Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

1992. július 22., szerda GAZDASÁG BRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Változó adózás és az állampolgárok igazságérzete Az APEH Megyei Igazgatósága és a Megyei Adófelügyelőség részbeni különállása 1991. december 31-én megszűnt, a két szervezet ez év január 1-jétől egyetlen intézménnyé integráló­dott. Az azóta működű APEH Békés Megyei Igazgatósága a módosult feladatokhoz igazodó szervezetteljött létre. A változásokról dr. Csiz­madia Ferenc igazgató a következőket mond­ja­— Az új szervezet létszámá­nak mindössze 40 százaléka revizor, ami tükrözi igazgató­ságunk feladatai között a ha­gyományos értelemben vett ellenőrzések jelentőségének változását. Az elmúlt időszak­ban megnőtt a szerepe az adó- beszedési, az adóalany-nyil­vántartási, a folyószámlaveze­tési és az ezzel kapcsolatos eljárási tevékenységnek. Mindez egyértelműen jelzi, hogy nem csak az utólagos re­vízió, hanem az adózók folya­matos figyelemmel kísérése is fontos feladatunk. — A szen’ezti változások mindig személycserékkel jár­nak, ami különösen iga: nap­jainkra, amikor teljes rend­szerváltást tudhatunk magunk mögött. Az APEH-nél hány embernek kellett ilyen vagy olyan okok miatt távozni? — Az átalakulás során összesen öt munkatársunk ment el, közülük néhányan maguk kezdeményezték a munkahelyváltást, miután az új szervezetben felajánlott munkakört nem fogadták el. Politikai megfontolásból egy munkatársunktól sem váltunk meg. — Az APEH-hal kapcsolat­ban legtöbb olvasónknak a személyi jövedelemadó jut az eszébe. Az szja-fizetési tapasz­talatokról néhány nappal ez­előtt már írtunk. Az igazgató­ságnak milyen további megha­tározó munkaterületei van­nak? — Az APEH szervezetén belül két nagy blokk különít­hető el, amelyeket egy-egy igazgatóhelyettes irányít. (Az ellenőrzések Seres Péterhez, az adóeljárási és igazgatási feladatok pedig Nóvéné dr. Mátrai Ágneshez tartoznak.) Közvetlen igazgatói irányítás­sal dolgozik például a jogi cso­portunk, amely a beküldött méltányossági kérelmekkel foglalkozik, őrködik az igaz­gatóság egységes joggyakor­lata felett, s ellátja tevékeny­ségünk törvényességi felügye­letét. Ugyancsak közvetlenül irányítom a csődeljárási és végrehajtási osz­tályt. — A hagyomá­nyos értelemben vett revízió jelen­tősége csökken­het, de el sem tu­dom képzelni, hogy valaha meg­szűnjön az adóel­lenőrzések so­rán... — A klasszikus revíziói funkci­ónkról természe­tesen nem mond­hatunk le, az adó­alanyoknak válto­zatlanul számíta­niuk kell az adóel­lenőrzésre, cél- vizsgálatokra, a leltárellenőrzésre vagy a nyugtaadá­si kötelezettségek vizsgálatára. Az utóbbi időben azonban megnőtt a pénzforgalmi ellenőrzések jelentősége, amikor a beval­lásban szereplő és a ténylege­sen befizetett összegeket ha­sonlítjuk össze, megvizsgál­juk az eltérések esetleges oka­it. — A közismert gazdasági változások mellett milyen to­vábbi okai voltak az APEH-nél tapasztalható hangsúlyeltoló­dásoknak? — A költségvetésnek folya­matosan szüksége van az adó­bevételekre. Közismert, hogy az adózás Magyarországon (sem) a legnépszerűbb kötele­zettség. Nemcsak a magánem­berek, de a gazdálkodók is sze­retik ilyen nehéz periódusban hanyagolni az állammal szem­beni tartozásokat — tisztelet a kivételnek. (A folyószámla­ellenőrzések jelentősége pon­tosan