Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-04-05 / 157. szám
NYUGDÍJASOK 1992. július 4-5., szombat-vasárnap Semmi érdekes — Nálam unalmasabb embert keresve sem találhattál volna. Semmi érdekes. így „méltatta Dobókó'i György abbéli tapogatózásomat, hogy hajlandó e...? Végül is csak összejött. A Dobák ősök Liptó vármegyéből származtak a csabai végekre. Az édesapa kereskedősegéd, majd egy kis szatócsüzlet tulajdonosa. Gyuri fiamat hamar munkára fogták. Délelőtt keréskedelmi iskola, délután bolti munka, áru- beszerzés, szállítás stb. Érettségi 1947-ben, ’50—53-ig katonaság, közben a kis boltot államosították. — Tehát váltani kellet? — Igen. A tanácsnál kilenc év. Kommunális munka. Faluvillamosítás, járdák, ivóvízprogram stb. Közben újabb szakma tanulása a Vízműben, építésztechnikusi oklevél. — A folytatás? — Az építőipar. Akkor fejlődött fel a BÁÉV. Szép feladat volt. — De nem végleges? — Nem, mert közben kétszeresen is „elcsábítottak”. Megnősültem 1955-ben, feleségem a Kner-ben dolgozott. Én is ismeretségbe kerültem velük; egyszer szóltak, hogy a nyomda 350 milliós rekonstrukciójához keresnek egy beruházási szakembert kb. 3 évre, aki jártas az építészetben. Elvállaltam, és a 3 évből 23 év lett. Onnan mentem nyugdíjba mint fejlesztési osztályvezető. — Magánélet, család? — A fiam a Közúti Felügyelet üzemmérnöke. Krisztina, az 5 éves unoka, akiről oldalakat lehetne írni, például... — Állj ! Ezt ismerem. Nekem is van unokám, de ez a „műfaj” túl rövid ahhoz... — Hobby...? A kertben, Krisztinával — Foci, szertorna, és az örök szerelem a pingpong. Még most is játszunk hetenként. És a kert itt a Kenderföldeken. — Megelégedett ember vagy? — Inkább az voltam. Én abban nevelődtem, hogy aki dolgozik, az boldogul. Most meg? A munkának nincs becsülete. Seftelés. Munka- nélküliség. Romló közbiztonság. Infláció. A nyugdíjak értéke egyre kevesebb. Nincs stabilitás. De hagyjuk. Kijövök a kertbe és megnyugszom. Öreg fejjel — ifjú szívvel Megkérdezzük Mint Ceausescu? Már 1979 óta nyögjük. Azóta egyre fokozódik. A restrikciós pénzügyi és gazdaságpolitika. Ez nem valami obszcén kifejezés, hanem a legmagyarabb valóság. A gazdasági növekedés tudatos fékezése, keresetkorlátozás, a belső fogyasztás csökkentése. Éppen úgy, mint az egyszeri paraszt, aki tudományos módszerrel akarta a lovát leszoktatni az evésről, és naponta egy szem zabbal csökkentette az adagját. A ló megdöglött azon a napon, amikor már csak egy zabszem volt a napi adagja. Mielőtt erre a sorsra jutnánk, szeretném emlékeztetni az illetékeseket arra, hogy egy szomszédos országban a pénz- és gazdaságpolitikának nem az életszínvonal növelése, hanem az adósságszolgálatnak a mindenáron való teljesítése volt a fő célja. Úgy mint nálunk. Ez sikerült is nekik. Csakhát közben Ceausescu is úgy járt, mint az előző példázatban szereplő ló. Mennyi? Azt tudjuk, hogy a rendszer- váltáskor az államadósság 22 milliárd dollár volt. Most mennyi? Egyenlősdi? Magyarországon nyolc játék- kaszinó és ugyancsak nyolc drogambulancia működik. Miért nem növelik a kaszinók jövedelméből az ambulanciák számát? Megvárják, míg a kemény drogosok kifosztanak egy-két kaszinót? Sarlatánok? Amikor 3600 Ft volt a fizetésem, 3,60 Ft volt egy liter benzin. Most az akkori ezer liter helyett kb. kettőszázra vagyok „hitelesítve”. Ez még kivédhető (gyalog vagy biciklin), de a kenyér és tej árának közel azonos mértékű emelése van. Az egész világon dotálják a mezőgazdaságot (meg a kommunális ellátást), csak nálunk szüntetik meg. Tényleg ilyen szegény az ország vagy ennyire sarlatánok kormányoznak? Az oldalt írta Sárközi