Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-25 / 149. szám
1992. június 25., csütörtök BIZTOSÍTÁSI KORKÉP Vállalkozás és biztosítás »BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Szobabelső a tűz pusztítása után, melyre az Állami Biztosító fizetett (Folytatás a 7. oldalról) 4. Mi a munkáltatói felelősségbiztosítás? Tudvalevő, hogy a vállalkozó felelős az üzemi balesetekért. Minden munkahelyen történt baleset következménye — rokkantság esetén a károsult élete végéig fizetendő járulék — a munkaadót terheli. A munkáltatói felelősség- biztosítás esetében ezt a biztosító átvállalja. — Az üzemi baleset esetén nem a tb fizeti a rokkantsági díjat? — A tb fizet, de behajtja vagy a munkaadón, vagy ha van biztosítása, a biztosítón. — Egy másik, kevéssé ismert szolgáltatás, amely jelentős veszélyt képes elhárítani: az „üzemszünet” biztosítás. Ha egy vállalkozónak munkaeszközeiben kára van, rövi- debb-hosszabb ideig nem tud dolgozni. Előfordulhat, hogy leég az épület és sokáig tart, amíg az új felépül, s addig nem termelhet. Ha az alapbiztosítását üzemszüneti biztosítással is kiegészítette, akkor az üzemszüneti veszteséget a biztosító téríti. — Ha van tűzbiztosítása, akkor miért kell üzemszüneti biztosítást is kötni? A két kár okozati kapcsolatban áll... — A tűzbiztosítás csak a leégett épületet és a benne vesztett értékeket téríti. Az üzemszüneti biztosítás pedig a szünetelés alatt keletkező Mit nyújt a piacon az ÁB— AEGON? Az ÁB—AEGON a legnagyobb élet- és balesetbiztosítással foglalkozó biztosítóintézet Magyarországon. — Milyen jelentős változást hozott az Állami Biztosító privatizálása? — kérdeztük Jeager Vera főosztályvezetőt. — Az országos hálózattal rendelkező Állami Biztosítót 1949-ben alapították. Négy évtizeden keresztül monopolhelyzetben, egyetlen biztosítóként működött. Az 1986-os biztosítási reform részeként az ÁB monopolhelyzete megszűnt. Az állam az alaptőke és pénzügyi veszteségeket, fedezetlen költségeket és az elmaradt hasznot téríti meg. — Azt hiszem, különösen a még nem nagy gyakorlattal rendelkező újabb vállalkozók aligha tudnak ezekről a veszélyeket elhárító lehetőségekről. — Sajnos így van! Pedig még sok, nagyon lényeges biztonságot adó lehetőségről nem szóltunk. 5. Mi az a,,szolgáltatás felelősségbiztosítás” ? Ez igen sok országban kötelező, mert nemcsak a vállalkozót, hanem elsősorban a fogyasztót védi. Ha például az egyik lakásban gázszerelő dolgozik, s bármilyen okból, akár véletlenül, akár hanyagságból robbanás vagy valamiféle más kár keletkezik a lakásban, akkor a vállalkozó helyett a biztosító fizet. A fejlett országokban ez azért kötelező biztosítás, mert ennek hiányában a kár csak sokáig tartó pereskedés útján hajtható be, ha egyáltalán a vállalkozó anyagi helyzete ezt megengedi. Bizonyítás esetén pedig a kár mögött ott áll a fizetőképes biztosító. — Ha például a lakónak van saját lakásbiztosítása, akkor mindkét alapon is felveheti a kárösszeget? — Nem! Egy kárért csak egy kártérítés vehető fel, de a károsult választhat: annak az érvényesítését kérheti, amelyik magasabb kártérítést biztosít számára. a biztosítási állomány kettéosztásával létrehozta a másik nagy állami vállalatot, a Hungária Biztosítót. Az új Állami Biztosító 1986. július 1-jén 3 milliárd forint alaptőkével a lakossági vagyon-, a személy-, valamint a mezőgazdasági biztosítások művelésével kezdte meg tevékenységét. 