Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

O Méhkerék, görögkeleti temp­lom Az oldalt írta és szerkesz tette: Magyar Mária. Telefon: (66)27-844. Az OKHB nemet mondott Sarkad. — A város önkor­mányzata másfél évvel ezelőtt tárgyalást kezdett az Országos Kereskedelmi Hitelbankkal fi­óktelepítés ügyben. A bank igazgatótanácsa a közelmúlt­ban úgy döntött, hogy rész­vénytársasággá alakulásuk miatt egyelőre nem fejleszte­nek hálózatot. Sarkad azonban nem adja föl — nyilatkozta Tóth Imre, a város polgármes­tere —, hiszen az OTP, a taka­rékszövetkezet és a Postabank mellett a lakosságnak, a vállal­kozóknak szüksége van még egy pénzintézetre. Többen is úgy gondolják, e kérdésben esélye lehet egy magyar— román relációnak. Függetlenségi harc Kötegyán. — A Sarkad és Vi­déke ÁFÉSZ kötegyáni egysé­ge néhány nappal ezelőtt rész- közgyűlést tartott, ahol a tag­ság és az intézőbizottság kéré­sére a sarkadi áfésztól való le­válásuk szerepelt napirenden. A részközgyűlésen több mint 170 tag jelent meg, de mivel ez a létszám még mindig nem ele­gendő a döntéshez, a részköz­gyűlést holnap (július 23-án) 18 órától a kultúrházban ismé­telten megtartják. Műhelyből ebédlő Méhkerék. — A község a kö­zelmúltban 3 millió forint cél- támogatást kapott iskolabőví­tésre. Az összességében 7 mil­lión felüli beruházás kivitele­zését júliusban kezdik meg. Ennek során az iskola két tan­teremmel bővül, és az udvaron lévő politechnikai műhelyt ebédlővé alakítják. APEH-iroda Sarkad. — Az adózástól úgy­sem szabadulhatunk! — ez volt az a kiindulópont, ami mi­att a sarkadi önkormányzat tárgyalást kezdett az APEH megyei igazgatóságával egy kihelyezett APEH-irodáról. A megbeszélések eredménye­ként július 1-jétől heti egy al­kalommal a város önkormány­zati hivatalában az APEH egy szakembere a térségi lakosság és a vállalatok szolgálatára áll. Az ez évi tapasztalatok alapján aztán leszűrhető, jövőre foly­tatódjék-e ez a gyakorlat. Az oldal fotóit Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter készítette.-------------------------------------------------1 SARKAD ÉS KÖRNYÉKE |-----------­R endőrőrs helyett kapitányság Sarkad. — Az elmúlt héten a rendőrségi szervek és a Sarkad térségi településvezetők meg­beszélésén döntés született a sarkadi rendőrőrs kapitány­sággá minősítése ügyében. A sarkadi találkozón dr. Gál László rendőr ezredes, a me­gyei rendőrfőkapitány felol­vasta a Belügyminisztérium levelét, amely szerint a legfel­sőbb szervek szakmailag indo­koltnak tartják a sarkadi kapi­tányság létrehozását. A kérdés most már csak az volt, a kapi­tányság felállítását sürgető te­lepülések honnan tudják előte­remteni azt az egyszeri össze­get (10 és fél millió forintot), amely az előírás szerinti kapi­tányság létrehozásához szük­séges. Megfelelő létszám, hír­eszközfejlesztés és gépkocsi­park-bővítés nélkül ugyanis az őrs nem minősíthető át kapi­tánysággá. A Belügyminiszté­rium és a rendőri szervek anya­gi nehézségei miatt úgy tűnt, a létszám kivételével a többit az érintett önkormányzatok gondja megoldani. A több órás tárgyalás végül is eredmény­hez vezetett. Az önkormány­zatok kérték, hogy a Belügy­minisztérium, az Országos és a Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság építse bejövő évi költ­ségvetésébe a sarkadi kapi­tányság működtetését. A me­gyei rendőr-főkapitányság és a sarkadi önkormányzat (ha ezt a testület támogatja) egy-egy személygépkocsit már az idén a leendő kapitányság rendel­kezésére tud bocsátani. A to­vábbi pénzeket a települések a középtávú kistérségi fejleszté­si programban infrastruktúrá­ra kért támogatásból, a Belügyminisztérium önkor­mányzati főosztályának tarta­lékalapjából, illetve lehetőség szerint megyei pénzekből kí­vánják fedezni. Ezek alapján az az elvi megállapodás szüle­tett, hogy 1993. január elsejé­től Sarkadon létrejöhet a kapi­tányság. A tárgyaló felek en­nek írásos változatát is aláírják a napokban. Savas eső, ózonlyuk, gigantománia A képünkön látható Sebestyén Mariann 4. C osztályos tanuló ekkor még csak sejthette, hogy egy-két óra múlva érettségizett embernek vallhatja magát... Sarkad.