Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-30 / 153. szám
Kovács Ottó ötkarikás esélylatolgatása (8. oldal) Sallang A privatizáció természetes (?) velejárója, hogy a vállalatok igyekeznek megszabadulni a „sallangoktól”. Hogy mi az a sallang? Karikás ostorok, lószerszámok, dohányzacskók, keskeny szíjakból, illetve rojtokból álló díszítőeleme. (3. oldal) Bejárat Békés-birodalomba Mintha csak a megye történetének girbegurbaságát akarná kifejezni a kacskaringós kecskeméti műút a megyehatártól Tessedik városáig. Tekergőzik, mint ahogy a környék lakóinak sorsa kuszálódott az idők során (5. oldal) Akkor senkit sem rekesztenek ki? FOTO: LEHOCZKY PETER Feldarabolva, tizenötezer hektáron Döntésképtelen a testület A mezőkovácsházi képviselő- testület a tegnap délutáni rendkívüli ülését az egy héttel ezelőtt elnapolt napirenddel kezdte, amely az 1. Számú Általános Iskola igazgatójának kinevezését tűzte ki célul. Mint már hírt adtunk róla, az általános iskola igazgatói posztjára egyetlen pályázó nevezett, Csicsely Sámuel, a volt igazgató. Bár a pályamunkát előre elbíráló tantestület a volt igazgató mellett tette le vok- sát, azonban az önkormányzat — élve a törvényben biztosítottjogával — a végleges kinevezést nem fogadta el. A tények alapján ugyanis Csicsely Sámuel pályázatának elbírálása egy korábbi — egy, a polgármester körüli viszályra visszatérő — felvetés alapján eredménytelen lett. A tegnapi ülésen a testület többféle variációt is felállított az ügy eldöntésére, azonban most sem sikerült közös nevezőre jutni. A javaslatokat követő vita már-már átcsapott személyeskedésbe, míg utolsó megoldásként a testület tagjainak hiányos létszámára hivatkozva ismét egy héttel elnapolták a döntést. H. M. Nem vízjeles, díszes meghívóval, hanem aggódó szavakkal invitáltak arra a munkásgyűlésre, amelyet tegnap reggel hét órakor tartottak a Hidasháti Állami Gazdaság muronyi központjában, ahová a szállítás és a gépműhely dolgozói kaptak meghívást. A 15 ezer hektáron gazdálkodó nagyüzem termelési eredményeivel mindig is az ország élvonalába tartozott, a magas elismerésekért a kollektíva verejté- kesen megdolgozott, s nem az igazgató elvtársi kapcsolatai révén kapta a gazdaság a termelési díjakat. A munkásgyűlésnek egyetlen napirendi pontja volt: az átalakulással kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a jelenlévők. Közel százan szorongtunk a teremben. Emberek, családok sorsa, jövője függ a helyi privatizációtól. Kovács János vezérigazgató csaknem kész tényeket tárt a hallgatóság elé: a rendszerváltási folyamat része a tulajdonváltás is, a gazdaság kisebb részekre szaggatva dolgozhat csak tovább. A most egymilliárdos nettó vagyonrésznek csupán töredéke marad állami tulajdonban, s január elsejétől rt.- ként működik tovább. Az állami gazdaság mostani földterületének 20 százaléka lesz az rt. tulajdonában, 46-47 százalékát kárpótlásra, a többit pedig privatizálásra jelölték ki. A vezérigazgató kifejtette: különféle megoldásokat vettek figyelembe, több lehetőséggel is számoltak, az átalakulás után is mindenkire szükség van. Kovács János a következőkkel folytatta: — Nem célunk az elbocsátás, a létszám csökkentése. Ez a mondat érezhetően megnyugtatta a szerelőket, járművezetőket, de így is tucatnyi kérdést vetettek fel a jövőt illetően. Lesz-e elegendő munka? Miért kellett a kormányzatnak egy összeszokott gárdát szétzilálni, lehetetlen helyzetbe hozni? Mi lesz az elmaradt