Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

©

1992. június 29., hétfő

SPOïtt

Új szabályok az olimpián

A hazai sportkedvelők körében is figyelemmel kísért sportágak legérdekesebb változásai:

Asztalitenisz (Szöulban 4 szám, Barcelonában 4 szám)

Szöulban nyolcas csoportokban kezdődött a küzdelem. Barcelonában négy-négy játékos kezdi a párharcot az egyes csoportokban. A nőknél az egyesben 64 (Szöulban 48), valamint 32 pár ( 16) indulhat. A játékvezetőt két adogatásbíró segíti. Labdaszedőket állítanak be a mérkőzések gyorsítása érdekében. Nem játsszák le a döntő melletti további helyosztó mérkőzéseket, s így két bronzérmet adnak ki. A játék kék asztalokon, sárga labdákkal folyik, így a nézők jobban követhetik a labdameneteket.

Atlétika (42,43)

A 10 km-es női gyaloglás először szerepel a játékok műsorán.

Birkózás (20,20)

A nemzetközi szövetség 360 versenyzőre (180—180 mindkét fogásnemben) korlátozta az indulók számát. Egy ország súlycsoportonként csak egy versenyzőt indíthat. A mérkőzések időtartama 5 perc.

Cselgáncs (7,14)

A nők a szöuli bemutató után hét kategóriában már teljes jogú résztvevők. A versenyeket két tatamin, párhuzamosan bonyolítják le. A Szöulban alkalmazott egyszeri vigaszággal szemben Barcelonában dupla, úgynevezett visszamérkőzéssel rendezik a küzdelmeket. A nemzetközi szövetség nem korlátozta az indulók számát, de súlycsoportonként csak egy-egy versenyző nevezhető országonként.

Evezés ( 14,14)

Újításként C és D döntőt is rendeznek, azaz a 13—18., valamint a 19—24. helyeket is eldöntik. A nőknél a kormányos négyes helyett kormányos nélküli négyes számot rendeznek.

íjászat (A, 4)

A nemzetközi szövetség javaslatára új ( FIT A ol impiai forduló elnevezésű) lebonyolítási formát jelöltek ki, ami dinamikusabbá és látványosabbá teszi a versenyt. A nők és a férfiak egyéni, valamint csapatversenyét külön rendezik meg.

Kajak-kenu (12,16)

Az olimpiai játékok történetében Tokió után másodszor rendezik más pályán a kajak-kenu és evezős küzdelmeket és 1972 után másodszor szerepelnek műsoron a szlalomversenyek. Az újfajta automata indítás kiküszöböli a korábbi téves rajtokat, s ezzel felgyorsul a versenyek lebonyolítása. A La Seu d’Urgellben létesített szlalompályán felvonók szállítják a hajókat, ami lényeges különbséget jelent a versenyzőknek. A szlalom műsorra tűzésével tizenhatra emelkedtek a versenyszámok, s a szöuli 350 indulóval szemben 650 résztvevőre számítanak.

Kerékpár (9,10)

Új számként szerepel műsoron a női 3000 m-es egyéni üldözőverseny, amely a pályaversenyek számát szaporítja.

Kézilabda (2,2)

Tizenhat játékost és két tartalékot lehet nevezni. A csoport- mérkőzések első helyezettjei a csoportok másodikjaival kerülnek szembe, s e találkozók győztesei mérkőznek a bajnoki címért.

Kosárlabda (2,2)

Barcelonában az olimpiai játékok történetében első alkalommal profi játékosok is szerepelhetnek a tornán.

Labdarúgást, 1)

Csak a 23 éven aluliak, azaz az 1969. augusztus 1 -je után születettek játszhatnak. A csapatokban hivatásos játékosokat is lehet szerepeltetni.

Lovaglás (6,6)

A háromnapos versenyen (military) és a díjugratásban csak azok indulhatnak, akik 1992. december 13-áig betöltik 18. életévüket. A díjlovaglásban 16 év alsó részvételi korhatár.

Ökölvívás (12,12)

A nemzetközi szövetség korlátozta az egyes súlycsoportokban indítható öklözök életkorát és számát. Ezúttal 17—32 év közöttiek léphetnek szorítóba, míg Szöulban 37 év volt a felső korhatár. A részvételt kontinentális elosztás alapján szabályozták, így 364 öklöző szerepelhet, ami 108 versenyzővel kevesebb, mint 1988-ban. További újítást jelent a pontozás korszerűsítése, komputerizálása, ami megakadályozza azt, hogy a pontozók a mérkőzés után korrigálják véleményüket.

Öttusa (2,2)

Az előírások szerint 66 versenyző indulhat. A Szöul óta bevezetett újítások alapján Barcelonában négynapos lesz a viadal. A vívással kezdődik, az úszás és a lövészet a második, a futás a harmadik, a lovaglás pedig a negyedik napon kerül sorra. A vívásban a három percről kettőre csökkent az asszók időtartama. Úszásban a legjobban álló középen, tőle jobbra a második, balra a harmadik rajtol. A lövészetben új, 50x50 cm-es céltáblákat alkalmaznak, s 182 kör ér ezer pontot, az egyes körök értéke 15 öttusapont (korábban 194 kör ért ezer pontot és az egyes körök értéke 22 pont volt). A lovaglás előtt a lovak szemléje nyitott lesz a résztvevők és nézők számára is.

A hazai sprintrekorder, a Békéscsabai Előre Úszó Club legjobbja, Szabados Béla

FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Röplabda (2,2)

Tizenkét férfi- és nyolc női csapat új lebonyolítási formában vetélkedik az érmekért és helyezésekért. A csapatok egy, sőt még két vereség után is dobogóra léphetnek. Két csoportban kezdik a küzdelmeket, majd a negyeddöntő, az elődöntő és a döntő következik.

Sportlövészet (13, 13)

A Mollet des Valles új lőte- rét a közelmúltban avatták. A Szöulban bevezetett látványosan rendezett döntőket ismétlik, amelyeket a 2000 néző hatalmas táblákon pontosan figyelemmel kísérhet. Súlyemelés (10,10)

A korábbi 120 másodperc helyett a szólítástól kezdve 90 másodpercen belül kell kezdeni a gyakorlatot. Világcsúcsot az összetettben, valamint a szakításban és a lökésben

2,5 kilóval lehet javítani. Tenisz (4,4)

A nőknél Szöulban az egyesben 48, a párosban 24 kettős nevezhetett. Barcelonában az indulók száma az egyesben 64, a párosok száma 32 lehet a nőknél is. Tollaslabda (—, 4) Münchenben, majd utána Szöulban bemutató sportágként szerepelt, de Barcelonában a sportág híveinek örömére műsorra került.

Torna (15,15) Barcelonában a korábbi 20

Ónodi Henrietta a világbajnoki aranyat olimpiaival kívánja „kiegészíteni” fotó: Fábián istván

versenyzővel szemben szerenként csak 12 folytathatja a küzdelmet.

Úszás{37,37)

A verseny lebonyolításának időtartamát a korábbi nyolc nap ról hatra csökkentették. Ezzel egy időben a győzelmi eredmény- hirdetés időtartamát is korlátozták. A vízilabdában nincs lényeges változás.

Vitorlázás (8, 10)

A regattát a kikötő melletti öbölben, az olimpiai falu előtt rendezik, így megszűnik a vitorlások száműzetése, hiszen az olimpiai falu lakói is figyelemmel kísérhetik a versenyeket. A nők két új számban is szerepelhetnek.

Vívás (8,8)

Az egyéni versenyben új lebonyolítási módszert alkalmaznak, a selejtezőben állva maradt 64 vívó küzd tovább. A legjobb 12 egyenes ágon folytathatja, majd a vigaszágról továbbjutókkal együtt alakul ki a nyolcas döntő. A zsűrik összetételét számítógépes eljárással jelölik ki.

Érdekes — tudni érdemes! .

Budapesten őrzik az első fáklyát — Hány éves az olimpiai láng?

— Az olimpiai láng eredete a Héphaisztosz, a tűz istene tiszteletére rendezett fáklyás versenyfutásra vezethető vissza — mondja dr. Laky József, aki a világítás történetéről összegyűjtött ismereteit A lámpa históriája című könyvében adta közre.

— A régi görög nyelvben lampadedromia volt a fáklyás futóversenyek neve — folytatja Laky doktor. — A legelső olimpiai játékon ez a vetélkedés volt a legnépszerűbb. A fizikai és a szellemi sportok vetélkedőjét időszámításunk előtt 776-ban rendezték meg először, azután minden negyedik évben Olimpia városában folytatták ezt a nemes hagyományt. Ilyenkor Zeusz isten oltárán ünnepi tüzet is gyújtottak. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy annak idején versenyzőként és nézőként is csak szabad görög férfiak vehettek részt a játékokon. A győztes olajágat kapott, nagy megtiszteltetésben részesült, az állam gondoskodott eltartásáról, sőt még adót sem kellett fizetnie.

— Az újkori játékokat először 1896-ban rendezték meg. Már akkor is volt olimpiai láng, olimpiai fáklya?

— Nem, csak 1936-tól. A láng meggyújtásának egyébként külön szertartása van. Olimpia városában Zusz oltáránál, egy fehérbe öltözött görög ifjú nagyító segítségével gyűjti össze a napsugarakat, és az így fellobbanó lánggal gyújtják meg a szintén fehér ruhás papnők a fáklyát, amit aztán ünnepélyes külsőségek között staféta visz a játékokat rendező városba.

—Milyen és miből készül a fáklya?

— Egy nikkelezett fémcsőben magnéziumvegyület ég. Az első újkori olimpiai fáklya nyelébe belevésték a láng elhaladásának útvonalát: Olimpia—Delphoi—Szaloniki— Szófia—Belgrád—Budapest—Prága—Drezda—-Berlin, 1936.

—Hol van most ez a fáklya?

— Budapesten, a sportmúzeumban őrzik az eredeti példányt. Magyarországon 1972-ben is áthaladt az olimpiai láng, amikor Münchenbe vitték.

Vajon mire lehetnek képesek gyaloglóink? Elöl Rosza Mária, 30-as rajtszámmal pedig Ilyés

Ildikó FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER