Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-12 / 190. szám
FÖLDADÓ 1992. augusztus 12., szerda Mit kell tudnunk a földadó-kötelezettségról? Az 1991. évi LXXIX. sz. törvény — amely a Magyar Közlöny 1991. évi 143. számában jelent meg — rendelkezik a földadóról. Kire vonatkozik ez a törvény? Állampolgárságtól és székhelytől függetlenül arra, aki az év első napján (1992. I. 1.) mezőgazdasági rendeltetésű külterületi — ingatlan-nyilvántartás szerint szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, gyep, nádas művelési ágú — földterületet használ és az nem minősül építmény elhelyezésére szolgáló vagy különleges rendeltetésű földnek. Az adókötelezettség akkor is fennáll, ha az adóköteles területet nem műveli meg vagy nem rendeltetésének megfelelően használja. Az adókötelezettség megállapításához az ország területén és az adóalany használatában lévő összes területet figyelembe kell venni. A belterületi földterületekre — művelési ágtól függetlenül — az adókötelezettség nem terjed ki. Az ideiglenes mentesség feltétele, hogy a telepítést (a befejezését követő 30 napon belül) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes megyei igazgatóságához bejelentsék. A bejelentéshez csatolni kell a telepítés befejezését és szakszerű elvégzését tanúsító igazolást a Mezőgazda- sági Minősítő Intézettől. Az ideiglenes mentesség a telepítés' befejezését követő évtől vehető igénybe, ha azonban a telepítés tavasszal fejeződött be, s ezért a földterület az adott évben már nem hasznosítható korábbi rendeltetése szerint, akkor már a telepítés befejezésének évétől is igénybe vehető. Ideiglenes mentességet engedélyezhet kérelemre az adóhatóság a megyei földművelésügyi hivatal javaslata alapján az előzőekben fel nem soHa a háztáji és illetmény- föld a tárgyév első napját követően került használatba adásra, kijelölésre, a földadót nem a magánszemélynek, hanem a mezőgazdasági nagyüzemnek (tsz, ág) kell az adóhatósághoz bevallani, befizetni. Pénzbeni, terménybeni megváltás esetén a mezőgazdasági nagyüzem az adóalany. Kinek biztosít a törvény adómentességet? 1. Akinek az év első napján használatában lévő összes külterületi földje nem haladja meg a 6 ezer négyzetmétert. Fontos! Ha ezen mértéket meghaladja, akkor a teljes terület adóköteles. 2. Ideiglenes adómentesség illeti meg azt, aki újonnan telepített gyümölcsöst és szőlő- területet használ. rolt kultúrák telepítése esetén is, ha a telepítés és a termőre fordulás éve nem esik egybe. 3. Ideiglenes adómentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki — 1990.1. 1-től a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozóként mező- gazdasági tevékenységet kezdett folytatni, — kárpótlás jogcímén (1991. évi XXV. törvény 23. § (1) bek.) szerzett földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytat, — mezőgazdasági üzemből kivitt földterületen mezőgazdasági tevékenységet folytat. A felsorolt esetekben az ideiglenes földadómentesség egy évig (1992-ben) illeti meg azt a magánszemélyt, aki a tevékenységét még 1990-ben megkezdte. Két év az ideiglenes adómentesség azok számára, akik 1991-ben kezdték tevékenységüket, és három azoknak, akik ez év január 1 -je után kezdik tevékenységüket, de ez utóbbi esetben is legfeljebb 1994 végéig lehet azt igénybe venni. Az adómentesség feltétele, hogy az adóalany mező- gazdasági tevékenységet folytasson az említett földterületen. Nem tekinthető annak a virág- és dísznövénytermesztés. Hogyan kell az adó alapját, mértékét és a fizetendő adó összegét meghatározni? A számítások elvégzéséhez 3 alapvető adatot kell ismerni a használt földterülettel kapcsolatban. 