Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-10 / 188. szám

; MEGYEI HiRLAp­Szerkesztő Szőke Margit Telefon: 27-844 és 62-110 Búcsú a templomban Gyula. — Augusztus 15-e a Nagyboldogasszony ünnepe. Vasárnap, 16-án a 11 órai szentmise keretében lesz a bú­csú a belvárosi római katolikus templomban. Művésztelep Gyula. — A várost az idén is felkeresték a Gyulai Művész­telep tagjai. Augusztus 3—23- áig otthonuk az Apor téri isko­la, műtermüket a zeneiskolá­ban rendezték be. Az idén to­vább erősödött a telep nemzet­közi jellege: Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyről, Ungvár- ról és Ditzingből is érkeztek alkotók. Új vonás, hogy ezút­tal több a helyi fiatal résztve­vő. Művészeti vezető Balogh Gyula festőművész, a telep egyik alapító tagja. A meghí­vott művészek egy-egy alkotá­sukat a városnak adományoz­zák. Piaci hír Kétegyháza. — Az önkor­mányzat nemrégiben meg­kezdte az új piac kialakítását a Főtéren, az ABC-vel szem­közti szabad területen, ahol betonasztalokat állítanak fel. A piacteret az önkormányzat közhasznú munkásai épí­tik. Várhatóan szeptemberben birtokba vehetik a kétegyházi- ak. Fesztivál tűzijátékkal Gyula. — Augusztus 17—19- éig rendezik Gyulán a nemzet­közi tűzoltó-zenekari feszti­vált. Az ünnepélyes megnyitó augusztus 17-én, 20.30 órakor lesz a vár előtt, majd a Tűzol­tóság Központi Zenekara ad koncertet a Tószínpadon. 18-án a nyilvános minősítő versenyre kerül sor az Erkel Művelődési és Közösségi Házban. Este hangverseny lesz a belvárosi római katoli­kus templomban. 19-én térze­nét adnak a zenekarok. A gála­esten 20.30 órakor 10—15 perces tűzijáték lesz a vámál az egyesült zenekarok közre­működésével. Ügyvédet keresnek Gyula. — Az Állampolgári Jogvédő Liga gyulai szerve­zete szociálisan érzékeny jo­gászok, ügyvédek jelentkezé­sét várja. Irodájuk a városhá­zán, a földszint 2-es számú szoba, ahol hétfőn és szerdán 16—18 óráig fogadóórát tar­tanak. Itt veszik át a peranya­gokat és a belépési nyilatko­zatokat. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc és Szóké Margit készítette ] GYULA—ELEK— KÉTEGYHÁZA — LÖKÖSHÁZA 1992. augusztus 10., hétfó' Felhívás vállalkozókhoz A pénzügyi kormányzat, ható­ság és a vállalkozók céljai azo­nosak, de nem a megvalósítás eszközei. Nem működik a pénzpiac, elviselhetetlenek a banki kamatok. Bár a bankok nyereségorientáltak, számítá­saikat akkor is megtalálják, ha mérsékelten helyezik ki pén­zeiket... A költségvetéssel szembeni kötelezettség, a szállítói követelések, a vevői igények, a munkabérek fojto­gatják a vállalkozókat. A pénzpiacnak meg kellett volna előznie a csőd- és felszámolási törvényt... Jelzésünkre a kor­mány kabinetirodája, az APEH országos igazgatója méltányos hangvételű levél­ben elismerte, a feltételek megteremtése a kormány fel­adata, a csőd- és a felszámolási törvény működésének és hatá­sának értékelése folyamatban van, javulhatnak a vállalkozá­sok körülményei... — indo­kolták szeptember eleji ren­dezvényük létrehívását a szer­vezők, a Gyula-will Kisszö­vetkezet, a Siva Kft., a Medi- complex-Gyula Coop Kft. A meghívó Békés megye minden vállalkozójához szól. Szeretnék, ha az országos ve­zetők jelenlétében a vállalko­zók elmondanák javaslataikat. A programban szerepel a Me- dicomplex ünnepélyes APEH zárótárgyalása, előadások, be­szélgetések. (A szervezők pos­tacíme: Medicomplex-Gyula- Coop Kft., 5700 Gyula, pf. 126.) A „Tiszta forrás”-hoz Tiszta forrásból címmel, a Ma­gyarok III. Világkongresszu­sához kapcsolódva augusztus 24-én népzenei fesztiválra készülnek Gyulán, a várban. A rendezők a Kárpát-medence népeinek zenéjéből szeretné­nek egy szeletet bemutatni, hazai és külföldi magyar együttesek közreműködésé­vel. A jegyárak azonban nem fedezik a költségeket, a gyulai polgármesteri hivatal kulturá­lis osztálya támogatókat keres. Kérik: a támogatást az Implom József Alapítványra küldjék. (Címe: Gyula, Petőfi tér 2. Bankszám: Gyula, BBRT 261/11155-7014.) A