Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
J „Ha meg is vernek, te nem lehetsz vesztes!” — mondja Saint Pierre, az idegenlégiós (8. oldal) 1992. JÚLIUS 8., SZERDA Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 160. SZÁM „Könyvjutalom” mindenkinek LÉPTÉK 7—10. oldal Hadifoglyok kárpótlása A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének Békés megyei szervezete összehívta a hajdani szovjet hadifoglyokat, hogy ismertessék a kárpótlásukról szóló tudnivalókat. (3. oldal) Csodatévó életvíz A kutatók azt állítják, ha az ember gyermekkorától kezdve folyamatosan fogyasztja az életvizet, akkor megélheti a matuzsálemi kort... (5. oldal) Az új Munka Törvénykönyve július 1-jétől lépett hatályba. Mint minden új jogszabály, legtöbb rendelkezésében ez is ismeretlen a honpolgárok előtt. Mindaddig persze, míg egy-egy szelete valakit nem érint közvetlenül. Egy paragrafus azonban mindenkire — legalábbis azokra, akik munkaviszonyban állnak — egyformán vonatkozik: július 1- jétől megszűnik a munkakönyv. Mit jelent ez a szabály, a dolgozónak van-e valamilyen kötelezettsége, s egyáltalán: mivel indítják útjára a munkahelyén, ha eljön a búcsú ideje? Nos, a munkakönyveket július 1-jétől a munkáltató köteles kiadni. Nem kell tehát megválni a munkahelytől ahhoz, hogy „könyvjutalomban” részesüljön a dolgozó. Ha pedig bármilyen címen megszűnik a munkaviszonya, a munkáltató köteles igazolni az ott eltöltött éveket. Fontos tudni azt is, hogy a nyugdíj kiszámításának eddig sem a munkakönyv volt az alapja, hanem a társadalombiztosítási nyilvántartó lap, s ez a jövőben sem változik. L. E. Nem csak annak adják ki, aki megválik a munkahelyétől FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A könnyek völgyében Horn Gyula Közép-Kelet-Európáról A Hamburgban megjelenő'Der Spiegel legutóbbi száma vezető anyagként közli Horn Gyula volt külügyminiszter, az MSZP elnökének elemző cikkét a közép-kelet- európai változásokról. Horn élesen bírálja az országainkban nyomon követhető antidemokratikus jelenségeket, ugyanakkor a nyugati államok tétlenségét. „Jugoszlávia a mindenütt fenyegető veszélyek eddigi legrosszabb példája csupán"— állapítja meg a szerző. Az elemzés egy Bibó István-idézettel kezdődik: „Demokratának lenni azt jelenti, hogy nem félni. Ez a gondolat Közép-Kelet-Európában aktuálisabb, mint valaha, azért különösen fontos az itt élő embereknek, mert éyipen most indultak el a demokrácia felé vezető úton. Ám zavarodottsággal és tanácstalansággal találják szembe magukat, és nem csak a bizonytalan jövő miatt. Még Nyugaton is, ami példaképként szolgált, bizonytalanul vagy szkeptikusan ügyelik a régiót és az itt zajló változásokat, amelyek egyáltalán nem felelnek meg a korábbi normáknak...” (Horn Gyula cikkét holnaptól olvashatják lapunkban.) Veszélyben a lágy kenyér Csorváson Pulykaméreg után haszon? Külföldi részvényes inkognitóban a Gallicoopnál Szarvason és környékén közszájon forog, hogy valamilyen zűr van a Gallicoop Rt.-nél. Egyesek botrányról beszélnek, csődről, mások szerint az rt. részvényeinek felével rendelkező izraeli tulajdonos itt akar hagyni csapot-papot. Sőt, ennek az ellenkezőjéről is csiripelnek a madarak, miszerint a magyar partnerek akarják kipaterolni a külföldit az üzletből. Mi igaz mindebből — kérdeztük Stafira Sándort, a Gallicoop Rt. igazgatóságának tagját, a Szarvasi Dózsa Tsz elnökét, aki a következőkkel kezdte: „Jövőre kiskaszával aratunk” — kezdte beszélgetésünket Dénes István, a Csorvási Gazdák Mgtsz elnöke. — Ugyanis, amikor vetettünk, elhatároztuk, veszünk egy új kombájnt, egy Claas Dominátort, amely közel 9 millió forintba kerül. Ezt ma már nem tehetjük meg, így a régi, még működőképes gépeinkkel kezdtük aratni június 18-án az őszi árpát. Eredményeinkkel nem dicsekedhetünk. 