Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-27-28 / 151. szám
/ MŰVÉSZETEK - TÁRSADALOM 1992. június 27-28., szombat-vasárnap ARCHIV-FOTÓ Németországból jött vissza, beugrott a főszerepbe, és. Réti Andrea Sallyjétől majd leszakadt a csillár... Csabai Kabaré Miskolcon A Jókai Színház Tasnádi Márton rendezésében az ősszel mutatta be Joe Masteroff— John Kander—Fred Ebb világhírű musicaljét, a Kabarét. A nagyszabású zenés produkció akkor már hagyománynak számított Békéscsabán, hiszen olyan előadások előzték meg, mint A padlás, Doctor Herz, Chicago, West Side Story. Mégis különösen nagy volt az izgalom, a várakozás a szeptember végi premier előtt. Akadtak, akik kétségbe vonták, hogy egy kis színház művészi és anyagi lehetőségeit ne haladná meg egy ilyen produkció. Ráadásul alig több, mint egy héttel a jeles nap előtt csere történt a szereposztás élén. A Kabaré Sally Bowles szerepére Réti Andrea, a békéscsabai közönség kedvence Németországból jött vissza; beugrott, és úgy énekelt, táncolt, játszott, hogy az előadás valódi nagy siker lett. . A Kritika ez évi negyedik száma a következőképp méltatja: „Tasnádi Márton rendezésében az előadás felzakla- tóbban súlyosabb volt, mint a Madáchban. Mi lehet ennek az oka? Mitől meggyőzőbb a Kabaré egy sokak által nem is jegyzett viharsarki színházban, zömében országosan ismeretlen színészekkel, potom pénzből kiállítva, mint a körúti, pompázatos sztárparádé? Mitől jobb például Sally Bowles szerepében Réti Andrea, mint Básti Juli? Jobban énekel talán? Egyáltalán nem. Igézetesebben hódító az alakja? Szó sincs róla. Netán fergetegesebben táncol? Ez nem tudható, ugyanis Básti Juli szinte egyáltalán nem táncol... Mégis, mitől meggyőzőbb akkor a Németországba távozott, de a produkciót néhány napos próbával megmentő, volt békéscsabai sztár? Először is, mert képes sztár lenni... Visszatetszőén ronda is mer lenni... Hangjától és szuggesz- tív tekintetétől majd leszakad a csillár. Kétségbeesése tragikus, hebrencs kotnyelessége szeretnivaló...” Aki látta Réti Andreát a Kabaréban, egyetért a kritikussal. S azon túl, hogy a szépre szívesen emlékezünk, a siker felidézésének más aktualitása is van. Az idei évadban több színház műsorára tűzte a nem utolsósorban Liza Minnellinek köszönhető sikerdarabot. Budapesten, a Madách Színházban Szirtes Adám, Zalaegerszegen Vas-Zoltán Iván rendezte az előadást. Tegnap este Miskolctapolcán, az Akropolisz Szabadtéri Színpadon ismét Kabaré volt, mégpedig Tasnádi Márton rendezésében. A korábbi békéscsabai főrendező a három különböző előadás szereplői közül válogatta ki az ideális csapatot és nekilátott a válogatott játék megszervezésének, a játékosok összehangolásának. A színészek természetesen érdekesnek találták a felkérést, hiszen nagy szakmai kihívás, megmérettetés az, ha új környezetben, más kollégákkal próbálhatják ki tehetségüket. Még a Miskolci Nyár eseménysorozatát szervező Belvárosi Menedzseriroda is örült az ötletnek, a miskolci önkormányzat pedig anyagi támogatást szavazott meg a vállalkozásnak. Péntektől tíz előadás színesíti a nyári programkínálatot, tíz estén lesz miskolci, azaz békéscsabai Kabaré. A szerep- osztás ugyanis a következő: Sally — Réti Andrea (Békéscsaba), Konferanszié — Pau- dits Béla (Madách Színház), Cliff — Horváth Lajos (Békéscsaba), Schneider kisasszony —Psota Irén (Madách