vigh. Elöl: Kesjár Tokióba, a Világ Kupára készül a „kis” Jancsó Mindent egy lapra... Mottó: A csehszlovák Nováceket szólítja a hangosan beszélő' a pálya közepére Hilversumban... A Hú mosolyogva átveszi a 230 ezer dolláros összdíjazású verseny egyik csekkjét, udvariasan megköszöni a szervezőknek, hogy itt lehetett, mindenekelőtt a szponzoráló cég képviselőjének, hogy támogatta a versenyt. Az Eurosport naponta közvetít hasonló képeket Ezeket ugyan nem kíséri akkora csinnadratta, mint a kis vébéknek beillő öt világtornát, még csak akkora sem, mint a szilveszterkor Wellingtonban rajtolt és november 29-én a döntővel záruló ATP Tourt Mégis nagyon fontosak, mert ezeken keresztül vezet az út a csúcsra. És hányán, de hányán álmodoznak arról, hogy a legjobbak közé küzdjék fel magukat. És egyszer ők is kapjanak valamilyen „komolyabb” csekket. Legalább akkorát, amelyik fedezi a sokéves befektetést. Nem a meleg a legnehezebb... Szinte perzsel a nap a pesti Vágóhíd utcában. Pedig még csak tíz óra lesz. Itt tartják edzéseiket a Rote-Húsos fiataljai. A Rozsnyai Ákos nevével jelzett tenisziskolások. Érkezik is Rozsnyai úr. Úgy mondják, vállalkozó, a tenisz csak nagy hobbi. Mellesleg a világkiállítás idején óriási kor- osztályos tornát akar szervezni Budapesten. A „sarokpálya” mellett ketten vagyunk nézők, a krónikás és az apuka, dr. Jancsó Miklós. * „Tavaly Miki már járt Franciaországban és Olaszországban, előtte fedettpályás versenyen Németországban, utóbbi „A” kategóriás volt és a négy legnagyobb közé tartozik az újonc korosztályban. Az idén Genovában párosban a sparta- cuszos Szirtesi Szilárddal döntőbe jutottak egy másik versenyen. Legutóbb pedig Barcelonában, az olimpia városában játszhattak. Itt talán álljunk is meg egy kicsit. A rendező meghívására általában a két- két legjobb teniszezőt küldi el az illető nemzeti szövetség. Ennek annyiban van nagy jelentősége számunkra, hogy a teljes ellátást fedezik a szervezők. A Hornok Miklós irányította kis csapat fiúpárosa harmadik lett, Miklós pedig emellé egyéniben két győzelemmel a legjobb 16-ig jutott. Ezután csatlakoztak hozzájuk a többiek, mert a viadal a korosztályos csapat Európa-bajnok- sággal folytatódott. A mieink végül is az 5—6. helyet szerezték meg, ami nagyon szép siker, s azt jelenti, hogy most augusztus 22-én Tokióba, a Világ Kupára is hivatalosak, a hat európai csapat egyikeként. Ilyen még sohasem volt! És előtte egyhetes edzőtáboruk lesz a Helia szállóban. Kis szeNÉVJEGY Jancsó Miklós (14 éves) Egyesülete: Bp. Rozsnyai- Húsos Tenisz Egylet Eredményei: Tízek-bajnok a 11 évesek közt, békéscsabai színekben. Országos egyéni bajnoki bronzérmes, csongrádi színekben. Országos páros bajnok a 12 évesek közt, a Rote-Húsos színeiben. 1992: országos korosztályos bajnok Bardóczi Kornéllal. Az országos korosztályos ranglistán félévkor negy edik. rencsével előbb is végezhettek volna, hiszen a negyedik helyért vívott találkozón a későbbi győztes németektől szenvedtek vereséget, hogy aztán tartalékosán Ausztria ellen 2:2-re végezzenek. Ehhez hozzáteszek még valamit s akkor a kívülállók is bizonyára könnyebben érzékelik, hol is tart ez a — úgy tűnik szép reményekre jogosító — ’78-as korosztály. Szóval, a cseh és szlovák gárda csak hetedik lett Barcelonában, s nem utazhat Tokióba. Pedig amúgy a két ország tenisze közt fényévnyi a távolság és lám, mégis... ■ Most kérdezheti valaki, mi a csodát lelkendezek én itt, hiszen a sportág elég belterjes ahhoz, hogy egymás közt maradjanak az eredmények, hogy mást ne mondjak, ezekről a barcelonai versenyekről szinte semmi sem jelent meg az újságokban. Bezzeg, ha egy kis focicsapat arat két győzelmet