—Ez az esztendő min­den bizonnyal pirosbetűs ün­nepként lesz számon tartva az Ady Endre Kísérleti Középis­kola történetében, ugyanis le­érettségizett az első kísérleti év­folyam. Az érettségi feladato­kat a kísérlet lényegének meg­felelően az itt tanult komplex tárgyakból állították össze. Mi­vel ez az érettségi eltért a meg­szokottól, kíváncsi lettem a megvalósításra. Az iskola veze­tése, a tantestület, dr. Petrikás Árpád érettségi elnök (a debre­ceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem tanára) és nem utolsó­sorban az éppen verejtékező di­ákok szívesen láttak köreikben, az érettségi asztal mellett. Volt, ami a klasszikus érett­ségihez hasonlított: a tanulók izgultak, a pedagógusok egy­egy bátorító mosollyal, egy- egy poénnal próbálták oldani a feszültségeket. Ám a kihúzott tételek feladatai már korántsem emlékeztettek a ha­gyományos érettségi vizsgák­hoz. Hogy mindezt Olvasóink is érzékeljék, lejegyeztem né­hány vizsgafeladatot. íme: A kultúratörténet vizsga min­denki számára kötelező volt. Tételek: Médiaháború Ma­gyarországon 1992-ben — Mai problémáink a környezet- védelemben (műanyagok, ózonlyuk, őserdők kiirtása, gi­gantománia, savas esők)—A férfi és a nő viszonya a külön­böző korokban — Az egyete­mek kialakulása és fejlődése —A ruházat, a lakás, a tisztál­kodás változásai és így tovább. Néhány tétel művészettörté­netből, amely választható érettségi tárgy volt: A táncmű­vészet története — A musical műfaji sajátosságai — A film hatása az irodalomra vagy A Jézus-legenda a XX. századi irodalomban. A leírtakból jól látható, a ta­nulóknak az átlagosnál széle­sebb tájékozottságról kellett számot adniuk. Ez egyébként az itt folyó kísérlet egyik lényeges sajátossága is: legyen bár keve­sebb a lexikális tudás, ám a vilá­got szélesebb látókörrel, összefüggéseiben szemléljék a diákok. A kísérlet első érettségi vizsgáján négy osztály 86 tanu­lója esett át, amelyből heten vizsgáztak sikertelenül. Ez az eredmény — mint az iskolave­zetés elmondta —, nem tér el a korábbi átlagoktól. Húszezret nyertek A diákok nevében Kovács Zsolt vette át a 20 ezer forintot tartalmazó borítékot Sarkad. — Mint arról már be­számoltunk Olvasóinknak, a diákoldalak versenyét a sarka­di Ady Endre Kísérleti Közép­iskola diákjai nyerték. A diá­kok és az őket segítő pedagó­gusok az ezzel járó 20 ezer forintos pénzjutalmat pénte­ken délután vehették át szer­kesztőségünkben Seleszt Fe­renc felelős szerkesztőtől. Az oldalt készítő 2. A osztályos tanulók magukkal hozták a munkájukban közreműködő Frankó Erika és Nagy Erzsé­bet negyedikes diáktársaikat is, akik egy éven keresztül szerkesztették az „Adyde” cí­mű iskolaújságot. Czeglédi Károlyné osztályfőnök és He­gedűs Erzsébet magyartanár­nő szeretnék, ha a nyertes má­sodikosok folytatnák a búcsú­zó negyedikesek munkáját. Új piac Sarkad. — A legutóbbi testületi ülésen döntés szüle­tett arról, hogy a városi piac a jelenlegi helyéről kerüljék a régi vásártér területére, azaz az Anti út, a benzinkút és a Gyulai út, valamint a Gyepes csatorna és a Zsarói utca foly­tatásában lévő út általt határolt területre. A döntést megelőző közvélemény-kutatás is ezt a megoldást támogatta, hiszen 115 véleményből 99-en erre voksoltak. Ennek ellenére a képviselők nem kis vita után döntöttek a leírtak mellett. Az új helyet javaslók egyik fő ér­ve talán az volt, hogy piaci napokon a Széles utcaiak sem­milyen járművel nem tudják megközelíteni otthonaikat. Júliusi találkozó Geszt. — A sarkad térségi pol­gármesterek és jegyzők legkö­zelebb július elején Geszten tartják meg szokásos térségi találkozójukat. 1992. június 22., hétfő' Józan paraszti ésszel A jelenlegi jogszabá­lyok úgy rendelkeznek a településeken lévő kincstári vagyonkezelő szervezet kezelésében lévő középületekről, hogy azokat csak a ko­rábbi kezelők használ­hatják ingyenesen. Ha ők lemondanak haszná­lati jogukról, utánuk bárki csak bérleti díj el­lenében használhatja az épületet. Ennek megfe­lelően Sarkadon a volt rendőrség épületének ingyenes használója az MSZP városi szervezete, amelynek azonban csupán egyetlen irodára van szüksége. A fennma­radó helyiségeket bérmentesen továbbadnák a város többi párt- vagy tömegszervezetének, ám a törvény tiltja eme praktikus megoldást. A jogszabályok értelmében minden további ideköltözőnek már bérleti díjat kellene fizetnie a kincstári vagyonkezelő szervezet felé. Összefoglalva: az MSZP városi szervezete bármennyire is szeretné, nem oszthatja meg a Sarkadon lévő épületet a többi sarkadi párttal. Ez utóbbiaknak csak az adatott meg, hogy az utcáról „sóvárogva” nézzék: az MSZP-nek helye van. Hogy ebben mi a rendszerváltás, azt bizony egyetlen józan ember sem érti... Nagy István, az SZDSZ helyi szervezeté­nek vezetője erre vonatkozóan a következőket mondta: — Ott megy az utcán egy józan parasztbácsi biciklivel. Ó azt mondta volna: , Addig, amíg a nagyokosok kitalál­nak valamit, használják a sarkadiak a sarkadi épületeket ingyenesen, mert mivel jobb az, hogy azok ott állnak üresen!?” A jelek azonban arra utalnak, a Parlamentben kevés lehet az efféle ,.biciklis parasztbácsi...” cIuvhxc. Szocialistának maradni Sarkad. — A rendszerváltás kezdetén elég népszerűtlen „vállalkozásnak” számított szocialistának maradni. A sar­kadi Mitykóné Szabó Zsuzsa, aki ez idő tájt a pártapparátus politikai munkatársa volt, mégis szocialista maradt. Kí­váncsian kérdeztem hát, vajon miért vállalta. — Az igazság az — vála­szolta —, hogy 1989 májusá­ban felmondtam az állásomat. A reformkori mozgalom azon­ban meggyőzött, hogy érde­mes tovább csinálni, s elegen­dő erő is áll mögöttünk. Az októberi kongresszus után — mint MSZP-tag — újra bekap­csolódtam a mozgalomba. Né­hány hónap múlva, 1990 nya­rán a városi szervezet elnöké­vé választottak. —- A klasszikus szocialista elvek közül melyek azok, ame­lyeket ma sem adna fel? — kérdeztem tovább. — Az igazságosságot, a szolidaritást és a demokráciát. Régen az elvtársi kapcsolatok révén lehetett előrébb jutni, ebből lett elegünk. Most a „só­gorok és komák” vannak sze­rencsés helyzetben. Változott a szín, maradt a tartalom. Eközben egy csomó ember ki­szolgáltatott helyzetbe került. Munkanélküliség, infláció, to­vábbtanulási esélyegyenlőt­lenség... Remélem, eljön az idő, amikor az elégedetlen em­berek közösségekbe tömörül­nek, mert szükségük lesz a szolidaritásra, a közösség ere­jére. — Véleménye szerint milyen hibákat követett és követ el a most hatalmon levő kormány­zat? — Mindenekelőtt azt, hogy nem tanultak az előző rendszer hibáiból. Akik ma az asztalnál ülnek, ugyanúgy tévedhetetle­nek és sértődékenyek, mint ahogy azt a korábbi hatalom­nál is tapasztaltuk. Csak az le­het igaz, ami abból a székből hangzik el. A másik a vallás túlhangsúlyozása. Régen a vallásosságot űzték ki az em­„Az álom a mai nyugat lett volna, ám a valóság a szabad- versenyes kapitalizmusra emlékeztet” berek fejéből, ma az ateista érzi magát kirekesztettnek. Az igazi demokráciában senkinek sem szabadna egy csöppnyi hátrányba sem kerülni a lelki­ismerete miatt. Elhibázottnak tartom azt is, hogy a kormány­zó pártok sok lényegtelen dol­got tűznek napirendre, miköz­ben a gazdaság szétzilálódik. S szerintem a közigazgatás át­szervezése sem hozta meg a hozzáfűzött reményeket. Mi­közben a helyi önállóságot deklarálják, egy sor más intéz­kedéssel (dekoncentrált szer­vek, KMB-hatáskör) korlátoz­zák azt. — Nem jó irányba hala­dunk? — Az álom, a cél a mai nyugat lett volna, ám a valóság a szabadversenyes kapitaliz­musra emlékeztet. Ennek jele a kiszolgáltatottság, a munka- nélküliségtől való rettegés, a családok ezreinek anyagi elle­hetetlenülése, s szerintem hosszú ideig fog tartani, amíg az emberek a megfelelő vá­lasztással helyre teszik a dol­gokat. Két éve érzelmi válasz­tás volt. Mindegy ki, csak ne legyen kommunista. Vélemé­nyem szerint még a következő választás is ilyen lesz. Talán azután...

Next

/
Thumbnails
Contents