Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-06-07 / 133. szám

CSALÁD - OTTHON 1992. június. 6-7., szombat-vasárnap Leplezetlenül a szoptatásról 6. A mell mesterséges kiürítése: legalább kezdetben minden anya mellét a tej megindulásától kezdve rendszeresen mestersé­gesen is kiürítjük, hogy a tökéle­tes kiürítés stimulusával bizto­sítsuk a tej termelődését. Az elő­zőekben már említettük, hogy minden egyes csepp lefejt tej kétszer-háromszor többszörös mennyiséget eredményez. E szempontból igen fontosnak lát­szik az első 8-10 nap. Kis súlyú, gyengén szopó újszülöttek ese­tén, ha az anya tejelválasztása nem kielégítő, a mesterséges kiürítést még tovább, akár hete­kig is fenntartjuk, míg erőtelje­sen szopó újszülött, bőven tejelő anya—általában többször szülő — esetében előbb is abbahagy­hatjuk. Többnyire addig (és csak addig) végezzük a műveletet, míg a gyarapodás, illetve a tej­termelés nincs kielégítően biz­tosítva. Két mellről szoptatásnál min­dig az először szopott mellet ürítjük ki, s a következő szopta­tást mindig azon a mellen kezdjük, amelyikben az előző szoptatást abbahagytuk. Egy mellről szopás esetén minden alkalommal a szopott mellet ürítsük ki, este mindket­tőt. A mell kiürítése történhet egyszerű szívóharanggal, víz­csapra vagy villanymotorra kap­csolt készülékkel, de leginkább elterjedt és talán legjobban be­vált (ma is használatos) a megfe­lelő módon véghezvitt kézi fe- jés, mellyel jól fenntartható a tejelválasztás. Általában ta­pasztalt, idősebb szülésznők ki­váló segítséget tudnak nyújtani a mell lefejésében, különösen az első 8-10 napban. Szoptatási technika: nem el­hanyagolható a szoptatási tech­nika ismerete, mert az e téren elkövetett hibák veszélyeztet­hetik az anyatejes táplálást. Kezdetben fekve, ágyban vé­geztessük a szoptatást. Később az anya üljön úgy, hogy térde magasabb legyen az ülő szint­nél (alacsonyabb széken ülve vagy lábát sámlira helyezve), és hátával mindig jól támasz­kodjon. Ezzel a gerinc terhelé­sét csökkentjük és későbbi ge­rincpanaszokat előzhetünk meg. Mind az anya, mind az újszülött helyzeté kényelmes legyen, az újszülött fejét alá kell támasztani, merthátrahajló fej mellett nehezebb a szopta­tás. A mellbimbó erőltetés nélkül helyezkedjen el az újszülött szájában. Az előké­szítés során a mellet gondosan, szappanos melegvízzel meg kell mosni, majd lazán leitatni bolyhos törölközővel, ezután fertőtlenítő oldattal kell lemos­ni. A kézmosás mindig gondos legyen. Körmünket szoptatá­sok előtt vágjuk le, hozzuk rendbe. A lemeztelenített mellre he­lyezett újszülött maga keresi meg a bimbót. Ezért az újszülött arcát ne fordítsuk erőszakkal a bimbó felé. Legyünk türelemmel. Nem szabad erőszakoskodni az újszülöttel (paskolni, csipkedni, pofozgatni, befogni az orrát, hogy kinyissa a száját, és aztán erőszakkal bedugni a bimbót a szájába stb.). Nem csak kövér mellnél, de fekve szoptatásnál, lapos bimbó esetén is az anya ujjával fogja el a mellet az újszülött ormyílásai előtt, hogy az újszülött lélegezni tudjon. Az anya ne csak a bimbót, hanem a bimbóudvart is adja az újszülött szájába (mint az előbbi sorozatban leírtuk). A bimbóból nincs mit kipréselni, azt csak rángatja, rágja és feláztatja az újszülött. Ismételten felhívjuk erre a jelenségre az anyák fi­gyelmét. Vigyázni kell a mellről való levételnél. A levétel legyen kíméletes, a bimbót rendkívül óvatosan kell kicsúsztatni az újszülött szájából. Azt ne az orr befogásával végezzük, mert ilyenkor az újszülött ráharap a bimbóra, s az amúgy is fellazult hámot