ezért nőtt meg az utóbbi időben.) Nagyon fontos, hogy a nyilvántartásaink alaposak legyenek. A vállalkozói adóa­lanyok köre állandóan válto­zik. Vállalkozások megszűn­nek, átalakulnak és újak jelen­nek meg, nem kis feladat a valóság követése. — Sokat beszéltünk már az adókról, de a „medvét” még nem láttuk, azaz mennyi adót fizetünk itt Békésben? — A legnagyobb volumenű adóbefizetés a személyi jöve­delemadó volt tavaly, 3 milli­árd 617 millió forint. Az ál­lampolgároknak szja-bevallá- suk alapján 115 millió forintot utaltunk ki és áfára 117 millió forint volt a kifizetések össze­ge. A megye sajátossága a me­zőgazdaság és élelmiszeripar nagy súlya, ezért a gazdálko­dásból beszedett adók nagyjá­ból kiegyenlítik az áfa-befize­téseket, a 100 millió forintot nem haladja meg a bevételi egyenleg. —Amikor az országban mil­liók szegényednek el és tízez­rek gazdagodnak meg látvá­nyosan, akkor különösen irri­tálja az embereket, ha egyesek nem éppen tisztességes úton szereznek hatalmas vagyono­kat. Mit tehet az APEH, hogy minél kevesebb szemet szúró eset forduljon elő? — A bevallások ellenőrzé­sére van egy információs rend­szerünk, amely segítségével nagy pontossággal lehet a je­lentős adóhiányokat kiszűrni. Az a célunk, hogy azokat az adózókat felkutassuk, akiknél valószínűsíthető a jelentős el­térés a bevallott és a tényleges jövedelme között. Fontos, hogy más hatóságokkal — rendőrség, vám- és pénz­ügyőrség stb. — hatékony in­formációs kapcsolatunk van. — Sokat beszélünk arról, hogy végre egyszer nulláról kellene indulni, hogy senki se mondhassa: a kimutatott 6200 forintos jövedelméből futotta neki a balatoni nyaralóra, a Mercedesre, a budai villára és a családi helikopterre. A va­gyonnyilatkozatról több éve beszélnek ebben az ország­ban... — Előre láthatóan az év má­sodik felében minden adó­alanynak vagyonnyilatkoza­tot kell tennie. Ebben fel kell sorolni részletesen az ingatla­nokat, értékes ingóságokat, a 200 ezer forintot meghaladó készpénzt, értékpapírt, betétet stb. egyszóval mindent, ami a vagyonához tartozik. Ha a va­gyonnyilatkozatok elkészül­nek, akkor viszonylag egysze­rűen követni lehet, hogy bizo­nyos időszakokban mennyi volt az adóalanyok gyarapodá­sa. —S mi van akkor, ha valaki nem készíti el a vagyonnyilat­kozatát és mondjuk két év múl­va ellenőrzést tart nála az APEH? — A vagyonnyilatkozatok megtagadását a mulasztási bír­ság szankcionálja, az adóható­ság az adóeljárási szabályok szerint jár majd el. A feltárt jövedelemtöbblet után adózni kell, továbbá meg kell fizemi a bírságot és a késedelmi pótlé­kot. Az információs rend­szerünk segítségével kimutat­ható egy időszakban az ingat­langyarapodás, a pénzintéze­teknél a pénzforgalom stb. Az eltitkolt jövedelmekből szerzett vagyontárgyak étéke után az adót a már említett következ­ményekkel egyetemben kell rendezni. Ez esetben a meglévő vagyon eredetéről a bizonyítás az adóalanyokat terheli! Egyéb­ként 1987-ben volt lehetőség vagyonnyilatkozat tételére. Az azóta eltelt időszakban szerzett minden jövedelem — a mente­seket kivéve — adóköteles. Te­hát jól jártak azok, akik annak idején elkészítették a va­gyonnyilatkozatukat, mert csak az 1988. január 1 -je utáni va­gyongyarapodásukkal kell el­számolniuk. Úgy érzem, hogy az adóellenőrzésünk korszerű­södése találkozik majd az ál­lampolgárok