külföldön, öles betűk hirdetik. Ok is megérdemlik, de méltatlannak érzem a mi mellőzésünket, nálunk ráadásul az elismerés abszolút erkölcsi. Csak nagyon sokára ér el odáig valaki, hogy „vendégül lássák”, s legalább a kölLségei megtérüljenek. Hogy keressen is vele, az pedig csak keveseknek sikerül. Mára odáig jutottunk, hogy megfelelő támogató nélkül majdnem lehetetlen továbblépni. A fiam az elmúlt hónap óta azonban, eddigi eredményeit respektálandó, most már nem fizet „tandíjat”. Ez is nagy könnyebbség, havi majd húszezer forint. De látja azt a cipőt, amiben a gyerek játszik? Nem a márkája a fontos, hanem az ára: 6000 forint, és majdnem havonta kopik el egy belőle. A húrozás ugyanennyi havonta, de például a spanyol versenyen már kutyabagó fejében húroztak nekik a helyiek, hiszen minden pénzük elfogyott a harmadik hét végére. Mert véletlenül se higgye valaki, hogy az amúgy hivalatos magyar válogatott vezetője a kiutazás előtt odajárult az OTSH valutapénztárához napidíjért. Ilyen már régóta nincs! Most nem beszélek a pesti albérletről, az utazási költségekről, vagy olyan kalandokról, amelyek egy 12 éves gyereket érhetnek a Nagykörúton. A minap közrefogta három bőrfejű suhanc fényes nappal a villamoson s arra akarták kényszeríteni, hogy adja oda tenisztáskáját... A védelmére kelő idősebb asszonyok orrát megcsavarták, a fiam megpróbált menekülni, leugrott a villamosról. Meglökték, elesett, az egyik ütője eltört.. Megúszta 20 ezer forint kárral és még örült is a végén, amikor másnap remegve mesélte a telefonban. Nem, persze, hogy nem kötelező csinálni, nekünk se, másnak se, aki hasonlót vállal. De annak idején, még Csabán, 8 éves korában elhatároztuk közösen, hogy mindent megteszünk azért, hogy eljusson a lehető legmesszebb. Mások más célt tűznek maguk elé. Hogy ez mit jelent nekünk? Nehéz ezt megfogalmazni. Talán inkább csak behatárolható. Miki szeme előtt — és minden ma, a világban keve- sebbet-többet versenyző 12— 16 éves fiatal szeme előtt — egy cél lebeg: majdan felkerülni a 100-as világranglistára. Ez egyenlő azzal, hogy elmondhassuk: érdemes volt! A többi ráadás, akkor „jön be”, ha melléáll a szerencse, s például egyszer odalép mellé Frankfurtban, vagy éppen Genovában valaki, s azt mondja: „Öreg, tetszik amit csinálsz! Ha akarod, támogatlak." Nehogy azt higgye, hogy ilyenre nincs példa. Tucatjával találni. Persze itthon sem elképzelhetetlen. És miért is tagadjam, nekünk is jól jönne. Aki mindenesetre egy-egy korosztályos nemzetközi versenyen bekerül a 16-ba, annak jó esélye van rá, hogy öt év múlva a felnőttek közt is megállja a helyét Ám, minden szerterepülhet akár egy rossz mozdulattól. De ne is emlegessük a sérülést, eddig szerencsére elkerülték, nem kellett hónapokat kihagynia. Hogy közben gondolunk-e a jövőre, készül-e a felnőttévekre Miki? Túl azon, hogy ez a mostani sem akármilyen iskola, félig-meddig önállóan, távol az otthontól, azért tervezzük azt is. Most a nyolcadik után. a Vörösmarty Gimnáziumban folytatja, továbbra is magántanulóként Különben szeptember óta új edzője van, a Kassáról átjáró Pólyák Ferenc, aki egy OB 1- es csapatban is játszik nálunk, így éri meg neki. Azt mondja, gondolkodó teniszt játszik, szívós, küzdőképes. Ezzel szemben sokat kell még javulnia fizikailag, adogatásban, jobb lehetne a lábmunkája is. Nem tagadom, mi mindent egy lapra tettünk fel. A család majdnem ennek rendeli alá hétköz- és ünnepnapjait. És amikor elindulunk egy hatezer kilométeres utazásra, s kiszállunk az Alpok lábánál egy kis pihenőre, néha akaratlanul is arra gondolunk: egyszer a mi fiunkat is beszólítják a pálya közepére, odalép a szervezőkhöz...” Lejegyezte: Fábián István T