1. művelési ág, 2. kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona-érték), 3. terület (négyzet- méter, hektár). Ezen adatok az ingatlannyilvántartásban szereplő adatokkal egyezőek. Az adatok megismerése céljából indokolt lehet a földterület fekvése szerinti földhivatal megkeresése. Az adó alapját és mértékét művelési áganként kell meghatározni. Az adó alapja az adott művelési ágú adóköteles földterület kataszteri tiszta jövedelme. Az adó mértéke az 1 hektárra jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelemtől függően aranykoronánként a következő: Az átlagos kataszteri tiszta jövedelem kiszámításánál az aranykorona értékét el kell osztani a földterület nagyságával. (Pl. 15 hektár szántóföld aranykorona-értéke 190, úgy az átlagos kataszteri tiszta jövedelem 19:15-12,66.) Az 1 hektárra jutó átlagos aranykoronaérték alapján lehet megállapítani az adó mértékét. (A példában említett esetben ez 10 Ft/AK.) A szántóföld után fizetendő földadó összege a földterület aranykorona-értékének és adó mértékének szorzata lesz. (Példánk szerint ez 190 X 10Ft= 1900 Ft.) Mely esetben jogosult az adóalany adókedvezményre, adómérséklésre, elengedésre? Az előzőek szerint számított adóból 50 százalékos mértékű adókedvezmény illeti meg azt az adóalanyt, aki (amely) a 17/1992. (VI. 17) FMsz. rendeletben foglaltaknak megfelelő környezetkímélő technológiát alkalmaz. Az adókedvezmény igénybevétele a Békés Megyei Növényvédelmi és Talajvédelmi Állomás (Békéscsaba, Szarvasi út 7/1.) igazolása alapján történhet jogszerűen. Elemi csapás esetén — ilyennek minősül az aszály is — a földadót a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal (Békéscsaba, Derkovits sor) javaslata alapján az adóhatóság a kár arányában mérsékli vagy elengedi. A földadó mérséklésére vagy elengedésére akkor van lehetőség, ha az elemi csapás miatt károsodott földterület termése, hozamértéke 25 százaléknál nagyobb mértékben csökkent, illetve ha az adóalany által használt földadófizetési kötelezettség alá eső művelési ág összes terméséhez (hozamértékéhez) képest a 15 százalékot meghaladja a terméskiesés. A kérelmet az adóhatósághoz az elemi csapást követő 30 napon belül lehet benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kért földadómérséklés, illetve -elengedés összegét számításokkal alátámasztva, az elemi kár nélkül fizetendő földadót, a károsult terület művelési ágát, területét, az 1 hektárra jutó átlagos aranykoronaértékét valamint a megyei földművelésügyi hivatal által felvett jegyzőkönyvet is. A kérelmet 300 forintos illetékbélyeggel kell ellátni. A kérelem elbírálását követően az adóhatóság határozattal értesíti az adózót. Amennyiben a háztáji és illetményföldek vonatkozásában az adóalany a mezőgazda- sági nagyüzem, elemi kár esetén a földadómérséklési és -elengedési kérelmét e területekkel összefüggésben is neki kell az adóhatósághoz benyújtani. Mikor kell az adót megfizetni, bevallani? A földadót önadózás formájában kell teljesíteni, ami azt jelenti, hogy mindenkinek saját magának kell azt kiszámítani, befizetni, bevallani. Az adóévre kiszámított adót évente két egyenlő részletben kell megfizetni. Az első részlet augusztus 15-éig, a második részlet november 15-éig fizethető meg pótlékmentesen. Az adót a magánszemélyek postautalványon (csekken) fizethetik meg 232-90107- 6802. sz. számla javára. Az 1992. évre vonatkozó földadóbevallást 1993. március 20-áig kell az adóhatósághoz eljuttatni a személyi jövedelemadó bevallással együtt. A földadóval kapcsolatos kérdésekre felvilágosítást az APEH Békés Megyei Igazgatóságának ügyfélszolgálati irodáin kapnak az érdeklődők az alábbi helyeken, időpontokban és telefonszámokon: Békéscsaba, Kinizsi u. 1. hétfő, szerda, csütörtök 27- 544 Orosháza, Szabadság tér 3. hétfő, csütörtök (68) 11-144 Szarvas, Szabadság út 25— 27. kedd, péntek (67) 11-122 Szeghalom, Szabadság tér 4—8. hétfő, csütörtök 71-611 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1. kedd, péntek (68) 81- 144 Sarkad, Kossuth u. 27. hétfő 