bank­számlán jelezzék, a támoga­tást az augusztus 24-ei népze­nei fesztiválra szánják. Borossebesiek Eleken Szent István napján Lökösházán Bútor, szőrme és kötöttáru termékekből, a menny házi bányák szépséges köveiből nyílik kiállítás Eleken, a művelődési házban, augusz­tus 20-án. A romániai testvértelepülés kiállítói öt napon át várják az érdeklődőket, megrende­lést is felvesznek. Ugyancsak ekkor 40 tagú delegációt fogad­nak Eleken, köztük az újonnan választott ön- kormányzati képviselőket. Ünnepélyes keretek között, a 11 órakor kezdődő testületi ülésen ratifikálják a testvértelepülési szerződést. Este a községháza mögötti téren a borossebesi tánc- együttes és népi zenekar mutatkozik be, majd a helyi sramlizenekarral utcabálon muzsikálnak éjfélig. A falu új település, 1949. január elsején lett önálló. Imaházát egykor augusztus 15-én avat­ták: ez a nap és augusztus 20-a közelsége szülte az elképzelést, hogy ezentúl Szent István napján hagyományőrző falunapot tartsanak. Reggel 7 órától zenés ébresztő lesz, majd térzenét ad az Orosházi Városi Fúvószenekar. 10.30 órakor Corvus Kora Róbert lökösházi kőfaragó Szent István-szobrát dr. Simon Imre, a megyegyűlés elnöke avatja fel a főtéri parkban. 11 órakor ünnepi misét mond Gyulai Endre, Szeged-Csa- nádi megyéspüspök. Corvus Kora Róbert kiállí­tása a művelődési házban nyílik. A sportdélutánt Nagy Bandó András műsora követi, a napot utcabál zárja. Nyeregben a gyulai tejipar A Hajdú-Bihar Megyei Tej­ipari Vállalat gyulai üzemé­nek lenne oka bőven a büszkél- kedésre. A keleti piac össze­omlása után viszonylag rövid időn belül sikerült új vásárló­kat találnia. Ennek elengedhe­tetlen következménye a régi termék gyártásának csökken­tése és egy új termék bevezeté­se volt. Míg a piaci viszonyok nem változtak, jelentős mennyiségű tejport exportál­tak a Szovjetunióba. Ezt köve­tően átálltak a fehérjekoncent- rátum gyártására, amit az USA-ban, Franciaországban és Japánban értékesítenek. Höfler Pál igazgató elmondta, hogy a jelenlegi technika egyelőre megfelel igényeik­nek, de a jövőben tervezik új gépsorok bevezetését. Lét­számcsökkenés nem várható és folytatják a tanulók műhelyi oktatását is. A tejipari szakmunkáskép­zés Debrecenben van, ahová rendszeresen küldenek fiata­lokat. Dolgozóiknak ezen a nyáron is kedvezményes üdül­tetést biztosítottak Debrecen­ben és Zebegényben. A város­erdői üdülőjükben ők is fogad­tak vendégeket. Az igazgató kiemelte a termelőkkel való jó viszonyukat. Ennek okát a rendszeres, általában késede­lem nélküli fizetésben hatá­rozta meg. Susánszki Imre Rendeznek, de hol parkoljunk? Mese az a ház? Micsoda lelkesedéssel sürgölődtek nemrégiben a gyerekek az Ügyes kezek táborában! Túlzással persze, mert a mű­velődési központ kicsiny emeleti ter­mét, ahol még szekrényük sem volt, nem lehet tábornak nevezni. Sőt, még műhelynek sem. A gyerekek szőttek, tűzzománcoztak, batikoltak, csuhébabát készítettek, s csak az rontotta el az örömüket, mikor a diszkót követő másna­pon összehasogatva találták a szövőszéken félbemaradt munkát... A művelődési központ meghirdetett táborai közül ez volt az egyetlen, amelyet olyan érdeklődés kísért, hogy kettőt is tartottak belőle. Vezetője, a színtiszta ötös diplomával végzett pedagógusnő munkanélküli. A szakmai segítséget nyújtó kolléganője is az, matematika—rajz szakos diplo­mával a zsebében. (Most csipkeverést és népművészeti ruhatervezést, -készítést tanul Budapesten.) Annak idején azért hagyta el iskoláját, mert hitt benne, így megvalósul a Kézművesház Gyulán. Két éve kéri a várost, a programot is az asztalra tette. Szép gondolat, bólintott a képviselő, a hivatal, a bizott­ság. Támogatták is — úgy ahogy —, mert végül is nem találtak rá helyet és a költségvetésből is kimaradt. „Lehet, nem vagyok eléggé menedzsertípus” — mondogatta a tanárnő. Vagy mégsem ez a baj? Mert találkozott olyan véleménnyel is, hogy: „Van bölcsőde, nem zártunk be