Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

Mezoberényi pillanatkép — 1992. júliusában Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András Telefon: (66) 27—844 Lakossági terhek mérséklése Mezőberény. — A lakáshitel­kamatok emelkedése nyomán megnövekedett lakossági ter­hek mérsékléséről alkotott ren­deletet a város önkormányzati testületé. A rendelet szerint, akik korábban kedvezményes lakásvásárlási vagy építési köl­csönt vettek igénybe, felemelt törlesztőrészletük mérséklésére — egyedi elbírálás alpján — támogatást nyújt az önkor­mányzat. A rendelkezésre álló összeg együttesen adósonként ötezer forint. A támogatás iránti kérelmek július 31 -éig nyújtha­tók be a polgármesteri hivatal­hoz. Kinevezés Mezőberény. — A helyi Petőfi Sándor Művelődési Központ igazgatói állása nyugdíjbavo- nulás miatt megüresedett. Az állás betöltésére az önkormány­zat pályázatot hirdetett, melyre egy személy-pályázata érkezett, s minden szempontból megfe­lelt a kívánalmaknak. így az önkormányzat egyhangú dön­tése alapján öt évre Szűcsné Sziklai Évát nevezték ki a mű­velődési ház igazgatójává. Lemondás Mezőberény. — Lemondott önkormányzati képviselői tiszt­ségéről Berke István (vállalko­zó), aki az SZDSZ listáján ke­rült a testületbe. Helyére Schön Mihály (nyugdíjas) lépett, aki a választásokon a pártlistán a le­mondott képviselő mögött a második helyen végzett. Módosított közlekedési rend Mezőberény. — Az önkor­mányzat megvitatta a város közlekedési koncepcióját, s több változtatásról döntött. A Győri János utca — a Puskin utca felől a Petőfi utca irányá­ban — egyirányúsításra kerül. Ugyancsak egyirányúsításra kerül, de a Győri János utcával ellentétes irányban a Madách utca Puskin és Petőfi utca közöt­ti szakasza. Tárgyalások foly­nak a Gyomai út—Liget utca, illetve a 47-es főút keresztező­désének forgalomirányító lám­pával való ellátására, valamint a biztonságosabb közlekedés ér­dekében újabb jelzőtáblákat he­lyeznek ki a város utcáin. Támogatások Köröstarcsa.—A hely i önkor­mányzati testület döntése nyo­mán, az első lakáshoz jutók közül 100-100 ezer forint támo­gatást tiízen, 50-50 ezer forint kamatmentes kölcsönt öten kaptak. ] MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1992. július 22., szerda Hivatása a hobbija Elszórt milliók Platty!—csapódott az útra egy görög­dinnye a túlterhelt ARO-ról. Aztán még egy, s gyors egymásutánban kettő' kö­vette. Nagyot loccsant, a gyümölcs vér­vörös leve messze fröccsent, héja meg­csúszott a forró aszfalton, majd csende­sen megpihent az útpadkán, jó cseme­gét kínálva a darazsaknak. A gépkocsi vezetője vigyorogva szállt ki a fülkéből, s amint elhaladtam mellette még hallottam: ,,Nem az enyém...” Az utakon ezekben a napokban egymást érika gabonát szállító járművek. Az idei termés egy részét szállítják szérűre. A másik részük soha nem kerül oda. Elszórják. Az aranyló búzától sárgállanak az utak, ez a dekoráció a nemtörődömség jele, eredménye. A szállítási veszteségek milliókban mérhetők. Emlékszem: nagyanyám, úgy jó három évtizede, a tengeritöréskor a kocsiról lehulló csövekért megállította a fogatot, s felvette azt. A hazaszál­lított kukoricamorzsalékot összeseperte, a szétszóródott szemeket egyenként, gondosan összeszedte. Igaz, az a sajátja volt. O görnyedt, fáradozott megtermelésén, s talán ezért is értékelte, becsülte nagyra a termést. Pedig azoknak a kukoricaszemeknek az értéke csupán fillérekre rúgott. Az viszont igaz, fillérekből / lesznek a forintok. Miról ír a Mezólierényi Hírmondó? Úgy mondják: igazán elége­dett ember az, aki hivatásának, hobbijának élhet. S ha mind­kettő ugyanaz, akkor az már maga a boldogság. Azon keve­sek közé tartozik Plavecz Ist­ván mezoberényi gépjármű- technikus, autószerelő kisipa­ros, mester, aki mindezt el­mondhatja magáról. Ha úgy tetszik hobbiból dolgozik az a fiatalember, aki már gyerek­korában eldöntötte, hogy mi akar lenni, ha nagy lesz. — Az autó a mindenem — kezdi. A helyi gimnáziumban érettségizett, majd kitanulta az autószerelő szakmát — mes­terfokon. — Ez érdekelt, ezért nem mentem főiskolára, egye­temre, pedig előttem volt a le­hetőség. Képeztem magam, 80-ban techikusminősítő vizs­gát tettem, s még az évben megszereztem a mesterlevelet is. Akit egyszer megfogott a műhely varázsa, az nehezen válik meg tőle — mondja. S hogy mennyire komolyan gondolja munkáját, bizonyság rá az a beruházás, melyet mil­liókban lehet csak mérni. — Azért áldoztam a pénzt, mert van munkám, meg ké­sőbb is legyen. Megnőttek a követelmények, meg aztán munkámra nagyon igényes va­gyok— s máris invitál körbe a négy kocsiállásos, célszerszá­mokkal, napjainkban a legkor­szerűbbnek számító műsze­rekkel felszerelt műhelyén. Patikatisztaság van minden­hol, a szerelőaknák csempével burkoltak, a falon, a bejáratnál virágok díszlenek. Szóval mindennek meg van a helye. — Köztudott, hogy magam­mal szemben is szigarú és igé­nyes vagyok. Olykor lassúnak tűnök, ami abból adódik, hogy igyekszem precízen dolgozni. Tőlem olyan jármű nem mehet ki, amelyik veszélyeztetheti a közúti kölekedés biztonságát. — Milyen a városban lévő gépkocsik műszaki állapota? — A pénztelenség a javítás­ban is megmutatkozik: az au­tótulajdonosok csak azt javít­tatják, ami elkerülhetetlen, s feltétlenül kell. Szerintem a herényiek autója az átlagosnál lényegesen jobb, négyen va­gyunk a városban autószere­lők, s valamennyiünk igényes a munkájára. — Milyen márkákra szako­sodott? — Valamennyi keleti típusú kocsit javítok, a nyugatiak közül elsősorban az Opelre, a VW-re és a Fiatra. Előrehala­dott tárgyalásokat folytatok az új és garanciális szervizszol­gáltatásra. S mivel a legkor­szerűbb komputeres műszere­im vannak, jogosult vagyok a „zöldkártya” kiadására is — folytatja, miközben visszaáll a kocsi mellé. Munkájából, minden mozdulatából a nyu­galom, a határozottság tükrö­ződik. Búcsúzáskor még meg­tudom: minden évben foglal­koztat egy-két tanulót, de csak olyanokat, akik érettségivel rendelkeznek. — A szakma színvonalát csak így lehet emelni—nyújtja jobbját. Ezekben a napokban kerül az újságárusok standjára, ezúttal huszonkét oldalas terjedelem­ben a város közéleti lapja, a Mezoberényi Hírmondó. A lap egyebek között foglalkozik az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésével, a Műszaki és Vasipari Szövet­kezet tevékenységével, bősé­gesen szolgál helyi hírekkel, két oldalon köröstarcsai témá­kat dolgoz fel. A lap a legap­róbb részleteiben az olvasók elé tárja a körülötte kialakult, s zajló képviselői vita részleteit. Plavecz István munka közben Mi folyik a kukoricásban? Néhány napja igencsak meg­élénkült az élet a Hidasháti Álla­mi Gazdaság csárdaszállási kerületében: az ’50-es években, az idénymunkások elszállásolá­sára készült épültbe új lakók költöztek. Megnyílt a címerező­tábor a kerületben. Az állami gazdaság és a szeghalmi Péter András Gimnázium évtizedes kapcsolata révén ezekben a na­pokban a gimnázium és a szak­munkásképző 150 hallgatója egy háromhetes turnusban vesz részt a címerezőtáborban. — Gazdaságunk az idén mintegy 1800 hektáron termeszt vetőmagkukoricát, ebből kerületünkben 275 hektár a net­tó, vagyis az anyaterület. Eddig nincs okunk a panaszra, atavaszi aszály ellenére terméskilátása­ink biztatóak, a terület 90 száza­lékát rendszeresen öntözzük. A jó termés a szorgos kezek nélkül elképzelhetetlen — magyarázza Szőke Kis Zoltán kerületvezető. A kukoricatáblák egynéme- lyike több kilométerre van a tá­bor központjától, annak huszon­öt kilométeres körzetében terül el. A kijutás nem egyszerű, s fő­ként nem valami kényelmes. Te­herautó szállítja a címerezőket, a gépkocsi felveri az út porát vagy éppenséggel birkózik a sárral, kerekei nyomán messze fröccsen a latyak. A címere zés Jíemény munka, kitartást, erőt, figyelmet követel a földeken dolgozóktól, akik nem ritkán 12 órát dolgoznak, műszakonként jó néhány kilóméiért megtéve a kukoricásban. — Egy-egy hektárra 5-6000 forint a munkabér, s ennyi lehet az átlagkeresete az itt dolgozók­nak, de azok, akik hajtanak, megkereshetik a három hét alatt a tízezer forintot is — folytatja a kerületvezető. S a diákoknak mire jut idejük a munka mellett? A tábor köz­pontjában a körülményekhez képest adottak a lehetőségek a sportolásra, a tévézésre, a videó­zásra s a pihenésre. Ez utóbbival nincs is különösebb gond, mert a reggel öt órai ébresztő és az egész napos munka elcsigázza a fiatalokat is, akik nem kukori- cáznak a kukoricásban. Vége a „műszaknak” Butiksor Mezőberény. — A város cent­rumában a szanált területen az önkormányzat készítette tervek alapján vállakózásban tizen­négy üzletből álló butiksor épül. A munkák jó ütemben halad­nak, az épület minden valószí­nűség szerint az őszre elkészül, a tér parkosítására és a „keresz­telőre” később kerül sor. Aki a saját maga főnöke és beosztottja „Magad uram, ha szolgád nincs!” Ugye ismerős ez a mon­dás? A csárdaszállási postahi­vatal vezetője, Gregus András mindezt elmondhatja magáról. A hivatalban nincs beosztottja, sem főnöke, 35 esztendeje a sa­ját maga főnöke és beosztottja. — Kézbesítőként kezdtem, utána lettem csak hivatalnok, s nyomban vezető pozíciót kap­tam, immáron három és fél évti­zede — kezdi kedélyesen, mert ahogyan mondta, jókedv nélkül nem lehet dolgozni. — Itt nem egyhangú a munka: egyik pilla­natban takarékcsekk, másik percben hírlap, aztán csomag, távirat, távbeszélő... Folytas­sam még? A felsoroltakból is adódik, hogy itt sok a túlóra, mert a könyvelésnek is, kimuta­tásoknak is naprakésznek kell lenniük. Legtöbbször amikor én megyek haza, a faluban már csak a kocsma van nyitva — meséli a tősgyökeres falubeli, mert itt született —, akkor még más volt a település neve — itt nevelkedett s dolgozik. Névről ismeri a község valamennyi la­kóját, apraját, nagyját. — Naponta 180-200 ügyfe­lem van, egy-egy jelentősebb ünnep előtt többen is megfor­dulnak a postán, ilyenkor meg­nőaforgalmunk. — Mennyit olvasnak a csár­daszállásiak? —Sokat!—emeli fel mutató ujját, s máris mondja:—a mint­egy 650 lelkes községben 300 újságelőfizetőt tartunk nyilván, de sok az árus példányunk is. Legkeresettebb a megyei hír­lap, ezt követi a Szabad Föld, a többi újság meg sem közelíti e két lap népszerűségét, lappél­dányát. Hat részre válik a herényi Aranykalász Tsz A termelőszövetkezetekben is zajlik az átalakulás. Hogyan áll ez a folyamat a mezoberényi Aranykalász Tsz- ben? A 6700 hektáros szántón gazdálkodó, az elmúlt évben 110 millió forint veszteséggel záró nagyüzemnek pillanatnyi­lag mintegy 200 dolgozója és csaknem 380 nyugdíjasa van. A közös területből 400 hektárnyi kiadásra került részaránytulaj­donba, de ezek a földek közös művelésben maradtak. Az átalakulással kapcsolat­ban egy egyeztető fórum és különféle érdekcsoportok el­kezdték a szervezést, s a szándé­kok szerint a téesz hat részre válik szét. A Kalász Gazdaszö­vetkezet elsősorban klasszikus mezőgazdasági tevékenység­gel szeremé foglalkozni, nyug­díjasokat és dolgozó tagokat tö­mörít soraiban. A Körösmenti Szövetkezet a növénytermesz­tést, kisebb részben az állatte­nyésztést tűzte zászlajára, nyugdíjasokból és dolgozó ta­gokból alakulva. A Kastély Farm Szövetkezet nyugdíjas és dolgozó tagjai révén a tejterme­lést célozta meg. A gépüzemből alakul a Gépészeti Kft. gépésze­ti szolgáltatásra szakosodva. Az AGRO Bt. hagyományos me­zőgazdasági tevékenységet sze­retne folytatni, de termékeik, termelvényeik forgalmazását, különféle lakossági szolgálta­tást is felvállalnak, mint például a tej értékesítését. Egy csoport az üzemanyag-kereskedelmet szemelte ki, de az egyéb mező­gazdasági termékek forgalma­zásából is hasznot remélnek, fő­ként nyugdíjasok és aktív korú­ak bevonásával dolgoznak. A napokban volt a szövetkezeméi a csődegyezségi tárgyalás, me­lyen a hitelezők hozzájárultak a szövetkezet által elkészített üz­leti tervhez, melyben a tsz a törlesztésekre határidőt vállalt. A nagy kérdés: hogyan sikerül teljesíteni az éppen nem könnyű vállalásokat? Mert ha nem, ak­kor bármely hitelező felszámo­lási eljárást kezdeményezhet. Egyébként a herényi Aranyka­lász Tsz adósságállománya mintegy 150 millió forint. Megtudtuk még: a betakarí­tások után, de legkésőbb októ­berben a szétváló szövetkezet­ből alakuló kisebb gazdasági egységek már önállóan szeret­nének dolgozni. Szétválás után az adósságállományt és a bevé­teleket rögzített elvek szerint, vagyonrészarányosan határoz­zák meg.

Next

/
Thumbnails
Contents