Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
Az oldalt szerkesztette: Szekeres András Telefon: (66) 27-844 Kinevezések Békés. — A helyi önkormányzati testület legutóbbi ülésén egyebek között három intézmény vezetőjének kinevezéséről tárgyalt és döntött. A 3. számú óvodai egység vezetőjévé — öt évre — Schmidt Sándomét, az eddigi vezetőt nevezték ki. A középiskolai kollégium igazgatójává, ugyancsak öt esztendőre Takács Ernőt, az eddigi igazgatót nevezték ki. A Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatójává —öt évre — Kissné dr. Balogh Ibolyát, az oktatási intézmény eddigi megbízott igazgatóját nevezték ki. Kajak-kenu verseny Békés. — Július 11-én és 12- én kétnapos kajak- és kenu versenyt rendeznek a Kettős-Körösön, a folyó duzzasztó és a híd közötti szakaszán. A versenyek szombaton délután 4 órakor, vasárnap 8 órakor kezdődnek a Colors Kupáért, melyet a város harmincöt szponzora támogat. Kétmillió tégla Békés. — Éppen egy évtizede került a helyi Viharsarok Tsz tulajdonába a városban működő hagyományos, körkemen- cés téglagyár. Az idén, az építési lehetőségek zuhanása miatt várhatóan csupán kétmillió kisméretű égetett agyagtéglát gyártanak. Korábban a gyár évente 4,5 millió téglát értékesített, s erre a mennyiségre most is meglenne a gyártókapacitás. Avanti benzinkút Békés. — A 47-es főút mellett, a megyeszékhely és Békés között, a város határában az Avanti osztrák cég hat kútfejes üzemanyagtöltő állomást épít. A területet már megvásárolták, ahol megkezdődtek az előkészületek. A típustervek adaptálása a magyar előírásoknak megfelelően folyik, s az engedélyeztetés fázisában van. A közeli hetekben hozzálátnak a kivitelezéshez, s a tervek szerint még az idén átadják a benzinkutat, melyet folyamatosan osztrák üzemanyaggal látnak majd el. Vadászat Bélmegyer. — A helyi Nimród Vadásztársaság tagjai sorába fogadta a bélmegyeri Bérkilövő Vadásztársaság hét tagját, s „hozományként” a Hidasháti Állami Gazdaság ezer hektár újabb vadász- területet biztosít a vadásztársaság részére. így a negyventagúra bővült Nimród Vadász- társaság vadászterülete 5 ezer hektár, melyből 2 ezer hektár a szomszédos települések köz- igazgatási területén fekszik. BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE 1992. július 8., szerda A csodatévó életvíz Ebből a berendezésből folyik az életviz Megvallom, kicsit hihetetlennek tartom, hogy gyermekeink akár 150 évig is éljenek... Pedig a kutatík azt állítják, ha az ember gyermekkorától kezdve folyamatosan fogyasztja az életvizet, akkor megérheti a matuzsálemi kort. A csodavizet kipróbálták az állattenyésztésben, s megdöbbentő eredményeket értek el vele: a tyúkok, ha életvizet itatnak velük, 960 napon át képesek tojással ellátni az embert. Ha az akváriumba helyezett halakat elzárjuk a levegőtől, akkor 24 órán belül elpusztulnak, de ha a medencébe életvizet öntünk, akkor a 28. napon is vidáman lubickolnak. Ugyancsak kísérletek igazolják, hogy a sertések súlygyarapodása 25 százalékkal kevesebb takarmánnyal érhető el. A növénytermesztésben is meglepő eredmények születtek: az életv ízzel öntözött virágok szárazságtűrő képessége fokozódik, s egyes kultúráknál 30 százalékkal nagyobb termés érhető el, s volt olyan kukorica, amelyik hat csövet is hozott. Japánban 44 éves kísérletsorozat után engedélyezték bevezetni a berendezést, mely előállítja jótékony hatásával az életvizet. S máris újabb eredmények születtek a humán ellátásban. A sebgyógyulásnál meggyorsította a bőrregenerálódást, s az öregedésnél is óriási dolgokat produkált az életvíz. S most a berendezés hódító útja során hazánkba is eljutott. A japán találmányból az országban eddig csupán ötöt-hatot telepítettek, s közülük egy Békésen, Babály Istvánné vállalkozásában található. A termosz formájú, számozott csodaforrás egyik végét a vízvezeték-hálózatra kötötték, a másik végén — percenként nyolc liter — folyik az életvíz. Megtudtuk azt is: a japánok az év végéig 65 készüléket telepítenek Magyarországra, a Babály házaspár vállalkozásban üzemelteti majd a berendezést, s tervezik, hogy az életvizet a megye több városába, községébe is eljuttatják palackozva vagy tartályban. — Tulajdonképpen mi az életvíz és mire alkalmas? — A normál vízből a rossz szagok, zavarosság, gázok, rozsdák, színezések kiszűrése után a víz minősége javul. A rossz ízeket, gázokat kiszűrve a víz élvezeti értéke magasabb. A fogyasztásra káros klórmaradékot, kiválásokat megszüntetve a káros, szerves anyagot megköti és a zavaros vizet megszűri. Stabilizálja a Ph-t, eltávolítja a káros gázokat, és megköti a káros szerves anyagokat. Kalciumot adagol hozzá. —Miért javasolják? — Az életvíz (Pl víz) rendszeres fogyasztásával egy optimális egészségmegőrző stádiumot lehet kialakítani. A benne lévő bioenergia hatására energiával tölti fel a szervezetet. Tulajdonképpen a japánok megváltoztatták a víz elektronrendszerét, s így érték el ezeket az eredményeket, melyeket hétpecsétes titokként kezelnek. / Áldozatok A minap úgy hozta a munkám, hogy a Kettős-Körös töltésén autóztam néhány kilométert. A banánt érlelő hőségben, aki tehette a vízparton kereste a felüdülést, pihenést. A folyóban százával lubickoltak egyaránt felnőttek és gyerekek. Önfeledten ugráltak, játszottak a vízben. Ott is, ahol tilos fürödni. Dacoltak a veszéllyel, szinte ingerelték a halált. Pedig... A folyó bármily szelídnek tűnik, alattomos is tud lenni. Minden esztendőben válogatás nélkül megszedi áldozatát, áldozatait, elsősorban a felelőtlenek közül. Jobbára olyanok vesznek a habok között, akik megszegik a tilalmakat, fittyet hánynak a szabályokra. Nemtörődömségükért, virtuskodásukért, bravúroskodásukért számtalanul sokan fizettek már a legdrágábbal, vagyis életükkel. Csöppnyi önfegyelem, önuralom, vagy egy tiltó szó, mozdulat kellett volna csak. S most is közöttünk lehetnének. Olykor ennyi is elég az életbenmaradáshoz. Figyeljünk egymásra, gyermekeinkre! Ne feledjük: a vizek éltetnek de ugyanakkor kegyetlenek is. Amint tehetik válogatás nélkül szedik áldozataikat. Az ember életre ítéltetett. , / Dánfok-napok, programok Július 13-án, hétfőn este hét órakor a Dánfoki Ifjúsági Táborban vendégszerepei a gyergyószentmiklósi néptáncegyüttes. Július 17—18—19-én ismét sztárvendégeknek tapsolhat a közönség: az ifjúsági tábor színpadán, a háromnapos rendezvény keretében többek között közönség elé lép a Ladánybene 27a Deák Bili Blues Band és a R. A. B. B. együttes. S aki még nem tudná: július elsejétől rendszeres autó- buszjárat közlekedik a városközpont és az ifjúsági tábor között, a buszmegálló a Skála Aruház előtti parkolóban van, a viteldíj egységesen 15 forint. Népi építészeti tanácskozás Magasabb nyersanyagnormával Előfizetéses étkeztetés vállalkozásban A kétévenként megrendezésre kerülő országos népi építészeti tanácskozásnak mindig Békés ad otthont. Az idén, immáron a nyolcadikat rendezik szeptember 17-én és 18-án. A kétnapos rendezvény idei témája a „Kölcsönhatások az Alföld és a környező települések népi építészetében”. A hazai előadókon Az országban jóval több mint félmillió a munkanélküliek száma, ami csaknem 10 százalékot jelent. A megyében „dobogós” helyen áll Békés, a városban 17 százalékos a munka- nélküliség, ami azt jelenti: több mint 2600 a regisztrált munkanélküli. A szakmunkások közül 946-an, a betanított munkások közül 573-an, a segédmunkások közül pedig több mint 700 az állástalan. Az utóbbi hónapokban gyarapodott a munka nélkül maradt felsőfokú végzettségűek száma, s az elmúlt hetekben egyre kívül jönnek szakemberek Romániából és Jugoszláviából is. Az építészeken kívül a tanácskozáson részt vesznek néprajzosok is. A szervezők a rendezvényre négyszáz érdeklődőt várnak, s ami érdekesség: az idén elhangzó előadásokat szerkesztett formában, írásban meg is jelentetik. több fiatal pályakezdő keres munkát. A városban munkanélkülisegélyben és -járadékban részesülnek 2174-en, átképzési támogatást kapnak 71-en, a szociális támogatást 55-en veszik igénybe, míg a többiek egyéb támogatást kapnak. Az átképzések iránt megnőtt az érdeklődés, ősztől csaknem félszáz tanfolyam közül válogathatnak az érdeklődők. Egyre több az olyan átképzési tanfolyam, amelyet közép- és felsőfokú végzettségűek számára indítanak. Néhány hete csökkentett kapacitással, s ha úgy tetszik „új” formában üzemel a Bélmegyeri Polgármesteri Hivatal konyhája, közismertebb nevén a napközis konyha. A nyári szünet miatt az étkezők