Békés Megyei Hírlap, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-11-12 / 163. szám
Ki kap a jövőben tartózkodási engedélyt Ausztriában? (2. oldal) 1A HAZA MINDEN ELŐTT! BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 1992. JULIUS 11-12., SZOMBAT-VASARNAP Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 163. SZÁM SZÍN-KÉP A Békés Megyei Hírlap hétvégi magaánja 5—12. oldal Magyaros kemencék A gyulai Mozaik Rex Kft. Újkígyóson épült sütőüzemét tegnap adták át. A pékségen belül saját boltot is nyitnak, ahol kapható lesz a hagyományos magyaros kemencében sült kenyér és péksütemény. (3. oldal) Szandi a színpadon A békéscsabai szabadtéri színpadot egy vállalkozó kedvű fiatalember ősszel vette bérbe, a szezonra elkészült a felújítással, s bár a nyitás óta csak rövid idő telt el, máris több sikeres rendezvény volt az újjávarázsolt színpadon. (3. oldal) Július második vasárnapján köszöntik a vasutasokat. A MÁV Szegedi Igazgatósága ünnepségét a 42. vasutasnap alkalmából július 9-én rendezték Szegeden, ahol dr. Farkas László államtitkár, régiónk köztársasági megbízottja mondott köszöntőt. A Békés megyében dolgozó vasutasok közül vezérigazgatói dicséretben részesült Novodomszky Pálné, a békéscsabai MÁV nevelőotthon nevelőtanára, igazgatói dicséretet kaptak: Baloga Tibor főmozdonyvezető, Bak József csoportvezető előmunkás, Gecser Miklós olaj kútkezelő, Polgár Károlyné varrónő, valamennyien békéscsabaiak, továbbá Tokovics József orosházi kereskedelmi állomásfőnök-helyettes és Uhrin Mátyásné lökösházi munkaügyi vezető FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Termőföld kárpótlási jegyért A megye információkra éhes Esélylatolgatás kormányhatározat előtt A tavaszi, kihelyezett kormányülés témáit elevenítették fel, illetve a megye elmaradottságáról, válsághelyzetének főbb jellemzőiről, a felzárkózás lehetőségeiről beszélgettek tegnap délelőtt Békés Megye Közgyűlésének vezetői és a sajtó munkatársai. A termőföld vásárlására felhasználható kárpótlási jegyről szóló törvény július 18-án lép életbe. A jogszabály a már meglévő három kárpótlási törvénnyel együtt érvényes. Ezek szerint, a kárpótlásra jogosultak az igényüket, a rá vonatkozó kárpótlási törvényben meghatározott határidőig, ahhoz az önkormányzathoz kell benyújtaniuk, ahol a megszerezni kívánt földterület elhelyezkedik. Az illetékes hivatal az igényeket soron kívül, de legalább 60 napon belül elbírálja, abban az esetben, ha a jogosult az őt megillető összes, vagy legalább 100 ezer forint értékű kárpótlási jegyéért, termőföldet kíván vásárolni. Elbírálás után a jegy banki letétben marad és a jogosult az árverésen letéti igazolásával vesz részt, amit csak termőföld vásárlására fordíthat. Ha ezt felhasználta, az őt megillető fennmaradó összegért kárpótlási jegyet kaphat. Ha a jogosult meggondolja magát és mégsem kíván földet vásárolni, a letéti igazolás ellenében, 1993. augusztus 15. után, felveheti kárpótlási jegyét. Az önkormányzatoknak ez év augusztus 31-ig földrendező bizottságokat kell létrehoznia, melyen felmérik, egyeztetik és összesítik az igényeket. A képviselő-testület művelődési, sport- és ifjúsági bizottságának kezdeményezésére létrejött találkozón dr. Simon Imre, a megyegyűlés elnöke elmondta, hogy a kormánymegbeszélés után a környezetvédelmi tárca intézkedési programot készített a megye fejlesztésére, amelybe nagyon sok konkrét elképzelés került. A további teendők között, július végéig mindenképpen szükség van a kistérségi fejlesztési programok összeállítására, mert a koncepció ezekkel együtt kerül újra a kormány asztalára. Az előkészületekre — kormány- határozat formájában — várhatóan ősszel tesznek pontot. Varga Zoltán országgyűlési képviselő, a megyei képviselő-testület kulturális bizottságának külső tagja leszögezte, hogy a megye lakosságát a lehető legtöbb információval kell ellátni, hiszen ősztől a törvényhozásban olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyek különösen fontosak a térségben élők számára (ilyen például az agrárpiaci rendtartás, az oktatási, a sajtótörvény). Arra a kérdésre, hogy az intézkedési programban felsorolt feladatok elvégzésében lesz-e csúszás, eltérő véleményt fogalmaztak meg a közgyűlés vezetői. Tóth Imre veszélyesnek tartotta a határátkelők megnyitásának elhúzódását, információi szerint ugyanis — a most emlegetett konténeres megoldás mellett — csak 1994-ben kezdenek hozzá a főépületek építéséhez. Szántó István a nemzetiségi iskolák védelmében hangsúlyozta, hogy gondjaik sokkal sürgetőbbek, nem lehet várni a kistérségi programokra. Szilágyi Menyhért alelnök szerint a helyzet annyira nem súlyos, hogy bármelyik nemzetiségi iskolát bezárják. Varga Zoltán bejelentette, hogy a Munkaügyi Minisztérium támogatást nyújtott Orosháza térségének önkormányzatai számára, kommunális beruházásokra. Dr. Rácz László, az