Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-11-12 / 163. szám
1992. július 11-12., szombat-vasárnap js 1 MŰVÉSZETEK - TÁRSADALOM Nincs kultúra áldozatok nélkül Tarhosi találkozó Szabadi Vilmos hegedűművésszel Tíz évvel ezelőtt a Magyar Rádió hegedűversenyén az ismeretlenségből ugrott ki győztesként egy ifjú titán, az akkor 23 esztendős Szabadi Vilmos, akit ma már az ország első hegedűseként tart számon a szakma és a nagyközönség. Tarhos hamarfölfedezte a maga számára bravúros tehetségét, s a vonószenekari tábor évek óta mestereként várja vissza a világjáró művészt. Idei találkozásunkkor, a tábori munka szünetében beszélgettünk eddigi életútjáról: — Labdarúgó, építészmérnök, színész, csillagász szerettem volna lenni, de gyerekkori álmaimnak a család ellenállt. Papa jól hegedült, a mamám úgy szerezte az operaénekesi diplomáját, hogy közben a szíve alatt hordott. A karrierjét áldozta föl értem. Azóta is mindenben a gondolatomat lesi. — Hogyan lesz valakiből szólista? A tehetségen kívül mi szükségeltetik hozzá? — Diákkoromban rengeteg előadó stílusával ismerkedtem meg, mániákusan hallgattam őket, hogy hegedűjáték közben nehogy plágiumot kövessek el. A pálya során az ember nem a műveket, hanem önmagát játssza. Az egyéni előadói stílus megtalálása mindig kemény munkával jár. Előfordult, hogy négy nap alatt 72 órát gyakoroltam. —Itt, a táborban is hallhattuk..., reggel hétkor már szólt a hegedű. — A feladatok kihívásait csak így lehet győzni. Évente 50—60 koncertet adok, idén hat új versenyművet szeretnék megtanulni, három szólóest műsorát is tervezem állandó kamarapartneremmel, Gulyás Mártával, akit idén a madridi Royal College profeszor- asszonyává neveztek ki. Jövőre a Csajkovszkij-verseny győztesével és egy kanadai csellistával a brit-szigetekre készülünk, nemzetközi trióként. — 1983: Hubay-verseny, győzelem a főiskolán, 1985: Sibelius-verseny, III. díj, 1988: Bartók Hegedűversenye Londonban Sir Georg Soltival, BBC élő közvetítés, az utóbbi egy évben tv-portréfilm itthon, két nagylemez, három CD-le- mez Hungaroton kiadásban. Siker sikerre halmozva. Mekkora örömet nyújt ez? — Az lenne az igazi öröm, ha mindenki magának szabna olyan feladatokat, amellyel másokat boldoggá tehetne. Amennyiben a felelőssége nagyobb egy szólistának, annál nagyobb az öröme is. Amit megtanulunk, azt tovább kell adni. —A zeneakadémián, a finnországi mesterkurzuson — ahonnan éppen érkezett — és Tarhos on is gyerekek veszik körül. Rajongásig szeretik, a tizenévesek Vilinek szólíthatják, mégis tanárukként tisztelik. — A hátizsákot mindig nyitva tartja az ember. Amit összeszedegetett benne, azt szét is kell hintenie. Nekünk, pedagógusoknak a vállverege- tésen kívül — az is ritkán — más nemigen jut. Pedig a kultúrának a legnagyobb gazdasági krízis idején van a legnagyobb szerepe. A tehetség lép- ten-nyomon jelen van, de azt dédelgetnünk kell, különben inspiráció híján középszerűvé válik. Itt rengeteg a tehetséges gyerek, exportálható „cikk” lehetne, csupán pénzhiány miatt vannak gondok. Hallom, Tarhos is az utolsó pillanatban kapta meg a támogatást. Pedig ha kultúrnemzedéket akarunk kinevelni, az áldozattal jár! — Ez tartja itthon? Izrael, Taiwan, Dél-Korea, Kanada koncerttermei után valamiféle tanári misszió ez? — Közhelyeket tudok mondani: Ott bölcs dolog élni, ahol született az ember. Nem tudok olyan helyet említeni, ahol hibátlan az élet. Aki mindenütt jól érzi magát, az itthon se és ott sincs igazán otthon. A vegetáriánusoknak ajánlják, azt a mézet egyék, amit a környékükön gyűjtöttek a méhek. — Fiatal emberként gyümölcsön és magvakon él. Hamar magáévá tette a keleti bölcsek igazságát. Ez az életmód az előadói munkát segíti? — Az éhségérzet másodlagos dolog, könnyen elfelejthetjük. A jógik is azt tartják, hogy megtisztult