óvodát, iskolát, mi ne törődnénk a gyerekekkel?” A gyerek meg olyan, főleg a kreatívabbja, hogy szeret alkotni és az iskolán kívül más közösségbe is tartozni. Nemcsak a tévé előtt ülni. Agyagot, fűzfavesszőt ad a természet, rongyot a háztar­tás, hulladék rézlemezt a bádogos. Csak egy kis ház hiány­zik, ami ha a városközpontban lenne, még idegenforgalmi látványosság is. Van, nincs? írják meg nekem ! ytcb— J\c----ft S zeptember végén Lökösházán májusban kezd­ték építeni az iskola mellett a tornatermet az önkormányzat kivitelezésében. Az épület­átadást szeptember végére tervezik, s a diákok mellett a falu lakói is használhatják sportolásra. Épül a tornaterem. Egy korábbi szakaszát így látta lökösházi olvasónk rajz: kerekes Nándor Aki idejében gondoskodott — eltemettetik Tagadhatatlan, hogy esztétikai, sőt a sárfelhordás mi­att közlekedésbiz­tonsági szempont­ból épp ideje volt kiemelt útszegélyt építeni a 44-es főút Szent István úti szakaszán. Nem­csak útpadka készül, hanem zárt csapadékelvezető rendszer is. A gyu­lai önkormányzat két és fél millió fo­rintot áldozott erre, a kivitelező a Hód- mezővásárhelyi Közúti Építő Vál­lalat Békéscsabai Főépítésvezetősé­ge — tudtuk meg Csatlós Ta­mástól, a polgármesteri hiva­tal illetékes előadójától. Az út mindkét oldalát rendezik. S hogy lesz-e kerékpárút, parkoló errefelé? Komlódi Elek főalőadó nem zárta ki a reménykedést. A kerékpárúira terv van, s bár a költségvetés­ben a megvalósítás a „vonal” alá került, szeptemberben, a költségvetés alakulásának át­tekintésekor a kerékpárút foly­tatása újra napirendre kerül­het. Úgy hisszük, ilyen határ felé vezető forgalom közepet­te a kerékpárosok biztonsága ezt megköveteli. Az átrendezés azonban ki­zárja a szabálytalan parkolást, amire a szükség vitte az autóst. Megtudtuk, az autóbusz-pá­lyaudvar mellett, a Gótika Kft. beruházási területén biztosít­ják a dolgozók és a vendégkör parkolását, a környék lakóinak töredéke is garázshoz jut. Ez azonban csak csepp a tengerben. A jövő parkolási le­hetőségeiről elhangzott: kon­cepció van, a szegedi tervezők készítették, a város általános rendezési tervének megfogal­mazói. A megvalósítás azon­ban „hosszúnak” ígérkezik... Közelebbi esélye van a város­háza környéki közterületnek. Szeptember elején a készülő tanulmányterv a gyulaiak vé­leményezése, majd a képvise­lő-testület elé kerül döntésre, mely változatból legyen kivi­teli terv. Kérdés persze, lesz-e és mikor a megvalósításra pénz... Hiába, az idők változnak, de a történelem ismétli önmagát. A két rossz időszak között még rosszabbak váltogatják egy­mást Természetesen az észre­vétel szűkebb környezetünkre értendő, badarság is lenne egy szomszédról véleményt mon­dani. Az idők változnak, egykoron az ember valami tartósnak vélt holmikba igyekezett befektetni véres verejtékkel megkeresett pénzét. Mondjuk földbe, amely majd új forrásra, vásárlási lehe­tőségre adhat okot. Talán mindezek tudatában érintett leforrázva, megbabo­názva az a hír, amelyet egy ismerősöm mondott: a szom­szédja, idősebb hölgy, már jó tíz éve egy koporsót vásárolt, nem másnak, saját magának, így utólag értékelve, mérle­gelve a vásárlást, elkáprázta- tónak, ötletdúsnak, nagyfokú előrelátásnak tudhatjuk. Mert tíz évvel ezelőtt mégha fog­csikorgatva is, de a pénztárca elővarázsolta a temetkezés­hez óly nélkülözhetetlen ko­porsó árát. Tehát akkor még megmosolyoghattuk volna eme fontoskodást. Az idő bi­zonyított: a néninek van iga­za, ő idejében gondoskodott, tehát eltemettetik, de mi lesz majd a fizetésből, éhbérből, nyögdíjból élők, illetve holtak sorsa. Persze, akik e valószínűt- lenül sötét korszakot a nya­kunkba varrták sem lehetnek nyugodtak, ne vigasztalódja­nak, holtuk után sem lesznek kitömve, az utókor számára közkinccsé tétetve... Bernât Nándor Az út jobb oldalán, a Gyulai Szabók melletti emeletes ház előtt leálló sávot alakítanak ki. Feltehetően kevesebb autónak jut hely...

Next

/
Thumbnails
Contents