Gyula és Vass Márta. Fotó: Fazekas Ferenc. Ha az ember fát ültet és szeretettel, hozzáértéssel gondozza — sok öröme telik benne. Biztosan így gondolta Nagy Lászlóné is ezelőtt öt esztendővel, amikor elültette a lelkekben az írás, az alkotás örömét, gondolatát. Kardoskúton a művelődési ház gondozásában 1987. májusa óta lombosodik az alkotás fája, s ez év júniusában már 43 szerző 147 műve jelezte, hogy gazdagon beérett a termés. A nyugdíjas vers- és prózaírók ez évi értékelése — ezúttal is -— szerény és hangulatos kis ünneppé sikeredett. Lengyel Györgyné, a művelődési ház vezetője nyitotta meg mintegy száz résztvevő jelenlétében, majd a helyi nyugdíjasklub asszonykórusa vásárhelypusztai népdalokat énekelt nagyon szépen. „Akit emlegetnek, azt nem felejtik el” — kezdte Fülöp Béla zsűrielnök a pályaművek értékelését—hozzátéve, hogy gondban voltak a sok jó és színvonalas alkotás miatt. Ezt mutatja az értékelés is, amelynek során mintegy negyven dicséretben részesülő és jutalmazott alkotást emeltek ki, ezek között nyolc első díjas, és hat különdíjas is szerepelt. Nem lehet senkit kiemelni — a helyszűke miatt —, de nagy tapsot kapott a legidősebb (82 éves) résztvevő és egy nagyon szép versrészlet, amely a hadifogságban íródott. Hogy megőrződjék az üzenet az utánunk jövőknek, arról a helyi Rákóczi Tsz gondoskodott. Megjelenteti egy kis antológiában. A jelennek szól a Helios gondozásában megjelenő „a hónap” című lapban a publikálási lehetőség. S ha egykoron a betűvetései ismerkedő unoka talál otthon egy megsárgult papírlapot vagy egy öreg kalendáriumot, amiben döcögős betűkkel ugyan, de valami nagyon szív- hezszóló van írva—s az unoka kisilabizálja az aláírást és ál- mélkodva mondja: ...ezt a nagypapa írta, ...de szép! —, akkor nem írtak hiába. Péter, Pál napján Ma nincs ünnep otthon, A mi kis falunkba. Hiszen odahaza. Megérett a búza... Aki most otthon van. Kaszát fog és arat. Tétlenül most ’odahaza, Senkise nem marad... Dolgozik mindenki, Asszonyok gyerekek, Mert otthon nincsenek, Dolgos féri kezek... Míg eddig itt vagyunk, A drótsövényen belül, Munkás kezeink, hevernek tétlenül. Elgyengült karjaink, Munkára vágynak, Panaszát halljuk itt, A magyar kalásznak. Gyertek haza várunk, Kik még megmaradtak, Hisz Péter, Pál napján Itthon nem aratnak. Kelt 1945 PÉTER, PÁL NAPJÁN A BINGENI HADIFOGOLYTÁBORBAN Amint az ábra mutatja... Sajátjogú nyugdíjasok megoszlása a nyugdíj nagysága szerint (1992. április) H«vi nyugdíj Létszám % Ft ezer fd 7 000 iltn 766,7 28,5 7 000— 8 000 447.0 16,6 8 000— 9 000 615.0 22.8 9 000—10 000 319,1 11.8 10 000—13 000 344,0 12.8 13 000—15 000 89,3 3,4 15 000-20 000 90,6 3.4 20 000—25 000 16.3 0.6 25 000-30 000 3.4 0.1 30 000 felett 0,7 0.0 2 692 075 100,0 Minden ellenkező híreszteléssel szemben nem is olyan magasak ezek a nyugdíjak. Amint az ábra mutatja: 79,7% a létminimum alatt, 16,2 % a létminimum közelében, 4,1% a létminimum felett. A legmagasabb nyugdíj 30 ezer forint. Kíváncsiak lennénk egy másik táblázatra. A legmagasab fizetésekkel együtt. Házilag készíthető és ingyen van Csalánból magyar „svédcsepp” Házilag is elkészíthető, bizonyítottan kiváló hatású és igen olcsón előállítható csalánból a magyar „svédcsepp”. A csalán roppant gazdag a szervezetünk számára létfontosságú anyagokban: kálium, magnézium, kovasav, A- és C- vitamin és különféle enzimek. Gyógyhatás tekintetében erős vizelethajtó, vértisztító, bél- működés-serkentő (székrekedés ellen) és fogyókúrának is hatásos: koplalás és mellékhatás nélkül meg lehet szabadulni a fölös kilóktól. Kicsit hosszadalmas, de megéri. A csalánban lévő kovasav megszünteti