béremelésekkel? Marad-e a háztáji? Hány emberre lesz szüksége az új szervezetnek, s ki lesz végül is a „gazda”? S még egy vélemény: szüntessék meg a vezetőknek a „langyos vízben való lubickolását”! A vezérigazgató állta a kérdéseket, s őszintén, nyíltan válaszolt — már amire tudott. Munka lesz, de nem biztos hogy ott ahol eddig, s az, ami a mostani. A béremelést teljesítményhez kötötték, megszüntették az „egyformaságot”. Hogy ki lesz a gazda? Ez az amire nem tudott választ adni, ugyanis az átalakulással kapcsolatban érintett kft. ma tartja közgyűlését, az ottani döntéstől függ a két említett terület sorsa. Egyébként ugyancsak tegnap, az átalakulásával kapcsolatban tartottak munkásgyűlést a gazdaság 3. számú — blankai — kerületében is. —szekeres— Mentik, ami menthető Utolsó előtti pillanat. Az ajtók zárulnak és a Kossuth téri konszolidált döntés, a parlamenti végakarat működni kezd az országban. A háromszáz-egynéhány törvényhozó lendít egyet a vidéki Magyarországon, s bábaként világra hozza a mezőgazdasági nagyüzemek átalakulását. A császármetszéssel világra jövő kora(késő?)szülött alapvetően megváltoztatja sok ezer szövetkezet sorsát. Szinte mindenütt. Addig és nem tovább kell élnie a parasztnak jogaival, s kell kérnie nemcsak a földjét, hanem vagyonjegye után a szántó-vetéshez szükséges szerszámokat, eszközöket, gépeket. A bűvös határidő után a téeszek — melyeknek legtöbbje csődben vagy felszámolás alatt van — javait vagyonkezelők veszik irányításuk alá. Abban a helyzetben pedig az adósságok, hitelek törlesztése a legfontosabbnak tartott kormányzati szándék. Joggal féltik tehát — a föld kivételével — mindazt az értéket a tagok, amit emberöltőkön át megszereztek. Többféle „kócos-trükkel” próbálkoznak — említi meg fehér asztal mellett az egyik pénzintézei vezető. — Például új szövetkezetét alapítanak, s próbálnak hozzájutni géphez, traktorhoz, miegyébhez. Mentik, ami menthető. Kőhalmi Endre Csődeljárás egyezség nélkül Tbvábbi haladék / a Szeghalmi AG-nak A Szeghalmi Állami Gazdaság 1992. április 3-án jelentett be öncsődöt. Tegnap, június 29-én délelőtt a töviskesi kerületben a gazdaság vezetői a hitelezőkkel megtartották az első csődegyezségi tárgyalást. Kovács Gyula vállalati biztos a megbeszélésről nyilatkozta lapunknak: — Az érdemi munkához csak május 20-án kezdtem hozzá, azóta készítettük el munkatársaimmal a csőd- egyezségi javaslatot. Sajnos, most nem sikerült egyezségre jutni. A hitelezők azonban hozzájárultak, hogy a 90 napon túl további egy hónappal meghosszabbítsuk az egyezségi tárgyalásokra fordítható időt. Egyébként a Szeghalmi Állami Gazdaságnak mindösszesen 117 millió forint lejárt hitele, illetve szállítói követelése van. Arra használjuk fel a plusz harminc napot, hogy a mostaninál is alaposabb javaslatot készítsünk. Személy szerint én reménykedem. (lovász) Somi Éva Móricz-díjas Június 29-én nem csak Péter és Pál ünnepli névnapját, ez a dátum egyik legnagyobb írónk, Móricz Zsigmond születésnapjaként is nevezetes. Tegnap délután Leányfalun az író leánya, Móricz Lili adta át ünnepélyes keretek között az általa alapított Móricz-díjat Somi Évának, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanárának, az Orosházi Napló munkatársának, aki műfordításaival és cikkeivel évek óta szerepel a Békés Megyi Hírlapban is. A kitüntetésre minden évben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum tesz javaslatot. Az 1992. évi Mó- ricz-díjjal Somi