Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

/ GAZDASÁG 1992. június 22., hétfő Gádorosi vagyonok A termelőszövetkezetek jelentős része a vagyonnevesítéssel, az átalakulás jövőbeni feladataival és a kárpótlás egyéni érdekeket viszonylag figyelembe vevő feladataival van elfog­lalva. A gádorosi mezőgazdasági termelőszövetkezet 224 aktív dolgozót foglalkoztat, 253 nyugdíjast tart nyilván, 88 járadékos munkavállalót, 24 tagi özvegyet és 34 alkalmazot­tat. Összesen 620 személy érdekelt a vagyonnevesítésben, amelyről április 24-én közgyűlés keretén belül döntöttek. A 620 személyen kívül még 350-en vannak a volt téesztagok, vagy azok örökösei, így a kettőt egybevetve összesen 970-en kapnak valamilyen címen vagyonrészt. A felosztható nettó vagyon 150 millió forint és átlagosan 100—400 ezer forint az egy tagra jutó vagyoni rész. A közgyűlés az alábbi hatá­rozatot hozta. Ingyenes részje­gyet juttat azoknak a tagjainak, akik 1991. január 1-jénés 1992. január 20-án is tagjai voltak a szövetkezetnek, illetve tagsági viszonyukat jogosultságuk alapján 1992. március 20-áig visszaállították. így mind­annyian egy darab 1000 forint névértékű részjegyet kapnak. A szövetkezeti nagyvagyon neve­sítését az alábbi szempontok szerint hajtották végre. Alapítói vagyoni hozzájárulás címén a teljes felosztható vagyon meg­határozott százalékát osztják ki azok között a tagok között, akik 1962. december 31-én földdel léptek be a termelőszövetkezet- ,be, illetve ezen alapító tagok örököseinek. Ha ezen a címen jelenleg jogosultak száma a va­gyoni hozzájárulást teljesítette­kéhez képest kisebb, azaz keve­sebb a jogosult, mivel időköz­ben sokan elhaláloztak, a 20 százalékos határ ennek arányá­ban csökken. Gádoroson ponto­san 6,3 százalék lett. Ez a rész a bevitt föld aranykorona-érték arányában kerül felosztásra. A fennmaradó vagyon további felosztása úgy történik, hogy a tagsági viszonyban töltött évek­re 30 százalékot osztanak. A ledolgozott évek után 20 száza­lékot vesznek figyelembe, ugyanakkor ledolgozott évként tartják nyilván a katonai szolgá­latot, a gyest, a munkanélküli­járadék, illetve -segély időtarta­mát, a rendszeresen munkát végző családtagi éveket. Kere­set alapján osztják fel a vagyon fennmaradó 50 százalékát. A dolgozói tagoknál az 1987. és 1991. évi nettó keresetet veszik figyelembe, pontosabban csak az alapfizetést, egyéb juttatáso­kat — prémiumot, egyéb jutal­mat nem. Nyugdíjas, járadékos tagoknál, amennyiben az ked­vezőbb, az 1991. december havi nyugdíj öt évre vetített összegét veszik számításba. A munka- nélkülieknél a segély, illetve a járadék alapját képező éves ke­resetet számolják. Vagyonnevesítésben az a személy részesül, aki a beve­zetőben közzétett időpontban tagja vagy alkalmazottja volt a szövetkezetnek. Részesül to­vábbá az, aki 1992. január 20- át megelőzően legalább öt évig tagsági viszonyban állt a szövetkezettel, illetve ezen ta­gok örökösei. Ugyancsak ré­szesül a vagyonnevesítésből az a személy, akinek megszűnt a tagsági viszonya, de időköz­ben helyreállította. Természe­tesen ennek örökösei is kapnak vagyonrészt. A kárpótlás szerinti árverés­sel nem érintett valamennyi termelőszövetkezeti tulajdo­nú föld nevesítésre kerül. Ez Gádoroson 1163,8 hektár, mintegy 34 ezer aranykorona­értékű földterület. Minden tag, illetve alkalmazott a vagyon­nevesítés szabályai szerint kap földet úgy, hogy a tag legalább 30 aranykoronát, az alkalma­zott minimum 20 aranykoro­nát kell hogy kapjon. Papp János Melyiket válasszuk a sok közül? Fagyasztóládák, -szekrények A fagyasztóláda vagy -szekrény kiválasztásakor ne csak az ár legyen a meghatározó szempont. Képünk az Univerzál Áruház Kft. műszaki osztályán készült. A hűtőszekrények után az olvasók most a fagyasztólá­dákkal és -szekré­nyekkel ismerked­hetnek meg. Általá­nos tapasztalat, hogy legtöbben vá­sárlásnál az árakat veszik figyelembe szinte kizárólago­san, pedig ez nem minden esetben cél­ravezető. Először is azt kell eldön­tenünk, hogy fa­gyasztóládát, avagy -szekrényt vásárol­junk. Mindkettőnek vannak előnyei és természetesen hát­rányai. Például, ha kisebb hellyel ren­delkezünk, akkor célszerűbb a