Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

O BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1992. június 29., hétfő A boldogító igen ára A vállalkozó július elsejétől várja a házasulandókat Oldalszerkesztő: Csete Ilona Telefon: (66) 27-844. Röviden Útalap Szabadkígyós.—Erre az évre négy utca burkolását tervezték Szabadkígyóson. Mára már a negyedik utca alapja is el­készült. Az önkormányzattól minden úttársulás 200 ezer fo­rint hozzájárulást kapott. Rendőrök törvénye Békéscsaba. — A Békés me­gyei közgyűlés július 2-án ren­dezi meg a rendőrségi törvény vitáját a megyeháza nagyter­mében. Amerika ideért Szabadkígyós. — Fáy Kornél, USA-ban élő magyar szárma­zású úr Szabadkígyóson egy amerikai falut szándékozik építeni. Az első kapavágásra július 4-én kerül sor az ameri­kai függetlenségi nap tisztele­tére. Az oldalt írta: Csete Ilona, Béla Vali, László Erzsébet, Kiss A. János, Szigeti Csaba. A fotókat készítette: Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter ,,...ha önmagádhoz hű maradsz, —hű énhozzám is, maradj mindig az, aki vagy, s a szívem már hisz. ” Váci Mihály sorait vajon hány ifjú pár választotta esküvői meghívójára? Ki tudja?! De az biztos, hogy napjainkban „nagyüzem” van a családi iro­dákban, vagy ha úgy tetszik, a TÜSZSZI-nél. Békéscsabán maradt a név, a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartáso­kat Szervező Irodát azonban vállalkozó üzemelteti július elsejétől. Bodáné Bakó Mártát munkahelyén kerestük fel. Vajon a vállalkozó mit tud újí­tani? — kérdeztük a fiatal- asszonytól. — Egyelőre nem sokat. Most van a „csúcsidő”, július­ban és augusztusban ugrássze­rűen megszaporodik a házas­ságkötések száma. Irodánkat szerdán nyitjuk, szeretnénk, ha a megrendelők igényét ma­ximálisan kielégíthetnénk. A hagyományos szolgáltatások mellett azért van egy-két új is, például az a Lincoln kocsi, Lakatos József a parlamenti vita előtt történtekről elmond­ta: sajnos nem maradt idő egy igazán átgondolt érdekegyez­tetési, szakmai vitára, ráadásul az Országgyűlésen erőltetett menetre kényszerítették a tör­vényalkotást. A liga választ­mánya még egy kísérletet tett, s szakértők bevonásával készí­tettek egy csomagot az átme­amit Kecskemétről köl- csönzünk, ha a fiatalok ezt igénylik. — A hintós ,.korszak” után ez jött divatba? — Nem mondhatnám, de vannak olyan párok, akik lu­xuskérésekkel jelentkeznek. Az egyszerű embereknek ke­vés a pénzük, beérik a hagyo­mányos szertartással, az egy­szerű szolgáltatásokkal. neti kérdések rendezésére. A koncepcióból három lényeges elem emelhető ki. Szükséges­nek tartották ugyanis, hogy azokon a munkahelyeken, ahol még nem alakultak meg az üzemi tanácsok (december 10-éig van erre lehetőség), a helyi szakszervezetek együt­tesen gyakorolhatják az érdek- védelmi jogokat. Ezzel függ —Mibe kerül ma kimondani egy boldogító igent? — A legszerényebb alapdíj 2500 forint, ebben a pezsgő, az emléklap, a teremdíszítés, a zene szerepel, no és természe­tesen az igényesség. Aki töb­bet kíván, többet fizet, de még így is olcsóbbak vagyunk az elmúlt időszakhoz képest. Azt hiszem, ez a legcsábítóbb szol­gáltatásainkban. össze a kollektív szerződések kérdése is, amelyek elkészíté­sekor az üzemi tanácsok híján a munkahelyi szakszervezetek képviselhetik a dolgozókat. Ugyancsak fontos téma a szak- szervezeti tisztségviselők jog­védelme, amely bírósági eljá­rás lefolytatására ad lehetősé­get az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő tisztségvise­lők számára. A koncepció egyébként öt­párti indítvánnyal a parlament elé került, s a képviselők elfo­gadták azt. Mi lesz az érdekvédelemmel? Nemrégiben Békéscsabán járt Kalmár Béla, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának országos ügy vivő- je, akit mindenekelőtt a július 1-jén hatályba lépő új Munka Törvénykönyvének várható hatásáról, a törvény-előkészítés­ről, s a közeljövő tudnivalóiról kérdeztünk. és kerítésbérletek B&ony sokan szeretnek strandra járni — ki ezért, ki azért. Az emberiség hímjei leginkább a gyengébbik és szebbik nemben gyönyörködnek, nagy szemekkel, kemény kritiká­val — közben nagyokat kortyolgatva a Ms sörből. A hölgyek inkább a napfiirdőzésnek vetik alá magukat. Sokaknak annyira melegük van, annyira élvezik a bő nyári meleget, hogy bikinifelsőjüktől is megszabadulnak (bár ne tenné mindenki...). Bizony sokan szeretnek strandra járni — ki így, ki úgy. Vannak, akik „megbonyolítják”, s a bejáraton (jegyet véve) lépkednek be. Vannak viszont — az egyszerűbb, s főként olcsóbb megoldást kedvelők —, akik „kerítésbérle- tér váltanak. Nem mondhatni, hogy nagy kunszt a békéscsabai Ár­pád fürdő drótkerítése alatt (fölött, mellett... — ki hol) bemászni, elég egy kis vállalkozókedv. A strand dolgozói látják is mindezt, ám tenni semmit nem tudnak. Az egyetlen megoldás a teljes átépítés lenne — de természetesen erre nincs (sincs) pénz. Egyik ott dolgozó szerint haldoklik a strand, az utolsó­kat rúgja — nem törődik vele senki.. Gömbölyű keblek, csinos popsik, hűs sörök — ja meg persze a sportolási lehetőségi!)... Mi lesz veletek? Mi lesz velünk? Bizony sokan szeretnek strandra járni. Ne hagyjuk, hogy elpusztuljon. így is oly* kevés élvezet van az életben... ! 1 1* 1 0 * r\ J s • 1 1 :í ¥ k Vízparton Nincs jobb ebben a kánikulában, mint naphosszat vízközeiben időzni. Nem dicsekvésképpen mondom, de nekem — sokadmagammal—megadatott ez a héten. Itt fodrozódik vidáman kis tavunk, az eleinte nyitott, most már szigorúan zárt ablakunk alatt. Csicsergő mada­rak oltják szomjukat benne — né­hánynak azóta mintha elállt volna a lélegzete—, s cipőjüket lerúgó nebulók gázolnak nap mint napa hűsítő habokban. Igen, ez a hab a legkiválóbb nyugati habkeltők sarja. A környékbeli butikok egyikének-másikának nagytakarítása Medárd óta hirtelen lendületet vett. Vidám kis piros, zöld, sárga, kék műanyag vödrök pótolják a nap által felhörpin­tett nedűt. Csak remélhetjük, hogy a benne feloldott vegy­szerek nemcsak egymást, hanem a posvány baktériumait is közömbösítik. Hohó! Hiszen nemrégen meg is jelent lapunkban egy kép, amely éppen e—szerkesztőségünk ablaka alatti—kis tóhoz kalauzolta önöket. Szüksége lehet a belvárosnak egy természetidéző, hangulatos tocsogóra — állapíthatták meg az illetékesek. S jól tették, ha meghagyták. Minthogy a díszburkolatos térhez vezető úton — melynek egy szaka­szát Eső Isten avatta víztározóvá — szépszámú autó is közlekedik. Errefelé az alsó mosással azóta nincs nagy gond. Hiába, megmondták a tudományosok, hogy a város és a falu közötti különbség eltűnőben van... . / Mit akar még Bozó József? Amint arról már beszámol­tunk, Újkígyóson pénteken egy új típusú szövetkezet ala­kult. A kígyósiak elhívtak, hogy nemtetszésüknek adja­nak kifejezést. — Már ne haragudjon, de rosszul vagyok, milyen embe­rek vannak? Itt van például idős Bozó József. Kérdezem, vajon hányszor forgat még kö­pönyeget? Hány szövetkezetét akar még tönkretenni? —Ezt talán meg kellene ma­gyaráznia — állítom meg a középkorú hölgy, M.-né szó­áradatát. — Köztudott, hogy Bozó József valamikor kisgazda­ként kezdte — sorolja M.-né — aztán belépett a kommunis­ta pártba, most meg keresz­ténydemokrataként villog. Tönkretette a tsz-t is a hozzá nem értésével. A tehéntelep is lerobbant, pedig a tagok pén­zén bejárta a világot. — Nem tűrte meg a jó-szak­embereket maga mellett — folytatja Harangozó Antal a Hosszú utcából. — Aki nem nyalt neki, mint Dávid, Varga és Sós, annak mennie kellett, bármennyire is értette a dol­gát. Ez az ember, aki Kígyóson elsőként lett párttag, most el­sőként lép a templomba is. Nincs emberi méltósága... ♦ ♦♦ Hasonlókat mondtak el még a településen Bozó Józsefről mások is. De hát hallgattassék meg a másik fél is. Id. Bozó Józseffel a megalakulás szünetében ültünk le beszél­getni. Sorolom, mi az emberek véleménye az akciójáról. — Kikérem magamnak azt a vádat, hogy tönkretettem volna a szövetkezetét. Az én időmben 40 milliós nyeresége volt a tsz-nek. Gabonater­mesztési nagydíjat kaptunk, kiváló szövetkezet voltunk. Hogy most tönkretették, arról én nem tehetek, már öt éve eljöttem. Azt nem tagadom: együttműködtem a régi pártál­lam híveivel. De azt is tudni kell, hogy jó volt már akkor a kapcsolatom az egyházzal is. Az is előfordulhat, hogy a 28 év nem jött be az alkalmazott technológiából valami. — Azt mondják, Önnek nincs erkölcsi alapja, hogy lét­rehozzon egy új szövetkezetét. — Ki állítja ezt és ki tilthatja meg? Szuperén jogom a föl­demmel azt tenni, amit aka­rok. Senkinek semmi köze hozzá. Hogy gyakorlom a val­lást? Igen. De emellett szakta­nácsadójuk is vagyok. — Ön enyhén szólva nem tartozik a népszerű emberek közé Kígyóson... — Maga téved, nagyon so­kan szeretnek... ♦ ♦♦ Ifjú Bokor Jánosnak, ifjú Ku- rucz Bélának és Filó László­nak — akik előttem írták alá a belépési nyilatkozatot — is el­mondom az emberek aggályát. Mindhárman szinte ugyanazt válaszolták: — Aki nem akar, nem lép be, aki megkérdőjele­zi Bozó szakértelmét és akinek kifogása van ellene, ne jöj­jön... — Mindenesetre ők rá­ciót látnak Bozó József elkép­zelésében. Nyitott szemmel A Gyóni Géza utca környékén derékig érő gazban „masíroz­nak” az itt lakók. Önöknek még nem szúrt szemet?

Next

/
Thumbnails
Contents