Éva tanárnő irodalomtörténeti, tanári, népszerűsítői és publicisztikai munkásságát ismerték el. Belháború, támogatókkal A fogadatlan prókátoroknak és az újságírónak ajtón kívül a helye — dünnyögte az orra alatt keserű iróniával az egyik anyuka, miközben szedelőz- ködtünk, hogy elhagyjuk a muronyi önkormányzat nyilvánosnak meghirdetett ülését. Jöttek is tíz-egynéhányan, valaki az újságírónak is szólt, mert — szerinte — a település minden lakóját érintő kérdés kerül terítékre: a helyi általános iskolában az igazgatóválasztás után kialakult rendkívüli helyzetet vitatja meg a testület, melyre meghívták a pedagógusokat is. Az előzményekhez annyit: az iskola igazgatójának kinevezése a jövő hónap utolsó napján lejár, s ezért az önkormányzat pályázatot írt ki az állásra. Ketten — egyikük az iskola igazgatója — nyújtották be pályázatukat, melyet előzetesen több fórumon is megvitattak. A szülői munka- közösség választmányi ülésén 14-en jelentek meg, s mindkét pályázóra heten-heten szavaztak. Az iskolai szakszervezetnek az volt a véleménye, hogy a jelenlegi igazgatót erősítsék meg pozíciójában, ugyanis ellenlábasának pályázata elbírálásra alkalmatlan, s nem felel meg a pályázatban kiírtaknak. A rendkívüli nevelő- testületi ülésen titkos szavazással minősítették a két pályázatot: Varga Ottó újbóli kinevezését heten támogatták, tízen nem, s egy kolléga tartózkodott a véleménynyilváegykoron Muronyban tanított — nyolcán támogatták, s tízen nem. A képviselő-testület hét igennel, egy nemmel és egy érvénytelen szavazattal 1992. augusztus 1 -jével újabb öt évre Varga Ottót nevezte ki igazgatónak abba az iskolába, ahol 163 helybéli gyerek tanul. S ez ellen felzúdult a tantestület és a falu egy része. Tiltakozásuknak hangot is adtak mind a pedagógusok, mind a szülők. A napokban 46 szülő aláírásával — hatvan gyereket érint — és hét pedagógus kézjegyével az igazgató ellen tiltakozást nyújtottak be az önkormányzati testületnek. Végül is az önkormányzati tagok és a tantestület tagjainak jelenlétében kezdődött a maratoni hosszúságú ötórás(!) ülés, melyet a képviselők a témával összefüggésben egyórás „bemelegítő köre” előzött meg. Hogy a zárt ülésen mi zajlott, arról pontos képet nem tud festeni a krónikás, mert a szavazás során először Varga Ottó igazgató keze lendült a magasba a nyilvánosság kizárására. A kiebrudalt szülőkkel a polgármesteri irodában ültünk le. Ömlött belőlük a panasz. Csaknem másfél órát kell várni az első cigarettaszünetre. Nehéz valakiből is valamit kihúzni. Mozaikokból mégis összeáll valamiféle kép. Két táborra szakadt a tantestület, egymás fejéhez vagdosnak régi és újkeletű, vélt vagy valós sérelmeket, felhánytorgatnak nítástól. A másik pályázót — S (Folytatás a 3. oldalon) A Hargita Ingatlanközvetítő megbízásból az alábbi ingatlanokat értékesíti: Üzlet, iroda: piachoz közel, 21 négyzetmétertől 45 négyzetméterig. Irányár: 39 400 Ft/m2. Lakás: laminában 590 m2-es, közművesített telken 4 szobás családi ház. Irányár: 2 350 000 Ft. Wlassich sétányon 2 szobás, 48 m2-es, I. emeleti „középső lakás”. Irányár: 1 200 000 Ft. Szigligeti utcában 52 m2 területű, IV. emeleti, középblokkos, tehermentes. Irányár: 1 000 000 Ft. Andrássv út 29—33. alatt 64 m2-es, egyedi fűtésű. Irányár: 1 650 000 Ft. Garázs: Vécsey közön. Irányár: 350 000 Ft. HARGITA |PLUSZ Jelentkezés: Hargita Plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971. Ingatlanközvetítés, az ötlettől az adásvételig!