sérti, berepeszti. Dr. Jakubecz Sándor A biztosítási kártyátok az anyasági segélyig Társadalombiztosítási kiskáté 3. — Milyen esetekben vonható meg a táppénz? —A folyósító szerv a kereső- képtelenség elbírálására jogo­sult orvos javaslatára attól vonja meg a táppénzt, aki bizonyítha­tóan késlelteti gyógyulását, fi­gyelmen kívül hagyja a kezelő­orvos utasításait, s nem jelenik meg a berendelt orvosi vizsgála­ton, mulasztását pedig utólag nem tudja elfogadhatóan indo­kolni. —Mikor nem jogosult valaki táppénzre? — Nem jár a keresőképtelen­ségnek arra az időtartamára táp­pénz, amíg a biztosítás szünetel. A jogszagbály ide sorolja a kato­nai szolgálat és a fizetésnélküli szabadság idejét is. Nem fizet­hető táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra sem, ha az azt követő munkanapon (mun­kaszüneti napon) a keresőképte­lenség már nem áll fenn. Hason­lóan az itasság miatt vagy az abból eredő keresőképtelenség első három napjára sem jár táp­pénz. A korábbi rendelkezésektől eltérően nem vehető táppénzes állományba a munkaterápiás in­tézeti gyógykezelésre kötelezett alkoholista az intézeti gyógyke­zelés időtartama alatt. Ha azon­ban a beutalt a kezelés ideje alatt munkaterápiás intézeten kívül kórházi ellátásban részesül, ak­kor arra az időre megilleti a táp­pénz. A jogszabály megvonja a táp­pénzre való jogosultságot mind­azoktól, akik keresőképtelen­ségüket szándékosan maguk okozták. —Kinek jár terhességi, gyer­mekágyi segély és melyek a kizá­ró esetek? — Mindazokat megilleti, akik a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosí­tottak voltak és a biztosítás idő­tartama alatt vagy annak meg­szűnését követő 42 napon belül szültek. Azoknak is jár a terhes­ségi, gyermekágyi segély, akik a biztosítás megszűnését köve­tően 42 napon túl táppénz, illet­ve baleseti táppénz folyósításá­nak ideje alatt vagy annak meg­szűnte után 28 napon belül szül­nek. Az ellátás a szülési sza­badságnak megfelelő időtar­tamra jár. A csecsemőt örökbefogadó biztosított nőnek is folyósítani kell a terhességi, gyermekágyi segélyt a gondozásba vétel nap­jától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára. Nem jár viszont az ellátás an­nak, aki bármilyen jogviszony­ban — kivétel a szerzői jog vé­delme alatt álló alkotásokért já­ró díjazás és a személyi jövede­lemadó-mentes tiszteletdíj — díjazás ellenében munkát vé­gez. Nem jár a segély a külföldi tartózkodás idejére sem, kivéve, ha az államközi egyezmény ha­tálya alá tartozik vagy az illető gyermekével magánszemély­ként átmenetileg külföldön van. Terhességi, gyermekágyi se­gély címén a napi átlagkereset teljes összege megilleti a szülő nőt, de csak akkor, ha a szülést megelőző két éven belül 270 na­pon át biztosított volt. Ennél ke­vesebb — de minimum 180 nap járulékfizetés esetén — a terhes­ségi, gyermekágyi segély a napi átlagkereset 65 százaléka. — Ki veheti igénybe a gyer­mekgondozási díjat? — A gyermek 2 éves koráig járó gyed-et az veheti igénybe, aki részesült terhességi, gyer­mekágyi segélyben vagy ren­delkezik az ahhoz szükséges jo­gosultság feltételeivel. Gyed-re a gyermek egyéves koráig kizá­rólag az anya (egyedülálló apa), ezt követően a szülők bármelyi­ke jogosult. (Az apának az igénybevétel első napján ren­delkeznie kell a jogosultság fel­tételeivel.) Az örökbefogadó mostoha- és nevelőszülőket is megilleti a gyed, ha a jogosultsághoz szük­séges feltételek az örökbefoga­dás, illetve a gondozásba vétel időpontjában fennállnak. —Mennyi a gyed összege? — A gyed napi összege a biz­tosított időtől függően a táppénz alapját képező naptári nap átlag­keresetének 65, illetve 75 száza­léka, de nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincad részé­nél. (Jelenleg az öregségi nyug­díj legalacsonyabb összege 5700 forint, szeptember 1-jétől 6000 forint.) Az átlagkeresetnek akkor 65 százaléka a gyed, ha a biztosított ilyen mértékű terhes­ségi, gyermekágyi segélyben ré­szesül. A gyed folyósításának időtar­tama alatt nem végezhető kereső tevékenység, ellenkező esetben nem jár az ellátás! — Változott-e a gyermekgon­dozási segély összege? — Az első gyermek után to­vábbra is 800, a második után 900, a harmadik és a további gyermekek után 1000 forint a segély. Január 1-jétől a jogosul­tak — függetlenül a gyermekek számától — havonta 3850, 1992. augusztus 31. után pedig 4150 forint jövedelempótlékot kapnak. — Mit mond a jogszabály az anyasági segélyről? — A segély összege gyerme­kenként a korábbi 6000 forintról 9000 forintra emelkedett. Ez az összeg mindazokat megilleti, akik terhességük folyamán leg­alább egy alkalommal megje­lentek a terhességi orvosi vizs­gálaton. A segély halva született gyermek után is jár. Ha a nő külföldön szül, s elő­zetesen nem tudott részt venni orvosi vizsgálaton, számára ak­kor is ki kell fizetni a segélyt. Újvári Gizella, Ferenczy Europress Kolping szünidei napközi Békéscsabán Németországban nagy hagyo­mányú Kolping családok foglal­koznak katolikus szellemben a gyermekekkel és felnőttekkel. Magyarországon is terjed a moz­galom, mintegy 50 ilyen család tevékenykedik. A Békéscsaba Belvárosi Kol­ping Család július 6-ától 18-áiga József Attila Lakótelepi Óvodá­ban Kolping napközit szervez 6-8 éves gyermekeknek. Várják azo­kat, akik az óvodai nagycsoport­ból iskolába készülnek, az általá­nos iskola első vagy második osztályát végezték. Jelentkezni az óvodában lehet június 8-ától 12-éig délután 17 és 18 óra kö­zött. A családias jellegű programok között ismerkednek a gyerekek a vallásos élet alapvető tárgyaival, bibliatörténettel. Kirándulnak Póstelekre, Újkígyósra, Doboz­ra, határszemlére mennek a Má­jus 1. termelőszövetkezet terüle­tére. Sportolnak, úsznak, tornáz­nak. A barkácsolás és kézimun­ka-foglalkozásokon tanulnak hí­mezni, makramézni, papírt hajto­gatni, bábozni, varmi. Jelenete­ket dramatizálnak, helytörténeti beszélgetések során hallanak megyénk, városunk történetéről. A francia nyelv alapjaival dr. Bu- kovinszky Istvánná ismerteti meg játékos formában az arra vál­lalkozókat. Az elfoglaltságot a gyerekek kedvük szerint választ­hatják, nem kötelező jellegűek. Reggel 6 órától este 6 óráig tar­tózkodhatnak a napköziben a szülők elfoglaltságának megfele­lően. Mindössze az étkezési díjat kell megtéríteniük a gyerekeknek (napi 60 forint), a többi progra­mot a Békéscsaba Belvárosi Kol­ping Család tagjai és Laurinyecz Mihály római katolikus lelkész társadalmi munkában vállalják. A lakótelepen és a városban rengeteg a szünidőben csellengő gyerek, számukra sem lehetne el­képzelni hasznosabb és kelleme­sebb időtöltést, mint amit ez a — reméljük hagyomány teremtő — elképzelés nyújt. B. Zs. Praktikus bolondságok katalógusa LELKI LEVELEK „Darázscsípés" Kevés olyan levelet olvas­tam, amelyikben annyi önvád, önkritika lenne, mint az Öné­ben. — Mostanában egyre ide­gesebb, ingerlékenyebb, hamar eljár a szája — írja, és emiatt szinte toborozza a haragosait. Úgyszólván elfogyott a türelme, és ha valami nem tetszik, nyom­ban lángra lobban. Már-már a családban is feszültség van a folytonos darázscsípések miatt, és ha így megy tovább, akkor... Bizony