Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-10 / 188. szám

1992. augusztus 10., hétfő BŰNÜGYEK sk fi iRÉKÉS megyei hírlap Ugyanazzal a késsel... Kórházban őrzik a gyanúsítottat Kegyetlen gyilkosság helyszíne volt a Devecser mel­letti Tik-hegy egyik présháza. Több késszúrással megölték a 47 éves Nagy Mihályt, aki az utóbbi idóT>en alkalmi munkákból élt. Mindenki jóravaló embernek ismerte, csupán egy gond volt vele: sze­retett a pohár fenekére nézni. Az áldozat szomszédja mesé­li: — Amióta kiköltöztünk De- vecserbó'I a hétvégi házunkba, Mihály mindennapos vendég volt nálunk. Rendszeresen fel­ajánlotta, hogy elmegy bevá­sárolni, ha valamire szüksége van a feleségemnek. Sajnos, nemegyszer már fél hatkor ki­vert bennünket az ágyból. Ak­kor vasárnap délelőtt—mivel nekem elfogyott a cigim — rögtön felajánlotta, hogy hoz a sajátjából egy doboz Munkást. Feleségem meghívta ebédre, de aztán hiába vártuk. A szomszéd elmeséli, hogy másnap meglátogatta őt Attila nevű barátja, akivel együtt el­mentek borért. Mivel közel jártak Nagyékhoz, ezért beug­rottak hozzá a présházhoz. A kutya, amely elég vad volt, szabadon futkosott a ház előtt, éppen ezért egy-egy botot ra­gadtak magukhoz;" így véde­keztek az agresszív négylábú ellen. A kutya orrával lökte be a présház vasajtaját, majd a két férfi is bemerészkedett a kis helyiségbe. Nagy Mihály hason fekve, mozdulatlanul feküdt a föl­dön... Mivel ismerősük gyak­ran leitta magát, ezért arra gondoltak, talán csak alszik. Két óra'múlva ismét vissza­mentek a helyszínre. Akkor már teljesen biztosak voltak abban, hogy a présház lakója meghalt... A gyilkosság felfedezését követő második napon a nyo­mozók bejelentést kaptak, hogy egy 46 éves férfit mellka­si sérülésekkel bevittek az aj­kai kórházba, ahol jelenleg is ápolják. A műtét előtt felke­resték a nyomozók a sérült fér­fiút, ám erősen ittas állapota miatt képtelenek voltak vele szót váltani. Ekkor vetődött fel az a gondolat: az illető összefüggésbe hozható a tik­hegyi gyilkossággal. Meg kel­lett várni a következő napot, hogy újabb részletekre derül­hessen fény. A férfi állapota nem volt veszélyes, ezért az orvosok engedélyezték, hogy a kórházban a nyomozók ki­hallgassák A. Endrét. — A pusztamiskei férfi elő­ször azt a mesét mondta el nekünk, hogy sérülését július 14-én, kedden, a késő esti órákban szerezte. Egy isme­retlen személy késelte meg a devecseri várkertben. Előtte a strandbüfében italozott, ezt ál­lította — tájékoztatott az ügy­ről a nyomozást vezető Szap­pan Csaba főhadnagy, a Veszprém Megyei Rendőr-fő­kapitányság életvédelmi alosztályának vezetője. — Utánanéztünk, aznap őt senki nem látta a büfében! Délután aztán elmondta, hogy valójá­ban hogyan is sérült meg. El­mesélte, hogy vasárnap reggel elment borért, majd együtt ita­lozott ismerősével. Arra már nem emlékezett, hogy min vesztek össze, de úgy emlék­szik, hogy először Nagy Mi­hály szúrt. Ekkor elvesztette türelmét, ugyanazzal a késsel rátámadt ivócimborájára. Azt állítja, védekezésből tette, ami megkérdőjelezhető, hiszen az áldozatra hátulról támadt s ve­le több késszúrással végzett. Nem is gondolta, hogy halálos sebeket ejtett ismerősén... A gyilkosságot követő ne­gyedik napon, bármennyire is furcsa, a kórházi ágyban vet­ték őrizetbe N. Endrét. Azóta ágya mellett egy egyenruhás őrzi, aki arra ügyel, nehogy meglépjen a kórházból a gyil­kosság vádjával alaposan gya­núsítható pusztamiskei férfi. (mátételki) Egy baleset öt halottal A szolnoki rendőrség fogdájá­ban van már Orbán Attila gép­kocsivezető, aki a