1990. július 1-jétől a privatizációig 100 százalékos állami tulajdonú részvény- társasági formában működött. Kidolgozta az inflációkezelő Családi Otthon Biztosítást, a Csoportos ELet Biztosítást és a Vállalati Évgyűrű Biztosítást. A CSOB lakásbiztosítást 6. Mi a ,,termék-felelősség- hiztosítás” ? — Ennek lényege, hogy a hibás termék által a vásárlónak okozott kárt megtérítjük. Nem a hibás áru értékét, mert azt a termelő garanciában köteles téríteni. Ha a vállalkozó rossz alapanyagot szállít, s a felhasználónak abból kára van, akkor az alapanyag árát a termelő, az abból gyártott áru okozta kárt a biztosító fizeti. De lehetséges a termék biztosításának közvetlen formája is. Az egyik üdítő italunknak — szándékosan nem mondok márkát — felrobbant a palackja. Egész életre szóló sérülést okozott. Termékbiztosítás alapján egy életen át fizeti a biztosító mindazt, ami a gyártó céget terhelte volna. Ennyi mindent tudtunk meg a biztosítás csínjáról-bínjáról. Megismerkedtünk olyan fogalmakkal, mint a veszélyközösség, alapbiztosítás, biztosítási index stb. Sok újfajta lehetőséggel találkoztunk, amelyek talán nyugodtabbá tehetik amúgy is zajos életünket. Egyet azonban megállapíthatunk. A legolcsóbb „fölöslegesen” fizetni a biztosítások különféle változatát. Mert bármennyit fizetünk is, és ha még olyan sokat kapunk is, az izgalom, az utánajárás, az újrakezdés gondjai soha nem térülnek meg. A legnyugodtabb az életünk, ha nem kell a biztosítót felkeresnünk. a magyar családok közel kétharmada kötötte meg. Az ÁB 15 százalékos piaci részesedést szerzett a casco gépjármű-biztosítások piacán. Kiépítette és fokozatosan bővítette a nemzetközi viszontbiztosítási tevékenységet.1990. július 1-jétől a privatizációig 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasági formában működött. A díjtartalékok hasznosításának új formájával, a befektetési politikájával az ÁB az ország legnagyobb befektetői között szerepel. 1991-től az ÁB új biztosítási lehetőségekkel (például CSÉB-M, Aranytrend-életbiztosítás, sportbiztosítás stb.) lépett a piacra. Az élet-, a baleset- és a betegbiztosítások együttes díjbevétele 1991-ben meghaladta a 12 milliárd forintot, ez az előző évihez képest 50 százalékos növekedést jelentett. A politikai és gazdasági változások fokozatosan változtatták meg a biztosítási piacot is. E folyamat része volt az Állami Biztosító 1990 decemberében meghirdetett privatizációjaA versenytárgyalások eredményeképpen az Állami Biztosító részvényeinek 75 százalékát a hágai székhelyű, nemzetközi hálózattal rendelkező AEGON Biztosítócsoport vásárolta meg. 1992. május 26- ától az Állami Biztosító Rt. az AEGON csoport tagja lett és ÁB—AEGON Általános Biztosító Rt. néven működik. Az AEGON csoport legfiatalabb tagjaként az a szándéka, hogy vezető szerepét a magyar biztosítási piacon tovább erősítse és eredményeivel új piacot nyisson az AEGON csoport számára Közép-Kelet-Euró- pában. Célja, hogy ügyfelei az eddigieknél elégedettebbek legyenek szolgáltatásaikkal. — Mit tud nyújtani az élet- biztosítás terén? — Az ember önmagára, az életére köthet biztosítást, de ez nem értékre szóló, hanem összegbiztosítás. Egy gépkocsira úgy kötök casco-biztosí- tást, hogy tudom, az autóm 50 ezer vagy 500 ezer forintot ér. De az életemnek nincs pénzben kifejezhető ára! Ezért az életbiztosítás megkötésekor magam állapítok meg egy összeget, ami majd engem illet, akkor, amikor nyugdíjas leszek. Ha meghalok, akkor a családom kapja meg a pénzt. Ezek az életbiztosítások eddig fix összegre szóltak. A biztosított a meghatározott összeget kapta vissza a szerződés szerint megjelölt időben. Időközben az infláció kétjegyű lett. Ezért ha azt ajánlanánk fel ügyfeleinknek, hogy 2000-ben ugyanannyi pénzt fognak visszakapni, mint amit ma, 1992-ben befizetek, nyilván nem kötnének szerződést velünk. — Nem jár jobban az, aki a biztosításra szánt pénzt beteszi a bankba, ahol kamatozik és ha szüksége van rá, akkor kiveszi? — A bankbetét és a biztosítás között igen nagy a különbség! Tegyük fel, hogy 100 ezer forintra kötök életbiztosítást. Ha a szerződést követő hónapban meghalok, akkor az örökös megkapja a 100 ezer forintot annak, ellenére, hogy csak egyhavi biztosítási díjat fizettem be. Ha ugyanazt a