a hajhullást, gyorsítja a körmök növekedését, a sokakat kínzó reumatikus és ízületi bántalmakat jó hatásfokkal enyhíti a szervezetet salaktalanító csalántea kúra. Csalánteának a nagyobb, erősebb, idősebb levelek* alkalmasak. A forgalmas utaktól távolabb szedjük. Napon kell szárítani, utána összemorzsolni (ajánlatos kesztyűvel) és egy jól záródó üvegbe eltenni. A vértisztító tea elkészítése: két-két evőkanál szárított csalánlevelet és gyermekláncfüvet öntünk fel fél liter forró vízzel és hagyjuk tíz percig állni. Mézzel ízesíthető. Észveszejtőn spórolok Pénzt kidobó, szétszóró sosem voltam, igaz, a fogamhoz sem vertem, a normális középúton jártam, a jó beosztást tartva szem előtt. Aztán a beosztandó pénz egyre kevesebb lett az árakhoz képest, s ezzel új korszak köszöntött be, amikor már a takarékosság tudományára lett volna szükség. S hol van ez a tudomány? Helyette a mindent jól meggondolni, megfontolni, mielőtt vásárol az ember, csak ezt lehetett tenni. Aztán a drágább dolgok olcsóbbal való helyettesítése következett, s elég jól szuperált a szisztéma. Igen ám, de mire lelkileg beletörődtem, hogy a legjobb és legszebb másnak terem vagy készül és nem nekem, beütött a rabló-pandúr helyzet, azaz a túl járás egymás eszén. A szegény háziasszony eszén meg nem nagy kunszt túljárni, elég, ha az ellentábor, vagyis a gyártók és eladók összefognak, hogy mától csak volt olcsó cikk. És mégis muszáj. Muszáj megtudni, mi hol olcsóbb, s odamenni—ha messze is van—vásárolni. A kenyeret az utolsó morzsáig felhasználni, vagyis otthon készíteni a prézlit. És így tovább, és így tovább. ..Ki tudná fölsorolni mi mindent visz véghez az ember, csakhogy kevesebbet költsön, s hogyan vigyáz gázra, vízre, villanyra, hogy még véletlenül se pocsékolja. Mert minden pénzbe kerül és abból van a legkevesebb. Szomszédolás Érdemes lenne... Győrben megnyílt egy kézimunkabolt. Ez azért érdemel figyelmet, mert benne a nyugdíjasok által készített és tőlük bizományba átvett kézimunkákat, népművészeti tárgyakat árusítanak. Ezenkívül megrendeléseket is felvesznek meghatározott méretű és kivitelű kézimunkák elkészítésére. Foglalkozik a bolt szaktanácsadással és a ké- zimunkázáshoz szükséges cikkeket, anyagokat is árusítanak. A kezdeményezés sikeres voltát mutatja az is — amellett hogy az idegenforgalom egyik hasznos színfoltja eddig több mint kettőszáz állandó „bedolgozó” biztosítja szép, esztétikus, szinte művészi alkotásokkal a bolt árukészletét. Ez az alkotóknak hasznos elfoglaltságot és nyugdíjkiegészítést is jelent. A bolt tiszta hasznát a rászoruló nyugdíjasok szociális támogatására fordítják. A „nyugdíjas kézimunkabolt” és az akció szervezője Némethi Gyuláné, aki szívesen ad felvilágosítást az érdeklődőknek. Címe: Nyugdíjasok Győri Egyesülete, 9021 Győr, Árpád u. 2. (A Nyugdíjasok lapjából) Derű A látszat csal Bíró:— Tanú, maga nős? Tanú::— Nem kérem, csak nemrég egy súlyos betegségen estem át. A jó kereskedő' Az eladó odamegy az üzletvezetőhöz: — Főnök úr, az az ember egy nyári vászonöltönyt próbál és azt kérdi, hogy összemegy-e vagy nem. — Szűk vagy bő rá az öltöny? — Inkább bő. — Akkor mondja neki, hogy összemegy. Sebesség (kor)látozás — Uram — közli a járőr az autóssal —, meg fogom bírságolni, mert túllépte a hatvanat. — Mi a fene — döbben meg a nyugdíjas —, már a koráért is megbüntetik az embert? Gyanús — Mariska néni, miért mondott fel az albérlőjének? — Na hallod, titkolózik, gyanúsan viselkedik, egyszóval nem tiszta dolog ez. — Ez miben nyilvánul meg? — Hát leragasztotta a szobájában a kulcslyukat belülről. I MvtHBWfizaSIfji A magasabb nyugdíjakért
