Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

GAZDASÁG 1992. június 29., hétfő A TOP 12 honfoglalása Magyarországon Karl-Heinz Götz, a TOP 12 önsegélyező kör megalapítója négyezer német márkát adott át június 25-én Budapesten a „Tessedik Sámuel Alapítvány” részére. Az adományt Roszik Gábor országgyűlési képviselő, evangélikus lelkész vette át, az eseményen többek közt jelen volt Deme Zoltán szarvasi országgyűlési képviselő, evangélikus lelkész, kuratóriumi tag. A TOP 12 önsegélyező kör a világ 12 országa után ezzel a gesztussal Magyarországon is szeretné megerősíteni az irán­ta való bizalmat. Bár a szervezet csak néhány hónapja eresztett gyökeret hazánkban, máris szép számmal vannak tagjai. Sándor István az önsegélyező kör Békés megyei infor­mációs vezetője — aki társadalmi munkában látja el a tisztet — a TOP 12-ről nyilatkozik lapunknak: — Az akkori NSZK kor­mány engedélyével bejegyzett önsegélyező szervezet 1986. szeptember 29-én alakult meg — kezdi Sándor István és foly­tatja: — Központja Rotweil- ben van, ahol ma is üzemel az a számítóközpont, amely a rendszer működésének folya­matosságát garantálja. A TOP 12 önszerveződéssel fejlődik, a belépésnek két feltétele van. Egyrészt be kell fizetni a tag­sági díjat, a másik, hogy az illetőnek vállalni kell további két személy beszervezését, akik tovább építik a TOP 12-t. S ahogy épül tovább és tovább a hálózat, olyan mértékben és ütemben válik az illető segé­lyezésre jogosulttá. Tehát ado­mányt adunk majd, adományt kapunk ugyanazzal a mód­szerrel. — Amit ön eddig elmondott a TOP I2-ró'l az kísértetiesen hasonlít a csúfos végű fekete bongóra, DLS-re, egyszóval jó néhány törvénytelennek bizo­nyuló „pénznyerő'” játékra! — Kezdjük a legeslegfonto­sabbal. A TOP 12 Magyaror­szágon (is) teljesen legális, törvényesen engedélyezett. A Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának bejegyzésével, a Budapesti Cégbíróság végzésével — akit érdekel: a 01-12-071557/05- ös számú okirat—működik. A valutabefizetéshez a Magyar Nemzeti Bank hozzájárult. A Szerencsejáték Felügyelet pe­dig nem minősítette szeren­csejátéknak a TOP 12-t. Itt nincsenek véletlenek, ha vala­ki tagunk lesz, akkor bizonyos idő elteltével segélyt kell kap­jon. Egyébként jómagam az Igazságügyi Minisztérium al­kalmazásában állok, ha a gya­nú legkisebb árnyéka vetődne az önsegélyező körre, akkor eleve nem vállalhatnék benne társadalmi munkát. — Magyarországon hány tagja van a TOP 12-nek, illetve mennyit kellene befizessek, ha tagja szeretnék lenni a kör­nek? — Megközelítőleg hatezren vagyunk magyarok, de a vilá­gon milliós tagsága van a TOP 12-nek. A belépési díj 170 né­met márka, és további 100 márkának megfelelő forint. A pénzügyi lebonyolítás rend­kívül szigorú, mindenféle visszaélés elkerülése érdeké­ben. Az IBUSZ Bankon ke­resztül kell a pénzt „BES GMBH 539000-es számlájára átutalni. Az összeg innen a rot- weili központba megy, ahol az adományok számítógépes elosztása megtörténik. A már említett 100 márkának megfe­lelő forintot pedig a segélyezé­si listára való feljutásért kell befizetni, mindig annak a sze­mélynek, aki a lista 12. helyén áll. — Jó lenne, ha egy kicsit részletezné a befizetést, a jobb érthetőség, a félreértések el­kerülése érdekében. — Nagyon leegyszerűsítve: Az önsegélyező listán tizenkét név van. (Innen ered a TOP 12 elnevezés.) Mindig az utolsó személy rendelkezik az adott névsorral. Neki ugye — az előbb már említettem — két embert kell beléptetnie, hat héten belül. Ha ez megtörté­nik, akkor ő előre lép, a tizen­egyedik helyre. Az újabb és újabb belépésekkel párhuza­mosan kerül feljebb és feljebb a listán, amíg eléri az egyes számot. Az adományokat min­dig csak a listavezető kapja. Ha a hathetes beszervezési kö­telezettséget betartják, het­venkét hét kell az első helyre kerüléshez. Általában így is van. — A TOP ! 