hajdúbö­szörményi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet IFA gépko­csijával okozott súlyos balese­tet. A Szolnok—Szajol közötti főúton ismeretlen okból áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára, s összeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő román autóbusszal. Az ütközés következtében öt személy — közöttük két kisko­rú gyermek és egy fiatalkorú — a helyszínen életét vesztet­te. A balesetnek ezenkívül egy életveszélyes, egy súlyos és tíz könnyű sérültje van. Orbán Attila gépkocsiveze­tő nyolc napon belüli sérülést szenvedett. A vizsgálótiszt szerint még sokkos állapotban van, nem kívánt nyilatkozni a baleset körülményeiről. — Úgy hallottuk, elaludt a fiatalember a volán mellett... — Erről szó sincs. Minden­féle mendemondák terjednek, mi úgy értesültünk, hogy pi­henten indult el. Vetőmagot szállított, tehát hivatalos útja volt. Hogy mi történt valójá­ban, ahhoz a műszaki vizsgálat eredménye is szükséges. Emellett a bíróság dönti el, hogy Orbán Attila előzetes le­tartóztatásba kerül vagy sem. A baleset súlyosságára tekin­tettel valószínű, hogy bent ma­rad, legalábbis addig, amíg az ügyet teljesen nem tisztázzuk — mondotta az ügy vizsgáló­Ja- (b. i.) Műtét után a megtámadott éjjeliőr „Maszkban voltak, vascsővel támadtak” A kórház sebészeti osztályán fekszik Kunu János negyvenöt éves éjjeliőr, akit megtámadtak és hűtőkamrába zártak a dunakeszi Mary Kft. élelmiszerraktárában. —Hogy van? — Köszönöm, már jobban. Tegnap műtötték a könyökömet, a fejemen levő seb gyógyul... — Csoda, hogy nem fagyott meg a hűtőkamrában. — Szerencsére ki volt kapcsolva a kamra. De így is nagy szerencse, hogy megmenekültünk, mert kiabálásunkat senki nem hallotta, s én az ütések következtében erősen véreztem. — Mikor támadták meg ? — Hajnali fél négykor rázta a vállamat egy álarcos valaki. Egy nyugágyban aludtam a női öltözőben. Az élettársam, aki időn­ként velem volt, az asztalon feküdt. Mindkettőnket felkeltettek, de nem beszéltek semmit, arcukat álarc fedte. Körülbelül húsz és harminc év közötti fiatalemberek lehettek. — Magánál volt valami védekezőeszköz? — Nem, semmi... Az épületben viszont fegyveres biztonsági őrök vannak... — Feltételezése szerint hogy jutottak be a támadók? — Nem tudom... egyszer csak ott voltak... spray-vel lefújtak, aztán valami deszkával ütöttek, de az eltört. Aztán gázpisztollyal lőttek rám, végül valami vascsővel támadtak. Az élettársamat nem bántották. Mindkettőnket behurcoltak a hűtőkamrába. — Aztán feltörték a páncélszekrényt, és elvittek másfél millió forintot... , — Az összeget nem tudtam... gondoltam, hogy pénzt akarnak és hogy bemennek az igazgatói irodába. — Hogy kerültek ki a kamrából? — Kitörtük az ajtót. Egyébként ebben a hűtőkamrában tojást szoktak tartani, de hétvégére kiürítették az egész raktárát. — Beszélt már a kft. vezetőivel? — igen, nagyon nagy szeretettel üdvözöltek, és azt mondták, ha meggyógyulok, folytathatom a munkámat, amit most a sógo­rom és váltótársam végez. — Semmi gyanúja a támadók személyét illetően ? — Gondolom, ismerték a terepet, de ez csak feltételezés. —Nem fél majd visszamenni? — Nem félek, bár jó lenne legalább egy spray nekem is... (B.l.) Nem tért vissza a börtönbe A pilisi remete bukása A tragédia háza Miért ölte meg újszülöttjét Enikő? M. Lászlóné 25 éves fiatalasszony Kaposváron, Béke utcai lakásán a fürdőszobában megszülte egészséges fiúgyermekét, majd egy törülközőbe be­csavarva a szemétledobón „leküldte” kisdedét. Az újszülöttet később a kukások elszállították — holt­testét a városi szeméttelepen fedezték fel. Szuda Károly huszonnyolc éves elítélt, a Budapesti Fegy- ház és Börtön lakója jó maga­viseletére való tekintettel ta­valy néhány nap szabadságot kapott. 