intézményfelügyeleti iroda vezetője nagy előrelépésként említette a szociális és egészség- ügyi hálózat fejlődését, a kórházak, szociális otthonok rekonstrukcióját. Eltérő módon ítélték meg a jelenlévők Békéscsaba és Békés megye kapcsolatát is. Tóth Imre szerint közeledés csak a megyei közgyűlés részéről történt, Nagy Béla, a gazdasági bizottság elnöke viszont nem tartja a helyzetet tragikusnak. Tény, hogy Békéscsaba keresi a helyét az új szerepkörében, de mindkét testületben megvannak az együttműködés szándékai, mint ahogyan bizonyos területen történt már kedvező elmozdulás. L. E. Szakértünk? Ugyan, dobja már be valaki a mentőknek az egyetlen esélyt adó mentőövet! Hónapokkal ezelőtt — ama ábrándos hitben leledzve, hogy gondolkodásra késztetjük a társadalom jobbik eszét —, Békés megyei példákkal operálva magunk is felhívtuk a figyelmet a mentőszolgálat sanyarú helyzetére. Ismét arról hallhatunk, hogy az Országos Mentőszolgálat pénzhiány miatt rövidesen képtelen lesz eleget tenni törvényszabta kötelességeinek. Két gazdának is „örvendhetnek” a mentősök: a Népjóléti (ezt röhögés nélkül képtelenség leírni) Minisztériumnak és a társadalombiztosításnak. Ez utóbbi illusztris képviselője azt állította egy minapi rádiónyilatkozatban, hogy kapott elég pénzt a mentőszolgálat, csak nem tud gazdálkodni vele. Mentő ötletként be is dobott egy okos tanácsot: a betegek ide-oda szállítását mentőautók helyett taxikkal is elvégeztethetné a mentő- szolgálat. A nyilatkozó — hangjából ítélve — ha nem derék férfi lenne, bízvást hihetnénk, hogy Csipkerózsikához van szerencsénk. Ez az úr, mintha mély álomba zuhant volna még a taxis blokád előtt: fogalma sincs, mit kóstál ma taxizni! Fogalmam sincs, mitől számít elegendőnek a mentősök pénze. A dolgozók botrányosan alulfizetettek. Jócskán látunk még az utcán kőkorszaki mentőautókat. A korszerűek egy részének életvédelmi felszereltsége pedig alig haladja meg egy bucsai trafikét. Szóval arra kell gondolnunk, hogy a nyilatkozó hivatalból naiv, vagy fogalma sincs arról, amit csinál. Mint az egy újkori „szakértőtől” el is várható. Kiss A. János Hétfőn A trianoni békeszerződés A trianoni békeszerződés, amely felrajzolta Európa XX. századi térképét, máig foglalkoztatja az embereket. A békeszerződés értelmében— amelyet 1920. június 4-én írtak alá Párizsban — Magyar- ország területének kétharmadát, lakosságának több mint felét vesztette el. Területe 282 ezer négyzetkilométerről 92 ezer kilométerre, lakóinak száma 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Amikor a dokumentum kizárólag tényszerű közlésére vállalkozunk, az olvasó érdeklődését akarjuk kielégíteni. A terjedelmes szöveg első részét lapunk július 6-ai számában közöltük, a második, befejező részt július 13-ai, hétfői lapunkban olvashatják. Szemétügyben döntött a közgyűlés Lapzártánk miatt nem tudtunk beszámolni a békéscsabai képviselő-testület csütörtök esti ülésszakáról, most pótoljuk. Nagy vihart kavart a városatyák körében a sportra fordítható pénzeszközök tartalék- alapjának pályázati úton történő felosztása, különösen a Békéscsabai Előre Vívó SE-nek való támogatás okozott fejtörést. A határozat szerint a megszavazott pénzösszeget zárolják, amíg az egyesület nem rendezi edzőinek munkaviszonyát. A közgyűlés az általános iskolai tanulók számára diákonként 180 forint tanszersegélyt szavazott meg. A csütörtöki közgyűlés még 23 óra után is tartott. Pénteken az első napirendi pont a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatói pályázatának elbírálása volt — új pályázatot írtak ki. A legizgalmasabb kérdés (lapzártánkig) a szemétszállítási díj megállapítása volt. Hosszas vita után végül a következő határozat született: 3 helyiségre (2 szoba + konyha) 1560 forintot kell fizetni évente, mely fél szobánként 200 forinttal csökken. Tehát a 2 és fél helyiséges lakások 1360 forintot fizetnek. Kukánként 200 forint a használati díj, akinek saját kukája van, az ezt nem fizeti. A nagykonténerrel rendelkezők a „kukások” 80 százalékát kell, hogy befizessék. Üzletenként 360 forint kerül ki a tulajdonosok, bérlők zsebéből, minden megkezdett 12 négyzetméter után. Szent Kristóf oltalmában Az alkotó a maga öntötte bronzszoborral FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Ahogyan Szent Kristóf átvitte a vízen a hozzá fordulókat, ugyanúgy szeretné a társadalombiztosítás is segíteni a rászorulókat... Szent Kristófnak szobrot állítottak csütörtökön délután Gyulán, a társadalom- biztosítási kirendeltségen. Avatóbeszédet dr. Botos József államtitkár, az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság vezetője mondott. A bronzszobor alkotója, Oláh Szilveszter szarvasi származású, Budapesten élő szobrász- művész, a Gyulai Művésztelep tagja. Lehet, hogy a védőszentül választott Szent Kristóf a mostani nagy vízen is átsegít? — sz. M. —