180 hektáron arattunk és 52 mázsa árpát takarítottunk be egy hektárról. Az időjáráshoz képest ez nem olyan rossz eredmény. Amivel nem dicsekedhet a termelőszövetkezet, az a kenyérgabona, a búza terméseredménye. Tavaly 3700, az idén 1288 hektáron termeltek őszi búzát. Az aratásnak az időjárás kedvezett, ám a leggyengébb évet zárták a termelőszövetkezet fennállása óta. Olyan kevés az átlagtermés, hogy ha a belső tagi igényeket kielégítik, akkor külső étékesítésre nemigen marad búza. — A borsótermésünk is siralmas, talán a vetőmagot kapjuk vissza. A 490 hektárnyi területről esetleg 7—8 mázsa termést takaríthatunk be. Ahogy mondani szokták: „19- re még egy lapot húztunk” és megpróbáltunk 400 hektáron kölest termelni. A jövő titka, hogy ebből mi lesz. — magyarázza Kiss Antal István agrármérnök. Úgy tűnik, a mezőgazdaság nemcsak a politika, hanem az időjárás áldozatává is vált. A termelőszövetkezetek jelentős része a tavalyihoz képest kevesebb területen vetett őszi búzát és tetőzte a bajt, hogy a nagy szárazság miatt még ezeken a területeken sem lesz meg az egyébként szokásos búzamennyiség. Nem tudjuk, lesz-e hazai búzából elegendő hazai kenyér. p j — A jelenlegi helyzetünk megértéséhez vissza kell mennünk egy kicsit az időben. A Gallicoop Rt. 1989-ben 1 milliárd 652 millió forint alaptőkével megvalósított egy világszínvonalú technológiával rendelkező, zárt rendszerű pulykatenyésztési és -feldolgozási rendszert. A teljes Vertikum a kistermelői háttérrel együtt 3 milliárd forint értéket képvisel! A Szarvasi Dózsa Tsz részesedése az alaptőkéből 39,74 százalék, a Bakonszegi Agroteam Rt.-é 10 százalék, az MHB Rt.-é pedig 0,24 százalék. Az angliai bejegyzésű, de valójában izraeli tőkével rendelkező AGRO 89 cég birtokolta a részvények 50 százalékát. Néhány nappal ezelőtt az AGRO 89 értékesítette részvényeit, amelyeket egy másikkülföldi tőkésérdekeltség vásárolt meg. A cég neve még nem publikus, de hamarosan megtartjuk a rendkívüli közgyűlésünket és akkor a tulajdonos a nyilvánosság elé lép. —Miért olyan jelentős a térségben a Gallicoop által fémjelzett vállalkozás, mivel magyarázható, hogy az rt. ügyei foglalkoztatják az embereket? — A Gallicoop Rt. Magyar- országon a legnagyobb volumenű magyar—izraeli vállalkozás volt 1989-ben. Valamilyen formában Szarvason és környékén 2 ezer embert érint a működése. Az elmúlt két évben nagyon sok gond halmozódott fel, mindinkább csökkentjó hírnevünk. A termelők sokszor nem időben jutottak hozzá a pénzükhöz, pedig beruháztak, magas kamatozású hiteleket vettek föl, tehát joggal elvárhatták volna a korrekt üzleti kapcsolatokat. Az izraeli partnerünk viszont nem akarta tudomásul venni a magyarországi inflációt, a magas hiteleket, ezért a vállalkozás állandó pénzhiánnyal küzdött... — A kistermelőket, az érintetteket gondolom leginkább az foglalkoztatja, hogy a jövőben mire számíthatnak a Galli- cooptól? — Szeretnék eloszlatni minden félreértést, szóbeszédet. A legfontosabb, hogy a Gallicoop Rt. jogfolytonossága megmarad, az rt. a kötelezettségeinek eleget tesz. A