1991 áprilisában tör­tént mindez, s a pilisi lakosú fiatalember úgy döntött, hogy nem tér vissza a börtönbe. Először ötezer forintért! !) vásárolt egy használt Ladát. Aztán a gépkocsi segítségével elment néhány Pilis környéki víkendházba, feltörte a bejára­ti ajtókat és élelmiszert, italt, cigarettát lopott. Ezekben a házakban olykor aludt is. Hogy tudta-e, milyen kin­csekben bővelkedik az a csalá­di ház, amelybe ezután betört Gyermekbetörőkre gyanak­szunk — mondja Svéger Lász­ló, a Kecskeméti Rendőrkapi­tányság „forrónyomos” cso­portjának vezetője. — Sajnos még egyet sem sikerült elfog­nunk közülük. A lakást, ahova az ismeret­len tettesek betörtek, teljesen feldúlták, de jóformán semmit nem vittek el. A Balatonról hazaérkező háziak csodálkoz­va és örömmel konstatálták, hogy az arany ékszerek, bun­dák, értékes műszaki cikkek megmaradtak a lakásban, a szaloncukor viszont eltűnt. Feltételezések szerint a betö­rők a cukor legnagyobb részét a helyszínen fogyasztották el, a papírt .szétdobálták. Kinyi­tották a szekrényajtókat, pad­lóra öntötték a fiókokban tá­rolt ruhanéműket. Az értéke­sebb holmik közül mindössze egy férfi bőrkabát tűnt el és — Szuda Károly ezt tagadja. Tény, hogy az erkélyajtót be­feszítve jutott a lakásba, ahol nagy értékű ékszert zsákmá­nyolt, különböző ruhanemű­ket és egy személyi igazol­ványt, amelyet később mint sajátját használt. Szuda Károlyt egy igazolta­tásnál fogták el, a hamis sze­mélyi igazolvány keltette fel a gyanút. Múlt év novemberé­ben került vissza a börtönbe, ahol nemcsak a maradék bün­tetését kell letöltenie, hanem a szökésért és az újabb betörése­kért —ítélet valószínűleg még az idén lesz — kapott hónapo­kat, esztendőket is. B. i. egy pénztárcából hiányzik ezerötszáz forint. A nyomozók feltételezése szerint a betörők a házbeli presszóból jutottak el az ud­varra s ott nyitották ki a lakás egyik ablakát. Inkább heccnek látszik a bűncselekmény, de a nyomozás erőteljesen folyik és remélik, hogy az édesszájú betörők előbb-utóbb horogra akadnak. Olvassa naponta Téblábolok Somogy fővárosá­nak Béke utcáján. Két egymás mellett álló tízemeletes ház jelzi az úti célt. A parkban emberek beszélgetnek, ott egy súlyos bűncselekmény történt. Az egyik idősebb asszony, M. Istvánné igazít útba: — S.-ék az ötödik emeleten laknak. A fiatalasszony külön- váltan élt a férjétől, most már négy éve. A szüleihez költö­zött vissza. Ismerem jól a csa­ládot, hiszen majd másfél évti­zede abban a háromszobás la­kásban élnek. A fiatalasszonyt Enikőnek hívják, és nagyon pedánsan nevelte négyéves kislányát, Nikit. Rajtuk kívül a nő kiszolgált katona öccse, Szentendre Pismány. Úttalan utakon járva keresem a házat, ahol L. László édesanyja lakik. Azé a fiatalemberé, akit Pilisvö- rösváron betörés közben tetten értek, ám egérutat nyert. A rend­őrök csak Csobánkán érték utol, ahol az erőfölényben levő fia­talembert megbilincselték. Mégis megtörtént a tragédia. A kézi bilincs ellenére L. László egy óvatlan pillanatban főbe lőtte magát. Vajon mi késztette a 31 éves férfit arra, hogy az öngyilkos­ságba meneküljön? Csak a bűntudat? Félelem a büntetés­től? Vagy más, komolyabb oka volt rá? Ezt szerettük vol­na megtudni. meg az édesanyjuk él a lakás­ban. Az eset óta mindenfélét beszélnek a környéken. Állító­lag Enikő titkolta a terhessé­get, a hízását hormonzavarral magyarázta. Ki tudja, mi az igazság, S.