75-633 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. szerda 31-122 Battonya, Néphadsereg u. 93. szerda 122 Ráfi Péter, az APEH Békés Megyei Igazgatóságának osztályvezetője Az adómentesség időtartamai a következők: szamóca 1 év málna, fekete szeder 2 év pöszméte, piros és fekete ribiszke 3 év szőlő, őszibarack _ 4 év birs, termőkaros telepítésű alma és körte 5 év alacsony és közepes törzsű telepítésű alma, körte, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, mandula 8 év dió és gesztenye 20 év Kert, szőlő, Szántó művelési gyümölcsös Gyep, nádas ág: művelési ág: művelési ág: AK/ha Ft AK/ha Ft AK/ha Ft 0—10 0 0—24 0 0—10 0 10,01—12 6 24,01—26 6 10,01—12 3 12,01—14 10 26,01—28 8 12,01—14 4 14,01—16 14 28,01—30 10 14,01—16 5 16,01—18 18 30,01—32 12 16,01—18 6 18,01—20 22 32,01—34 16 18,01—20 7 20,01—22 28 34,01—36 20 20,01—22 8 22,01—24 34 36,01—38 24 22,01—24 9 24,01—26 40 38,01—40 28 24,01—26 10 26,01—28 46 40,01—42 32 26,01—28 11 28,01—30 52 42,01—44 36 28 felett 12 30,01—32 58 44,01—46 40 32,01—34 64 46,01—48 44 34,01—36 68 48 felett 48 36,01—38 72 38,01—40 78 40 felett 82 Művelési áganként külön- külön kell meghatározni az adóköteles földterület értékét egész számra kerekítve és el kell osztani az adott művelési ág összes területével. Művelési ághoz tartozó AK-érték osztva a művelési ág területével (ha) = 1 ha-ra jutó átlagos AK-érték (két tizedes pontossággal). Az előző táblázatban meg kell keresni az 1 hektárra jutó átlagos AK-értékhez tartozó aranykoronánkénti adó mértékét, melyet megszorozva az adott művelési ágú terület összes AK-értékével kapjuk meg a földadó összegét. Az adó alapjának kiszámításánál a töredék hektárt 4999 négyzetméterig el kell hagyni, 5000 négyzetmétertől egész hektárra kell felkerekíteni. A kerekítést művelési áganként kell elvégezni. (Pl. 13 399 négyzetméter esetén 1 hektár, 17 587 négyzetméter esetén 2 hektárt kell számításba venni). Ha a földterület aranykorona-értéke töredék szám, akkor a töredéket 49 fillérig el kell hagyni, az 50 fillért, vagy annál magasabb töredék értéket egész aranykoronára kell kerekíteni. Az átlagos kataszteri tiszta jövedelmet 2 tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni. A segélyezés új módját keresik Munkanélküli vállalkozók? A mezőgazdaságban jelenleg 50-60 ezerre tehető a munka- nélküliek száma, de az év végére — a megyék előzetes becslése alapján — elérheti akár a 160 ezret is. A jelenleg munkaviszonyban állók, ha megszűnik a munkaviszonyuk, a foglalkoztatási törvény alapján jogosultak lesznek a munkanélküli-járadékra. Bajba azok a munkaviszonyban nem álló vállalkozók, egyéni gazdálkodók, kistermelők, a szövetkezeti törvény alapján majdan üzletrészhez jutók, valamint a kárpótlási törvény során kispar- cellás földtulajdonosokká válók kerülnek majd, akik kiszorulnak a járadékrendszerből. Ok, ha tönkremennek, ma még semmilyen ellátásra nem számíthatnak. Tervezi-e a mező- gazdasági tárca a munkanélküli-járadékrendszer kiterjesztését a vállalkozói szférára is? — kérdeztük Keller Andrástól, a Földművelésügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikai főosztályának vezetőjétől. — Többféle megoldáson gondolkodunk. Az egyik elképzelésünk például, hogy a vállalkozók — mint saját munkáltatók — jövedelmük után fizessék be az 5 százalék munkaadói és az 1 százalék munkavállalói járulékot, de a minimálbért alapul véve, legkevesebb 480 forintot. így ha tönkremennek, ugyanolyan munkanélkülivé válnak, mint azok, akik munkaviszonyban álltak és úgy vesztették el az állásukat. Ebben az esetben, az előbbi példánál maradva, egy évig a minimálbér (azaz 8000 forint 70 százaléka), fél évig az ötven százaléka és utána a szociális segély illetné meg az érintetteket. A járadék a befizetett összeg mértékétől függne. Ennek az elképzelésnek a megvalósítása azonban állami támogatást igényel. — A munkaügyi tárca is kidolgozott egy javaslatot. Az miben tér el az önökétől? — Az ő elképzelésük egy biztosítási alapon működő, teljesen önfinanszírozó munkanélküli-járadékrendszer, állami támogatás nélkül. E koncepció szerint létrehoznának egy önkéntes szolidaritási alapot és a befizetésekből finanszíroznák a kifizetéseket. A befizetés mértéke azonban jelentősen eltérne a mi elképzelésünktől. A teljes önfinanszírozás a mezőgazdaságban azt jelentené, hogy például a minimálbér esetén nem 480 forintot, hanem annak kétszeresét, háromszorosát fizetné a vállalkozó. Őszintén szólva, kétségeim vannak afelől, hogy az ilyen alacsony jövedelemszint mellett, amely ma a mezőgazdaságot jellemzi, akadna-e olyan gazdálkodó, kistermelő, aki egyéb fizetési kötelezettségei mellett áldozni tudna erre a célra havi 1000— 1500 forintot. — Önnek személy szerint van egy olyan elképzelése is, amellyel — ha megvalósul — rögvest a népszerűtlenségi lista étén találhatja magát, holott a jószándék vezérelte, amikor az előterjesztését kidolgozta... — Való igaz. Abból indultam ki, hogy a jövedelem nemcsak a munkaviszonyból származhat. Hadd mondjak egy példát: X-nek főállású munka- viszonyából származó jövedelme 250 ezer forint, egyéni vállalkozásból származó további jövedelme 120 ezer forint, ingatlanértékesítésből további 500 ezer forinthoz jutott, így égy évben a bevétele közel 1 millió forint volt. Időközben elvesztette az állását —- kiesett 250 ezer forintja —, járadékra lett jogosult, de több mint 600 ezer forint egyéb forrásból származó jövedelme még van, amely biztosítja a megélhetését. Nem igazán érzem az ő esetében a járadék jogosultságát. Ha a jövőben is biztosítani akarjuk a munkanélküliek lét- fenntartásához szükséges anyagi forrásokat, akkor szorító jellegű intézkedésekre van szükség. Ennek egyik módja lehet azoknak a kiszűrése az ellátottak köréből, akik egyéb jövedelemmel rendelkeznek, és nem igazán szorulnak rá a munkanélküli-járadékra. — Hogyan lehetséges ez a szűrés? — Meg kellene határozni azt a munkaviszonyon kívüli jövedelemszintet, amelytől felfelé megszűnik az ellátási jogosultság. E körben persze csak azok jöhetnek szóba, akik egyéni jövedelembevallást készítenek. Hogy hol az a határ, amely fölött nem fizetnének járadékot, azt törvényben kellene kimondani. Aki ezt a határt túllépi, annak a folyósított járadékot kamatos kamattal kellene visszafizetnie a Szolidaritási Alapba. Mivel a munkanélküliek éves jövedelme utólag válik ismertté, választási lehetőséget kellene számukra biztosítani: a korlátozásra való tekintettel kérik-e a járadékot vagy sem. Ha igen, nyilatkozatot kellene tenni arról, hogy az ellátást és kamatait a folyósítástól az adóbevallásig történő időszakra visszafizetik, ha az önálló tevékenységből származó jövedelmük a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladta. Természetesen ettől függetlenül a munkaügyi központok segítenék az elhelyezkedésüket. — Közben hogyan érvényesülne az adótitoktartás? — Á társadalombiztosítási, törvény lehetőségeihez hasonlóan a munkaügyi központ megkeresésére is tájékoztatást adhat az adóhatóság arról, hogy a munkanélküli-járadékos jövedelme az adott — a parlament által törvényben rögzített — határt meghaladja-e vagy sem. — Mennyibe kerül most egy állástalan ellátása és az ön által javasolt megoldással mekkora összeget lehetne megtakarítani? — Egyetlen munkanélküli ellátása évente 120 ezer forinttal terheli meg a Szolidaritási Alapot, illetve az azt kiegészítő állami költségvetést. Feltételezhető, hogy tíz közül legalább egy rendelkezik egyéb jövedelemmel is. E javaslat elfogadása esetén a megtakarítás évente 10 ezer ember esetében 1,2 milliárd, 100 ezer esetében 12 milliárd forint lenne. Az előterjesztések hamarosan a kormány elé kerülnek. Újvári Gizella