pénzt bankba tettem volna, akkor csak az első hónapra járó kamatot kapja meg a kedvezményezett! A fix összegek ma már megváltoztak. Elsősorban az infláció miatt a befizetett biztosítási díjakat befektetjük, s ügyfeleink számára a legkedvezőbb módon kamatoztatjuk. A befektetésből származó hozamnak — mint ezt a törvény is előírja — 50 százalékát vissza kell juttatnunk az ügyfeleinknek. —Milyen formában? — Ez nyilván nem úgy történik, hogy befizet valaki 60 ezer forintot, aminek a hozama, tegyük fel, 1200 forint, s akkor január másodikán kap hatszáz forintot. Ez sehol a világon nem így működik. Az ügyfél biztosítása azzal az összeggel növekszik, amelyet a biztosító befektetési hozamként rátesz a szerződésben rögzített összegre. Ez a biztosítónak nagy feladat, hisz olyan befektetési lehetőségeket kell keresnie, amelyek tisztességesen megemelik a biztosítási összegeket. Ötven százalékot ír elő a törvény, ötven százalékot kell visszaadni a befektetési hozamból, de mi a biztosításainkban, főleg az új konstrukcióban, minimum 85 százalékot hirdettünk meg. így a reálértéknek megfelelő összeget kapja a biztosított. Az életbiztosításokról azért azt is jó tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint az életbiztosítási elemeket tartalmazó biztosításokat a vállalatok egyoldalúan nem mondhatják fel. Tehát, ha a biztosítónak veszteséges valamelyik élet- biztosítási módozata, nem teheti meg azt, mint mondjuk a cascóval, hogy felmondja a szerződést. Vannak olyan szerződéseink, amelyek 2CU- 25 évesek, de vannak olyan háború előtt kötött életbiztosítások is, amelyeket mint jogutód átvett az Állami Biztosító. — Napjainkban az életbiztosítás mellett mi a sláger? A nyugdíjkiegészítő biztosítás? — Van nyugdíjkiegészítő biztosításunk is, ami klasszikus értelemben véve nem kiegészítő biztosítás, hiszen a biztosított ma még nem tudja, mennyi lesz a társadalmi nyugdíja. Tehát olyan biztosítást egyik cégnél sem lehet ma kötni, amellyel valaki a nyugdíját egy bizonyos összegre kiegészítheti. Ezért a mi úgynevezett nyugdíjkiegészítő biztosításunk és a társadalombiztosító nyugdíja külön fut. Amikor az ügyfél nálunk szerződést köt, csak azt tudja, mi mennyit fogunk neki fizetni, vagy mennyivel fogjuk kiegészíteni a nyugdíját, akkor amikor nyugdíjba megy. Ezek tő- kegyűjtéses biztosítások. Amikor a biztosított eléri a szolgáltatásra való jogosultságot, akkor több lehetőség nyílik: egy összegben felveszi kamataival együtt a biztosítási kalkuláció alapján járó összeget, de járadékká is alakíthatja, vagyis kérheti, hogy a biztosító élete végéig járadékot folyósítson. De teheti azt is, hogy egy részét felveszi és a másik részét kéri járadékká átalakítani. —Az ilyen jellegű biztosítások adókedvezménnyel is iái nak? — Csak jártak, mert azt az adójogszabály megszüntette. Korábban az úgynevezett öngondoskodási biztosításokat úgy támogatták, hogy az a biztosítottjövedelemadó alapját a díj 20 százalékával, maximálisan 7200 forinttal csökkentette. Idén már a biztosítottakat semmiféle adókedvezmény nem illeti meg! Ez egyaránt hátrányos intézkedés a biztosítottakra és a társadalomra is, mert ha egy rendkívüli helyzetet a biztosítás ki tud védeni, azzal a társadalmat kíméli meg. Nem kell a polgármesteri hivataloknál sorba állni segélyekért! Ugyanígy megszüntették a munkáltató által fizetett nyugdíjbiztosítások díjának adómentességét. Ehelyett az úgynevezett vállalati nyugdíjalapokat támogatják. Ezek akkor működnének jól, ha nagy trösztök lennének ma Magyarországon. A kisebb vállalatoknál kicsi a tőkefelhalmozás és ezért hosszabb idő alatt gyűlik össze annyi pénz, amelyből járadékot lehet majd fizetni a nyugdíjba vonuló kollégáknak. (Folytatás a 9. oldalon) Ki gondolná, hogy egy fürdőszobai vízcsőtörés ekkora kárt tud okozni? Állami monopólium helyett magánerőim!