-ék meglehetősen zárkózottak. Az ötödik emeleten négy la­kás található, a lifttel szemben Enikő pár évvel ezelőtt el­hunyt apjának neve mutatja a lakásajtót. Csöngetek... Csön­getek, de mindhiába. Senki nem nyit ajtót. Talán a szom­szédokkal szerencsésebb le­szek. És valóban, A. Katalin éppen a főzéssel van elfoglal­va, amikor faggatom, milyen­nek ismerte Enikőt. — A betörőéket keresi? — hangzott a meglepő kérdés. — A keskeny ösvényen menjen balra. Ott lakik az anyjuk. Meg van az áldva a három fiával. Az első házasságából vannak, de mind rosszfélék. Hiába ment férjhez újból az asszony, s dol­gozik rengeteget, a fiai csak bajt, fájdalmat okoznak neki. — Ijesztő, ahogy ezek ki­néznek — így a másik szom­széd. — Nem tudom, melyiket hogy hívják, de azt tudom, hogy mindegyik iszik. Itt a környéket megkímélték, csak egyszer fosztották ki a szom­szédjukat. Az öregúrtól köl­csönkérték a talicskáját, azzal vitték el saját tévéjét. — Csupa jót tudok mondani róla. Kedves teremtés, akinek mindig volt valami jó szava. Általában az udvaron talál­koztam vele, amikor a kislányt levitte játszani. — Látta, amint este elvitték a rendőrök? — Nem, mindenről csak hallomásból tudok. Beszélik, hogy a rendőrök a két tízeme­letes házban érdeklődtek, tud­nak-e a lakók arról, hogy vala­ki akkoriban terhes lett volna. Aztán azon az estén jöttek a rendőrök Eniért, később már csak az édesanyját láttam, amint az utcán ácsorgott. S. Istvánné házfelügyelő már lényegesen többet tudott szomszédjánál. — Enikő a piacon lévő ABC-ben dolgozott eladó­ként. Nem túl rózsás anyagi helyzetben éltek, hiszen a ma­ma özvegyi nyugdíjat kapott, és ugyebár egy bolti eladót sem fizetnek túl. Azt rebesget­A fehér emeletes házban csak két idős asszonyt, meg egy négyéves forma kislányt talá­lok. Az egyik néni L. László nagymamája. Mesélik, az anya a rendőrségre ment papírokért, hogy eltemethesse a fiát. Állít­ják, biztos, hogy Laci nem tört be sehová. Igaz, korábban már volt büntetve, mert akkor tény­leg betört valahová a barátaival, de akkor még fiatal volt. Tizen­egy hónapot kapott, aztán meg­változott. Megnősült, gyerekei lettek. Szegény felesége évek­kel ezelőtt idegosztályra került, a gyerekeket a nagymama neve­li azóta. Mindkettő négyes-ötös tanuló. Laci is most akarta ren­dezni az életét. Szakács volt a ték, Enikő azért hagyta ott an­nak idején a férjét, Lacit, mert sokat ivott. Később aztán nem is nagyon látogatta a kislányt. Viszont hallottam, hogy a különváltan élő férj ellen pert indított Enikő, mivel Laci nem fizetett tartásdíjat. A házfelügyelő dicsérő jel­zőkkel illeti a letartóztatott fiatalasszonyt, elbeszélése szerint nemcsak szép és for­más nő Enikő, de a gyerekét lelkiismeretesen nevelő anya is. — Nem volt neki magánéle­te. Innen az ablakból láttam, reggel vitte és este hozta a ba­rátnője a munkából. A többi idejét mind a gyerekével töl­tötte. A környéken még sokáig beszélnek majd a csecsemő­gyilkosságról. De hogy Enikő miért ölte meg újszülöttjét, azt senki sem érti. Kamarás Péter szakmája, s ajánlottak neki egy állást, de 25 ezerért nem vállal­ta... L. László édesanyját nem tudom kivárni. Másnap tilta­kozva fogad. — Nem tudok mit mondani, fogalmam sincs, mi történt, hogy történt... Kér­dezze meg a rendőröket. Különben sem tudom, maga miket mesélt a fiamról, de az anyósomék itthagytak — mondja feldúltan. Védekezni próbálok, de hiába mondom, hogy csak azt meséltem el, ami a rendőrök szerint történt. Lehet, hogy L. László viselt dolgairól még a szűk család sem tudott? Broncsch Ottilia Szaloncukrot ettek a betörők Nem tud semmit az öngyilkos betörő anyja

Next

/
Thumbnails
Contents