Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

1992. június 25., csütörtök BIZTOSÍTÁSI KORKÉP Vállalkozás és biztosítás »BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Szobabelső a tűz pusztítása után, melyre az Állami Biztosító fizetett (Folytatás a 7. oldalról) 4. Mi a munkáltatói felelős­ségbiztosítás? Tudvalevő, hogy a vállalko­zó felelős az üzemi balesete­kért. Minden munkahelyen történt baleset következmé­nye — rokkantság esetén a ká­rosult élete végéig fizetendő járulék — a munkaadót terhe­li. A munkáltatói felelősség- biztosítás esetében ezt a bizto­sító átvállalja. — Az üzemi baleset esetén nem a tb fizeti a rokkantsági díjat? — A tb fizet, de behajtja vagy a munkaadón, vagy ha van biztosítása, a biztosítón. — Egy másik, kevéssé is­mert szolgáltatás, amely jelen­tős veszélyt képes elhárítani: az „üzemszünet” biztosítás. Ha egy vállalkozónak munka­eszközeiben kára van, rövi- debb-hosszabb ideig nem tud dolgozni. Előfordulhat, hogy leég az épület és sokáig tart, amíg az új felépül, s addig nem termelhet. Ha az alapbiztosítá­sát üzemszüneti biztosítással is kiegészítette, akkor az üzemszüneti veszteséget a biztosító téríti. — Ha van tűzbiztosítása, akkor miért kell üzemszüneti biztosítást is kötni? A két kár okozati kapcsolatban áll... — A tűzbiztosítás csak a leégett épületet és a benne vesztett értékeket téríti. Az üzemszüneti biztosítás pedig a szünetelés alatt keletkező Mit nyújt a piacon az ÁB— AEGON? Az ÁB—AEGON a legna­gyobb élet- és balesetbiztosí­tással foglalkozó biztosítóin­tézet Magyarországon. — Milyen jelentős változást hozott az Állami Biztosító pri­vatizálása? — kérdeztük Jea­ger Vera főosztályvezetőt. — Az országos hálózattal rendelkező Állami Biztosítót 1949-ben alapították. Négy évtizeden keresztül monopol­helyzetben, egyetlen biztosí­tóként működött. Az 1986-os biztosítási reform részeként az ÁB monopolhelyzete meg­szűnt. Az állam az alaptőke és pénzügyi veszteségeket, fede­zetlen költségeket és az elma­radt hasznot téríti meg. — Azt hiszem, különösen a még nem nagy gyakorlattal rendelkező újabb vállalkozók aligha tudnak ezekről a veszé­lyeket elhárító lehetőségekről. — Sajnos így van! Pedig még sok, nagyon lényeges biz­tonságot adó lehetőségről nem szóltunk. 5. Mi az a,,szolgáltatás fele­lősségbiztosítás” ? Ez igen sok országban köte­lező, mert nemcsak a vállalko­zót, hanem elsősorban a fo­gyasztót védi. Ha például az egyik lakásban gázszerelő dol­gozik, s bármilyen okból, akár véletlenül, akár hanyagságból robbanás vagy valamiféle más kár keletkezik a lakásban, ak­kor a vállalkozó helyett a biz­tosító fizet. A fejlett országok­ban ez azért kötelező biztosí­tás, mert ennek hiányában a kár csak sokáig tartó pereske­dés útján hajtható be, ha egyál­talán a vállalkozó anyagi hely­zete ezt megengedi. Bizonyí­tás esetén pedig a kár mögött ott áll a fizetőképes biztosító. — Ha például a lakónak van saját lakásbiztosítása, akkor mindkét alapon is felveheti a kárösszeget? — Nem! Egy kárért csak egy kártérítés vehető fel, de a károsult választhat: annak az érvényesítését kérheti, ame­lyik magasabb kártérítést biz­tosít számára. a biztosítási állomány ketté­osztásával létrehozta a másik nagy állami vállalatot, a Hun­gária Biztosítót. Az új Állami Biztosító 1986. július 1-jén 3 milliárd forint alaptőkével a lakossági vagyon-, a személy-, valamint a mezőgazdasági biztosítások művelésével kezdte meg tevé­kenységét. 