jövőben az eddigieknél sokkal jobb partneri viszonyra törekszünk a kistermelőkkel. Az (Folytatás a 3. oldalon) Csorváson rekordidő alatt fejeződik be az őszi búza aratása. Sajnos, a termés is negatív rekord fotó: fazekas ferenc Ragaszkodás A magyar parasztság mindig a politika áldozata és mindig az ország kilábalásának záloga volt. Korunkban sincs ez másképpen, hiszen a választások ideje alatt mindenki a parasztság szavazatára vadászott és sokan az ő érdekében emeltek szót. Szintén az ő érdekében verte szét a politika a sztálini kolhozrendszert és teremtette meg a lehetőségét annak, hogy minden, mezőgazdasággal foglalkozó saját tulajdonán dolgozhasson, élhessen meg. Úgy tűnik azonban, hogy hálátlan a magyar paraszt, nem óhajtja „mint Göncz Árpád a demokráciát” (miként az MDF kiáltványában olvashattuk), mert ragaszkodik az átkozott kolhozhoz. A világért sem akarja otthagyni biztos munkahelyét a bizonytalanért, és nem csábító számára a „magam ura vagyok” jövő képe sem. Nem akar ide-oda szaladgálni, keservesen megtermelt mezőgazdasági termékével, nem bízik abban, hogy el tudja adni. Ragaszkodik foggal, körömmel a biztoshoz és a szövetkezés polgári demokratikus módszeréhez. Néhol megelégszik a cégtábla lecserélésével is, már a „zöld bárókat” sem akarja karóba húzni, úgy látszik, rájött, hogy egy kenyéren él velük. Mert ha nem él meg a téeszelnök, akkor nem fog megélni a traktoros sem. Ez a paraszt már nem az a bizonyos paraszt, p jÁN0S Polgári demokráciát akarnak Néhány országgyűlési képviselő, polgármester és országos ügyvivő a napokban a nyilvánosság előtt is bejelentette, hogy megalakította az SZDSZ Polgári Demokrata Körét. A demokrata kör egyik szülőatyját, Kádár Péter református lelkészt, országgyűlési képviselőt arról kérdeztük, milyen céllal hozták létre ezt a szerveződést, és miért hangsúlyozzák az SZDSZ-hez kapcsolódást. — Úgy gondoljuk — válaszolta —, hogy a következő választások győztese egy higgadtan politizáló, a szociális problémák iránt érzékeny — liberális párt lesz. Szeretnénk, ha ez a párt az SZDSZ lenne, amihez egyébként a demokrata kör is igyekszik hozzájárulni, hiszen az SZDSZ eszmeipolitikai hagyományaira építünk mi is. A célunk pedig az, hogy olyan polgári demokráciát teremtsünk hazánkban, amely már Nyugat-, illetve Észak-Európában bevált. Kerülni kívánjuk az olyan álvitákat, mint a ki volt a hős vagy áldozat, ki a magyarabb vagy ki a liberálisabb. Jól szervezett, racionálisan működő államot szeretnénk, kis bürokráciával, alacsony adókkal, mely ugyanakkor korszerű eszközökkel képes megóvni a jog- és közbiztonságot. Oltalmazni kívánjuk a családokat, az önkormányzó szervezeteket, óvni a kisebbségek jogait, közösséget vállalni a hátrányos helyzetű emberekkel vagy országrészekkel. (Folytatás a 3. oldalon ) Olimpiai arany, plusz többszörös nyerési esély az Elektroházban! Vásárlóinknak most 14 karátos aranyláncot ajándékozunk minden sg SAMSUNG televízióhoz, videomagnóhoz. A plusz: ajándéksorsjegyet adunk Önnek 10 000 Ft-onkénti vásárlás után, amivel év végéig folyamatosan minden héten pénteken újra és újra televíziót nyerhet. Év végén pedig megnyerheti a fősorsolás 50 értékes nyereményének egyikét. Főnyeremény egy Daihatsu Charade Sedan injektoros, katalizátoros extra gépkocsi. LEGYEN A NYERTESEK KÖZÖTTI ELEKTROHÁZ, Békéscsaba, Baross u. 10. Nyitva tartás: 9— 19 óráig hétfőtől péntekig, 9—14 óráig szombaton. Telefon: 25-588. r
