Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-03 / 156. szám
KÖRKÉP 1992. július 3., péntek Zsadány— Erdőfüle A zsadányiak erdélyi testvérfalujukba, Erdőfülére készülnek. Most ők mennek vendégségbe, az ottaniak valószínűleg augusztusban Szent Istvánkor viszonozzák látogatásukat. A virgonckodók ellenszere A legutóbbi sarkadi önkormányzati ülésen Molnár Imre képviselő felvetette, hogy a város belterületén közlekedő autósok sok esetben nem veszik figyelembe a sebesség- korlátozó táblákat, ezért javasolja, hogy legalább a keskenyebb, kevésbé forgalmas utakon, mint a Hunyadi vagy a Hajdú utca helyezzenek el 30—40 centiméteres bukka- nókat. Ez ugyanis garantáltan lefékezné a virgonckodó autósokat. A lehetőségeket egyelőre az önkormányzati hivatal műszaki osztálya vizsgálja. Kútfúrás! 2 év garanciával, teljes felszereléssel, minden anyag hozzáadásával (cső, szűrő, kézipumpa), 3-féle csőátmérővel. 40 mm, 50 mm és 63 mm-es csövekkel. Irányár: 10 m mélységig 5800 Ft, 6500 Ft 7500 Ft, minden további méter 150 Ft 200 Ft és 250 Ft. A megyében 20 éves gyakorlattal. Érdeklődjön, jegyeztesse elő! Eredménytelen fúrás esetén a megrendelőt nem terheli semmilyen költség. Közéleteknek is! Levélcím: Sánta Béla kútfúrómester. 6726 Szeged, Marostői u. 33. Telefon: (62) 26-342, 7 órától 17 óráig. „Futóverseny” árkon-bokron keresztül Rendőrfogta betörő A Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság a vagyon elleni bűnesetek — különösen az éj leple alatt elkövetett cselekmények — megelőzésére, illetve a tettenérés érdekében a közterületeken éjszakai nyomozó portyákat szervez. Ezek eredményességét bizonyítja a közelmúltban Mezőkovácsházán, az Apolló férfibutikba történt betörés tettesének „fülönesípése”, aki ellen előzetes letartóztatás mellett a büntetőeljárás még tart. Az eredményességhez nagymértékben közrejátszott a lakosság közreműködése is. A nyomozók éppen szokásos „esti sétájukon” vettek részt, amikor valamivel éjfél után arra lettek figyelmesek, hogy a butiksoron valaki matat az ajtóknál. Gyanújuk beigazolódott. A hívatlan vevő kedvelhette a divatot, mert stílszerűen a férfibutikot szemelte ki. Az ajtórácsot leemelve és az ablakot betörve jutott az üzletbe. Talán gondolt a haverokra is, mert több farmert, kvarcórát és gázöngyújtót veft magához, így mintegy 30 ezer forint kárt okozva próbált lelépni. A nyomozók azonnali nyomkutatást és a szó szoros értelmében vett nyomon üldözést hajtottak végre. Az éjszakába mozgó emberek közül „kiszúrták” a betöréses lopással alaposan gyanúsítható Csurár Tibor mezőkovácsházi lakost, aki a rendőröket megpillantva futásnak eredt. Átrohanva az úttesten a parkon keresztül próbált egérutat nyerni. De Budácsik Gábor rendőr hadnagy sem volt rest és felvéve a „nyúlcipőt”, a betörő után eredt. A filmkockákba is beillő huzamosabb üldözés után végül sikerült a betörőt elfogni és előállítani. A tettes először tagadta a cselekményt, de a személyi motozással ruházatából vitathatatlan bizonyítékok kerültek elő. Az eltulajdonított tárgyak döntő többsége lefoglalásra került, a betörő pedig előzetes letartóztatásban várja megérdemelt büntetését. Halasi Mária Randevú a titokzatos városban Világos várja a pusztaottlakaiakat Hogy Gyula titokzatosan szép város, a romániai Világosról érkezett 15 tagú delegáció képviselői állapították meg tegnap, s polgármesterük, Emil Varadén tolmácsolta lapunknak, amikor ittlétükről kérdeztük. A több mint nyolc és fél ezer lakosú Világos tavaly kötött testvérközségi szerződést Pusztaottlakával, ezúttal is a Békés megyei község vendégei voltak. Az ottla- kaiak már a határon fogadták a romániai delegációt, ahonnan útjuk Gyulára vezetett. Ellátogattak a Magyarországi Románok Szövetsége székházába, s mint Varadeu úr mondta, a megbeszélések során bebizonyosodott előttük, Magyar- országon nagy hangsúlyt fektetnek a nemzetiségi politikára, az itteni románság helyzetének javítására. Jártak a Román Ortodox Egyházmegye vikáriusánál, a Gróza-parki templomban és a Kohán-kép- tárban. A délutáni pusztaottla- kai látogatás célja volt, hogy tovább mélyítsék kapcsolataikat, elsősorban kulturális és kereskedelmi téren. Az iskolai szünidőben gyermekcsoportok csereüdültetésével szeretnék természetessé tenni a felnövekvő generáció körében a két nép közötti közeledést. A gyulai látogatáson jelen voltak a Pusztaottlakával szomszédos Medgyesbodzás vezetői: a község is romániai testvérkapcsolatot keres. Világos őrzi történelmi hagyományait. A vár, a múzeum bemutatja a magyar vonatkozású emlékeket is. Főterén áll a szegényeket istápoló Bohus bárónő szobra. Szeptember 14-én nagy egyházi ünnepre, a kereszt napjára várják a pusztaottlakaiakat, a gyulai vikáriust és a román szövetség képviselőjét. Szőke Margit Nők vallanak önmagukról Igaz történetek — Szemet vetett rám az apósom — Nem férj az édesapa? — Házasságban szűzen — Fekszel vagy röpül a férjed Szív — horoszkóp Színes divat 25 + 100 ezer forint nyeremény Sztárkönnyek és még sok más érdekes olvasnivaló is található a most megjelent CSÓK ÉS KÖNNY című magazinban. A város is részvényese a Sarkadi Cukorgyárnak A Sarkadi Cukorgyár ez év július 1-jétől többségében állami tulajdonban maradó részvénytársasággá alakul — jelentette be néhány napja a cukorgyár a város önkormányzatának. Mivel az Állami Vagyonügynökség a belterületi állami tulajdonban lévő cukorgyári telek után részvényeket biztosít az önkormányzatnak, így a városatyáknak dönteniük kellett arról, hogy a részvénytársaság öttagú igazgatóságába (egy személy erejéig) kit delegáljanak. A választás hosszas vita után Molnár Tibor képviselőre esett. Még nagyobb vita volt arról, hogy a gyár kezelésében lévő belterületi földingatlan után elfogadják-e a város képviselői az ÁVÜ és a cukorgyár által felajánlott 62 millió forint értékű részvényt, avagy szükségesnek tartják-e annak újraértékelését. A testület végül az utóbbi variáció mellett döntött, azaz feladatul ádta a műszaki és vállalkozási osztálynak, hogy az készítsen tervezetet a testület által reálisabbnak tartott magasabb összeghatárról, amely véleménye szerint pontosabban tükrözi a földingatlan forgalmi értékét.----RIA „ SZOLGÁI, ÉS NEM URAI VAGYUNK A NEMZETNEK.” (Kossuth) Koszorúk a néprajzkutatónak A II. világháborút követő két évtized során a cigány néprajzi kutatások területén úttörőmunkát végző Erdős Kamillra emlékeztek tegnap Gyulán, halálának 30. évfordulóján. A németvárosi temetőben lévő síron a kegyelet virágait helyezte el Gyulán élő özvegye, a Grizhipe Cigány Néprajzi és Nyelvművelő Egyesület, a Cigány Tudományos Művészeti Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság, a gyulai önkormányzat, a köztársasági megbízott hivatala, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és az Erkel Ferenc Múzeum. Július 7-én Budapesten a Bolgár Kultúra Házában emléküléssel tisztelegnek Erdős Kamill néprajzkutatói munkássága előtt. Sz. M. Tárlat Gyulán A Marsovszky Endre Művésztelep kiállítása ma, pénteken 16 órakor nyílik Gyulán, a Dürer Teremben. Megnyitja Banner Zoltán művészettörténész. A tárlat július 15-éig látható. A hagyományteremtés csak ezután jön Amikor a tettes hendikeppel indul (Folytatás az 1. oldalról) ről is szólnunk kell. A tulajdon, kiváltképp a magántulajdon, nem volt „szent” az elmúlt rendszerben. Nem volt jobb a helyzet a társadalmi tulajdonnal sem. Mindenkié volt, de senkié sem, csak akkor, ha a gyárból, az üzemből valaki haza nem vitte. A vezetőket pedig senki nem kényszerítette a vagyon szigorú őriztetésére, sőt. Ezekhez társult egy megtévesztő ideológia is, amely a rendőrséget ruházta fel egy „mindenkit és mindent megvédő” szereppel. Ezzel a súlyos örökséggel ma ott tartunk, hogy a társadalom egy bizonyos rétegében a magánvagyon felszaporodott, ugyanakkor