fagyasztószek­rény. Nagyobb tér esetén a lá­dajobb. A hűtőknél már említettem, hogy a dérképződés miatt nem szerencsés a készülékek ajta­jának sűrű nyitogatása. Nos, a jelenség a fagyasztószekré­nyeknél is megfigyelhető. Aki naponta többször használja a különböző lefagyasztott élel­miszereket, annak ajánlatos fagyasztóládát beszerezni. A meleg levegő a fagyasztószek­rények ajtajának kinyitásával azonnal beáramlik, ami a fa­gyasztóládánál nem fordul elő. Figyelemmel kell lennünk a család nagyságára és a lefa­gyasztandó élelmiszerek mennyiségére. A fagyasztók elhelyezése: A kicsomagolás után a készülékeket csatlakoztassuk a hálózathoz. De figyelem, csak 220 Volt névleges feszültségű, 50 Hz-es váltako­zó áramú hálózatba lehet rá­kapcsolni a fagyasztókat. Ügyelnünk kell arra, hogy a készülék mindig szilárdan és vízszintesen álljon, a megfele­lő légáramlás biztosítva le­gyen. A fagyasztók működé­séhez ideálisnak tekinthető a +16—32 Celsius fok közötti hőmérséklet. Folytatjuk Török Miklós Mekegő kvartett Dévaványán Szitás Zsigmondné, dévaványai olvasónk 4 éve tart kecskéket. Az elmúlt hónapban Bella, a kedvenc kecskemama 4 gyönyörű gidával lepte meg gazdáját. A mekegő kvartett jó egészségnek és étvágynak örvend fotó: lehoczky péter Mariska néni és a vállalkozás —Nénje, én figyelem magát. Kivagdos, gyűjtöget bizonyos újságcikkeket. —Mert minden érdekel, még az állami vagyon magántulajdonná varázsolása is. — Ne mondjon már ilyet, ez nem hókusz­pókusz. —Ilyet nem is mondtam. De azt te sem tagad­hatod, hogy istentelenül nehéz dolog jóra sikerí- teni. Hogy ne csak menjen, ahogy viszik... Mint sok esetben. —Más az elképzelés és más az élet. Az elmélet és a gyakorlat, ahogy pár éve még mondtuk. — Hát persze. De el tudod képzelni milyen üzlet lesz abból, amit az eladó folyton forszíroz, erőltet, csakhogy amit kínál, az elkeljen. —Mint mikor egy lány nagyon eladó? — Pontosan. Ugyanis minél eladóbb valami, annál kisebb az értéke. És még olyat is rebesget­nek, hogy készakarva és előre tönkreteszik egye­sek a cégeket. Hogy aztán maguk megvegyék olcsón, netán átjátsszak a külföldinek, persze pénzért vagy pozícióért. —Ekkora aljasságot föl sem tételezek. —Mert olyan vagy, akár egy szende szűzlány. Ébredj Csipkerózsika, hisz éled a piacgazdaság is! Aki bírja, marja, akár tetszik, akár nem. Olva­som, sokféle módja van a meggazdagodásnak, meg hogy most alapozódnak a nagy vagyonok, magántulajdonok. Csalárdul is, tisztességesen is, mert most van rá alkalom. — Tudja nénje, néha eszembe jut, föl sem fogjuk igazán, hogy mi minden történik és fog történni ahhoz, hogy tetőtől talpig más legyen csak a gazdaság. S az embereknek ehhez kéne igazodni felfogásban, gondolkozásban. —Hosszú nóta lesz az, még a fiataloknak sem megy azonnal, hát még a többieknek? —És magának? —Ide figyelj, én csak egyet tudok, hogy kényel­mes cipő kellene nekem és afél országnak. Olyan, amiben a fáradt, püffedt,fájós lábú nők kényelme­sen járhatnának. És mi az ábra? A kutya se kezdi el gyártani... —Pedig meg is lehetne gazdagodni rajta? — De meg ám! Ha pénzem volna, magam vállalkoznék rá. Egy kisebb fajta cipőgyárat ven­nék, s majd később bővíteném. Addig is különböző anyagokból, többféle színben és méretben ezt a lábnak helyet adó, rendes bőségű kényelemcipőt gyártanám. S úgy éljek, hogy vinnék, mint a cukrot! — Csak azt ne mondja, hogy még a nevét is imába foglalnák... —Még az is könnyen előfordulhatna... Vass Márta Megvédeni az ivóvizet A közelmúltban adtunk hírt ar­ról, hogy a Békés megyei képvi­selő-testület beruházásában megvalósult az Orosháza kistér­ségi vízműrendszer első üteme. Nagyszénáson és Gádoroson már az arzénmentes ivóvíz he­lyett az új, 38 kilométer hosszú víztávvezetéken jut el a tiszta ivóvíz a község lakosságához. Mint ismeretes, Csanádapáca és Pusztaföldvár térségéből, egy­kori Maros-hordalékkúp alól tiszta ivóvizet tártak fel. Erről a forrásról kapja majd a beruházás végére a tiszta vizet Orosháza, Gádoros, Nagyszénás, majd ké­sőbb Szarvas és környéke is. A beruházás második üteme Gyo- párost és Szentetomyát érinti majd, míg a harmadik ütemben kerül sor az orosházi Dózsa komplex