test mellett szabadabban szárnyalhat a fantázia, a lélek. A sport pedig a testet és a szellemet is tréningben tartja. Számomra a futás, a kerékpározás elengedhetetlen dolog. —Barátok? — Ketten. Hárman. Nem! Négyen! Szakmabeliek, előadóművészek. Eszelős módon dolgoznak, üzenetrögzítőn tartjuk a kapcsolatot. De szükség van rájuk. Egymásra. Mint min- dannyiunknak ebben a világban. —Hová utazik innen? — Stuttgart után Párizsba, a legújabb CD-lemezem bemutatójára, majd Finnország, Olaszország, Dánia, Ausztria. Ezek a következő félév állomásai. És persze jövőre újra Tarhos ! —Köszönjük a hűséget! Sok sikert és viszontlátásra! F. Pálfy Zsuzsa Erzsébet Kevés olyan népszerű és közkedvelt uralkodója volt Magyarországnak, mint a német származású Erzsébet királyné. Az ő emlékét idézi fel a reprezentatív kiállítás a Nemzeti Múzeumban MTI FOTÓ — BRUZÁK NOÉMI Magyari Barna verse: A Vajdaságról behívott katona levele egy magyar honvédhoz Kelt: valahol ex-Jugoszláviában, 1992 tavaszán tisztelt kolléga önmagámból kivittek a frontra így vagyok naponta magamon kívül a mindennapok újra és újra nyakamhoz szorítják a Milosevics elméjével élesített háborút ha egy csetnik horrort játszik nekem hallgatni sem szabad magyarul ám a világ mégis tudja itt a vér hullámain a túlvilágra emigrált már többezer ártatlan halott gyilkolnom kéne parancs szerint de békegalambok szárnyaival átrepül agyamon a humanizmus hogy lőjjem le a védtelen horvátot bosnyákot magyart csak azért mert élni akar magyar vagyok én is habár csak a térképen tudom hogy hol van Budapest Trianon játékszere vagyok itt hol az ostromlott város lakosainak szemiiregében _____szennyesét mossa az iszonyat___________________ „ Amit megtanulunk, azt tovább kell adni...” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Tessedik megújította a magyar mezőgazdaságot Pap és vállalkozó Pap volt és filozófus, mezőgazdász és tanító, vállalkozó és iskolaalapító, a népegészségügy apostola, a magyar mezőgazdaság reformere. Talajjavítási, földművelési, nö- vényhonosítói és termesztési, állattenyésztési, takarmányozási, háziipari, faluépítési és a falusi általános műveltséget megalapozó és fejlesztési törekvéseivel korát megelőzte. Életében siker, elismerés és küzdelem követte munkásságát. Hívták Európa nagyvárosaiba, elismerésben részesítette a hivatalos felsőbbség, II. József még nemességet is adományozott neki és családjának, s ő mégis megmaradt szarvasi lelkésznek. Őrá, a kétszázötven éve született tudós lelkészre emlékezik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Miközben a tárlaton megismerkedhetünk Tessedik életének fordulópontjaival, tevékenységének eredményeivel, irodalmi, pedagógiai, hitéleti munkásságával, a hangsúly életművének agrártörténeti jelentőségére tevődik. Tessedik korát megelőzve felismerte, hogy a gazdaság felvirágzásának előfeltétele a szellemi felvirágzás. Hogy gazdaság csak ott lehet, ahol az emberek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek. Ezért szervezte iskoláját, a négy évig működő Gyakorlati Gazdasági és Ipariskolát, amelyben sok száz jobbágygyerek szerzett alapfokú műveltséget és mezőgazdasági ismereteket. (Gróf Festetics György is Tessediktől kér tanácsot a keszthelyi Georgicon alapításakor.) Nemcsak tanított, maga is gazdálkodott, kísérletezett, szaktanulmányokat írt. Szarvasra kerülésekor a szikes talajok megjavításához kezd hozzá, s a termővé tett területeken gyümölcsfák ezreit ületi el. Az ő nevéhez fűződik az Alföld fásítása. Foglalkozott a nyugat-európai tanulmányútjain megismert talajjavítási, földművelési módszerek meghonosításával, trágyázással, öntözéssel, talajforgatással virágzó gazdaságot teremtett szűkebb pátriájában. A rétek, legelők művelésével az állat- tenyésztésben is új módszereket vezetett be. S mindezen