Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-22 / 172. szám
Mezoberényi pillanatkép — 1992. júliusában Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András Telefon: (66) 27—844 Lakossági terhek mérséklése Mezőberény. — A lakáshitelkamatok emelkedése nyomán megnövekedett lakossági terhek mérsékléséről alkotott rendeletet a város önkormányzati testületé. A rendelet szerint, akik korábban kedvezményes lakásvásárlási vagy építési kölcsönt vettek igénybe, felemelt törlesztőrészletük mérséklésére — egyedi elbírálás alpján — támogatást nyújt az önkormányzat. A rendelkezésre álló összeg együttesen adósonként ötezer forint. A támogatás iránti kérelmek július 31 -éig nyújthatók be a polgármesteri hivatalhoz. Kinevezés Mezőberény. — A helyi Petőfi Sándor Művelődési Központ igazgatói állása nyugdíjbavo- nulás miatt megüresedett. Az állás betöltésére az önkormányzat pályázatot hirdetett, melyre egy személy-pályázata érkezett, s minden szempontból megfelelt a kívánalmaknak. így az önkormányzat egyhangú döntése alapján öt évre Szűcsné Sziklai Évát nevezték ki a művelődési ház igazgatójává. Lemondás Mezőberény. — Lemondott önkormányzati képviselői tisztségéről Berke István (vállalkozó), aki az SZDSZ listáján került a testületbe. Helyére Schön Mihály (nyugdíjas) lépett, aki a választásokon a pártlistán a lemondott képviselő mögött a második helyen végzett. Módosított közlekedési rend Mezőberény. — Az önkormányzat megvitatta a város közlekedési koncepcióját, s több változtatásról döntött. A Győri János utca — a Puskin utca felől a Petőfi utca irányában — egyirányúsításra kerül. Ugyancsak egyirányúsításra kerül, de a Győri János utcával ellentétes irányban a Madách utca Puskin és Petőfi utca közötti szakasza. Tárgyalások folynak a Gyomai út—Liget utca, illetve a 47-es főút kereszteződésének forgalomirányító lámpával való ellátására, valamint a biztonságosabb közlekedés érdekében újabb jelzőtáblákat helyeznek ki a város utcáin. Támogatások Köröstarcsa.—A hely i önkormányzati testület döntése nyomán, az első lakáshoz jutók közül 100-100 ezer forint támogatást tiízen, 50-50 ezer forint kamatmentes kölcsönt öten kaptak. ] MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1992. július 22., szerda Hivatása a hobbija Elszórt milliók Platty!—csapódott az útra egy görögdinnye a túlterhelt ARO-ról. Aztán még egy, s gyors egymásutánban kettő' követte. Nagyot loccsant, a gyümölcs vérvörös leve messze fröccsent, héja megcsúszott a forró aszfalton, majd csendesen megpihent az útpadkán, jó csemegét kínálva a darazsaknak. A gépkocsi vezetője vigyorogva szállt ki a fülkéből, s amint elhaladtam mellette még hallottam: ,,Nem az enyém...” Az utakon ezekben a napokban egymást érika gabonát szállító járművek. Az idei termés egy részét szállítják szérűre. A másik részük soha nem kerül oda. Elszórják. Az aranyló búzától sárgállanak az utak, ez a dekoráció a nemtörődömség jele, eredménye. A szállítási veszteségek milliókban mérhetők. Emlékszem: nagyanyám, úgy jó három évtizede, a tengeritöréskor a kocsiról lehulló csövekért megállította a fogatot, s felvette azt. A hazaszállított kukoricamorzsalékot összeseperte, a szétszóródott szemeket egyenként, gondosan összeszedte. Igaz, az a sajátja volt. O görnyedt, fáradozott megtermelésén, s talán ezért is értékelte, becsülte nagyra a termést. Pedig azoknak a kukoricaszemeknek az értéke csupán fillérekre rúgott. Az viszont igaz, fillérekből / lesznek a forintok. Miról ír a Mezólierényi Hírmondó? Úgy mondják: igazán elégedett ember az, aki hivatásának, hobbijának élhet. S ha mindkettő ugyanaz, akkor az már maga a boldogság. Azon kevesek közé tartozik Plavecz István mezoberényi gépjármű- technikus, autószerelő kisiparos, mester, aki mindezt elmondhatja magáról. Ha úgy tetszik hobbiból dolgozik az a fiatalember, aki már gyerekkorában eldöntötte, hogy mi akar lenni, ha nagy lesz. — Az autó a mindenem — kezdi. A helyi gimnáziumban érettségizett, majd kitanulta az autószerelő szakmát — mesterfokon. — Ez érdekelt, ezért nem mentem főiskolára, egyetemre, pedig előttem