nem fejlődött ezzel együtt a vagyonvédelem. A társadalom tudati önvédelmi képessége fejletlen. Visszatérve a személyi tulajdon védelmére: a megoldás sokkal egyszerűbb lenne, mint a közösségi tulajdonnál, könnyebb volna a védelmi rendszer kiépítése. Mégis oly’ kevesen élnek vele (megyénkben csupán néhány kiemelkedően nagy értékű lakást láttak el korszerű vagyonvédelmi rendszerrel). Mivel a betörők nem vagy alig ütköznek akadályba, játszi könnyedséggel ,;rámolnak ki” egy-egy lakást. Érdekes, hogy például milliókat érő gépkocsikba sajnálják beszerezni a néhány 10 ezer forintos riasztó berendezést. Bőven kijuthat a bírálat a biztosítóknak is, hiszen a mai konstrukciók elavultak, s ami még aggasztóbb: az embernek nem érdeke, hogy az ismeretlen tettes megkerüljön, hiszen a biztosító azonnal fizet, az elkövetőtől pedig talán soha nem kapja vissza elvitt holmija értékét. A rendőrség nyomozói sajnos az intézményeknél, termelő vállalatoknál sem találkoznak sűrűn jó példával. Előfordult, hogy olyan postához törtekbe, amelynek nem volt biztosítása. Egyszerű mánőverrel a 3 és fél milliós kárt elszámolták postakárként. Az sem ritka, hogy az intézmény áldoz a korszerű biztonsági rendszerre, de senki nem ért a be- és kikapcsolásához, s nem is használják. A kép tehát sajnos nagyon is vegyes, és ritkán találkozunk követendő példákkal. Holnapi számunkban ismét visszatérünk a témára, hogy megismerjük, ki-ki hogyan igyekszik megvédeni a vagyonát. L. E. Az IBUSZ-ról a Kempinskiben (Folytatás az 1. oldalról) maradtak (mínusz 10 százalék), ennek okát a világméretű recesszióban és a jugoszláv polgárháborúban látják. Egyre nagyobb teret hódít az egyéni turizmus, ennek viszont kisebb a profitja. Ehhez tette hozzá a békéscsabai iroda és bankfiók igazgatója, Slimbarszki János- né:—A mi helyzetünk is hasonló; 3(2 millió forintos „eredményiedet” kellene hoznunk, de a mindenféle költség jelentős emelkedése miatt, lehet, hogy ez csak ten’ marad. Biztató viszont banki munkánk, csak májusban 18'millió forint valutát tettek be nálunk. Visszatérve a budapesti tájékoztatóhoz: szó volt róla, hogy az IBUSZ részvényese lett a tegnapelőtt a tőzsdén is bemutatkozott Thermál In- vestnek, hogy ezzel is segítse Békés megye idegenforgalmát, továbbá, hogy — leginkább a lottóhoz hasonló — IBUSZ Fortuna sorsolási nyereményjátékot hoznak forgalomba augusztus 1-jétől. (Fábián) Iskolák egyházi kézben Békésszentandráson is visszakapják jogos tulajdonukat az egyházak. A római katolikusok két iskolát és a művelődési házat használhatják tulajdonosként a jövőben az eddigi funkció fenntartásával. Az evangélikusoké lesz újból a furugyi iskola. Sarekba szorítva Polgárpukkasztók? Idegrendszerünk túlfeszített húrjai nehezen tűrik a másságot. A fiatalok azonban fittyet hánynak minden öreges allűrnek, rosszalló pillantásnak. Nyár van, szünidő, a tinik továbbra is gondtalanok. Esténként butiklépcsőkön üldögélnek a copfos—-fiúk-e vagy lányok, nehéz megállapítani —,,világmegváltók”, kezükben gitárral. Nátáznak és ,,tök jól” érzik magukat. Ha esik az eső vagy csak szemerkél, bennünket már idegesít, őket viszont feldobja. Csókolóz- va, egymásba gabalyodva áznak és élvezik a percet, azt a megismételhetetlent! A parkban fűre heverednek és csak egymásra figyelnek. Kirekesztik a külvilág zaját, nem vesznek tudomást a fűszálakért aggódó ( vagy csak irigykedő? ) felnőttekről. Nyár lévén, a lányok „szerkója” is kurtább, mint máskor; a lenge, csini-mini azonban nemcsak a korosztálybeli srácok tekintetét vonzza, a kocsányon ülő tekintetű, korosodó-kopaszodó, (valaha) deli daliák is meg-megfordul-\ nak a látvány hatására. A sárga, kék, zöld tincsek, a tarka kakastaréjok is itt vannak. Viselőik orrkarikával, ki-belőtt fülcimpával, szegecselt nyakörvvel, halálfejes pólóban járnak-kelnek közöttünk. Brrr! Bizarr? Polgárpukkasztó? Ugyan! Egyszerűen fiatalok... (csete)
