Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-30 / 179. szám

Kutatnak a , jégember” szerszámai után (2. oldal) 1992. JÚLIUS 30., CSÜTÖRTÖK Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 179. SZÁM Daliás legények előnyben Hajdanán nem számítottak a centik, daliás rendőröket job­bára csak a filmeken láttunk. Manapság már más a helyzet, sőt, a korhatár is változott. (3. oldal) Összehúzott nadrágszíj... — Elváltam, két éve leégett a házunk, így egy szobában élek két általános iskolás gyerme­kemmel. Magángazdálkodó vagyok, libát tömök, segéd­munkát is gyakran vállalok. (4. oldal) Jobb eséllyel A talált gyermek esete a kacsával Szeghalmon és környékén a hét elején elterjedt a hír: egy halott — mások szerint élő — gyermeket találtak a temető­ben. Azonnal „forró nyomon” rákérdeztünk a rendőrség ügyeletére, mi az igazság. Rögtön és határozottan cáfol­ták a hírt, és később ezt tette a kapitányság vezetője, Berke Imre is. Azt is megtudtuk, hogy időnként felröppennek ilyen kósza hírek, melyek — annak ellenére, hogy néhá- nyan újra és újra „bedobják” a köztudatba — valótlannak bi­zonyultak. Miután szerda dél­után ismét „megsúgták”, újra a legilletékesebbekhez, ^ a rendőrséghez fordultunk. Ok ismételten és határozottan va­lótlannak minősítettek min­den ezzel kapcsolatos híresz­telést. Az egészből annyi igaz, hogy egy idős helyi hölgy vagy két hete a temetőben egy fia­talasszonyt látott, aki egy kis­gyermeket szoptatott. Később ugyanezt a hölgyet pillantotta meg egy nagy nájlonszatyorral a kezében. A rendőrség a tér­ségben minden lehetséges va­riációt végigellenőrzött, ered­mény nélkül. Illetve az ered­mény nyilvánvaló: egy szép nagy felfújt kacsa. Gila Károly Az olimpia városa számtalan létesítménnyel gazdagodott a játékok kezdetére. Felvételünkön a magyar csapat főhadiszállása. Olimpiai összefoglalónk a 8. oldalon a munkaerőpiacon! A Békés Megyei Munkaügyi Központ évek óta szervez tan­folyamokat, átképzési formá­kat az elhelyezkedni nem tudó pályakezdőknek és a munka nélkül maradiaknak. Az idei átképzési kalauzokban 50— 60-féle képzési formához sze­retnének még központi pén­zekből biztosítékot teremteni. (3. oldal) Húsz marokkói a határon Húsz marokkói határsértőt fogtak el egy csoportban a ma­gyar—román határszakaszon, Nagylak közelében — mondta el szerda reggel az MTI-nek Krisán Attila, a határőrség szóvivője. Hozzátette: rövid idő után valamennyiüket átad­ták a román hatóságoknak. A határőrség illetékese azt is elmondta, hogy a román ha­társzakaszon jelentős fenn­akadások vannak a teherforga­lomban. A kilépő kamionok­nak Nagylaknál 13, Gyulánál 5, Biharkeresztesnél pedig 2 órát kell várniuk, mert a román hatóságok alaposan ellenőrzik a teherjárműveket. A személy- forgalomban Csengersimánál a hazánkba igyekvőknek to­vábbra is 6-7 órát kell várniuk. A jaminaiak háborognak, a munkagépek dolgoznak Merre folyik a szennyvíz? Felháborodott jaminaiak kopogtatnak naponta a bé­késcsabai önkormányzathoz, mások helyben akarják elintézni a dolgot: inkább kifekszenek az útra, de nem engedik, hogy a munkagépek kárt tegyenek a takaros műútban. Elterjedt az is, aki nem akar fizetni a szenny­vízcsatorna-építésért, adósságával megterhelik az in­gatlanát. Mi az igazság? Mit kell tudni a jaminai szennyvízelvezető csatornák építésével kapcsolatban, s mit tesz az önkormányzat az ügyben? Néhány nappal ezelőtt a megyei jogú város alpolgár­mestere, Domokos László, il­letve két szakember, Erdei Jó­zseféi Medovarszki János tá­jékoztatta lapunkat a témáról. Azóta levelet is küldtek az érintetteknek, amelyben (Folytatása3. oldalon) Csatornázási helyzetkép a jaminai Tavasz utcában. A „felfordulás” szakaszonként néhány hétig tart fotó: fazekas ferenc Falunélküliség? Munkanélküliség. Ugye, ma már fel sem kapjuk a fejünket erre a fogalomra. Felsorakozott a hétköznapi ügyes-bajos dolgaink közé, mint a bűnözés, az AIDS, a háborúk, igyekszünk elviselni, megemészteni. Szívszorító volt mégis hallani a minap, hogy az év végére 700 ezer munkanélküli várható hazánkban. Hétszázezer segélyre váró, gyermekei, családja nyomorán kesergő, nélkülöző, fagyoskodó, adósságokkal gyötrődő embertár­sunk! S ebben a hétszázezerben már benne vannak a szövetkezeti átalakulással járó utcára kerültek is. Merthogy a jövő kisszövetkezetei nyilván kevesebb dolgozóval szá­molnak, a csődeljárás alatt álló gazdaságokról már nem is beszélve. ,,Nemcsak a tsz, a falu is beesődül, ha így haladunk!” — hallom valakitől, és bizony nincs távol az igazságtól. Ha csak megyénk falvaira gondolunk; a legtöbb „ősidők óta” egyetlen megélhetési lehetőséget nyújtott, s az a helyi tsz-ben volt keresendő. S most még csak az a szikrányi remény sincs meg a reménytelenségben, hogy a kenyér nélkül maradottak vállalják az ingázást, a hosszú utazásokat a városokba. Hiába mennének, ott sincs munka. Munkanélküliség. Vajon mi állhat útjába, hogy ne le­gyen belőle egyszer falunélküliség? ____________________________________________________________László Erzsébet Aratási gyorsmérleg Megyénk 79 termelőszövet­kezetében befejeződött az aratás. A rendkívül száraz idő­járás és az ismert pénzügyi nehézségek miatt a termés igen alacsony, mindössze 3,84 tonna hektáronként az el­ső adatok alapján. A vetésterület az idén az 1990-es — ugyancsak aszá­lyos — évhez képest 33 501 hektárral (37 százalékkal) volt kevesebb, a termés- mennyiség pedig 294 500 ton­nával (56 százalékkal) maradt el az 1990. évitől. Az átlagter­més hektáronként 1,8 tonná­val (32 százalékkal) csökkent 1990-hez viszonyítva. A ha­sonlítás szándékos, mert 1990- ben aszály volt, és 1991- ben a kedvező időjárás miatt rekordtermést értek el az üzemek. A legalacsonyabb hozamok Füzesgyarmat, Vésztő és Sar­kad környezetében voltak 3,5 tonna körül, de ebben a térség­ben volt olyan gazdaság is, ahol hektáronként csak 1,5 tonnát takarítottak be. A leg­magasabb hozamok Békés­csaba körzetében voltak, ahol 13 üzem átlagában 4,2 tonna az átlagtermés. A megyében az elért legmagasabb üzemi szintű átlagtermés 5,9 tonna hektáronként. A példátlanul alacsony ho­(Folytatás a 3. oldalon) „Nem mi küldtük az ultimátumot!” Mint korábban írtunk róla, Ke- vermesen rettegéssel telt az ej­múlt hétvége. Oka egy fenye­gető levél volt, amit az önkor­mányzat kapott állítólagosán a helyi cigányságtól. Ezt meg­cáfolandó keresték meg szer­kesztőségünket a cigány egyesület képviselői, Balogh Jenő elnök és Lakatos János vezetőségi tag, hogy tiltakoz­zanak a gyanúsítás ellen. Elöljáróban elmondták, hogy az önkormányzatot meg­értik, de a tény ellen tiltakoz­nak, mert az ultimátumot nem ők írták. Valaki feltehetően tu­datosan akarja összeugraszta- ni a hivatalt a lakossággal, il­letve a magyarokat a cigá­nyokkal. — Éppen most rosszul jött az eset, mert alakulóban az egyesületünk, elindult egy kedvező folyamát és jó a kap­csolat az önkormányzattal — mondja Lakatos János. — Ezt nem mindenki nézi jó szemmel, irigyek, s ha sikerül­ne a levélíró terve, jót nevetne — veszi át a szót Balogh Jenő, a „Tanár úr”, akinek neve egyébként a levélben is szere­pelt. Aki ezt tette, az nagyon haragszik a cigányokra és faj­gyűlöletet szít. Azt is kijelent­hetem — folytatja, hogy sem­milyen párt nincs az ügyben. Ez csakis egy ember műve. Van feltételezésünk, hogy ki lehetett, de ezt bizonyítani kel­lene. Még az is felmerülhet, hogy személyesen a polgár- mester asszony ellen irányult vagy valami bosszú. A beszélgetéskor még az is kiderült, hogy az őslakosság és a cigányság között nincs ekko­ra ellentét, a később betelepül­tek nem férnek össze. Balogh urat egyébként éppen a ma­gyarok szokták „Tanár úr”- ként emlegetni. Mindannyian megegyeztek abban, hogy a módszer társadalmi veszé­lyessége felmérhetetlen. Végül Domsik Jánosné pol­gármester asszony is kifejezte egyetértését a nyilatkozattal, majd megígérte, hogy a bizo­nyítás érdekében utána járnak egy esetleges írásszakértői vizsgálatnak. Többek között még azt is kifejtették, nincs szándékuk bosszúállásra, de az ügy felderítése mindenki­nek megnyugvást jelentene. H.M. Belvárosi eladó lakások Békéscsabán Andrássy út—Munkácsy u. sarok — 89 m2 (III. emelet + tetőtér) 2 + 2 szoba — egyedi gázfűtés — téglaépület — szociálpolitikai támogatás és kedvezményes hitel adható. Eladási ár: 2 550 000 Ft. Andrássy út 29—33. — 64 m2 (III. emelet) — 3 szobás, egyedi gázfűtés. Eladási ár: 1 550 000 Ft. Mednyánszky u. 2. III. emelet — 40 m2, egy szoba + étkező — egyedi gázfűtés — téglaépület. Eladási ár: 1 150 000 Ft. Dózsa György út 8.1. emelet, 1991. évben az Év otthona pályázaton I. díjat nyert lakás. — 57 m21 + 2 fél szoba — egyedi gázfűtés — téglaépület. Eladási ár: 1 600 000 Ft. Bizományosi értékesítés: Sürgősen eladó házrész önálló telekkel Békéscsaba, Madách u. 36. sz. alatt. 78 m2-es, 3 szoba, összkomfortos lakás, plusz hozzá tartozó 65 m2-es műhely és 200 m2 önálló kert. Eladási ár: 1 500 000 Ft, esetleg részletfizetéssel. Jelentkezés: Hargita Plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971.

Next

/
Thumbnails
Contents