volt a lehetőség. Képeztem magam, 80-ban techikusminősítő vizsgát tettem, s még az évben megszereztem a mesterlevelet is. Akit egyszer megfogott a műhely varázsa, az nehezen válik meg tőle — mondja. S hogy mennyire komolyan gondolja munkáját, bizonyság rá az a beruházás, melyet milliókban lehet csak mérni. — Azért áldoztam a pénzt, mert van munkám, meg később is legyen. Megnőttek a követelmények, meg aztán munkámra nagyon igényes vagyok— s máris invitál körbe a négy kocsiállásos, célszerszámokkal, napjainkban a legkorszerűbbnek számító műszerekkel felszerelt műhelyén. Patikatisztaság van mindenhol, a szerelőaknák csempével burkoltak, a falon, a bejáratnál virágok díszlenek. Szóval mindennek meg van a helye. — Köztudott, hogy magammal szemben is szigarú és igényes vagyok. Olykor lassúnak tűnök, ami abból adódik, hogy igyekszem precízen dolgozni. Tőlem olyan jármű nem mehet ki, amelyik veszélyeztetheti a közúti kölekedés biztonságát. — Milyen a városban lévő gépkocsik műszaki állapota? — A pénztelenség a javításban is megmutatkozik: az autótulajdonosok csak azt javíttatják, ami elkerülhetetlen, s feltétlenül kell. Szerintem a herényiek autója az átlagosnál lényegesen jobb, négyen vagyunk a városban autószerelők, s valamennyiünk igényes a munkájára. — Milyen márkákra szakosodott? — Valamennyi keleti típusú kocsit javítok, a nyugatiak közül elsősorban az Opelre, a VW-re és a Fiatra. Előrehaladott tárgyalásokat folytatok az új és garanciális szervizszolgáltatásra. S mivel a legkorszerűbb komputeres műszereim vannak, jogosult vagyok a „zöldkártya” kiadására is — folytatja, miközben visszaáll a kocsi mellé. Munkájából, minden mozdulatából a nyugalom, a határozottság tükröződik. Búcsúzáskor még megtudom: minden évben foglalkoztat egy-két tanulót, de csak olyanokat, akik érettségivel rendelkeznek. — A szakma színvonalát csak így lehet emelni—nyújtja jobbját. Ezekben a napokban kerül az újságárusok standjára, ezúttal huszonkét oldalas terjedelemben a város közéleti lapja, a Mezoberényi Hírmondó. A lap egyebek között foglalkozik az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésével, a Műszaki és Vasipari Szövetkezet tevékenységével, bőségesen szolgál helyi hírekkel, két oldalon köröstarcsai témákat dolgoz fel. A lap a legapróbb részleteiben az olvasók elé tárja a körülötte kialakult, s zajló képviselői vita részleteit. Plavecz István munka közben Mi folyik a kukoricásban? Néhány napja igencsak megélénkült az élet a Hidasháti Állami Gazdaság csárdaszállási kerületében: az ’50-es években, az idénymunkások elszállásolására készült épültbe új lakók költöztek. Megnyílt a címerezőtábor a kerületben. Az állami gazdaság és a szeghalmi Péter András Gimnázium évtizedes kapcsolata révén ezekben a napokban a gimnázium és a szakmunkásképző 150 hallgatója egy háromhetes turnusban vesz részt a címerezőtáborban. — Gazdaságunk az idén mintegy 1800 hektáron termeszt vetőmagkukoricát, ebből kerületünkben 275 hektár a nettó, vagyis az anyaterület. Eddig nincs okunk a panaszra, atavaszi aszály ellenére terméskilátásaink biztatóak, a terület 90 százalékát rendszeresen öntözzük. A jó termés a szorgos kezek nélkül elképzelhetetlen — magyarázza Szőke Kis Zoltán kerületvezető. A kukoricatáblák egynéme- lyike több kilométerre van a tábor központjától, annak huszonöt kilométeres körzetében terül el. A kijutás nem egyszerű, s főként nem valami kényelmes. Teherautó szállítja a címerezőket, a gépkocsi felveri az út porát vagy éppenséggel birkózik a sárral, kerekei nyomán messze fröccsen a latyak. A címere zés Jíemény munka, kitartást, erőt, figyelmet követel a földeken dolgozóktól, akik nem ritkán 12 órát dolgoznak, műszakonként jó néhány kilóméiért megtéve a kukoricásban. — Egy-egy hektárra 5-6000 forint a munkabér, s ennyi lehet az átlagkeresete az itt dolgozóknak, de azok, akik hajtanak, megkereshetik a három hét alatt a tízezer forintot is — folytatja a kerületvezető. S a diákoknak mire jut idejük a munka mellett? A tábor központjában a körülményekhez képest adottak a lehetőségek a sportolásra, a tévézésre, a