1990. július 1-jétől a privatizációig 100 százalé­kos állami tulajdonú részvény- társasági formában működött. Kidolgozta az inflációkezelő Családi Otthon Biztosítást, a Csoportos ELet Biztosítást és a Vállalati Évgyűrű Biztosí­tást. A CSOB lakásbiztosítást 6. Mi a ,,termék-felelősség- hiztosítás” ? — Ennek lényege, hogy a hibás termék által a vásárlónak okozott kárt megtérítjük. Nem a hibás áru értékét, mert azt a termelő garanciában köteles téríteni. Ha a vállalkozó rossz alapanyagot szállít, s a fel­használónak abból kára van, akkor az alapanyag árát a ter­melő, az abból gyártott áru okozta kárt a biztosító fizeti. De lehetséges a termék bizto­sításának közvetlen formája is. Az egyik üdítő italunknak — szándékosan nem mondok márkát — felrobbant a palack­ja. Egész életre szóló sérülést okozott. Termékbiztosítás alapján egy életen át fizeti a biztosító mindazt, ami a gyár­tó céget terhelte volna. Ennyi mindent tudtunk meg a biztosítás csínjáról-bínjáról. Megismerkedtünk olyan fo­galmakkal, mint a veszélykö­zösség, alapbiztosítás, biztosí­tási index stb. Sok újfajta lehe­tőséggel találkoztunk, ame­lyek talán nyugodtabbá tehe­tik amúgy is zajos életünket. Egyet azonban megállapítha­tunk. A legolcsóbb „fölösleg­esen” fizetni a biztosítások különféle változatát. Mert bár­mennyit fizetünk is, és ha még olyan sokat kapunk is, az izga­lom, az utánajárás, az újrakez­dés gondjai soha nem térülnek meg. A legnyugodtabb az életünk, ha nem kell a biztosí­tót felkeresnünk. a magyar családok közel két­harmada kötötte meg. Az ÁB 15 százalékos piaci részese­dést szerzett a casco gépjár­mű-biztosítások piacán. Kié­pítette és fokozatosan bővítet­te a nemzetközi viszontbizto­sítási tevékenységet.­1990. július 1-jétől a priva­tizációig 100 százalékos álla­mi tulajdonú részvénytársasá­gi formában működött. A díjtartalékok hasznosítá­sának új formájával, a befekte­tési politikájával az ÁB az or­szág legnagyobb befektetői között szerepel. 1991-től az ÁB új biztosítási lehetőségek­kel (például CSÉB-M, Arany­trend-életbiztosítás, sportbiz­tosítás stb.) lépett a piacra. Az élet-, a baleset- és a betegbiz­tosítások együttes díjbevétele 1991-ben meghaladta a 12 milliárd forintot, ez az előző évihez képest 50 százalékos növekedést jelentett. A politikai és gazdasági vál­tozások fokozatosan változtat­ták meg a biztosítási piacot is. E folyamat része volt az Álla­mi Biztosító 1990 decemberé­ben meghirdetett privatizáció­ja­A versenytárgyalások ered­ményeképpen az Állami Biz­tosító részvényeinek 75 száza­lékát a hágai székhelyű, nem­zetközi hálózattal rendelkező AEGON Biztosítócsoport vá­sárolta meg. 1992. május 26- ától az Állami Biztosító Rt. az AEGON csoport tagja lett és ÁB—AEGON Általános Biz­tosító Rt. néven működik. Az AEGON csoport legfiatalabb tagjaként az a szándéka, hogy vezető szerepét a magyar biz­tosítási piacon tovább erősítse és eredményeivel új piacot nyisson az AEGON csoport számára Közép-Kelet-Euró- pában. Célja, hogy ügyfelei az eddigieknél elégedettebbek legyenek szolgáltatásaikkal. — Mit tud nyújtani az élet- biztosítás terén? — Az ember önmagára, az életére köthet biztosítást, de ez nem értékre szóló, hanem összegbiztosítás. Egy gépko­csira úgy kötök casco-biztosí- tást, hogy tudom, az autóm 50 ezer vagy 500 ezer forintot ér. De az életemnek nincs pénz­ben kifejezhető ára! Ezért az életbiztosítás megkötésekor magam állapítok meg egy összeget, ami majd engem il­let, akkor, amikor nyugdíjas leszek. Ha meghalok, akkor a családom kapja meg a pénzt. Ezek az életbiztosítások eddig fix összegre szóltak. A biztosí­tott a meghatározott összeget kapta vissza a szerződés sze­rint megjelölt időben. Időközben az infláció kétje­gyű lett. Ezért ha azt ajánla­nánk fel ügyfeleinknek, hogy 2000-ben ugyanannyi pénzt fognak visszakapni, mint amit ma, 1992-ben befizetek, nyilván nem kötnének szerző­dést velünk. — Nem jár jobban az, aki a biztosításra szánt pénzt beteszi a bankba, ahol kamatozik és ha szüksége van rá, akkor kive­szi? — A bankbetét és a biztosí­tás között igen nagy a különb­ség! Tegyük fel, hogy 100 ezer forintra kötök életbiztosítást. Ha a szerződést követő hónap­ban meghalok, akkor az örö­kös megkapja a 100 ezer forin­tot annak, ellenére, hogy csak egyhavi biztosítási díjat fizet­tem be. Ha ugyanazt a pénzt bankba tettem