száma most a szokásosnál lényegesen kevesebb. A konyha csúcsidőben 270-280 személyre főz, s ellátja a helyi óvodát, az egyesített szociális intézményeket, biztosítja a munkahelyek előfizetéses étkeztetését. — Mivel a faluban nincs melegkonyhás vendéglő, ezért az éttermi szolgáltatást is felvállaltuk — kezdi Hajdú Zsigmondné, aki Gajdács Im- rénével vette vállalkozásba a konyhát. A konyhai étterem üzemeltetése, fenntartása a hivatalnak veszteséges volt, ezért döntött úgy a képviselőtestület, hogy azt egy arra alkalmas vállalkozónak átadja, persze bizonyos feltételekkel. — Az egyik alapvető feltétel az volt, hogy valamennyi konyhai dolgozó továbbra is itt kap munkát. Ez természetes is, hiszen korábban is együtt dolgoztunk, ismerjük egymást, félszavakból is értünk — folytatja Hajdúné, aki korábban élelmezésvezető volt. A feltételek között szerepelt még az a kitétel is, hogy a korábban említett intézményeket a jövőben is lássa el a konyha, kiegészülve a vendégétkeztetéssel. — A falusi ember igénye más, mint a városié, az előfizetéses menüink a szokásostól kalóriadúsabbak, mert a nálunk étkező felnőttek többsége nehéz fizikai munkás. Az étkezési nyersanyagnormánk átlagosan 72,20 forint. Az iskolás gyerekek és az egyesített szociális intézmények étkezői egyaránt 35 forintot, az óvodások 28, a munkahelyeken dolgozók 75 forintot fizetnek. Mi úgy számoltunk, hogy mintegy húsz forint az a költség, amennyivel a nyersanyagnormánk emelkedett, ezzel szemben többet és jobbat, vagyis tartalmasabb ebédet tudunk adni — folytatja Hajdú Zsigmondné. Megtudtuk még: szeretnék az embereket hétvégeken is az éttermükbe csalogatni, szolid lehetőségeik függvényében családi rendezvények lebonyolítására is vállalkoznak. Mindezt annak reményében is teszik — az egyik vállalkozó megfogalmazása szerint —, hogy a bérek a jelenleginél kedvezőbben alakuljanak, s az év végi osztalék kifizetésével a konyha dolgozóinak szép karácsonya legyen. Békési munkanélküliek „Homokozó” két város között Szarmata falu a műút mellett Békés és Békéscsaba között hatalmas „homokozó” terül el, ami nem más mint a boros- gyáni homokbánya. A ’60-as évek közepén kezdték meg itt a homok kitermelését, mely azóta is folyamatos. A század- fordulón az egyik tanyánál égettek már téglát, s az agyag felszínre hozása közben igen jó minőségű homokra leltek, s ennek a vidéken híre ment. A Viharsarok Tsz miután feltá- ratta a környéket, s megkezdte a kitermelést. Amikor a lakásépítés a csúcson volt évente 150 ezer köbméter homokot értékesített a bánya, az utóbbi nyolc esztendőben 2,4 millió köbmétert. A homokbánya három területre tagozódik, ebből két helyen már befejezték a fejtést, s a két tó — 10 és 12 hektáros — a rekultivációt követően a környék horgászparadicsoma. A mostani fejtés 17 hektáros, jó néhány évig még ad munkát a bánya dolgozóinak. Egyébként a megyében itt a legolcsóbb e fontos építőanyag. Két hétig a Békést Tarhossal összekötő műút mellett a kukoricásban, az egykori Sajtitanyával szemben S.Turcsányi Ildikó irányításával egy fiatalokból álló feltáró csoport dolgozott. — Négy-öt éve volt ezen a környéken egy terepbejárás, s a felszínen több száz négyzet- méteres körzetben cserépdarabokat találtunk, melyek szarmata — időszámításunktól a negyedik század végéig terjedő időszak — település nyomait feltételezték — kezdi Turcsányi Ildikó, a Békési Jantyik Mátyás Múzeum régésze. — Az első kutatásokban több égett foltot találtunk, s ez igazolta: egykoron falu állt itt, mely a tűz martalékává vált — magyarázza, s máris sorolja, hogy mi mindent is találtak. Feltárták az egyik házat, környezetében nagyméretű állatcsontokat leltek. A felszínre hozott emlékek igazolták: Békés határában a honfoglalás, a magyarság beköltözése előtt fél évezreddel volt már település. A most feltárás alatt lévő lelőhely mintegy 250-300 méter hosszúságban és 100 méter szélességben húzódik, s a műút szeli ketté az 5—6 kilométer szelvényben. — Óriási élmény volt az ásatás, ugyanis ez volt az első sikeres önálló ásatásom. A munkákat jó lenne folytatni, s feltárni a teljes szarmata falu- rendszert — mondja búcsúzáskor a fiatal régésznő. Folyamatosan szállítják az építkezésekhez, játszóterekhez a homokot