jó lenné, ha az önvádat és a beismerést tettek követnék, és „visszaváltozna” eredeti én­jéhez. Ön, Uram, intelligens em­ber, és nem kell tanács ahhoz, hogy rájöjjön: ezt az állapotot, magatartást valami vagy vala­mik kiváltották! A legjobb eset, ha csupán a kimerültség, a fá­radtság az ok, mert ezt egy kia­dós pihenéssel el lehet intézni. Nehezebb, ha a kínzó belső gon­dok, a félelmek, a ,,helyzetek” ölik a testet, lelket. Itt az okok megszüntetése a döntő, mert a gyógyszerek csupán felszínes, kevés eredményre vezető sikert nyújthatnak. Ezt a véleménye­met természetesen szakorvoss- sal támasztassa alá! Annyi bi­zonyos, hogy minél tovább húz­za, odázza a gyökeres megol­dást, annál nehezebb helyzetbe kerülhet. Azt, hogy egyáltalán létezik-e megoldás a ,felvázolt” témában, nem tudhatom. Ha Ón szerint nem látszik lehetőség, még nem biztos, hogy nincs is... „Segít-e az ima?" A hit segít és vele kapcsolato­san az ima is! A mélyen vallásos emberek általában könnyebben viselik el az élet gyúrását, mert bíznak, hisznek Istenben. Tulaj­donképpen mindenki hisz vala­miben, bízik és remél, azok is, akik a különböző vallások, fele­kezetek tagjai, de azok is, akik nem tartoznak oda. Hite és val­lásának gyakorlása miatt Önt nem érheti hántás, ez természe­tesen fordítva is igaz. A Bibliát szerintem illik ismernie hívőnek és nem hívőnek egyaránt, éppen sokrétű tartalma miatt. Termé­szetes, hogy a hívő ember más­képpen, más szemmel és lélekkel olvassa a Bibliát, de ez kinek- kinek a privát dolga. Nem sze­retnék hittudományi kérdésekbe belebonyolódni — felkészültsé­gem sincs hozzá —, de ha már felemlíti, a ,, tízparancsolat" egyetemes értékű! Nos, hosszú levelére ennyiben válaszolok, bízva abban, hogy nem az volt a cél, hogy kiugrassza a nyulat a bokorból... (Uránus) Nyakig ül a munkában és nincs ideje megvárni, hogy kihűljön az étel? Japánban készen a segítség: helyezzünk melegtől védő le­mezt a nyelvünkre. Ezt ajánlja a „sajátságosán praktikus eszkö­zök enciklopédiája”. A majd 270 terméket tartal­mazó 2 kötetes katalógusban jócskán találhatók furcsaságok: speciális súlyzókat ajánl, ame­lyeket a telefonkagylóra aggat­hatunk, s így telefonálás közben súlyzózhatunk. Vagy: tér­iszonyban szenved? Nincs töb­bé problémája. Vegyen fel olyan búvárszemüveget, amely két hengerből áll. Mindkettő félig homokkal töltve. A szemüveg olyan hatást kelt viselőjében, hogy az mindkét lábával szilár­dan áll a talajon. A katalógus kínálja a Vynil-overált, amelyet rá lehet húzni a ruhára, s így — aki akar — vetkőzés nélkül fürödhet. A forró nyári napokra is gyártottak egy olyan tömlőt, amit az ember a feje köré teker, s egy kis motor segítségével hi­deg vizet spriccel ki. Az igazi szenzáció azonban egy hordozható kis tábla ezzel a felirattal: „Átmenetileg nők ré­szére”. Ezt a nők a férfi WC ajtajára akasztják, ha a számuk­ra fenntartott mellékhelyiségek mind foglaltak. Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: június 15. Cím: Békés Megyei Hír­lap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejté­seket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 500 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. Gyula, Lehoczki Pálné, Békéscsaba, Molnár Mihályné, Kondoros, Rózsa Jánosné, Medgyesegyháza. A május 23—24-ei rejtvény megfejtése: Úgy látom, tegnap horgászversenyt rendeztek itt. Nyertesek: Adamik István, Békéscsaba, Bánki Mária, Békéscsaba, Bohus Erzsébet, Békéscsaba, Vitaszek László- né, Békéscsaba, Varga Jánosné, Orosháza.

Next

/
Thumbnails
Contents