víztisztítójának kiépí­tésére is. A nagyszénási átadó ünnepségen volt alkalmunk arra, hogy dr. Szabó Miklós helyettes államtitkártól az ivóvízprogram további tennivalóiról érdek­lődjünk. — Az önkormányzati törvény Kanadai levél Sok Ez az elmúlt hét sólyomszámya- kon járt. Az újságok azért talál­tak szenzációkat. Most a német kérdést dobták fel. A közelmúlt­beli sztrájkok miatt volt a sző­nyegen Németország. Némely újságíró megkongatta a vészha­rangot. Mondván, hogy jó lesz vigyázni, mert jön a német mili- tarizmus. Hogy mi köze van a sztrájkoknak a militarizmushoz, azt csak ők tudják. A sztrájkoknak gazdasági oka volt, mert a két Németország egyesítése nem krajcárokba került. Azonkívül segíteni kell Izraelt és Oroszországnak is kül­denek segítséget. Egyszerűen nincs pénz, illetve a Kohl-kor- mány azt hitte, ha a német mun­kásoknak nem emelik a fizetését, azt az érintettek majd hallgata­gon tudomásul veszik. Nem így történt, anémet munkások köve­szerint minden településen bizto­sítani kell az ivóvizet. Hogyan áll a törvény végrehajtása az or­szág más térségeiben? — Az önkormányzati tör­vény előirányzata szerint és pa­ragrafusainak megfelelően a parlament 1994 végéig határozta meg azt az időt, amelynek során hazánkban a tiszta ivóvíz ellátást biztosítani kell. Magyarorszá­gon a települések 92 százaléka részesül vezetékes vízellátásban. De 6—700 településen nincs még vezetékes víz, de ahol van, ott sem teljes értékű. Az arzén mellett a nitrát és az ammónia szennyezi leginkább az ivóvizet. A kormány szándéka az arzénp­rogram felgyorsítása. Nyáron, esetleg ősz elején a dél-alföldi program fokozottabb kivitelezé­se is előtérbe kerül. Minisztériu­munk a Belügyminisztériummal együtt közös előterjesztést tesz ennek érdekében. — Van-e a kormánynak aira programja, hogy megőrizze a tiszta ivóvizet és kezelje a szennyvíz, illet­ve talajvíz okozta gondokat? teltek és kaptak. A torontói Sun újság londoni tudósítója, Jim O’Leary nem így látja. O a Sun szombati számában Emberi ár­hullám címen írt cikket arról, hogy a harmadik világból em­berhullám éri Európát, de főleg Németországot, és ez gazdasági zavart okoz mindenütt. A német kormány tehetetlen, alig tudja megakadályozni a törvényte­lenül bevándorlókat. München mellett van a 10-es számú menekülttábor, itt 158 férfit, ntő és gyermeket helyez­tek el. Ezek az emberek teljesen remény nélküliek. Csak várják a napi három étkezés idejét és unatkoznak. Állítólag a 158-ból 150-et deportálni fognak, vissza akarják küldeni őket hazájukba, de a jogi huzavona a különböző fellebbezésekkel négy évig is el­tarthat. — A szennyvízelvezetés és a csatornázás mindig politikai té­nyező volt. A csatornázás és a víztisztítás hazánkban 50 szá­zalékos mértékben tekinthető csak megoldottnak. Az elveze­tett szennyvíznek körülbelül 70 százaléka kerül biológiai tisztí­tásra. Sajnos, ez sem felel meg sok esetben minden kritérium­nak. Sokkal nagyobb rész­arányt képvisel a csatornázás, itt az elmaradásaink jóval na­gyobbak, s csatornázási és a szennyvíztisztítási célokra igyekszünk az Európai Beruhá­zási Banktól hitelt felvenni. Er­re most kedvező lehetőség kí­nálkozik. E térségnek legfőbb gondja, hogy a Csanádapáca környé­kén feltárt ivóvízbázist meg­védje. Sajnos, a két település egyikén sincs megoldva sem a csatornázás, sem a szennyví­zelvezetés. Az itt élők bíznak abban, hogy a kormány lehető­séget teremt arra, hogy megold­ják e problémát. P.J. Az utolsó 10 évben majd­nem egymillióan kértek mene­dékjogot Németországban. Po­litikai okot hozva fel me­nekülésük okának. Ennek a milliónak több mint fele, 570 ezer érkezett 1989. január óta. 1992-ben 400 ezer menekültre számítanak, erre még rájön 200 ezer oroszországi német, akik visszaköltöznek a volt Szovje­tunió területéről. Számítanak még több tízezer jugoszláv me­nekültre is, úgyhogy a me­nekültek száma az év végére várhatóan 800 ezer lesz. Itt, Kanadában is pontosan ez a helyzet, 1995-re Torontó la­kosságának 40 százaléka lesz olyan, aki a harmadik világ or­szágaiból jött. Már ma is nehéz­ségek vannak. Sok az eszkimó, kevés a fóka. Wurfer Gyula az eszkimó...

Next

/
Thumbnails
Contents