igazságérzetével» és az új jogszabályok segíteni fogják hivatalunkat a láthatat­lanjövedelmek feltárásában is. Lovász Sándor Az adóellenőrzésünk korszerűsödése ta­lálkozik majd az állampolgárok igaz­ságérzetével FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A piaci kilátások most jók... A piaci kilátásaink most elég jók... fotó: fazekas ferenc Az Orosházi Üveggyár henge­relt síküveghutája 1990. de­cember utolsó napjaiban állt le a termeléssel. Az országban két üzem gyárt hengerelt síküve­get: az Orosházi és a Miskolci Üveggyár. Mindkét gazdasági egység a Pannonglas Ipari Rt.- nek a tagja. A részvénytársaság akkor úgy döntött, hogy a két huta közül csak a miskolci gyártson hengerelt üveget a pia­ci visszaesés miatt. Orosházán 70 embert érin­tett a leállás. Igaz, a dolgozó­kat nem bocsátotta el a gyár, házon belül más munkaterüle­ten alkalmazták őket. De ki­mondva, kimondatlanul szinte valamennyien reménykedtek, hogy előbb-utóbb újra indul a huta. Nos, az optimistáknak igaza lett, június 18-án hozzá­kezdtek a huta felfűtéséhez — lapunkban néhány sort írtunk akkor az eseményről —, és július 2-án sor került az első csapolásra. Rési József üzem­vezető a mostani kilátásokról nyilatkozza lapunknak: — Jelenleg már háromfajta ornament (mintás) üveget gyártunk, egy hete pedig már drótbetétes üveg is lekerült a gyártósorról. A piaci kilátá­saink most elég jók, elsősor­ban a tradicionális vásárlóink megrendeléseinek köszönhe­tően. — Kik ezek a hagyományos vevők? — Üzemünk termelése ön­magában több, mint amire az egész Magyarországnak szük­sége van. Ebből adódik, hogy kereskedelmi partnerünk nagy többsége külföldi. A korábbi években is a dollárelszámolá­sú piacra termeltünk, ami per­sze nemcsak Nyugat-Európát jelenti, gyártmányainknak ugyancsak jó híre van még a Földközi-tenger menti or­szágokban, a mediterrán térsé­gekben és a Közel-Keleten is. —Ismét termel a huta, no de meddig és milyen kapacitás­sal? — A termelés jellegéből adódik a napi 24 órás üzem­mód. Jelenleg nincs beterve­zett leállási határidőnk. A mű­szaki feltételek szerint a huta még legalább két-három évig üzemelhet folyamatosan. Gondolom valamennyi mun­katársam nevében elmondha­tom, hogy nagyon szeretnénk, ha ez így is történne. Lovász Vállalkozni akar? Jegyezze meg! Kisakkozható, hogy holnap mi lesz kelendő A látszatkedvezmé nyék tol a termékfejlesztésig Az induló kis- és középvállal­kozások nagy része — a piac egy részének meghódítása után „beáll” valamilyen tevé­kenységre, s így próbálja ál­landósítani piaci jelenlétét. Ez azonban a hagyományos piac- gazdaságokban sem elég, még kevésbé nálunk, ahol állandó­an változnak a piac szereplői és a működés feltételei is. A sikeres jelenléthez, a ve­vőkör szélesítéséhez egyfelől jól megalapozott vizsgálatok­kal, a piaci helyzet és a részt­vevők kapcsolatainak elemzé­sével alátámasztott marke­tingstratégia, másfelől idő­szakonként változó marke­tingtaktika kell. A hosszabb távra szóló stra­tégia nem csupán a termelő kis- és középvállalkozások­nak, hanem a szolgáltatóknak és a forgalmazóknak is fontos iránytű. Elsődleges feladat a főpiacok meghatározása. El­sősorban a hazai és a külföldi potenciális vevőkört kell föl­rajzolni; hol, milyen régiók­ban, országcsoportokban kí­ván tartósan jelen lenni a vál­lalkozó? Fontos annak több évre előretekintő