volna, akkor csak az első hónapra járó ka­matot kapja meg a kedvezmé­nyezett! A fix összegek ma már meg­változtak. Elsősorban az inflá­ció miatt a befizetett biztosítá­si díjakat befektetjük, s ügyfe­leink számára a legkedvezőbb módon kamatoztatjuk. A be­fektetésből származó hozam­nak — mint ezt a törvény is előírja — 50 százalékát vissza kell juttatnunk az ügyfeleink­nek. —Milyen formában? — Ez nyilván nem úgy tör­ténik, hogy befizet valaki 60 ezer forintot, aminek a hoza­ma, tegyük fel, 1200 forint, s akkor január másodikán kap hatszáz forintot. Ez sehol a vi­lágon nem így működik. Az ügyfél biztosítása azzal az összeggel növekszik, amelyet a biztosító befektetési hozam­ként rátesz a szerződésben rögzített összegre. Ez a bizto­sítónak nagy feladat, hisz olyan befektetési lehetősége­ket kell keresnie, amelyek tisztességesen megemelik a biztosítási összegeket. Ötven százalékot ír elő a törvény, öt­ven százalékot kell visszaadni a befektetési hozamból, de mi a biztosításainkban, főleg az új konstrukcióban, minimum 85 százalékot hirdettünk meg. így a reálértéknek megfelelő összeget kapja a biztosított. Az életbiztosításokról azért azt is jó tudni, hogy a Polgári Tör­vénykönyv szerint az életbiz­tosítási elemeket tartalmazó biztosításokat a vállalatok egyoldalúan nem mondhatják fel. Tehát, ha a biztosítónak veszteséges valamelyik élet- biztosítási módozata, nem te­heti meg azt, mint mondjuk a cascóval, hogy felmondja a szerződést. Vannak olyan szerződéseink, amelyek 2CU- 25 évesek, de vannak olyan háború előtt kötött életbiztosí­tások is, amelyeket mint jog­utód átvett az Állami Biztosí­tó. — Napjainkban az életbiz­tosítás mellett mi a sláger? A nyugdíjkiegészítő biztosítás? — Van nyugdíjkiegészítő biztosításunk is, ami klasszi­kus értelemben véve nem ki­egészítő biztosítás, hiszen a biztosított ma még nem tudja, mennyi lesz a társadalmi nyugdíja. Tehát olyan biztosí­tást egyik cégnél sem lehet ma kötni, amellyel valaki a nyug­díját egy bizonyos összegre ki­egészítheti. Ezért a mi úgyne­vezett nyugdíjkiegészítő biz­tosításunk és a társadalombiz­tosító nyugdíja külön fut. Amikor az ügyfél nálunk szer­ződést köt, csak azt tudja, mi mennyit fogunk neki fizetni, vagy mennyivel fogjuk kiegé­szíteni a nyugdíját, akkor ami­kor nyugdíjba megy. Ezek tő- kegyűjtéses biztosítások. Amikor a biztosított eléri a szolgáltatásra való jogosultsá­got, akkor több lehetőség nyí­lik: egy összegben felveszi ka­mataival együtt a biztosítási kalkuláció alapján járó össze­get, de járadékká is alakíthat­ja, vagyis kérheti, hogy a biz­tosító élete végéig járadékot folyósítson. De teheti azt is, hogy egy részét felveszi és a másik részét kéri járadékká átalakítani. —Az ilyen jellegű biztosítá­sok adókedvezménnyel is iái ­nak? — Csak jártak, mert azt az adójogszabály megszüntette. Korábban az úgynevezett ön­gondoskodási biztosításokat úgy támogatták, hogy az a biz­tosítottjövedelemadó alapját a díj 20 százalékával, maximáli­san 7200 forinttal csökkentet­te. Idén már a biztosítottakat semmiféle adókedvezmény nem illeti meg! Ez egyaránt hátrányos intézkedés a biztosí­tottakra és a társadalomra is, mert ha egy rendkívüli helyze­tet a biztosítás ki tud védeni, azzal a társadalmat kíméli meg. Nem kell a polgármesteri hivataloknál sorba állni segé­lyekért! Ugyanígy megszün­tették a munkáltató által fize­tett nyugdíjbiztosítások díjá­nak adómentességét. Ehelyett az úgynevezett vállalati nyug­díjalapokat támogatják. Ezek akkor működnének jól, ha nagy trösztök lennének ma Magyarországon. A kisebb vállalatoknál kicsi a tőkefel­halmozás és ezért hosszabb idő alatt gyűlik össze annyi pénz, amelyből járadékot le­het majd fizetni a nyugdíjba vonuló kollégáknak. (Folytatás a 9. oldalon) Ki gondolná, hogy egy fürdőszobai vízcsőtörés ekkora kárt tud okozni? Állami monopólium helyett magánerőim!

Next

/
Thumbnails
Contents