Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-22 / 146. szám
1992. június 22., hétfő NAGYVILÁG Hfftf PLUSZ Háború Benderiben Oroszország nem maradhat közömbös, amikor oroszok tucatjait mészárolják Moldovában — jelentette ki az amerikai és kanadai útjáról tegnap visszatért Borisz Jelcin. Az orosz elnök a moszkvai repülőtéren adott, igen zaklatott hangú nyilatkozatában leszögezte: Oroszországnak megvannak az eszközei, hogy válaszoljon Moldo- vának, s jó, ha ezt Mircea Snegur is tudja. Jelcin hozzáfűzte: nagyon aggasztja, hogy Benderiben gyakorlatilag háború tört ki. Hangsúlyozta azonban: bármennyire is a békés megoldás híve, nem hagyhatja, hogy honfitársait gyilkolják Moldovában. *** Nem tudom, milyen lehet, szép-e vagy sem Benderi, ez a Dnyeszter-parti település, amelynek a nevét eddig nem ismertem. De olyan világot élünk mostanában, hogy új meg új neveket tanulunk meg máról holnapra; hogy a jól ismertek, a gyönyörű Mostar, Dubrovnik, Sarajevo, Eszék nevével — a háború okán — egy sorba kerülnek kevéssé ismertek meg ismeretlenek, és a lista egyre hosszabb, egyre nyomasztóbb... T , Szövetségi kormány szeptemberig A csehszlovák föderáció egyelőre tovább működik, de a közös állam sorsa nem dőlt el véglegesen. Csehország és Szlovákia vezető politikai ereje arra törekszik, hogy a két köztársaság törvényhozása szeptember végéig állapodjon meg az államkapcsolat kérdésének eldöntési módjában. Addig is felállítanak egy szövetségi kormányt, a korábbinál lényegesen szűkebb hatáskörrel. A személyi összetétel ügyében egyelőre nem döntöttek. Ebben összegezhető Vladimir Meciarnak, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnökének és Václav Klausnak, a Polgári Demokrata Párt (ODS) vezetőjének szombat hajnalban Pozsonyban aláírt megállapodása. A felek kénytelenek voltak megállapítani, hogy a jövő alapkérdésében továbbra is eltér az álláspontjuk. A HZDS által indítványozott konföderációt az ODS nem tekinti közös államnak, ezért — ha már nem lehet megőrizni a föderációt — inkább a teljes kettéválás mellett teszi le a voksot. A Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács feladata, hogy megállapodjon: népszavazással vagy más módon döntsék-e el a vitát. Európai Közösségek Lisszabonban megadják a zöld jelet? Az Európai Közösségek külügyminisztereinek szombati, luxemburgi találkozója nyomán az állam- és kormányfőkre tartozik majd, hogy Lisszabonban megadják a zöld jelet az EK jövendő „kiszélesítéséről” — új tagok felvételéről — szóló tárgyalásokhoz, amelyekre már jövőre sor kerülhet. Az első hullámban az EFTA-országokkal bővülhet a közösség, Ciprus, Málta, Törökország, illetve Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország csatlakozására csak később kerülhet sor, „egy második vagonban” — ahogy a belga hírügynökség fogalmaz a közösség bizottságának álláspontját ismertetve. A Luxemburgból Brüsszelbe érkező beszámolók szerint a tizenkettek egyfelől a közösség bizottságának alelnöke, Frans Andriessen szóbeli beszámolója, másfelől egy közös Benelux-javaslat alapján tárgyaltak erről a kérdésről, amely központi helyet foglal el a Lisszabonban pénteken és szombaton sorra kerülő csúcs- találkozón. Magyar—szerb külügyminiszteri találkozó Jeszenszky Géza külügyminiszter pénteken a késő esti órákban kérésére fogadta Vla- diszlav Jovanovicsot, a Szerb Köztársaság külügyminiszterét, aki átutazóban tartózkodott Budapesten — közölte szombaton a Külügyminisztérium az MTI-vel. Megállapították, hogy mindkét fél nagy fontosságot tulajdonít a politikai kontaktusok különböző szintű és rendszeres ápolásának. Egyetértettek abban, hogy ez a nyílt, őszinte hangnemű vélemény- csere hozzájárul a meglévő nézeteltérések és a kétoldalú kapcsolatokban jelentkező problémák tisztázásához. Dél-Tirol váltja fel Trianont? Beszélgetés Vigh Károly történésszel Vigh Károly neve az átlagolvasó számára alighanem keveset mond, pedig a kevésbé ismerés név érdekes és jelentés személyiséget rejt. A trianoni békeszerződés hetvenkettedik évfordulóján, mint a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöke mondott beszédet, de akik gyakran megfordulnak könyvesboltokban, azok éppen a napokban találkozhattak monográfiájával, amelyben Bajcsy-Zsilinszkyvel kapcsolatos több évtizedes kutatásait összegezte. Az idős történész szereplője a magyar politikai életnek is, afféle „szürke eminenciás”. A