2-nek az első nyilvánosságra lépése a Tes­sedik alapítványra való befize­tés volt. Ezután hogyan kerül­hetnek az érdeklődők önökkel kapcsolatba? — Rendszeresen szer­vezünk információs estéket, ahol az érdeklődők tájékozód­hatnak a TOP 12-ről. (S na­gyon fontos az is, hogy csak ezeken a nyilvános rendezvé­nyeken van mód az esetleges belépésre.) Gyulán, a német klubban — Appor tér 1. sz. — minden pénteken tizenkilenc órakor, — Békéscsabán a nemzetiségi klubházban hét­főn tizenhét órakor tartunk foglalkozást. Alkalmanként természetesen a megye más te­lepülésein is. Szeptemberben pedig illusztris vendégünk lesz az alapító Karl-Heinz Götz úr személyében, aki Bé­késcsabán, Gyulán és Szarvason találkozik a TOP 12 Békés megyei tagjaival, az ér­deklődőkkel. Lovász Sándor Bármit, bármikor, bárhová Robbant a TNT Úgy ismerjük: TNT. Erre a három betűre szuperhalk, ám gyorsjáratú éjszakai repülőgé­pek testén figyelhettünk fel először a honi képernyőkön. A TNT a Thomas Nationwide Transport rövidítése. A cég el­ső „kapavágására” még 1946- ban került sor, amikor Ken Thomas Ausztráliában egyet­len tehergépkocsija „nyergé­be” pattant. (Csak a rend ked­véért: az alapítás körül itt is felbukkan egy idegenbe sza­kadt magyar.) A TNT idő közben világcég lett. Manapság 50 ezer embert foglalkoztat 190 országban. A sydnei-i központ 1990-ben 4,5 milliárd ausztrál dolláros for­galmat könyvelhetett el, to­vábbi 1,8 milliárd pedig nem TNT elnevezésű vállalkozá­saiból „csordogált” be. Tava­lyi bruttó bevételük 6,5 milli­árd USA-dollár volt. Bármily hihetetlen, ez a mamutcég ki­zárólag szállítással, fuvaro­zással foglalkozik. Igaz, visz­nek mindent a postacsomagtól a tömegáruig. — Egy miskolci férfi a ten­geren túlra utazott — hoz szó­ba egy történetet Odor Tamás, a TNT Hungary elnöke. — A bécsi repülőtéren döbbent rá: a becsomagolt cipőjének egyik darabja otthont maradt. Haza­telefonált. Kiszámolták a fele­ségével, hogy Amerikában lé­nyegesen többe kerülne egy pár új cipőt venni, mint a TNT- vel utána küldeni Bécsbe az otthon maradt fél párat. Gépe másnapi indulása előtt a bécsi repülőtéren udvarias szavak kíséretében átadtuk mostoha sorsú cipőjét. De szállított a TNT már donorszívet is. A nagyvilágban 350 repülő­gép és 24 ezer közúti jármű, jelentős hajóflotta, 46 ezer ha­jókonténer, 3100 árugyűjtő bázis, 4000 számítógéptermi­nál áll a cég rendelkezésére, így már érthető a szám: évente 6,5 millió küldeményt továb­bítanak. Bármit, bármikor, bárhová — mint szlogenjük hirdeti. A TNT jól szervezett, szinte programozott gépezetként to­vábbítja az árut. Ha viszont valaki időbeli előnyt kér, en­nek teljesítésére is vállalkoz­nak. Azaz menetrendszerű já­rataikat nem bevárva indítják útnak a rájuk bízott csomagot, levelet. Lakásból lakásba vi­szik az árut, s kizárólag annak adják át, akit a feladó megje­löl. Kétmillió forintig garanci­át vállalnak, gyakorlatilag súlyhatár, valamint nagyérté­kű küldeményeknél értékhatár