Színház), Schultz úr — Jancsik Ferenc (Békéscsaba), Emst — Kulcsár Lajos (Zalaegerszeg, de korábban Békéscsaba). Niedzielsky Katalin „A filozófia olyan, mint a só” Anekdoták Deák Ferencről Már életében a haza bölcsének nevezték. Deák 1832-től jelen van a politikai életben, a pozsonyi országgyűlésen az ellenzék egyik vezére. Az 1867- es kiegyezés létrejöttében jelentős szerepet vállalt. Nemcsak kortársai, de az utókor is tisztelettel méltatja politikai és tudósi érdemeit. Rengeteg anekdota keringett róla. Ezek közül állítottuk össze csokrunkat. tár jak. Jjk /pT Jfí Az 1839—40-es országgyűlés záró ülésén Széchenyi István Deák Ferenchez lépett, és így búcsúzott tőle: ■ — A te érdemed, hogy az országgyűlés eredmény nélkül el nem oszlott. Isten áldjon, barátom, őrködj ezentúl is a haza fölött. E búcsúzó szavakat intézem hozzád a bibliából: Te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat ! — Krisztus mondja Péternek — válaszolta a szerény Deák. dj/ jál jk /y* ZpT ifi A negyvenes években Deák Ferenc mondta először e tréfás, de komoly, mély szentenciát: — A filozófia olyan, mint a só. A só ugyanis magában nem ennivaló, de minden ételben benne kell lennie. >k lécA Bach-rendszerben egy előkelő német megkérdezte Deákot: — Lehetetlennek tartja Ön Magyarország elnémetesedé- sét? — Lehetetlenség éppen nincs benne. — Akkor miért nem adják meg magukat?’ Fiam. ha az orvos azt mondaná Önnek, elélhet még egy darabig, de meghalhat ma is, mitjenne Ön? — Élnék, ameddig lehet. — No, hát mi is megpróbálunk mint magyarok élni mindaddig, amíg lehet. Mk % Deák Ferenc nem szerette Eötvös József A falu jegyzője című regényének célzatát, a megyei visszaélések túlzott bírálatát. Egyik ismerősének így foglalta össze véleményét: — Látott Ön már valaha ló- doktorkönyvet? Az előlapra egy ló képe van nyomtatva, annak minden porcikája felosztva, számokkal jelölve. A számokhoz magyarázat a betegségekről. Az egész ló csupa betegség, olyan ló pedig nincs a világon. Magyarországon sincs olyan megye, amilyet A falu jegyzője rajzol, tudniillik minden porcikájában nyavalyás. Deáknak egészséges korában az volt a szokása, hogy nem reggelizett, nem vacsorázott. Ha megkérdezték tőle, hogy mit vacsoráit, így válaszolt: — Semmit. — Hát reggelire mit eszik? — Azt, ami vacsoráról megmaradt. GyUjtötte: Kiss György Mihály 100 éve született Lajtha László zeneszerző, népzenekutató Emlékhangverseny Békés-Tarhoson A magyar zene történetében Lajtha öt évtizedes zeneszerzői és népzenekutatói pályája egészen egyedülálló, sajátos helyet biztosít számára. Már abban a tekintetben is, hogy a több évszázados és történetileg meghatározó német zene- történeti iskola helyett a francia kortárs zenéhez fűzik erős szellemi szálak. Zeneszerzői munkásságában a hangszeres zene területe a meghatározó, s azon belül alakította ki legfontosabb műfajterületeit, így a magyar újkori zeneszerzésben egyedülálló szimfóniasorozatát. Egyedülálló stílust honosítanak meg vokális művei: vegyeskari művei a harmincas és negyvenes évekből, és ötvenes évekbeli egyházi kompozíciói. Az idei Békés-Tarhosi Zenei Napokon emlékhangversenyt rendeztek a zeneszerző születésének 100. évfordulója tiszteletére a Bartók Vonósnégyes közreműködésével. Lajtha László 1892. június 30-án született Budapesten. A zene szeretetét családi környezetében szerezte, édesanyja zongorázott, énekelt, atyja pedig hegedűn játszott. Egyidő- ben végzett jogi és zenei stúdiumokat. A fiatal zeneszerző utazásai során Lipcsében, Genfben, Münchenben és többször Párizsban ismerkedett a korabeli zenei irányzatokkal. A legnagyobb hatást a kortárs francia zene, elsősorban Debussy gyakorolta rá. A tízes évek elejétől részt vett a népdalgyűjtésben, főleg a Székelyföldön a Nemzeti Múzeum néprajzi tára számára. Az első világháború ideje alatt négyéves frontszolgálatot teljesített, közben Bartók megbízásából katonadalokat is gyűjtött. 1918 őszén Kassák lapja, a Ma jelentette meg opuszát Prelude zongorára címmel. A háború utáni években a zeneszerzés mellett elsősorban gyűjtése lejegyezésével, a Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményének gondozásával, kiállításával foglalkozott. Publikációi is e témakörökből íródtak. Emellett a Nemzeti Zenedében kamarazenét, zeneszerzést és zeneelméletet is oktatott. írásaiban megpróbálta megismertetni a hangversenylátogató közönséget a népzene, népies műzene, a cigányzene fogalmával és különbségeivel. Közben jelentős zeneszerzői sikert aratott III. vonósnégyesével, melyben sikerrel egyesítette a francia hagyományokat a magyar zenei hangvétellel. Művét Európa és Amerika jelentősebb hangversenytermeiben bemutatták, a rangos Coo- lidge-díjjal jutalmazták, és ez megalapozta nemzetközi hírnevét. További jelentős sikert aratott 1937-ben Lysistrata című egyfelvonásos balettjével. 1946-ban néhány hónapig a Néprajzi Múzeum igazgatója volt, ezután pedig a Nemzeti Zenede élére kerül. Népzene- kutatói tevékenységéért 1951- ben Kossuth-díjat kapott. Lajtha László kilenc szimfóniát, tíz vonósnégyest, zon- goraműveket, kórusműveket, filmzenét, vígoperát, két misét, egy Magnificat-ot és három himnuszt komponált. Hangszertörténettel, néptánc- , népzenekutatással, valamint tudományszervezéssel is foglalkozott. Népzenei gyűjtései Népzenei Monográfiák címmel négy kötetben jelentek meg. Rendkívül gazdag életmű maradt utána. Ez az élete alkonyáig végzett megfeszített munka aláásta Lajtha egészségét, és 1963. február 16-án szívtrombózis következtében meghalt. Lajtha Lászlót Szabolcsi Bence „az új magyar zeneszerzés egyik legegyénibb személyiségének” nevezte. Művészete szellemi híd a század magyar és francia zene- művészete között. (MTl- Press) Mérő Éva A Békés-tarhosi Lajtha-emlékhangversenyen Mező László gordonkázott fotó: kovács Erzsébet Örkény Macskajátéka Temesvárott A temesvári román színház június közepén telt ház előtt, nagy sikerrel mutatta be Örkény István: Macskajáték című darabját a magyarországi Miszlay István érdemes művész rendezésében. A drámát Gelu Pateanu ültette román nyelvre. A főszerepeket Aurora Simionica és Larisa Staze-Muresan játszotta, a díszleteket Emilia Jiva- nov tervezte. A darabot a hamarosan véget érő évadban még háromszor tűzik műsorra. A művészi eseményen túl a bemutatónak különös jelentőséget ad az a tény, hogy évtizedek után először került magyar darab román színpadra. Az előadáson jelen volt Fekete György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára, Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója, Csobod Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtóreferense, a Magyarok Világszövetségét Domokos Andrea képviselte. Népzenekutató tevékenységéért Kossuth-díjat kapott