mérlegelése, hogy a megcélzott piacokon hogyan alakulnak az igények. Napjainkban például a csupán rövid tárva tervezők nagy ré­sze „leírta” a kelet-európai pi­acot —, pedig néhány éven belül alighanem tényleges vá­sárlója lesz a magyar termé­keknek és szolgáltatásoknak. Jellegzetesen olyan leendő pi­acról van tehát szó, amelynek stratégiai elemzésére érdemes előlegezni időt és energiát. A potenciális piacok hely­zetének rendszeres elemzése szintén megtérülő „befekte­tés”. Érdemes, sőt szükséges vizsgálni, hogy a közeljövő­ben és a későbbiekben várha­tóan hogyan alakul egyes fo­gyasztói rétegek vásárlóké­pessége, milyen igények fel­keltése járhat sikerrel. Szá­molni kell-e mondjuk azzal, hogy a nők kisebb része fog munkát találni, nagyobb része tehát otthon marad, s több ide­je jut a háztartásra, azaz vál­toznak a fogyasztói igényei? A hosszabb távú marke­tingstratégiában tekintettel kell lenni a várhatóan gazda­godó fogyasztói réteg sajátos igényeire, például a hobbiker­tek tulajdonosainak gépekkel, felszerelésekkel való ellátásá­ra, a gyermekek gondozásá­nak könnyítésére, az öregek segítőeszközök iránti kereslet- növekedésére stb. is. A piaci jelenlét szempontjá­ból roppant fontos a várható versenytársak megjelenésé­nek prognosztizálása, ami nem könnyű, mert általában erről a legkevesebb a konkrét információ. (Kivált a külföldi versenytársak hazai megjele­nése lehet fontos elem, folya­matosan figyelemmel kell te­hát kísérni a hirdetéseket, egyéb jelzéseket.) Az új vál­lalkozások megjelenése után nyomban számot kell verni az­zal, hogy a piac mely szeg­mensében válhatnak veszé­lyes konkurenciává, hogy ott erősítsük a jelenlétet — több­letszolgáltatásokkal, kedve­zőbb ár- és fizetési feltételek­kel. A vállalkozás tartós sikeré­nek fontos feltétele a termék- és tevékenységfejlesztés. A megszerzett vevőkör megtar­tása és bővítése ugyanis min­den szférában a tevékenység állandó megújítását igényli. Rendszerint nem kell alapvető változtatásokat végrehajtani. A legsikeresebb többnyire az, ha a már bevált termék- és tevékenységfajtát kiegé­szítjük néhány praktikus, új elemmel, szolgáltatásválto­zattal. Tipikusan ilyen lehet a tanácsadói szolgálat, amely a felhasználás módjait, előnyeit propagálja. S nem titok: van­nak látszatkedvezmények, amelyekkel szintén sok új fo­gyasztót lehet megnyerni. Gondoljunk annak meghirde­tésére, hogy postán — külön térítés nélkül — megküldik a megrendelt terméket, ami a gyakorlatban persze azt jelen­ti, hogy az ár tartalmazza a szállítás költségeit is. A sikeres piaci jelenlétnek ennél lényegesebb eleme a ter­mék-fejlesztés. Ehhez a vállal­kozónak ismernie kell a hason­ló új külföldi termékeket, hogy azok előnyeit saját tevékeny­ségében hasznosítsa. Ugyan­akkor célszerű, ha alkalmaz­kodik a piac konkrét igényei­hez. Az önállóvá váló kisgaz­daságok például mind több kisgépre tartanak igényt, amit lehet itthon gyártani vagy kül­földről beszerezni. S követke­ző lépésként megtervezhető valamelyik pénzkímélő forma — a lízing, a bérbeadás, a köl­csönzés — alkalmazása... S a termékfejlesztés nem elha­nyagolható módja a formai megújítás sem. Az új fogyasz­tói rétegek számára ugyanis a design igen fontos tényező, akár fogyasztási cikkről, akár tartós használati eszközökről van szó. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents