Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-29 / 152. szám
1992. JÚNIUS 29., HÉTFŐ Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 152. SZÁM SPORT 12-16. oldal Vízparton Igen, ez a hab a legkiválóbb nyugati habkeltők sarja. A környékbeli butikok egyiké- nek-másikának nagytakarítása Medárd óta hirtelen lendületet vett.'(5. oldal) Gänserndorf hálás... — Bácsi? Hány óra van? — érinti meg a vállamat a mögöttem ülő kislány. Kecskemétig 20-25-ször elhangzik a kérdés. Megértem: kis útitársaim ismerkedni, beszélgetni akarnak. (9. oldal) Gyulay Endre (képünkön középen) a szentekhez fordult: könyörüljenek az egyházmegyéért, az egész magyarságért fotó: lehoczky péter Mit üzennek Szent László legendái? A magyarság kulcsa Két nevezetes évfordulóra emlékeztünk a hétvégén; 900 éve alapították a nagyváradi egyházmegyét és 800 esztendeje avatták szentté László királyt. Vajon mit üzenhet a ma élők számára e két történelmi esemény, sok száz viharos, küzdelmes esztendő' távlatának van-e mondanivalója számunkra? Lehet-e a mai embert az egykoriakkal összehasonlítani? Tanulhatunk-e tőlük? Ezekkel a kérdésekkel kezdte szentmiséjét Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök szombaton délután a békéscsabai katolikus templomban. Egy hétig táncoltak A múlt héten a mezőhegyesi és a battonyai művelődési központban a szokásosnál is pezsgőbb volt az élet. Mezőhegyes magyar, Battonya pedig nemzetiségi néptánctáborba invitálta az érdeklődő fiatalokat. Mezőhegyesen a táborzárót csütörtökön tartották. Erre az alkalomra meghívták a battonyai tábor résztvevőit is. A vendégek nagy sikerrel adták elő a Battonyán tanultakat: szerb, szlovák és román táncokkal ejtették ámulatba a közönséget. A mezőhegyesi tábor résztvevői is kitettek magukért: ők a dél-alföldi ugróst sajátították el és mutatták be nagy sikerrel. Battonyán a közönség szombaton tekinthette meg a nemzetiségi néptánctábor gálaműsorát. Itt értesülhettünk arról, hogy az idén népzenei és anyanyelvi képzés is szerepelt a programban. .. „ A válaszok megfogalmazásához a legendák világát hívta segítségül a megyéspüspök, olyan legendákét, amelyek László király életéhez, hősiességéhez fűződve adnak példát, nyújtanak lelki, szellemi táplálékot, s mutatnak utat a mai magyarság számára. Mert bizonyosan elgondolkodtatja a XX. századi, bátortalan, csak a saját gondjaival foglalkozó, másokért tenni nem tudó, akaró embert az a Szent László, aki sebeitől vérezve megmentett egy keresztény lányt a menekülő pogány harcos karjaiból. Nem gondolt a saját gyön- geségére, elesettségére. S mit látunk ma? A segítségre, támaszra szorulóhoz senki nem lép oda... A másik legenda nyomán akár történelmi párhuzamot is vonhatnánk. Szent István halála után 40 esztendő telt el László trónra kerüléséig, ám addig sok-sok kegyetlen trónviszály, pusztulás, a pogányság feltörése tette próbára a magyarokat. A legenda szerint harc közben László király átugratott a lovával egy hasa- dékon, amely azután megnyílt, egyre szélesedett, s az ellenséget megakadályozta az üldözésben. „Az Isten a királlyal és a néppel volt, az Isten győzött Lászlóban és a magyarságban — mondotta Gyulai Endre, s folytatta: — Az istváni alapokra épült Magyarország most, 40 éven keresztül nem úgy akart össze- omlani, mint Szent László korában? Áldozatok, viszályok, s a hit legteljesebb visszaszorítása jellemezte hazánkat." István halála, s a gyászos 40 év után László király megtalálta a jövő kulcsát: kolostorokat, kultúra- és hitcentrumokat építtetett. A maiak számára szent királyunk csakis azt üzeni, a magyarok találják meg jövőjük kulcsát, szabaduljanak meg mindentől, ami Istentől idegen, gyógyuljanak ki önsiratásukból. Végezetül Gyulay Endre Szent Lászlóhoz és a többi szenthez fordult, könyörüljenek az egyházmegyéért, az egész magyarságért, hogy nyugalom, béke, kiegyensúlyozottság és a teljes hit töltse be hazánkat. L. E. Pocsék hétvége Pocsék hétvégém volt. Rozek úr, a Láncház utcai törzskocsmám tulajdonosa alaposan megmosta a fejemet: írtok mindenről, csak arról nem, amiről kellene. Arról nemigen szóltok, hogy mi foglalkoztatja a végeken élőket. Akik utat csináltak maguknak, szennyvizet vezettek, telefonba „beszálltak” és megépíttették a gázvezetéket, de nem tudják élvezni mindezeket, hiszen teljesen elszegényedtek. S nem elég Rozek úr rosszallása, hallom a rádióban, hogy Torgyán Józsefet pajzsra emelve éljenezte a kisgazdapárt legfőbb fóruma. (Királlyá még nem koronázták meg, bár ahogy az ügyvéd urat ismerjük...) Mindenesetre magamban megállapítottam: az a hajdani KISGAZDA- PÁRT 1992-ben ilyen. Vasárnap reggelén Csurka képviselő úr (MDF) „szokásos sodrású” kinyilatkoztatása adta meg az alaphangot. Bemutatta, hogy mennyi jogtalan egyéni haszonszerzés következik a privatizációt szabályzó törvényekből. Valóban felháborító sok minden, de egy dolgot nem hallottam a szentbeszédben: mindezeket a játékszabályokat az ő pártkoalíciója fogadtatta el a parlamentben, gyakorlatilag tetszése szerint. Leginkább Csurka képviselő úrék tehetnek a következményekről is! Mondom, pocsék hétvégém volt, de vasárnap estére már leginkább csak az foglalkoztatott, hogy Ro^ek úrnak valóban tökéletesen igaza van. Lovász Sándor Fodrászbemutató Békéscsabán Tegnap délelőtt fodrászbemutatót rendezett Békéscsabán a hajkozmetikai termékeket gyártó olasz Cosmec cég magyar- országi képviselete. Magyarországi bemutatósorozatuknak Szolnok, Budapest és Szentes után ez volt a negyedik állomása. A kiváló minőségű Bes termékcsaládot csaknem 10 modellen mutatták be neves budapesti fodrászok. Képünkön Pok- rivtsák István modellje frissen készült dauerolt hajával és csodálóival FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Diszkó helyett tűzoltás A közelmúltban alakult szeghalmi ÁSZ klub nem mindennapi módon hívta fel magára a figyelmet. A részletekről Bajor Jánost, a klub egyik vezetőjét kérdeztük. — Nemrégiben egy esti diszkó idején, úgy éjfél tájban az egyik lány észrevette, hogy a közelben lévő ház udvarán a melléképület ég. Vagy 8-10 fiatal azonnal a helyszínre rohant, egyikünk a tűzoltókat riasztotta. Az udvarra bejutva a rendelkezésre álló eszközökkel, vödörrel, locsolótömlővel próbáltuk oltani a tüzet. Közben az égő disznóólból az ott visító öt jószágot is sikerült biztonságba helyezni. A tűzoltók megérkezéséig annyit tudtunk elérni, hogy a tűz ne terjedjen tovább. A tulajdonosok, egy idős házaspár a helyi kábeltévében köszönte meg gyors segítségünket. Ehhez csak annyit lehet hozzátenni, hogy szép volt fiúk, lányok! (gila) A társadalom sosem nélkülözhette a művészetet Szimpózium az Expo jegyében A hétvégén az ország minden részéből érkeztek művészvendégek Szarvasra, hogy részt vegyenek a magyarországi szimpóziumok és alkotó telepek 5. országos találkozóján. A DATE egyetemi karán dr. Demeter László polgármester köszöntötte a tanácskozást, kérte a megjelent művészeket, hogy ötleteikkel segítsenek Szarvast még szorosabban bekapcsolni az ország idegen- forgalmi vérkeringésébe, és csatlakoztatni a ’96-os világ- kiállítás programjaihoz. — Az Expo gondolata hosszú előzményekre nyúlik vissza a magyar társadalomban — mondotta megnyitó beszédében Kassai Róbert, a Világkiállítás Fórum elnöke, majd így folytatta: — A társadalom sosem tudta nélkülözni a művészetet, ezért önöknek tevékenyen részt kell vállalniuk a világkiállítás előkészítésében. A mi feladatunk az, hogy megpróbáljuk menedzselni a művészetet. Reményét fejezte ki, hogy 1996-ban végérvényesen sikerül tudatosítani a világgal, hogy hazánk már ezer év óta integráns része a keresztény Európának. Végül utalt arra, hogy a magyar kormány hamarosan pályázatot hirdet a helyi önkormányzatok részére, a ’96-os világkiállításhoz kapcsolódó programlehetőségekre vonatkozóan. A rendezvényen bemutatták a most már állandóan megjelentő Szimpózium nevű folyóiratot is, amely a több mint tízesztendős szimpóziummozgalom eddigi állomásait mutatja be. Vasárnap kora délután fehér asztal mellett fogadták el a tanácskozás záródokumentumát. Ebben az országos találkozó résztvevői nagyra értékelik Szarvas város önkormányzatának törekvését, az 1996-os halászati világkiállítás megrendezésére. Felhívással fordulnak a magyar képző- és iparművészekhez, hogy minden segítséget adjanak meg a helyi önkormányzatoknak az Expo előkészítésével kapcsolatban. Örömmel támogatják a magyar kultúra „szövetébe” szervesen illeszkedő, határainkon kívül alkotó magyar művészek és szellemi központok csatlakozási szándékát. Rögzítik, hogy holnap, június 30- án Budapesten megnyitja kapuit a magyar Szimpózium Társaság Táltos klubja. Egyben szorgalmazzák a magyar képzőművészek és a magyar iparművészek szövetségének, illetve a Magyarok Világszövetségének kapcsolatteremtését. Szenes János Az INTERSPAN termékeiből, a laminátos és natúr faforgácslapok választékából árengedményes akciót szervezünk mától, amíg a készlet tart! Tüzép Kft., Békéscsaba, Ipari út 13. Telefon: 24-831,21-948. Telefax: 25-852. ■ ékéé csabai Tüztr KrniMMnl Kft A 5600 Békéscsaba. Ipari u 13. _____ J.