nélkül vállalkoznak a szállí­tásra. Ha kell, versenylovakat, ha kell Forma—1-es verseny­autókat hoznak-visznek. A pá­palátogatás liturgiái eszközei is segítségükkel kerültek Ma­gyarországra, s itthon ők szál­lították helyszínről helyszínre. Leglátványosabb tevékeny­ségük a nemzetközi expressz légiszállítás. Gépük minden este Budapestről indul Köln­be, ahol 17 másik járattal talál­kozik. Csererakodás után a gép másnap reggel visszatér Ferihegyre. Nyolc vidéki vá­rosunkban — legközelebb Szegeden és Szolnokon — is működik kirendeltségük: ugyanazt a szolgáltatást kínál­ják, mint bárhol a világon. Ide­haza és Európában 24, a tenge­ren túlra, Ausztráliába 48 órán belül vállalnak kézbesítést. — A TNT nem viszi ki a Magyarországon képződött hasznot az országból—mond­ja dr. Várnai György ügyveze­tő vezérigazgató. — A TNT Hungary 100 százalékosan külföldi tőkével működik. Új munkahelyek teremtésére, in­novációs szolgáltatásokra for­dítjuk a hasznot. A magyar pi­acnak szüksége van az álta­lunk használt típusú szolgálta­tásra, ha ennek felismerése még késlekedik is. Szolgálta­tásunk gyors pénzforgást biz­tosít: nem kell lekötni nagy összegeket, árukészletet, nincs szükség fölösleges tarta­lékképzésre sem. Leginkább recesszió idején van ennek je­lentősége. A Philips, az Opel, a Henkel, a General Motors és mások is megrendelőink. Mű­ködésünk első évének végére megkétszereződött, mára megnyolcszorozódott forgal­munk. — Miben látja a hazai vál­lalkozók tartózkodó magatar­tásának okát? — A konzervatív szemlélet­ben. A legkisebb cég is teljes szállítóparkkal kíván rendel­kezni, ami felettébb költséges dolog. Talán még annyit hoz­zátennék mindehhez, hogy a TNT magyar üzletkötőinek életkorátlaga nem éri el a 30 évet. Kiss A. János Forogjon a pénz! Megtakarításból befektetés A Hoffer traktor nyergében egy abszolút kisgazda trónol 1992 nyarán, Kétegyházán. A „százéves” gépnek már nincs amortitációja fotó:'fazekas ferenc Megélénkült a forgalom a Bu­dapesti Értéktőzsdén, ahol már 18-féle részvényt, vala­mint a Magyar Államkötvényt forgalmazzák. A különféle ér­tékpapírok ma már olyan vá­lasztékot jelentenek, hogy a befektetők különféle csoport­jai — így a kisbefektetők is — megfelelő megtakarítás-elhe­lyezési alkalmakra találnak, így mind szélesebb körűvé, mind érdekesebbé válik az ér­tékpapírok világa, érdemes te­hát megismerkedni fogalmai­val, intézményeivel és folya­matával. Az értékpapír-kibo­csátás, az adásvétel és az ezzel kapcsolatos intézményrend­szer fogalomkörével foglalko­zó jogszabályokból, enciklo­pédiákból, tankönyvekből és lexikonokból fogunk szemez­getni, sorozatunkban igyek­szünk tekintettel lenni az eset­leges befektetők — leginkább a kisbefektetők — gyakorlati szempontjaira is. Az első kérdés, amire vála­szom kell: hogyan lesz a meg­takarításból befektetés? A fogyasztásra el nem köl­tött pénzbevételt ma már álta­lában nem a matracban, a sifo- nérban vagy a harisnyában tartjuk, hanem befektetjük. De hadd álljak meg itt egy szóra: miért beszélünk pénzbevétel­ről? Pénzről és bevételről? Mert vegyük például a borter­melőt, aki a megtakarítását akár borban is tarthatja, hiszen portékája akár évekig is eláll, sőt idővel a jobb fajtáknak még a minősége, az értéke, az ára is növekszik. Bár a tárolás nem hoz jövedelmet, sőt, költ­séggel jár, mégis megéri. Más terménynél az adott árral való elégedetlenség, a jövőbeli ma­gasabb ár feltételezése indo­kolja a természetbeni kincs­képzést. Ha a várható áremel­kedés —a tárolási költségek és veszteségek levonása után na­gyobb, mint az ez idő alatt elérhető kamatjövedelem, ak­kor a jövedelemszerzéseknek ez a módja is ésszerű. Az inflá­ció elleni védekezés egyik esz­köze lehet tehát a pénz dologi értékekbe való menekítése, amit nemcsak a termelő tehet meg. A pénzzel, tőkével ren­delkezők is befektethetnek termékekbe vagy azokra szóló értékpapírokba. Ez már a tőzs­de világa... Miért beszélünk bevételről, mint a megtakarítások forrásá­ról, s miért nem csak jövede­lemről, amit már megtisztítot­tunk a megszerzésére fordított költségektől? Azért, mert van­nak olyan tételek — például a traktor értékcsökkenési leírása —, amelyet költségként elszá­molunk ugyan, de a traktor fel­újításának vagy kicserélésé­nek időpontjáig az amortizá­ció is befektethető tőke. Ugyanez igaz a bevétel külön­böző adóelemeire is, amelyek hosszabb-rövidebb ideig az adóalanynál csapódnak le, s amíg ezeket a forintokat be nem fizetik az adóhivatal számlájára, addig tőkeként forgathatók. Áz a pénzmegtakarítás, amely hosszabb-rövidebb ide­ig a pénztulajdonos rendelke­zésére áll, sokféle formában bocsátható azoknak a rendel­kezésére, akiknek — ugyan­csak hosszabb-rövidebb időre — pénzre volna szükségük. Mind a megtakarítók, mind a pénz-, illetve tőkefelvevők igen sokféle befektetési, illet­ve tőke- vagy hitelszerzési for­ma és mód között válogathat­nak. A befektető döntésében meghatározó szerepet játsza­nak az olyan tényezők, mint a kockázat, a biztonság, illetve az elérhető, várható hozam. A hozam a befektető ténylege­sen befizetett megtakarításá­nak minden egységére — mondjuk minden 100 forintjá­ra—jutó jövedelem. Ez azok­nak a befektetéseknek az ese­tében különbözik a kamatszá­zaléktól, amikor az értékpapír árfolyama — napi ára — a tőzsdén felfelé, esetleg lefelé eltér attól a névértéktől, amelynek százalékában a jö­vedelem (a kamat, a garantált osztalék) az értékpapíron fel van tüntetve. Ha tehát valaki egy 100 forint névértékű, 10%-os kamatozású kötvényt 50 forintért vásárolt meg, ak­kor számára a kötvény hozama 20 százalékos nyereséget ter­melt. Ugyanígy hozamról be­szélünk a közönséges részvé­nyek osztalékának esetében is. A nagyobb kockázathoz álta­lában a magasabb hozam re­ménye párosul, míg az alacso­nyabbhoz a szerényebb nyere­ség. A válogatásnál nagy szere­pet játszik a lekötési idő is. Hosszabb lejáratú lekötést a pénztulajdonos csak maga­sabb hozam reményében vál­lal, a magasabb kamatot a pénz felvevője csak a hosszabb mű­ködés reményében ígérheti — annak tudatában, hogy a fel­vett tőke lejáratáig nem kell újabb forrásról gondoskodnia. A megtakarítók és a tőkefel­vevők nemcsak a formák, ha­nem a közvetítő cégek között is válogathatnak. Legköze­lebb ezekkel a közvetítőkkel, közelebbről az értékpapír-ke­reskedőkkel, a brókerekkel foglalkozunk. Bácskai Tamás Sarkadkeresztúr és Nagy gyanté között Cs. Nagy József a disznóit a szabadban neveli. A konda azt eszik, amit a földeken talál. Ezek az állatok tökéletes biosertésnek számítanak, hiszen sem tápot, sem hallisztet nem terem a keresztúri határ. Nem véletlenül figyelmeztette fotóripor­terünket a gazda, amikor az állatok támadásba lendültek: Csak óvatosan fotózza őket, mért igen harapósak. Olyanok, mint a vaddisznók fotó: fazekas ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents