Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-22 / 146. szám
/ GAZDASÁG 1992. június 22., hétfő Gádorosi vagyonok A termelőszövetkezetek jelentős része a vagyonnevesítéssel, az átalakulás jövőbeni feladataival és a kárpótlás egyéni érdekeket viszonylag figyelembe vevő feladataival van elfoglalva. A gádorosi mezőgazdasági termelőszövetkezet 224 aktív dolgozót foglalkoztat, 253 nyugdíjast tart nyilván, 88 járadékos munkavállalót, 24 tagi özvegyet és 34 alkalmazottat. Összesen 620 személy érdekelt a vagyonnevesítésben, amelyről április 24-én közgyűlés keretén belül döntöttek. A 620 személyen kívül még 350-en vannak a volt téesztagok, vagy azok örökösei, így a kettőt egybevetve összesen 970-en kapnak valamilyen címen vagyonrészt. A felosztható nettó vagyon 150 millió forint és átlagosan 100—400 ezer forint az egy tagra jutó vagyoni rész. A közgyűlés az alábbi határozatot hozta. Ingyenes részjegyet juttat azoknak a tagjainak, akik 1991. január 1-jénés 1992. január 20-án is tagjai voltak a szövetkezetnek, illetve tagsági viszonyukat jogosultságuk alapján 1992. március 20-áig visszaállították. így mindannyian egy darab 1000 forint névértékű részjegyet kapnak. A szövetkezeti nagyvagyon nevesítését az alábbi szempontok szerint hajtották végre. Alapítói vagyoni hozzájárulás címén a teljes felosztható vagyon meghatározott százalékát osztják ki azok között a tagok között, akik 1962. december 31-én földdel léptek be a termelőszövetkezet- ,be, illetve ezen alapító tagok örököseinek. Ha ezen a címen jelenleg jogosultak száma a vagyoni hozzájárulást teljesítettekéhez képest kisebb, azaz kevesebb a jogosult, mivel időközben sokan elhaláloztak, a 20 százalékos határ ennek arányában csökken. Gádoroson pontosan 6,3 százalék lett. Ez a rész a bevitt föld aranykorona-érték arányában kerül felosztásra. A fennmaradó vagyon további felosztása úgy történik, hogy a tagsági viszonyban töltött évekre 30 százalékot osztanak. A ledolgozott évek után 20 százalékot vesznek figyelembe, ugyanakkor ledolgozott évként tartják nyilván a katonai szolgálatot, a gyest, a munkanélkülijáradék, illetve -segély időtartamát, a rendszeresen munkát végző családtagi éveket. Kereset alapján osztják fel a vagyon fennmaradó 50 százalékát. A dolgozói tagoknál az 1987. és 1991. évi nettó keresetet veszik figyelembe, pontosabban csak az alapfizetést, egyéb juttatásokat — prémiumot, egyéb jutalmat nem. Nyugdíjas, járadékos tagoknál, amennyiben az kedvezőbb, az 1991. december havi nyugdíj öt évre vetített összegét veszik számításba. A munka- nélkülieknél a segély, illetve a járadék alapját képező éves keresetet számolják. Vagyonnevesítésben az a személy részesül, aki a bevezetőben közzétett időpontban tagja vagy alkalmazottja volt a szövetkezetnek. Részesül továbbá az, aki 1992. január 20- át megelőzően legalább öt évig tagsági viszonyban állt a szövetkezettel, illetve ezen tagok örökösei. Ugyancsak részesül a vagyonnevesítésből az a személy, akinek megszűnt a tagsági viszonya, de időközben helyreállította. Természetesen ennek örökösei is kapnak vagyonrészt. A kárpótlás szerinti árveréssel nem érintett valamennyi termelőszövetkezeti tulajdonú föld nevesítésre kerül. Ez Gádoroson 1163,8 hektár, mintegy 34 ezer aranykoronaértékű földterület. Minden tag, illetve alkalmazott a vagyonnevesítés szabályai szerint kap földet úgy, hogy a tag legalább 30 aranykoronát, az alkalmazott minimum 20 aranykoronát kell hogy kapjon. Papp János Melyiket válasszuk a sok közül? Fagyasztóládák, -szekrények A fagyasztóláda vagy -szekrény kiválasztásakor ne csak az ár legyen a meghatározó szempont. Képünk az Univerzál Áruház Kft. műszaki osztályán készült. A hűtőszekrények után az olvasók most a fagyasztóládákkal és -szekrényekkel ismerkedhetnek meg. Általános tapasztalat, hogy legtöbben vásárlásnál az árakat veszik figyelembe szinte kizárólagosan, pedig ez nem minden esetben célravezető. Először is azt kell eldöntenünk, hogy fagyasztóládát, avagy -szekrényt vásároljunk. Mindkettőnek vannak előnyei és természetesen hátrányai. Például, ha kisebb hellyel rendelkezünk, akkor célszerűbb a fagyasztószekrény. Nagyobb tér esetén a ládajobb. A hűtőknél már említettem, hogy a dérképződés miatt nem szerencsés a készülékek ajtajának sűrű nyitogatása. Nos, a jelenség a fagyasztószekrényeknél is megfigyelhető. Aki naponta többször használja a különböző lefagyasztott élelmiszereket, annak ajánlatos fagyasztóládát beszerezni. A meleg levegő a fagyasztószekrények ajtajának kinyitásával azonnal beáramlik, ami a fagyasztóládánál nem fordul elő. Figyelemmel kell lennünk a család nagyságára és a lefagyasztandó élelmiszerek mennyiségére. A fagyasztók elhelyezése: A kicsomagolás után a készülékeket csatlakoztassuk a hálózathoz. De figyelem, csak 220 Volt névleges feszültségű, 50 Hz-es váltakozó áramú hálózatba lehet rákapcsolni a fagyasztókat. Ügyelnünk kell arra, hogy a készülék mindig szilárdan és vízszintesen álljon, a megfelelő légáramlás biztosítva legyen. A fagyasztók működéséhez ideálisnak tekinthető a +16—32 Celsius fok közötti hőmérséklet. Folytatjuk Török Miklós Mekegő kvartett Dévaványán Szitás Zsigmondné, dévaványai olvasónk 4 éve tart kecskéket. Az elmúlt hónapban Bella, a kedvenc kecskemama 4 gyönyörű gidával lepte meg gazdáját. A mekegő kvartett jó egészségnek és étvágynak örvend fotó: lehoczky péter Mariska néni és a vállalkozás —Nénje, én figyelem magát. Kivagdos, gyűjtöget bizonyos újságcikkeket. —Mert minden érdekel, még az állami vagyon magántulajdonná varázsolása is. — Ne mondjon már ilyet, ez nem hókuszpókusz. —Ilyet nem is mondtam. De azt te sem tagadhatod, hogy istentelenül nehéz dolog jóra sikerí- teni. Hogy ne csak menjen, ahogy viszik... Mint sok esetben. —Más az elképzelés és más az élet. Az elmélet és a gyakorlat, ahogy pár éve még mondtuk. — Hát persze. De el tudod képzelni milyen üzlet lesz abból, amit az eladó folyton forszíroz, erőltet, csakhogy amit kínál, az elkeljen. —Mint mikor egy lány nagyon eladó? — Pontosan. Ugyanis minél eladóbb valami, annál kisebb az értéke. És még olyat is rebesgetnek, hogy készakarva és előre tönkreteszik egyesek a cégeket. Hogy aztán maguk megvegyék olcsón, netán átjátsszak a külföldinek, persze pénzért vagy pozícióért. —Ekkora aljasságot föl sem tételezek. —Mert olyan vagy, akár egy szende szűzlány. Ébredj Csipkerózsika, hisz éled a piacgazdaság is! Aki bírja, marja, akár tetszik, akár nem. Olvasom, sokféle módja van a meggazdagodásnak, meg hogy most alapozódnak a nagy vagyonok, magántulajdonok. Csalárdul is, tisztességesen is, mert most van rá alkalom. — Tudja nénje, néha eszembe jut, föl sem fogjuk igazán, hogy mi minden történik és fog történni ahhoz, hogy tetőtől talpig más legyen csak a gazdaság. S az embereknek ehhez kéne igazodni felfogásban, gondolkozásban. —Hosszú nóta lesz az, még a fiataloknak sem megy azonnal, hát még a többieknek? —És magának? —Ide figyelj, én csak egyet tudok, hogy kényelmes cipő kellene nekem és afél országnak. Olyan, amiben a fáradt, püffedt,fájós lábú nők kényelmesen járhatnának. És mi az ábra? A kutya se kezdi el gyártani... —Pedig meg is lehetne gazdagodni rajta? — De meg ám! Ha pénzem volna, magam vállalkoznék rá. Egy kisebb fajta cipőgyárat vennék, s majd később bővíteném. Addig is különböző anyagokból, többféle színben és méretben ezt a lábnak helyet adó, rendes bőségű kényelemcipőt gyártanám. S úgy éljek, hogy vinnék, mint a cukrot! — Csak azt ne mondja, hogy még a nevét is imába foglalnák... —Még az is könnyen előfordulhatna... Vass Márta Megvédeni az ivóvizet A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a Békés megyei képviselő-testület beruházásában megvalósult az Orosháza kistérségi vízműrendszer első üteme. Nagyszénáson és Gádoroson már az arzénmentes ivóvíz helyett az új, 38 kilométer hosszú víztávvezetéken jut el a tiszta ivóvíz a község lakosságához. Mint ismeretes, Csanádapáca és Pusztaföldvár térségéből, egykori Maros-hordalékkúp alól tiszta ivóvizet tártak fel. Erről a forrásról kapja majd a beruházás végére a tiszta vizet Orosháza, Gádoros, Nagyszénás, majd később Szarvas és környéke is. A beruházás második üteme Gyo- párost és Szentetomyát érinti majd, míg a harmadik ütemben kerül sor az orosházi Dózsa komplex víztisztítójának kiépítésére is. A nagyszénási átadó ünnepségen volt alkalmunk arra, hogy dr. Szabó Miklós helyettes államtitkártól az ivóvízprogram további tennivalóiról érdeklődjünk. — Az önkormányzati törvény Kanadai levél Sok Ez az elmúlt hét sólyomszámya- kon járt. Az újságok azért találtak szenzációkat. Most a német kérdést dobták fel. A közelmúltbeli sztrájkok miatt volt a szőnyegen Németország. Némely újságíró megkongatta a vészharangot. Mondván, hogy jó lesz vigyázni, mert jön a német mili- tarizmus. Hogy mi köze van a sztrájkoknak a militarizmushoz, azt csak ők tudják. A sztrájkoknak gazdasági oka volt, mert a két Németország egyesítése nem krajcárokba került. Azonkívül segíteni kell Izraelt és Oroszországnak is küldenek segítséget. Egyszerűen nincs pénz, illetve a Kohl-kor- mány azt hitte, ha a német munkásoknak nem emelik a fizetését, azt az érintettek majd hallgatagon tudomásul veszik. Nem így történt, anémet munkások köveszerint minden településen biztosítani kell az ivóvizet. Hogyan áll a törvény végrehajtása az ország más térségeiben? — Az önkormányzati törvény előirányzata szerint és paragrafusainak megfelelően a parlament 1994 végéig határozta meg azt az időt, amelynek során hazánkban a tiszta ivóvíz ellátást biztosítani kell. Magyarországon a települések 92 százaléka részesül vezetékes vízellátásban. De 6—700 településen nincs még vezetékes víz, de ahol van, ott sem teljes értékű. Az arzén mellett a nitrát és az ammónia szennyezi leginkább az ivóvizet. A kormány szándéka az arzénprogram felgyorsítása. Nyáron, esetleg ősz elején a dél-alföldi program fokozottabb kivitelezése is előtérbe kerül. Minisztériumunk a Belügyminisztériummal együtt közös előterjesztést tesz ennek érdekében. — Van-e a kormánynak aira programja, hogy megőrizze a tiszta ivóvizet és kezelje a szennyvíz, illetve talajvíz okozta gondokat? teltek és kaptak. A torontói Sun újság londoni tudósítója, Jim O’Leary nem így látja. O a Sun szombati számában Emberi árhullám címen írt cikket arról, hogy a harmadik világból emberhullám éri Európát, de főleg Németországot, és ez gazdasági zavart okoz mindenütt. A német kormány tehetetlen, alig tudja megakadályozni a törvénytelenül bevándorlókat. München mellett van a 10-es számú menekülttábor, itt 158 férfit, ntő és gyermeket helyeztek el. Ezek az emberek teljesen remény nélküliek. Csak várják a napi három étkezés idejét és unatkoznak. Állítólag a 158-ból 150-et deportálni fognak, vissza akarják küldeni őket hazájukba, de a jogi huzavona a különböző fellebbezésekkel négy évig is eltarthat. — A szennyvízelvezetés és a csatornázás mindig politikai tényező volt. A csatornázás és a víztisztítás hazánkban 50 százalékos mértékben tekinthető csak megoldottnak. Az elvezetett szennyvíznek körülbelül 70 százaléka kerül biológiai tisztításra. Sajnos, ez sem felel meg sok esetben minden kritériumnak. Sokkal nagyobb részarányt képvisel a csatornázás, itt az elmaradásaink jóval nagyobbak, s csatornázási és a szennyvíztisztítási célokra igyekszünk az Európai Beruházási Banktól hitelt felvenni. Erre most kedvező lehetőség kínálkozik. E térségnek legfőbb gondja, hogy a Csanádapáca környékén feltárt ivóvízbázist megvédje. Sajnos, a két település egyikén sincs megoldva sem a csatornázás, sem a szennyvízelvezetés. Az itt élők bíznak abban, hogy a kormány lehetőséget teremt arra, hogy megoldják e problémát. P.J. Az utolsó 10 évben majdnem egymillióan kértek menedékjogot Németországban. Politikai okot hozva fel menekülésük okának. Ennek a milliónak több mint fele, 570 ezer érkezett 1989. január óta. 1992-ben 400 ezer menekültre számítanak, erre még rájön 200 ezer oroszországi német, akik visszaköltöznek a volt Szovjetunió területéről. Számítanak még több tízezer jugoszláv menekültre is, úgyhogy a menekültek száma az év végére várhatóan 800 ezer lesz. Itt, Kanadában is pontosan ez a helyzet, 1995-re Torontó lakosságának 40 százaléka lesz olyan, aki a harmadik világ országaiból jött. Már ma is nehézségek vannak. Sok az eszkimó, kevés a fóka. Wurfer Gyula az eszkimó...