Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-09 / 135. szám

Éva még meg sem szólalt, de már meghódította a Házat (3. oldal) 1992. JÚNIUS 9., KEDD Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 135. SZÁM Alkotmányellenes a kormány felügyelete A gyanúsított megszólalt a börtönben „Feri, ne ölj meg!” (2-3. oldal) Kell egy új épület Bár az önkormányzat inkább a „szétdarabolási” és a későbbi „újraelosztási” koncepciót igyekezett kívánatosabbnak feltüntetni, ám ehelyett—érthe­tő módon — inkább az egyszeri és egyidejű kiköltözés mellett foglalt állást a tantestület. (3. oldal) Mostoha jelen A Mozgáskorlátozottak Bé­kés Megyei Egyesületének székhelye Békéscsabán a Petőfi utca 3. szám alatt meglehetősen viharvert állapotban van. Jófor­mán megközelíteni sem tudják azok. akikért az egyesület szüle­tett. (4. oldal) „Böszi” riporter akar lenni — Az olasz—brazil döntőt lenne jó közvetíteni — mondja, s máris visszahuppan a mába. O Böszörményi Mihály, a Jókai Színház egyik ifjú békési sztár­ja. (5. oldal) Aki kockáztat, nyer? A versenyévad a lovasoknál Gyulán, illetve Mezőhegyesen folytatódik: június 13—14-én a gyula—szabadkai pályán ren­dezik meg a területi bajnokság 2. fordulóját, majd június 18— 21-én Mezőhegyesen az orszá­gos díjugrató bajnokságot. Ez utóbbit a Volántourist Kupáért és Kozma Ferenc emlékére. (8. oldal) Az Alkotmánybíróság hétfőn délelőtt határozatban mondta ki, hogy alkotmányellenes az az 1974-es kormányhatározat, amely szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete alatt áll. Az alkot­mányellenes rendelkezés meg­semmisítésének időpontja te­kintetében az Alkotmánybíró­ság az eljárást 1992. november 30-áig felfüggesztette. Az Alkotmánybíróság felhív­ta az Országgyűlést, hogy a köz­A hét végén Orosházán ren­dezte meg soros ülését a Magyar Nőorvosok Társaságának dél­magyarországi szekciója. A tu­dományos tanácskozás a méhen kívüli terhesség problémájával foglalkozott. A témához kap­csolódva megkerestük dr. Ko­vács István osztályvezető főor­vost, hogy választ kapjunk né­hány kérdésünkre. szolgálati és kereskedelmi rádi­óval és televízióval kapcsolatos törvényeket 1992. november 30-áig alkossa meg. Jogállamban az államszerve­zet demokratikus működésének jogi garanciái vannak, amelyek személyre tekintet nélkül műkö­dőképesek, azaz az alkotmá­nyosságnak nem személyi biz­tosítékai vannak. Ha egy kine­vezés kapcsán kiderül, hogy a jogi szabályozás hiányos, a jogi garanciák nem elegendők, ak­—Az orosházi kórházban év­tizedek óta foglalkoznak a med­dőség problémájával. Milyen eredményeket tudnak felmutat­ni? — A tapasztalaton túl a mű­szerellátottságunk is gazda­gabb, ami a meddőség vizsgála­tánál nélkülözhetetlen. Ennek a problémának a megoldása több órás, speciális műtétet igényel. kor a jogi szabályozást kell mű­ködőképessé tenni, a kinevezés nem használható fel ennek pót­lására. Antall József a köztársa­sági elnök kinevezési és felmen­tési jogkörének témájában for­dult alkotmányértelmezésért a testülethez. Az alkotmánybíró­sági határozat megállapítja, hogy a köztársasági elnök nem támaszthat a kinevezéshez vagy felmentéshez a törvényben meghatározott előfeltételeken túlmenő további feltételeket. Ahogy az idő telik, úgy jutunk egyre korszerűbb módszerek, eszközök birtokába. — Ón részt vett a Kaáli inté­zet megnyitásán. Elképzelhető­nek tartja, hogy Orosházán is elinduljon a lombikbébiprog­ram? — Nincs messze ez az idő! Osztályunkon több éve végzünk (Folytatás a 3. oldalon) Nagy sikerrel hangversenyezett a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar vasárnap délután a békéscsa­bai városháza dísztermében. Molnár László karmester vezényelte Lehár: A víg özvegy című operettjének részleteit, énekeltek a szegedi színház operettistái Fotó: Lehoczky Péter A meddőség kezelése, avagy... Lombikbébi (lehet) Orosházán y Allamjáték A tulajdonosi viszonyok rendezése azon kevés kormányzati és parlamenti szándék közé tartozik, amelyhez nem férhet két­ség. Világos dolog, mindenkinek (visszajjár, ami az övé. Azon­ban akkor keletkeznek óriási gondok, ha a végrehajtás során a következetesség helyett (mellett) más szempontok is közreját­szanak. A birtokától-földjétől „téeszesített-eljárással” megsza­badított paraszt joggal kérdi: neki, a „kisembernek” miért csak kárpótlási jegy jut, s egyes szervezetek, egyházak miért esnek más elbírálás alá? A kárpótlási jegyek felhasználása erősen korlátozott, olyasfajta spekulációkhoz szolgál táptalajként, ame­lyen idegen a többségében idős, pénz- és licitügyekben járatlan földműves. Ezzel szemben az egyházak — mégha hosszabb idő alatt is —, de egyenes úton, mondhatni biztosan hozzájutnak államosított tulajdonukhoz, vagy hasonló értékű ingatlanhoz, birtokhoz. Tévedés ne essék, nem a jogos tulajdoni visszarendeződés ellen ágálok, bárcsak