videózásra s a pihenésre. Ez utóbbival nincs is különösebb gond, mert a reggel öt órai ébresztő és az egész napos munka elcsigázza a fiatalokat is, akik nem kukori- cáznak a kukoricásban. Vége a „műszaknak” Butiksor Mezőberény. — A város centrumában a szanált területen az önkormányzat készítette tervek alapján vállakózásban tizennégy üzletből álló butiksor épül. A munkák jó ütemben haladnak, az épület minden valószínűség szerint az őszre elkészül, a tér parkosítására és a „keresztelőre” később kerül sor. Aki a saját maga főnöke és beosztottja „Magad uram, ha szolgád nincs!” Ugye ismerős ez a mondás? A csárdaszállási postahivatal vezetője, Gregus András mindezt elmondhatja magáról. A hivatalban nincs beosztottja, sem főnöke, 35 esztendeje a saját maga főnöke és beosztottja. — Kézbesítőként kezdtem, utána lettem csak hivatalnok, s nyomban vezető pozíciót kaptam, immáron három és fél évtizede — kezdi kedélyesen, mert ahogyan mondta, jókedv nélkül nem lehet dolgozni. — Itt nem egyhangú a munka: egyik pillanatban takarékcsekk, másik percben hírlap, aztán csomag, távirat, távbeszélő... Folytassam még? A felsoroltakból is adódik, hogy itt sok a túlóra, mert a könyvelésnek is, kimutatásoknak is naprakésznek kell lenniük. Legtöbbször amikor én megyek haza, a faluban már csak a kocsma van nyitva — meséli a tősgyökeres falubeli, mert itt született —, akkor még más volt a település neve — itt nevelkedett s dolgozik. Névről ismeri a község valamennyi lakóját, apraját, nagyját. — Naponta 180-200 ügyfelem van, egy-egy jelentősebb ünnep előtt többen is megfordulnak a postán, ilyenkor megnőaforgalmunk. — Mennyit olvasnak a csárdaszállásiak? —Sokat!—emeli fel mutató ujját, s máris mondja:—a mintegy 650 lelkes községben 300 újságelőfizetőt tartunk nyilván, de sok az árus példányunk is. Legkeresettebb a megyei hírlap, ezt követi a Szabad Föld, a többi újság meg sem közelíti e két lap népszerűségét, lappéldányát. Hat részre válik a herényi Aranykalász Tsz A termelőszövetkezetekben is zajlik az átalakulás. Hogyan áll ez a folyamat a mezoberényi Aranykalász Tsz- ben? A 6700 hektáros szántón gazdálkodó, az elmúlt évben 110 millió forint veszteséggel záró nagyüzemnek pillanatnyilag mintegy 200 dolgozója és csaknem 380 nyugdíjasa van. A közös területből 400 hektárnyi kiadásra került részaránytulajdonba, de ezek a földek közös művelésben maradtak. Az átalakulással kapcsolatban egy egyeztető fórum és különféle érdekcsoportok elkezdték a szervezést, s a szándékok szerint a téesz hat részre válik szét. A Kalász Gazdaszövetkezet elsősorban klasszikus mezőgazdasági tevékenységgel szeremé foglalkozni, nyugdíjasokat és dolgozó tagokat tömörít soraiban. A Körösmenti Szövetkezet a növénytermesztést, kisebb részben az állattenyésztést tűzte zászlajára, nyugdíjasokból és dolgozó tagokból alakulva. A Kastély Farm Szövetkezet nyugdíjas és dolgozó tagjai révén a tejtermelést célozta meg. A gépüzemből alakul a Gépészeti Kft. gépészeti szolgáltatásra szakosodva. Az AGRO Bt. hagyományos mezőgazdasági tevékenységet szeretne folytatni, de termékeik, termelvényeik forgalmazását, különféle lakossági szolgáltatást is felvállalnak, mint például a tej értékesítését. Egy csoport az üzemanyag-kereskedelmet szemelte ki, de az egyéb mezőgazdasági termékek forgalmazásából is hasznot remélnek, főként nyugdíjasok és aktív korúak bevonásával dolgoznak. A napokban volt a szövetkezeméi a csődegyezségi tárgyalás, melyen a hitelezők hozzájárultak a szövetkezet által elkészített üzleti tervhez, melyben a tsz a törlesztésekre határidőt vállalt. A nagy kérdés: hogyan sikerül teljesíteni az éppen nem könnyű vállalásokat? Mert ha nem, akkor bármely hitelező felszámolási eljárást kezdeményezhet. Egyébként a herényi Aranykalász Tsz adósságállománya mintegy 150 millió forint. Megtudtuk még: a betakarítások után, de legkésőbb októberben a szétváló szövetkezetből alakuló kisebb gazdasági egységek már önállóan szeretnének dolgozni. Szétválás után az adósságállományt és a bevételeket rögzített elvek szerint, vagyonrészarányosan határozzák meg.