miniszterelnök szűkebb baráti köréhez tartozik, de ugyanúgy barátai közé sorolhatja a köztársasági elnököt is. Komoly szerepet játszott az Ellenzéki Kerékasztal tárgyalásai során, s különböző társaságok, szövetségek tagjaként, elnökeként ma is aktív résztvevője a közéletnek. Vele készült interjúnkban elsősorban Trianonról és annak máig érő hatásairól kérdeztük. — Amit történelmi Magyarországnak nevezünk, arról a törénetírás azt mondja, hogy 1918-ig állt fenn. A déli végeken a korábbi évszázadokban is voltak területi változások, de ezeket nem lehet annak alapján megítélni, hogy mennyi ideig álltak fenn. A török hódoltsággal kapcsolatban annyit érdemes megjegyeznünk, hogy a magyarok által legsűrűbben lakott terület éppen a délvidék volt, s a török pusztítás itt vágta a legnagyobb rendet. Ezen nemcsak a Bácskát értem, hanem a Sze- rémséget is, ami valaha színtiszta magyar terület volt. Véleményem szerint nincsen igazán benne a köztudatban, hogy ugyan Trianont megelőzően is érték a magyarságot nagy tragédiák, de mindig talpra tudtunk állni, és területi integritásunkat nem befolyásolták az események. Trianon volt az első olyan, mindmáig érzendő csapás, amely beláthatatlan következményekkel járt. Akármilyen elfogultan, önmagunkat, történelmünket megfelelően vagy túlértékelve nézzük, biztos vagyok benne, hogy az egykori, történelminek nevezett határok immár soha nem lesznek visszaállíthatok. Egyet tudok elképzelni, hogy a történelmi, politikai fejlődés, melynek jelei érzékelhetőek, és a határok átjárhatóságának következtében a határok spiritualizálódása megvalósul. De ehhez meg kell előbb oldani bizonyos feladatokat, például a nemzetiségi törvény megalkotását nálunk, és a szomszédságban is a felmerülő problémákat. Például éppen Kárpátalján vetődött fel a területi autonómia kérdése. De beszélhetnénk kulturális vagy éppen közigazgatási autonómiáról is. Ha mi példát tudunk mutatni a környező országoknak, s az önigazgatást megadjuk a nálunk található szórványtelepüléseknek, s ez általánossá válik másutt is, akkor nem vész el a magyarság a szomszédos országokban. — Mekkora esélye van ennek ön szerint? — Történészek és politikusok, köztük olyan történészpolitikusok is, mint Katona Tamás külügyi államtitkár, többnyire úgy ítélik meg, hogy a közeljövőben, átmenetileg lesznek még súlyos nehézségek. Ha nem is olyan mélységben, mint a szétbomló Jugoszláviában, de konfliktus elképzelhető máshol is. Biztosíték e tekintetben nincsen. De a végső megoldás nem lehet ez. A végső megoldás az, amit nyugaton egyre inkább és egyre többen képviselnek, s hogy mennyire eredményesen, azt éppen a dél-tiroli kérdés megoldása bizonyítja. Ha van francia—német megbékélés, akkor miért ne lehetne magyar— román megbékélés? Ha a régió problémáit az Európai Közösség napirendre tűzi, s miért ne tűzné, megkerülni ugyanis nem tudja, akkor nyilvánvalóan a dél-tiroli megoldás vár ránk is. Az önigazgatás, a kulturális, a közigazgatási és a területi autonómia. Akkor az önrendelkezés alapján, ha területi autonómiához jut egy népcsoport, eldöntheti, hogy melyik országhoz kíván tartozni, legyen az Magyarország vagy éppen Albánia. —Ez az egy tömbben, a határok közelében élő magyarság esetében is elképzelhető? — Elképzelhetőnek tartom, mert teljesen abszurd állapot például, hogy Szerbiához tartozik egy olyan koszovói terület, ahol él kétmillió albán, s ez az albán tömb rátapad az anyaországra. De ha ez az albán terület önállóságot kap, és nem csatlakozik Albániához, az ott élő albánoknak ez akkor is megoldás az eddigiekhez képest. Ennek persze hatása lenne a szerb—magyar viszonyra is, de a régióbeli állapotokra is. Gondolok a Csallóközre, a Bodrogközre. Vagy elképzelhető, hogy a Partium döntően magyar etnikuma, megfelelő politikai konstelláció esetén, az anyaországhoz kíván csatlakozni. Ezt nagyon nehéz lesz kivárni, és még nehezebb lesz kiküzdeni, okos politikával és csak politikai, illetve diplomáciai eszközökkel lehet ezért harcolni. Ahogy szokták mondani politikusaink, s ebben igazat adok nekik, ha olyan példamutató rendszer alakulna ki Magyarországon, amely vonzó lenne a környező országok magyar és nem magyar népessége számára, akkor meglenne a tekintélye az országunknak, hogy ezek a megoldások megvalósuljanak. —Az Ón tudomása szerint, a kormánynak, magának a miniszterelnöknek távlatokban milyen elképzelései vannak erről a kérdésről? — A távolabbi perspektívával a magyar kormányzat tudomásom szerint nem foglalkozik. Nem is az a feladatuk a politikusoknak, államférfiaknak, hogy a távlatokkal foglalkozzanak, de ez nem jelenti azt, hogy ne gondoljanak ezekre. Gondolnak rá. Egy politikus nem mondhatja ki, hogy milyen célnak rendel alá bizonyos politikai döntéseket, mert erre felszisszennének a szomszédságban. De nemcsak egy kormánypolitikusról feltételezhető, hanem bárkiről, aki magyar politikusnak tartja magát, hogy meggondolkodtatja a téma, Trianon s következményei. Ha ezt vesszük figyelembe, akkor azt hiszem, nem túlzás, amit annyiszor a miniszterelnöknek a szemére vetettek, kifogásolták, hogy szellemileg és lélekben ő tizenötmillió magyar miniszter- elnökének tartja magát. Ez az első eset, hogy egy miniszter- elnök ezt kimondja, s ez azért nem kifogásolható, mert ebben a már említett perspektíva is benne van. Vagyis úgy politizálni, hogy ezzel az összma- gyarság érdekeit képviseljük. Halmágyi Miklós Szétbombázott boszniai műemléképület DER SPIEGEL-FOTO Gyilkossági vád két magyar ellen Belgiumban A belga hírügynökség vasárnapi jelentése szerint a Charlerói-i ügyészség gyilkosság gyanúja miatt a hét végén vádat emelt a 33 éves Kosa Mária és a vele egyidős Bukros István ellen. Kosa Mária a vád szerint szeretőjével, Bukros Istvánnal és az általuk felbérelt 23 éves Rudy Barbiaux katonaszökevénnyel péntekre virradóra meggyilkolták az asszony férjét, Dániel Lemalt, akinél Bukros is lakott. Az áldozatot Bukros egy csatornába dobta, egy csendőrjárőr azonban hamar felfedezte a bűntényt. Bukrost és a trió másik két tagját letartóztatták. Mindhárman beismerő vallomást tettek. BIO-KILL. A rovarkampcc. Megrendelhető: Gergely József 5641 Tarhos, Zöldfa u 35 Telefonüzenet: 66/41-246 DELTACO Azonnali belépéssel gyakorlott, helyi lakosú varrónőket felveszünk. Jó kereseti lehetőség. Információ: 23-675. Személyes jelentkezés: Békéscsaba, Urszinyi Dezsőné u. 26/1. Hiteltörlesztési tanácsadó (1.) Irányítsuk magunk kölcsöneink törlesztését! A magas hitelkamatok miatt az adós alapvető érdeke, hogy a kölcsönétől minél előbb és minél kisebb anyagi áldozat árán megszabaduljon. Ezt a célt úgy érheti el, ha megismeri a hosszú lejáratú hitelek (kölcsönök) viselkedésének törvényszerűségeit, sajátosságait, s ezáltal maga irányíthatja kölcsöne törlesztésének folyamatát. A két legfontosabb tényező, amivel kezünkben tarthatjuk e folyamatot: a havi törlesztőrészlet és & futamidő. Mindkettőt szabadon megválaszthatjuk a bank által megszabott határokon belül. A havi törlesztés összegét a kölcsönszerződésben szereplő lejárati idő alapján a bank állapítja meg. Az adós azonban fizethet ennél többet is. Amint majd látni fogjuk, ez jelentősen befolyásolja a futamidőt és az összes visszafizetési kötelezettséget. Eveket és százezreket takaríthatunk meg, ha a számunkra optimális havi törlesztést fizetjük. A. futamidő a kölcsön felvételé és lejárata közötti időszak. Az engedélyezett leghosszabb futamidő lakáskölcsönöknél korábban 35 év volt, most pedig 25 év. Sokan úgy hiszik, hogy az állam vagy a bank jótéteménye az, ha minél hosszabb lejárati idővel adja a kölcsönt. Ez alacsony (egy-két százalékos) kamatláb mellett igaz is volt, ma már azonban teljesen más a helyzet. A most érvényes magas kamatok mellett az adós alapvető érdeke a futamidő rövidítése, mert ezzel nagymértékben csökkenthető az összes visszafizetési kötelezettsége. A mellékelt grafikonon a különböző futamidőkhöz tartozó összes visszafizetést ábrázoltuk 100 ezer forint kölcsöntartozás, valamint 3, 15 és 32 százalékos kamatláb esetén. Összehasonlításként bemutatjuk a tőkefelezéssel és 32%-os kamattal számított értékeket is. Láthatjuk, hogy minél hosszabb a futamidő és minél magasabb a kamatláb, annál többet kell visszafizetnünk, mivel a kamatok összege többszöröse lehet a felvett kölcsönnek. Érdemes felfigyelni a grafikonról leolvasható másik két fontos összefüggésre is: — a tőkefelezés után 32%- os kamatláb mellett kevesebbet kell visszafizetni, mint a nem felezett kölcsönnél a 15%-os kamatláb mellett. Jól döntöttek tehát azok, akik az előbbi megoldást választották. — ha a tőkefelezős változatnál 5 éven belül vissza tudjuk fizetni tartozásunkat, akkor kevesebbet fizetünk, mint amennyi a felezés előtti tartozásunk volt. Fontos megjegyezni, hogy