gazdálkodási kísérleteiről, eredményeiről szakkönyveket is írt. Mindezt elhivatottan, hazafiúi lelkesedéssel tette, ahogy írta: „folyton szem előtt tartom, hogy hazámnak és az emberiségnek használnom kell”. S Tessedik használt. (kádár) (MTI-Press) Egy lap (a vetés) Tessedik könyvéből (DOLEZSÁL LÁSZLÓ FELVÉTELEI — MTI-PRESS) Nulladik típusú elszólások Kutatásaim alapján állítom, hogy már több évszázaddal ezelőtt jártak csillagközi lények hazánkban, és megcáfolhatatlan bizonyítékokat hagytak maguk után. Eddig — tévesen — népünknek tulajdonítottak minden szólásmondásunkat, de ez sem igaz, ugyanúgy, mint minden más, amit az eddigi társadalmakban meghamisítottak. A Földre érkező űrhajók pufóka utasai évszázadokkal ezelőtt előre látták napjaink történelmi eseményeit, gondjait, a keserű végkifejletet. Bölcsességüket elszólások formájában hagyták nekünk örökül. Az egyik ufó állattenyésztő például megállapította, hogy a kölcsönkorpa nem hájasítja a disznót. Ezt úgy kellett volna a múlt rendszer és a jelenlegi kormány tagjainak értelmeznie, hogy nem sokat ér az olyan gazdálkodás, amelynek kölcsön az alapja. Égyébként ilyen nulladik típusú elszólást is találtam: ügyes, mint a süket kutya, erre hívják és arra szalad. Áztán itt van ez a benzináremelés, amely olaj a tűzre. Az űrlények szerint tudvalévő: ki olajjal bánik, hamar piszkosodik. Az érdekegyeztető bizottság úgy küszködött ezzel a kérdéssel, mint bo- dajki gyerek a hetedik gombóccal. Az elszabadult árak láttán pedig a nép csak néz, mint a sült compó, és nem találja a helyét, mint Frankné a lagziban. Az ufók szerint a kormány azt hiszi, hogy a nép mindent bevesz, mint a pöcegödör. Inflációellenes politikát folytatunk áremeléssel és forintleértékeléssel? De hiszen ennek következményeit űrbarátaink évszázadokkal ezelőtt megüzenték: a fizetés bagót sem ér, eladósodott országunkért nem adnak egy lyukas garast sem. Ami a húsárakat illeti, egy év múlva érvényes lesz egy elszólás minden húsboltra: csendes, mint böjtben a mészárszék. És mit mond a szomszédasszony, ha még jobban elszabadul az infláció? „Haluskát főznék, ha túró volna, de liszt sincs.” Azt is megfejtettem, miből lesz bőségesen jövőre. Az űrlakók véleménye szerint ha továbbra is ilyen lógó orral járunk, az olyan savanyú lesz, hogy paszulyt lehet vele főzni. Az egykori napszámos esete ránk is vonatkozik: lepényt keresett, lókukóra talált. Némi átkódolás után azt is ufóktól tanulhatjuk meg, hogy ideje lenne már a kormánynak importból fedeznie a szalma- szá/-szükségletét, hogy aztán legyen mibe kapaszkodnia. Sajnos, a magyar embernek vásár után jön meg az esze. Ezért feltétlenül ki kell alakítani a piac- gazdaságot! A felelősök — ha késlekednek — a költségeket megfizetik majd az utolsó vásárkor... Salga Attila (MTI-Press) Nevető elődeink Csanády Sándor képviselő nagy ellensége volt Tisza Kálmánnak. Egy ízben, amikor Csanády lehazaárulózta Tiszát, a beszéd után a miniszter- elnök azonnal felállt, hogy reflektáljon az elhangzott beszédekre. A képviselő azt hitte, hogy Tisza Kálmán most vele fog polemizálni, kezét a fülére tette, de még így is hallotta a halk beszédű miniszterelnök szavait. Mérgesen kiáltott hát Tiszára: — Hangosabban! Tisza Kálmán sztoikus nyugalommal válaszolt: — Mindenki olyan hangosan és okosan beszél, ahogy tud. ■*- * ¥ Deák Ferenc 1873 elején, amikor már betegeskedni kezdett, egyszer a képviselőház folyosóján szivarozgatott. — Talán a rossz levegő űzte ki a teremből? — kérdezte tőle egy képviselő. — Nem — felelte az öregúr —, hanem mikor a személyemet is érintő ügyeket tárgyalnak, nem szeretek bent lenni. — Dehát ma nem tárgyalnak ilyesmit! — Dehogynem. A kiszolgált altisztek ellátásáról van Gyűitötte: Kiss György Mihály (MTI-Press) „..hazámnak és az emberiségnek használnom kell”