ne vették volna el soha! De ez az egész szolgálhatja egy olyan kapcsolatrendszer kialakulását, amely­ben az állam és egyház erős szálakkal, érdekekkel és teljesítések­kel fonódik össze. S újból kialakulhat az állami-egyházi kettős hatalmi rendszer, amely veszélyes játékszer a hatalomért harco­lók kezében. KóJialmi Endre Tárgyalás határátkelő-ügyben A személyforgalomban meg­szűnt a várakozás a nagylaki és a gyulai határátkelőhelyeken — tudtuk meg tegnap este Pál Já­nos ezredestől, az orosházi ha­tárőrség igazgatójától. A továb­biakban kérdésünkre Pál János elmondta, hogy a tehergépjár­művek még mindig 3-5 ora's vá­rakozás után jutnak át a határon, majd azzal folytatta, hogy az el­múlt hét végihez hasonló hosszú várakozás megelőzése érdeké­ben tegnap felvették a kapcsola­tot a román féllel. Gyulán ült tárgyalóasztalhoz a Békés és a Csongrád megyei rendőrfőkapi­tány-helyettes, valamint az orosházi határőrség igazgatója, román részről pedig az Arad me­gyei főkapitány-helyettes, akit arra kért a magyar fél, hogy e hét végére ők is nagyobb erőkkel készüljenek a nagy forgalom fo­gadására. Egyúttal átadták az Arad megyei főkapitány-helyet­tesnek a német tartományokban esedékes szabadságolások idő­pontjait. (A tranzitutasok zöme ugyanis Nyugatról nyári sza­badságra hazaigyekvő vendég- munkás, többségében török.) Kérték továbbá a magyar szer­vek vezetői ideiglenes határát­kelők megnyitását Battonyánál és Méhkeréknél, hogy a ma­gyar—román határközeli te­lepüléseken élők ott közleked­hessenek, elkerülve a nagy nem­zetközi átkelőket. A román fél együttműködési készséget tanú­sított — a hivatalos válasz a hé­ten remélhetően megérkezik. T.L Reménység Rangos egyházi eseménynek ad otthont a Békéscsabai Taní­tóképző Főiskola, a hatnapos konferenciát az Európai Adven­tista Központ szervezi. A részle­tekről dr. Szigeti Jenőt, az ad­ventista egyház országos elnö­két, teológiai tanárt kérdeztük. — Mi az esemény konkrét té­mája? ■ ­— Eszkatológia és etika összefoglaló címet adtuk a kon­ferenciának. Az eszkatológia szó talán sokak számára isme­retlen, remény a jelentése. A jö­vőről szóló bibliai tanítást neve­zik így. —Kik az előadók, s várható­an mennyien vesznek részt a konferencián? — Amerikai és angol egyete­mi professzorok tartanak elő­adást, s mintegy 200 vendégre számítunk. Hat országból érkez­nek Békéscsabára, jórészt lelké­szek, teológusok, teológiai taná­rok. Egyébként ugyanezt a kon­és etika Dr. Szigeti Jenő, az adventista egyház országos elnöke Fotó: Lehoczky Péter ferenciát Jugoszláviában (ne­vezzük egyelőre így) és Dániá­ban is megtartja az Európai Ad­ventista Központ. (Folytatás a 3. oldalon) • A teher elviselhetetlen Az Országgyűlés hétfői ple­náris ülésén az elnöklő Szabad György házelnök bejelentette, hogy a kormányfő indítványára június 16-ára összehívta a Parla­ment rendkívüli ülésszakának első ülését. Majd megkezdte a szakszer­vezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esé­lyegyenlőségéről szóló 1991-es XXVIII. törvény módosítására benyújtott javaslat általános vi­táját. Folytatták a személyes ada­tok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról rendel­kező törvényjavaslat általános vitáját. Az esti órákban megkezdték a társadalombiztosítás módosí­tásáról szóló törvényjavaslat ál­talános vitáját. A javaslat egyik előterjesztője, Tarnóczky Attila MDF-es képviselő szerint az egyéni vállalkozókra elviselhe­tetlen terhet ró, hogy legalább a minimálbérnek megfelelő összeg után kell fizetniük az összesen 54 százalékot kitevő biztosítási járulékokat. Sarkadi- né Lukovics Éva, a szabadde­mokraták újdonsült parlamenti képviselőnője indítványozta, hogy a segítő családtagok eseté­ben is a minimálbér 60 százalé­kát vegyék a járulékfizetés mi­nimális alapjának. Nyugdíjas vállalkozók esetében pedig a 10 százalékos baleseti járulékfize­tés eltörlését javasolta. Indítvá­nyozta azt is, hogy az egyéni vállalkozóknál a kezdés évében történő járulékfizetés ne előleg- fizetésnek számítson. A devizagazdálkodásról szó­ló rendelet módosítását indítvá­nyozó törvényjavaslat vitája, majd a Bős—Nagymaros-szer­ződés hatályon kívül helyezésé­nek előterjesztése után az’elnök- lő Dörnbach Alajos este nyolc órakor elnapolta az országgyű­lés plenáris ülését. A képviselők kedden reggel 10 órakor folytat­ják a munkájukat. (MTI) A Hargita ajánlata: IRODA: Békéscsaba, Gyóni G. u.—Csaba u. sarok, 160 m2-es terület, amely több helyiségből áll, eladás/agy hosszú távra bérelhető, esetleg lízingelhető. TÁRSASHÁZ: Békéscsaba, öntözött rét. CSALÁDI HÁZ: Békéscsaba, öntözött rét, Békéscsaba, Batsányi u. végén 1000 m2 (három telek összekapcsolható). Békéscsaba, Corvin u. 16. (544 m2 nyeles telek). Érdeklődni: Hargita Plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971. ■HBHB

Next

/
Thumbnails
Contents